Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-26 / 21. szám

2. oldal 1972. január 26., szerda Belgrádi konferencia Kedden Belgrádban meg­kezdődött a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége XI. országos konferenciája. A pártkonferenciákat Ju­goszláviában két kongresz- szus között egy-másféléves időközben tartják, hogy az elfogadott politikai irány­vonal végrehajtását szám­ba vegyék, s az időközben az élet által napirendre tű­zött országos fontosságú kérdések megoldásának út- jait-módjait megvitassák. A JKSZ 1969 márciusában megrendezett kilencedik kongresszus óta 1970 októ­berében tartották meg az I. országos konferenciát, amelynek határozatai nyo­mán a szövetségi állam hatáskörének csökkentésére és ezzel párhuzamosan az egyes köztársaságok önálló gazdasági, önigazgatási te­vékenységének növelésére tettek hathatós intézkedé­seket. A mostani, második or­szágos konferencia megle­hetősen bonyolult politikai, társadalmi, gazdasági kö­rülmények között tanács­kozik. A döntéstől azt vár­ják Jugoszláviában, hogy az egyes köztársaságokban, mindenekelőtt Horvátor­szágban igen károsan ható szeparatista és olykor szél­sőségesen nacionalista je­lenségeknek teljesen, vég­érvényesen véget vetnek. A szocialista alapokat fe­nyegető ellenséges tevé­kenységet illetően a JKSZ elnöksége áltál a konferen­cia elé terjesztett akció- program súlyos megállapí­tást tesz: a szeparatista, na­cionalista és egyéb önigaz­gatás-ellenes erők meg­kezdték a. szervezett ellenT forradalmi tevékenység központjának kialakítását. De nemcsak a JKSZ el­nöksége foglalkozott igen behatóan az ország, a tár­sadalom és a párt külön­böző gondjaival és vitás kérdéseivel, hanem az or­szágos konferenciát meg­előző pártértekezleten is szenvedélyes hangú vita bontakozott ki. A gazdasá­gi helyzet — a szép ered­mények, mindenekelőtt a számottevő műszaki fejlő­dés mellett is — meglehe­tősen ingatag, az infláció nagy, az ország nemzetkö­zi fizetési mérlege hiányt mutat és az anyagi lehe­tőségeken túllépő nagylá- bonélés tapasztalható mind a beruházásoknál, mind pe­dig a fogyasztásban. A már említett szepara­tista és nacionalista törek­vések annyiban függnek össze a gazdasági nehézsé­gekkel, hogy az össznem­zeti összefogás gyengülése és a helyi érdekek felülke- rekedése, amint azt a kon­ferencia okmányai is hang­súlyozzák, akadályozták az egységes jugoszláv piac ki­alakulásának feltételeit. A gazdaságilag fejlettebb köztársaságok és tartomá­nyok —, s ilyen mindenek­előtt Horvátország és Szlo­vénia — pedig szűkén mért rentabilitási okokra hivat­kozva vonakodnak a közös jugoszláv érdekek jegyé­ben kivenni részüket Ju­goszlávia történelmi okok miatt elmaradottabb vidé­keinek fejlesztési, iparosí­tási, munkaalkalmakat te­remtő terheiből. Emellett — s erről aztán példamutató nyíltsággal és élességgel esett szó a párt- értekezleteken — a gazda­sági reform nemcsak jól ösztönözte a termelést, a vállalati kezdeményezést, hanem indokolaltan szociá­lis különbségeket hozott létre, illetve ezeket újjáter­melte. A párttagság jó ré­sze tiszta szívvel támogatja a JKSZ vezető szerveinek azt az országos konferencia elé terjesztett javaslatát, hogy az ilyen alapon szerzett jogtalan jövedel­meket vonják el és a szo­ciális differenciálódás ká­ros következményeinek el­hárítására fordítsák. Az előterjesztett okmá­nyok arra mutatnak, hogy a JKSZ vezetőségének és a párttagságnak is elhatáro­zott szándéka a párt esz­mei, politikai és akcióegy- ségének erősítése, vezető szerepének és a munkás- osztály érdekeire gyakorolt döntő befolyásának növelé­se.­______ ü . ..... H úsz év óta először Afrikában ül össze a Biztonsági Tanács NEW YORK (MTI) A héten húsz esztendő óta először a New York-i ENSZ-palotán kívül, az etióp fővárosban. Addisz Abebában ül össze a Biz»- tonsági Tanács, hogy meg­vitassa az afrikai konti­nenssel kapcsolatos legége­tőbb kérdéseket. A Szovjetunió, az Egye­sült Államok, a — Kínai Népköztársaság, Nagy-Bri- tannia és Franciaország ENSZ-nagykövetei, vala­mint a Biztonsági Tanács tíz nem állandó tagja ked­den indult útnak. Velük együtt szállt gépre a 125 főnyi titkársági személy­zet, valamint újságírók, diplomaták is. Kurt Wald­heim, a világszervezet új főtitkára útját megszakít­ja Rómában. A Biztonsági Tanács pén­teken kezd ülésezni, — az ülésszak körülbelül egy hétig tart. Színhelye az ENSZ afrikai gazdasági bi­zottságának (ECA) szállást adó Africa Hall lesz. A költségeket, melyeket 139 500 dollárra becsülnek, az etióp kormány fedezi. Az ülésszak napirendjén több mint 80 kérdés sze­repel — köztük olyan fon­tos és időszerű problémák, mint a portugál gyarmato­sítás, az apartheid, a rhodesiai kisebbségi kor­mányzat, vagy Namibia kérdése. (AP) Párizs bizakodik A francia kormány nem lát semmi indokot arra, hogy betiltsa a Párizs mel­letti Verseilles-ban rende­zendő vietnami nemzetközi békekonferenciát, — jelen­tette ki hétfőn este a fran­Felhívás néphez SAIGON (MTI) A dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány a Giai Phong, a Felszabadulás rá­dió hullámhosszán felhí­vással fordult az egész or­szág népéhez, valamennyi szervezethez, az antimilita- rista békemozgalmakhoz, a frontokon levő katonák­hoz, a harcoló egységekhez, a buddhistákhoz, a diákok­hoz és iskolásokhoz, a tiszt­ségviselőkhöz és rendőrök­a dél-vietnami höz, felszólítva őket, hogy küzdjenek a saigoni re­zsim által meghirdetett egyoldalú mozgósítás és a washingtoni kormány viet- namizálási politikája ellen. A felhívás hangoztatja: „a nép és az ideiglenes forra­dalmi kormány folyamatos és nagyarányú győzelmeket aratott az amerikaiak, va­lamint a Thieu-rezsim fö­lött. A végső győzelem nem maradhat el.” cia kormány egyik szóvi­vője. A múlt héten ugyan­is az Egyesült Államok nyomást gyakorolt a fran­cia kormányra annak ér­dekében, hogy ne engedé­lyezze a világkonferencia létrejöttét. A februárban rendezen­dő vietnami világkonferen­cián 60 ország ezer küldöt­te vesz részt. Miként az értekezlet rendező bizottsá­ga hangoztatta, a világkon­ferencia állást foglal Indo­kína békéje és független­sége mellett, s tájékoztatni fogja a nemzetközi közvé­leményt a VDK ellen inté­zett legutóbbi amerikai bombatámadásokról, és az Egyesült Államok által Vi­etnamban bevetett tömeg- pusztító új fegyverfajták­ról. (UPI) Szétoszlatták a tüntetőket BEIRUT (MTI) Kedden hajnalban a kai­rói rádió ismertette az egyiptomi belügyminiszté­rium nyilatkozatát. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy az egyiptomi törvények tiltják a tünte­téseket, „ezért a belügymi­nisztérium mostantól fogva betilt minden tüntetést, s megvédeimezi az ország belbiztonságát, amelyet ép­pen az (izraeli) ellenség akar lerombolni”. A nyilatkozat visszaidézi az egy hét óta történteket, elmondja, hogy január 17-e és 24-e között a kairói és az Ein Samsz egyetem di­ákjai ajánlásokat fogadtak el a közel-keleti válság bé­kés rendezése minden for­füllte viüéeiloiatásai ANKARA Zulfikar Ali Bhutto pa­kisztáni elnök befejezte hi­vatalos látogatását Anka­rában és kedden délelőtt tovább utazott Rabatba. Bhutto Ankarából Marok­kóba, innen Tunéziába, majd még ugyanezen a na­pon Algériába, onnan pedig Líbiába utazik. fi nymok Bolíviába vezetnek... BONN (MTI) Ludolf müncheni ügyész egy sajtóértekezleten beje­lentette, hogy Klaus Bar­bier, a fr, nciaországi Lyon egykori Gestapo-főnöke Klaus Altmann álnéven Bolíviában tartózkodik. Barbier La Paz-ban él, és fontos pozíciót tölt be az egyik bolíviai hajózási tár­saságnál. Az üsvesz külön hangsúlyozta, bntrv véle­ménye szerint biztos nyo­mon vannak. A lyoni hóhért a francia katonai bíróságok távollé­tében két ízben is — 1947- ben és 1954-ben — halálra ítélték, mert utasítására számos francia hazafit vé­geztek ki és ezreket hur­coltak koncentrációs tábo­rokba. Barbier 1949-ben szökött meg Nyugat-Német- országból Latin-Ameriká- I bfi. ahol azonnal szoros | KancsoiatOKai teitsnjiett az i ott elő egvKori magas ran­gú nácikkal. májának elutasításáról, s a honi frontnak a hábo­rúra való felkészítéséről. Néhány diák ülősztrájkba kezdett a követelések alá­támasztása végett. A nyilatkozat ezután rá­mutat, hogy számos kor­mánytag többízben is tár­gyalt a diákokkal, meg­hallgatta panaszaikat. Né- hányan ezt követően fel­hagytak az ülősztrájkkal; megint mások folytatták a sztrájkot és röpiratokat terjesztettek. „Maguknak a diákoknak és az állam biztonságának érdekeit védelmezve, a rendőrség végül bevonult az egyetem területére, erő­szak alkalmazása nélkül megszüntette az ülősztráj­kot, s őrizetbe vett szá­mos diákot Ezek közül többeket szabadon bocsá­tottak; néhány ügyében még folyik a vizsgálat” A hétfői tüntetések már elfordulást jelentettek a helyes hazafias viselkedés­től..., s a rendőrség a tüntetők szétoszlatására kényszerült — hangoz­tatja a belügyminisztéri­um nyilatkozata. (Reuter) W Allamcsínykísérlet Közel-Keleten Kedden hajnalban vég­érvényesen kudarcot val­lott a sharjahi uralkodó unokaöccsének államcsí­nye. A kérész életű hata­lomátvétel azonban Kha- lid Bin Mohammad Al- Kaszimi emir életébe ke­rült. Amikor az emir fivére, a biztonsági erők főnöke helyi és szövetségi (Shar­jah az arab emirátusok ál­lamszövetségének tagja) erők élén behatolt a palo­tába, a túszként fogva tar­tott uralkodó holttestére bukkant. Rajta kívül to­vábbi négy ember esett ál­dozatul a puccsistáknak, (bahreini források szerint kilenc.) Mohammad Bin Szakr sejk, a puccs vezetője 1965­ig, Sharjah uralkodójavolt. Nagybátyja vértelen pucs- csal fosztotta meg hatal­mától, s kényszerítette sejk hírlik. száműzetésbe. Szakr mostanáig, mint Kairóban élt. Korábbi — nem sharjahi keltezésű — jelentések még úgy tudták, hogy nem az elűzött uralkodó, hanem annak fia kísérelte meg visszaszerezni a hatalmat. Az elfogott lázadókat el­szállították a helyszínről, de hogy hová, az egyelőre nem ismeretes. Figyelemre méltó, hogy az arab emirátusok állam- szövetsége által létrehozott közös rendfenntartó erő bevetésére most került sor első ízben. A beavatkozás tényéből kikövetkeztethető, hogy az államszövetség emirjei nem támogatták a puccsot. Az arab világban az ál­lamcsínykísérlet hátteré­ben a Sharjahhoz tartozó Abu Musza sziget Iránnak .való átengedését sejtik. Egymillió munkanélküli Edward Heath angol mi­niszterelnök értésre adta, hogy kormánya nem ter­vez komolyabb akciót a munkanélküliség csökken­tésére, inkább még jobban megszorítja a „bércsavart”. Heath az egymillió fölé szökött munkanélküliség miatt benyújtott munkás­párti bizalmatlansági in­dítvány vitáján beszélt hét­főn az alsóházban. A bizal­matlansági indítványt a ház 27 szavazattöbbséggel elvetette. Gromiko — Hirohiio eszmecsere TOKIÓ (TASZSZ) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter kedden lá­togatást tett Hirohito csá­szárnál és ennek során ba­ráti beszélgetés folyt a csá­szár és Gromiko között O. A. Trojanovszkij, a Szovjetunió tokiói nagykö­vete is részt vett a beszél­getésben. Kedden délután Gromi­ko Nagoyaba, Tokió és Osaka után Japán harma­dik legnagyobb ipari, ke­reskedelmi és kulturális központjába utazott A szovjet külügyminiszter Nagoyából Tóba városba utazik. (MTI) Uóbózás Bécsben WASHINGTON (MTI) Jól tájékozott amerikai megfigyelők szerint a bécsi SALT-megbeszéléseken gyorsabb haladás is lehet­séges lenne, de Nixon el­nök nem óhajtja, hogy pe­kingi látogatása előtt meg­állapodás jöjjön létre. A washingtoni diplomáciai körökben úgy tudják, hogy az amerikai „ütemterv” ér­telmében Nixon elnök má­jus második felében esedé­kes moszkvai látogatása idejére óhajtják aláírásra kész állapotba hozni a megállapodás-tervezeteket. A pekingi látogatással kapcsolatos időhúzás mel­lett az amerikai sajtó rá­mutat arra az ellentmon­dásra, amelybe a Szovjet­unióval stratégiai fegyver­kezéskorlátozásról tárgya­ló Nixon-kormány került a stratégiai katonai kiadások emelésének bejelentésével. A New York Times rá­mutat, hogy ugyanakkor „a Szovjetunió a múlt hónap­ban fontos javaslatokat ter­jesztett elő Bécsben”. Pillantás Afrikára A Központi Sajtószolgálat megbízásából tagja voltam ajti- nak a tíztagú újságíró csoportnak, amely elkísérte Losonczi Pált, az Elnöki Tanács elnökét és a magyar kormánydele­gációt az elmúlt év végén tett afrikai útjára. Itt következő írásaim korántsem hiánytalanul számolnak be az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságban, a Guineái Köztár­saságban, s a Kongói Népi Köztársaságban látottakról, de talán adnak némi ízelítőt e három antiimperialista, haladó ország népének életéről« A forradalom bölcsője — Ez volt a franciák uralma alatt a börtön — mutat kísérőnk, a tájékoz­tatásügyi minisztérium fia­tal tisztviselője egy magas kőfallal körülvett, jókora épületre. — Az arab haza­fiak ezreit kínozták halál­ra a falai között. Ma a már­tírok múzeuma. A Kasbah (fellegvár) te­tején vagyunk, a másfél millió lakosú Algír e zsú­folt városrészében, a 132 évig uralkodó francia gyar­matosítók elleni mozgal­mak központjában. A „for­radalom bölcsőjé”-nek ne­vezik az algíriak. Több fa­lon olvashatók még a ki­lenc esztendeje győzelem­mel véget ért, s másfél mil­lió arab életét követelt küz­delem jelszavai, az egysé­ges felszabadító hadsereg, az ALN harcba hívó felhí­vásai. Most béke honol a 200 ezer lakosú negyedben, ahonnan szűk sikátorokon át több száz lépcsőn lehet lejutni a Földközi-tenger partjáig. A Teli-Atlasz ol­dalában egymás hegyére, hátára épített lapos tetejű házak között kifeszített kö­teleken zászlóként lengenek a száradó lepedők, hófehér alsóneműk. Felmegyünk az egyik kétemeletes ósdi épü­let keskeny csigalépcsőjén, s bekukkantunk két lakás­ba. Az egyikből egy kis­lány, a másikból a konyha kövezetét mosó asszony kö­szön ránk: „Bon jour mes­sieurs!” (Jó napot, urak!) A sikátorba nem süt be a nap, a lépcsőkön nehéz szag. A néhány négyzetmé­ter alapterületű cipész-, rézműves műhelyek meste­rei a lépcsőzetre kirakott portékájuk mögött végzik munkájukat. A nem sokkal nagyobb kávéházakban burnüszos férfiak reggeliz­nek, az egyik pirinyó mé-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom