Petőfi Népe, 1972. január (27. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-21 / 17. szám

4. oldal g _ 1 972. január 21., péntefc Csak együtt! Nemcsak felniről várnak támogatást Nagy szabású korszerűsítési program a Unomposztóhan A szerencsével való kí­sérletező kedvünk kiapad­hatatlan. Íme, a totó és a lottó múlt évi. megyei mér­legéből néhány bizonyíték: 16.1 millió — eeviit+esen ennyi totó- és lottószel­vény talált gazdára tavaly. S hogy a próbálkozások nem maradtak eredmény nélkül, iól érzékeltetik ° következő adatok: a totó- tippelőknek az év folya­mán 9 darab 13+1-es, a 44 darab 13-as, az 518 da­rab 12-es, a 3916 darab ll­es és a 24 644 darab tízta- lálatos szelvényre össze­sen 3 150 000 forintot fi- : zettek ki. A legnagyobb i nyereményt a 8. fogadási héten etry kisk"nfé1“"yhá- zi totózó érte el, aki a 13+1-es telitalálatára 249 620 forint tiszta nyere­ményt kapott. Érdekesség, hogy ugyanez a fogadó — a nyertes szelvényének több 12-es és 11-es talála­tát is figyelembe véve — összesen 270 402 forintot kapott kézhez. Figyelemre méltó a lottó­nyeremények múlt évi együttes összege is; 11 305 452 forintot fizettek ki a megyében. A nyertes szelvények között 77 volt a nniq - M-om- és 196 514 a kéttalálatos. A borítékos sorsjegyek népszerűségére pedig mi sem jellemzőbb mint hogy ezekből ooo ezer kelt el rö­vid idő alatt. Röviden hírt adtunk ; mar a községi és városi neptronlvezetok két napos tanácskozásáról, ameiyet Kecskeméten, a művelő­dési ház nagytermében rendeztek Az első nap vitaindítója a néprrontbi- zottsagok és ,a tanácsok i kapcsolatáról szóit. Ki­emelte, hogy a Hazafias Nepiront elősegíti a la­kosság tevekeny részvéte­lét a tanácsi munkában. A tanacsbk a népfrontra támaszkodva láijak el a választópolgárok széles körét érintő feladatokat. Ezt segíti a megyei ta­nács és a népfront me­gyei bizottsága részéről 1971. december 22-én kö­tött együttműködési meg­állapodás, amelynek cél­ja az együttműködés to- vábbfejlesztése, a szövet­ségi politikát megvalósító közélet szervezése, alakí­tása. A tanácskozáson felszó­laló dr. Greiner József, a megyei pártbizottság titkára szintén hangsú­lyozta a Hazafias Nép­ront politikai-mozgalmi jelentőségét; azt a fon­tos szerepet, amelyet a párt politikájának közve­títésében, ugyanakkor a tömegek véleményének, javaslatainak tolmácsolá­sában a népfront helyi bizottságainak szükséges betölteniölt. Az előadásokat követő csoportos loglalkozásokon, az elhangzottakkal kap­csolatos viták, tapaszta­latcserék során — mond­hatni e fontos témával összefüggésben szóltak, s kérdeztek legtöbben. Igen fontos, mondották, hogy ez a kapcsolat „konkrét” legyen, s ennek kézenfek­vő módszere a közös ak­ciók szervezése. Ehhez egyik egyszerű, de alap­vető feltétel: az egymás rendezvényein való köl­csönös részvétel. E körül még nincs minden rend­ben, mert nem egy he­lyen előfordul, hogy a népfrontelnököt nem hívják meg vb-ülésekre. Az is jelez valamit, ha a tanács ügyrendjében említést se tesznek a népfronttal való együtt­működésről. Megszívlelendő észrevétel volt a nép­frontvezetők részéről, hogy _igen fontos és sür­gős feladat a tanácstagok oktatásának megszervezé­se. Nem minden tanács­tag érti a megnövekedett önállóságból eredő fele­lősségét, ezért tevékeny­sége alig észrevehető, vagy csak papíron léte­zik. Élénk eszmecsere folyt akörül, miként dolgozza­nak ki helyileg megfele­lő módszereket a válasz­tópolgárok tájékoztatásá­ra például arról, hogyan és mit lehet megvalósíta­ni a városban, községben. Szerencsével játszottunk Erős igénybevétel a festődében. (Pásztor Zoltán felvételei.) konstrukciós fejlesztési fo­lyamat részeként is, sokat tettek eddig is a nők és fiatalok munkakörülmé­nyeinek javításáért. Ennek egyik példájaként mutatjuk be a képünkön is látható kivarró üzem­részt. 1971 elején adták át a 300 ezer forint költséggel épült új munkahelyet, ahol két. Az kell, hogy a nagy rekonstrukciós fejlesztésre, az illetékesekhez beterjesz­tett hitelkérelem idejében, a gyúr termelésének — az j új idők, a piac követeimé- j nyeihez való felkészülésé- j nek — folyamatosságát' biztosítva —, teljesíthető legyen. Tóth István | Ne csupán a tanácsválasz­tási jelölő gyűléseken es­sék szó az igényekről, vá­rakozásokról, amikor is rendszerint készen van­nak a község-, s város- i fejlesztési tervek stb., — hanem már a tervkészí­tés időszakát megelőzően is. Azaz, a tanács — a város, a község — anya­gi lehetőségeit idejében kell ismertetni a lakos­sággal, s ugyanígy a ter­veket is még a kialakítás stádiumában kell a kö­zönség elé vinni. A Ilakosság ilyen Irányú és többszöri in­formálására kiválóan al­kalmas fórumok a Ha­zafias Népfront rendez­vényei, kezdve a bizottsá­gi ülésektől a falugyűlé­sekig. Ilyen közéleti ese­ményeken mód nyílik ar­ra is, hogy a lakosság, közvetlenül és a külön­böző társadalmi rétege­ket képviselő népfront­aktivisták útján előtárja kívánságait. E tényleges szükségleteket mintegy felmérve, közvetíti a nép­front a tanácsnak ezeket. Ugyanitt értesül a lakos­ság a rendelkezésre álló anyagi erőkről, így az óhajok és lehetőségek összevetésével lehetséges­sé válik, hogy a legszük­ségesebb igények megva­lósítására kerüljön sor mindenekelőtt. A vita azt tükrözte: van még tennivaló a ta­nács és a népfront kap­csolatának erősítésében városokban, községekben egyaránt. Arról is szó volt a közös tanácskozá­son, hogy néhány község­ben még bizonyos ellen­érzéssel fogadják a nép­front kezdeményezéseit. A népfrontvezetők hely­zetének megsziláditásához elengedhetetlen a párt se­gítsége. Ha még beszél­hetünk egy-egy helység vonatkozásában „ellenér­zésről” a népfront szere­pét illetően, az arra is utal, hogy még nem min­den községi pártvezető érti ennek lényegét. A népfront V. kong­resszusára való felkészü­lés időszakában — e fel­adatok, problémák szem­szögéből is fontos a X. pártkongresszus útmuta­tásainak sokoldalú elem­zése: „A párt szövetségi politikája a Hazafias Népfront-mozgalom kere­tében valósul meg. A Ha­zafias Népfront egyrészt politikai tömörülés, amelyben a párt részvé­telével és vezetésével együtt vannak és mun­kálkodnak hazánk leg­fontosabb társadalmi és tömegszervezetei; más­részt a legszélesebb tö­megmozgalom, amelynek keretében megvalósul a társadalom valamennyi osztályának és rétegének összefogása a szocializ­mus építése céljából.” T. I. A Bajai Finomposztó Vállalat — jelenlegi adott­ságai mellett — mintegy 3 millió négyzetméter kár­tolt jellegű anyagot gyárt évente. Miként Kossár La­jos igazgató elmondja, a belső — hazai — piacon is szinte naponta meg kell küzdeni a vevőkért, hogy ezek a hagyományos ter­mékek elkeljenek. Nem is szólva az exportról, amely képzés — vagy erre való szervezés — különböző szintű szaktanfolyamokon, iskolákon. Hosszabb szü­netelés után újból megin­dult — 26—28 hallgatóval — az esti. textilipari szak- középiskola. Hatan-nyolcan rendszeresen járnak a könnyűipari műszaki főis­kolai előkészítőre. Már most heten tanulnak a vál­lalat ösztöndíiasaként a fő­A kivarró üzemrész. a nem is oly rég még 30 százalékos arányról úgy­szólván tizedére csökkent. Itthon is kapósabb az új, s a nemzetközi piacon ugyancsak ezzel lehet áll­ni a versenyt. Szükségsze­rű volt tehát az üzem egészséges fejlődése szem­pontjából olyan gazdasági, rekonstrukciós program megtervezése, amelynek megvalósulása révén átáll­hatnak korszerű, nemes ki­készítésű anyagok gyártá­sára. Oly módon, hogy mi­re a szintetikus szálakból készülő, úgynevezett gyűr- telenített anyagot állítják már elő, a régi cikkek, tér-» mékek is kicserélődnek. Ugyanakkor közel 50 szá­zalékos lesz a termelés fel­futása, a volumenemelke­dés. E nagyszabású rekonst­rukciós program valójában már a III. ötéves tervidő- j szakban elindult a meg- | valósítás útján. Akkor az I volt a cél, hogy az épüle- I tek, kommunális, szociális létesítmények feljavításá­val —, újításával készülje­nek fel. Olyan mértékben, hogy amikor korszerű gé­pek beszerzésére kerül sor, alkalmassá váljék az üzem az említett termelésnöve- kedés elérésére. Más területeken is tart ! ez a felkészülési folyamat. A majdani új gépberende­zésekhez, új technikákhoz kellően kéozett emberek kellenek. Ezért folyik a iskola, s egyetem nappali tagozatán. S mindemellett sokat írhatnánk a fiatalok szakképzésének, továbbta­nulásának 1972-es terveiről. Amikor a posztógyári fiatalokról szólunk, akik­nek száma nyolcszáz körü­li, hangsúlyoznunk kell, hogy e 26 év alattiak 63 százaléka nő. A vonatkozó párt- és kormányhatároza­tok, SZOT-irányelvek szel­lemében, ugyanakkor a re­most már egészséges körül­mények között dolgozhat a közel száz műstoppoló nő. Előtte négy-öt helyen, egészségtelen, rossz világí- tású „lyukban” végezték szem rontó munkájukat. Mosc központi fűtés, s olyan világítás van, ame-, lyet ki-ki saját szeméhez; „igazíthat”. Megvannak a j régen hiányolt szociális ; helyiségek fis. Mindezt saját erejéből tette meg a vállalat. Az általános fiatalodás- nak, a rekonstrukciós fo­lyamatnak azonban a gé­pek, a technika „vonalán” is szükséges megindulnia. Az említett korszerű anya- | gok előállításához új fonó. i szövő, kikészítő berende­zésekre van szükség. Mert ma az a helyzet, hogy míg az épületek, szo­ciális létesítménynek 73—33 százalékát korszerűsítették, felújították, addig az üzem gépeinek 90 százaléka el­avult 40—60 éves géppark­kal aligha lenne megold­ható a nagy gazdasági program. Másik képünkön látjuk például a festődét, amely bizony csak hagyományos termékek gyártásához al­kalmas. Igazán nehéz fi­zikai megterhelés az itt dolgozó félszáz munkás­nak a 300—400 kg-os be­fogadó képességű kádak „etetése”. Kézzel kell be­lerakni. fél mázsás ada­gokban is, a nedves anya­got. Görnyednek, beleha­jolnak, csizmájuk cuppog a lucsokban. Mindezt gőz­ben, párában. Ezeken a körülménye­ken a berendezések kor­szerűsítése. a gépek kicse­rélése nélkül változtatni nem tudnak. Az ú j, gomb­nyomásra működő beren­dezések kezelésére már ké­pezik az új, fiatal és ke­vésbé fiatal szakembere­A Kecskemét című lap Károlyi Mihály Kecskemé­i i.joudoLi.jairói toboek között így tudósít: „Nem győzöm eléggé hangsúlyoz­ni és háromszor is aláhúz­ni, hogy a legjobb viszonyt kell fenntartani a környe­ző államokkal, elsősorban a Szovjetunióval, továbbá Jugoszláviával, Romániá­val ..." — Kecskemét város köz­ellátási hivatala felhívja mindazokat, akik a sertés­vágások után kötelező zsír­beszolgáltatásnak eleget tettek, hogy minden levá­gott sertés után 3 kilo­gramm sót hatósági áron vásárolhatnak meg. Ugyan­csak ezen a napon került nyilvánosságra, hogy a zsírjegyeket januárban sze­mélyenként 35 deka olajra váltják be. A KMTE ifjúsági ver­senyzői Budapesten szere­peltek az országos birkó­zóbajnokságon, s szépen megállták a helyüket a nagy viadalon, mert a 17 éves Fazekas Ferenc a ne­hézsúlyban bajnok, a töb­biek pedig jó helyezettek lettek. — A Kecskeméti Gép­gyárban iVmCjov' el. társ formázó, 140 százalékról 312 százalékra teljesítette vállalását, amivel befejez­te első negyedévi tervét, öiíp eJeumjnyc ért el meg Bezsenyi Gyula, Csala Fe­renc és Mayer Jenő, akik valamennyien 200 százalé­kon feiul teljesítik ter.uxet. — A Kecskeméti Kato­na József Színház bemutat­ta a Makarenko művéből készült Az új ember ková­csa című darabot. Az elő­adás szép bizonyítéka volt a fiatal színészek fejlődé­sének. Dicséretre méltó mértéktartással formálták meg szerepüket Kékessy Antal, Csorba István, Oláh György, Temes Gábor, Moj- zes István, Paál László, Szenes Gizella, Rutkai Má­ria, B^’-a ■ 'ki Béla és Jánoky Sándor. — Kilenc minisztériumi vállalat több mint 650 mil­lió íorint értékű árut gyár­tott külföldi megrendel Hre. Ezen üzemek termelésének 50 százalékát az export- tevékenység képezte. Érték­ben legtöbbet a Kecske­méti Konzervgyár expor­tált Japánba, az Amerikai Egyesült Államokba, Ku­bába, Ausztriába és még 14 országba. — Kicsinek bizonyult a kunszentmiklósi Kiskunság Tsz kultúrterme, annyian jelentkeztek a nőtanács és a tsz nőbizottság által szer­V£>vpf t fo lyamra. A 45 résztvevőnek a községi művelődési ház biztosit helvet. — Dr. Mátólcsv Károlv egvetemi mavántoriár. nyu­galmazott kórházi fő-rvos 70 évas koráharj elhunyt. Matolcsv Károlyt Kecske­méten és környékén több r-ínf pZerv évtj^prjes mun­kálkodása alatt, kiváló szü­lész-nőgyógyásznak ismer­ték meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom