Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-10 / 292. szám

1971. december 10. péntek 5. otaaj Terbe Dezső felszólalása a KISZ Vili. kongresszusán A Kommunista Ifjúsági Szövetség kongresszusán tegnap délután kapott szót Terbe Dezső, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottságának első titkára. Fel­szólalását az alábbiakban Tisztelt kongresszus! Kedves lányok és fiúk! — A Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottsága beszámolójában számot ad arról, hogy fi­gyelemre méltó eredmé­nyeket értünk el a múlt években a fiatalok szocia­lista hazafiságra nevelésé­ben. De a beszámoló azzal is foglalkozik, ' hogy az eredmények mellett tenni­valónk, javítanivalónk sem kevés. Mint azt a megyei KISZ- bizottság első titkára fel­szólalásában hangsúlyozta: a hazafiságnak minden korban fontos eleme a szü­lőföld szeretete. Ebbe ter­mészetesen beletartoznak a természeti szépségek, de sokkal inkább az emberi kéz alkotásai. A szülőföld szépítésének, gazdagításá­nak a legnagyobb munká­ját az emberek végzik. Az emberek alkották városa­inkat, hídjainkat, műemlé­keinket. Erre legyünk büszkék, ezt szeressük, s ezzel az alkotó embert és a munkáját becsüljük. Az ifjúsági szövetség ed­digi tevékenysége is bizo­nyította, hogy a különböző akciók, munkaformák köz­vetve és közvetlenül a ha­zafias nevelést szolgálták, azonban további lehetősé­gek is vannak. A KISZ a jövőben arra készítse fel a fiatalokat, hogy bátrabban hirdessék a szocializmus igazságát, ismertessék né­pünk szocialista vívmá­nyait, s külföldön járva, a kapitalista világban is éreztessék, hogy büszkék vagyunk eredményeinkre és bízunk a további fejlődé­sünkben. A továbbiakban Terbe Dezső a szocialista haza­­fiság másik fontos alkató­­eleméről, történelmi múl­köznljük. tunk megbecsüléserői, ha­ladó hagyományaink ápo­lásáról beszélt. Kifejtette, hogy a romantikus és gyak­ran egyoldalúan a múltba tekintő hazafisággal szem­ben a mindennapi tettek hazafiságát jobban kell ér­vényesíteni. Következete­sebben harcoljon az ifjú­ság a burzsoá kozmopoli­­tizmus és nacionalizmus ellen. A forradalmi ifjúsá­gi napok jól bevált hagyo­mányai szerint a követke­ző évben mindenekelőtt Dózsa György születésének 500., Petőfi Sándor szüle­tésének 150. évfordulója megünneplését és a kom­munista mozgalom hősei­nek példáját használják fel a fiatalok hazafias ne­velésére. — Ennek kiszélesítése ér­dekében célszerűnek lát­juk, ha a KlSZ-szerveze­­tek a következőkben töb­bet tesznek azért, hogy megismerjék városuk, községük ipari és föld­munkás-mozgalmának tör­ténetét — folytatta Terbe elvtárs. — Tudják a fiata­lok, hogy kik voltak a környék száz, kétszáz év­vel ezelőtti nagy szülöttei, de jó ha azt is tudják, hogy kik voltak a Tanács­­köztársaság, majd a későb­bi forradalmi harcok veze­tői, a város első munkás­igazgatói, és a munkások, parasztok soraiból kikerült más vezetők. A hazafias nevelésről szólva ki kell emelni nép­­művészeti hagyományaink őrzését, ápolását. A nép­művészet megbecsülése, if­júságunk körében való szé­­-es körű megismertetése ugyanis a nevelés egyik hatékony eszköze lehet. A Röpülj páva népdalvetél­kedő, az Ifjú népművész­pályázatok, honismereti mozgalmak kétségtelenül művészi értékűek, de egy­ben politikai akciók is, amelyek a környező népek múltjában gyökereznek. Bács-Kiskun megye köz­ismerten soknemzetiségű megye. A nemzetiségiek, hozzánk hasonlóan vala­mennyien őrzik hagyomá­nyaikat. A közös hagyo­mányőrzés hazafiság, de egyben internacionalizmus is. Terbe elvtárs e szavak­kal fejezte be a felszólalá­sát: Sok mindenben vitatkoz­hatunk és vitatkozunk is, de egy dologban nagyon egységesnek kell lennünk. Ez a szocialista hazafiság és a szilárd internaciona­lizmus. Mert tudja-e vala­ki úgy építeni a hazáját és a jövőjét, ha nem érzi, hogy a kapitalista orszá­gokban lendülő gumibot, amely a haladó, a hazáért harcoló embereket sújtja, nekünk is fáj, a Vietnamra ledobott bomba bennünket is sebez. Nevelőmunkánk arra irányuljon, hogy a fiatalok értsék, érezzék és azonosuljanak azokkal az eszmékkel, amelyeket elő­deink is vállaltak. Kongresszusi pillanatok AZ ELMÜLT néhány nap alatt Budapesten nagyon sok szép helyen jártunk, számunkra annyi érdekes­séggel, újdonsággal ismer­kedtünk meg, s oly sok okos szót hallottunk, hogy most visszaemlékezve ne­héz eldönteni: Mi tetszett a legjobban a KISZ VIII. kongresszusán? Nem elég csupán egy-egy mozzanatot kiválasztani, hiszen már december 8-án, szerda reggel a Bács-Kis­kun megyei küldöttek és meghívottak búcsúztatása is nagyon kedves élményt nyújtott. Aztán — talán említeni sem kell — Buda­pestig a kongresszus volt a fő téma: Miként, s hogyan is lesz maid...? És kik kapnak szót az ifjúsági szö­vetség legfelsőbb fórumán? Néhányan már a vonat­fülkében belepirultak az iz­galomba, s forgatták, la­pozgatták a felszólalásaikat. Simon Jenő bácsbokodi ta­nácselnök hangosan is fel­olvasta a hozzászólását, az­tán — ugyanis a szöveg két perccel hosszabb volt a megengedett tíznél — pilla­natok alatt vita kerekedett: mit hagyjon ki a fiatal küldött? Megérkeztünk. A Nyugati pályaudvaron a XVIII. ke­rület KISZ-esei köszöntöt­tek bennünket. S máris az Expressz Utazási Iroda ké­nyelmes autóbuszaiba száll­tunk. Irány: a Hotel Ifjú­ság. A pontos, jó szerve­zés, a gyönyörű szálloda, a szép kilátás azoknak is fe­lejthetetlen élményt nyúj­tott, akik már az előző, négy évvel ezelőtti kong­resszuson is részt vettek. EBÉD KÖZBEN Molnár Károly, a hajósi József At­tila Termelőszövetkezet fő­mérnöke és Bodócs László, a Budapesti Jármű Szövet­kezet kalocsai telepének kül­dötte az 1967-es kongresz­­szusról beszélgetett. — Bizonyára emlékszel, hogy négy évvel ezelőtt majd megfőttünk a 40 fo­kos kánikulában — jegyez­te meg Molnár Károly. — Tényleg, 1967-ben nyá­ron tartották a VII. kong­resszust — emlékezett visz­­sza a kalocsai küldött. — Most a szekcióülések ér­dekelnek a legjobban, ugyanis négy évvel ezelőtt csak plenáris üléseket tar­tottunk. Helyesnek tartom ezt a kezdeményezést, ugyanis a szekcióülések megélénkítik, tartalmasab­bá teszik a kongresszus munkáját. És amit majd­nem kifelejtettem: így sok­kal közvetlenebb légkör alakul ki. Délután fél ke+tőkor ér­keztünk az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házá­hoz. Beléptünk a kongresz­­szusi terembe... Az emelvény mögötti dí­szes falon hatalmas római nyolcas számjegy függött. Középen helyezték el a KISZ emblémáját. Fölötte, s az emelvénnyel szem­ben több jelmondatot ol­vashattunk: „Jobb munká­val, nagyobb tudással a szocialista Magyarorszá­gért!”, „Hűség a néphez, hűség a párthoz!” Megkezdődött a KISZ VIII. kongresszusa. ESTE ALIG vártuk, hogy a 850 küldött között egy­másra találjunk, s megkér­dezzük: Mi a vélemé­nyed...? Mindenki az első élményeit mesélte. — Emlékeztek Kolláth Adrien, nyíregyházi főis­kolás felszólalására? — kérdezte Kuczy Ági. — Régen hallottam ilyen tartalmas, őszinte hozzá­szólást — válaszolt Soly­­mosi Éva. Nekem az ő fel­vetései tetszettek a legjob­ban. — Mennyire igaza van abban, hogy az egyes KISZ-alapszervezetek telje­sen elszigetelődtek egy írás­tól — vette át a szót Han­­gyási Irén, a tiszakécskei Béke Termelőszövetkezet küldötte. — Pedig a ter­melőszövetkezetekben dol­gozó KISZ-esek. vagy pél­dául a főiskolákon, egyete­meken tanuló fiatalok is egy mozgalom, egy szövet­ség tagjai. És mégsem is­merik egymás eredményeit, problémáit... e- Az első nap rövid volt. Ülésezett a kalocsai járási Tegnap délelőtt ülést tar­tott az MSZMP Kalocsai Járási Bizottsága. Az ülé­sen jelen volt és felszólalt dr. Romány Pál, a megyei pártbizottság első titkára is. Az ülés résztvevői első­ként a járás értelmiségi dolgozóinak helyzetéről ké­szült jelentést tárgyalták meg, hangsúlyozva azt a fontos feladatot, amely az értelmiségre hárul a mű­velődési és az építőmun­kában. Kiemelten foglalko­zott a pártbizottsági ülés a járásban dolgozó értelmi­ségiek társadalmi megbe­csülésével, a párthoz való viszonyukkal és alkotó te­vékenységükkel. Dr. Ro­mány Pál elvtárs e témá­hoz kapcsolódva többek között a következőket mon­dotta : — Érdemes nagy gondot fordítani arra, hogy az ér­telmiség szerepe képzettsé­gének, helyének megfele­lően alakuljon a járásban, és arra is, hogy az értel­miség ma jobban megfe­leljen feladatainak, mint tegnap. — A megyei párt­­bizottság első titkára az értelmiség tekintélyéről szólva hangsúlyozta, hogy a tekintélyt nem a bizo­nyítvány, hanem a jól vég­zett munka adja. pártbizottság A pártbizottság ezután a járásban élő nemzetisé­giek helyzetéről készült je­lentést vitatta meg, érté­kelve e témával kapcsola­tos határozatát, mely in­tézkedett az anyanyelv használatának lehetőségei­ről, az iskolai nyelvokta­tásról és a nemzeti kultúra ápolásáról. A továbbiakban személyi kérdésekben döntött a párt­­bizottság. Titkos szavazás­sal Berta Somogyi Lászlót a járási pártbizottság első titkárává, Túri István ag­rármérnököt pedig a járási pártbizottság titkárává vá­lasztották. Bolti séta csúcsforgalom előtt December első felében járunk. Mögöttünk a Mi­kulás napja, előttünk a ka­rácsony és a szilveszter. Gyermekeinknek már e hét elején örömet szerzetünk: kis csizmájukat, cipőcské­­jüket „megtöltöttük” cso­­koládével, cukorkával és egyéb édességgel. Beszer­zésük nem okozott gondot, hiszen a boltok sok-sok szezonális cikket kínál­tak. De vajon a fenyőfák alá milyen ajándékot tehe­tünk és milyen étel, ital jut az ünnepi asztalokra? E kérdésekre a Bács-Kis­kun megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat há­rom kecskeméti üzletében kerestünk választ. Délután 4 óra. A lenin­­városi ABC-áruházban még kevés a vásárló, így nyu­godtan nézelődhetünk. Mert van mit szemügyre venni. Szinte roskadoznak az áruval megrakott pol­cok. Először a játékokkal is­merkedünk. Távirányítású autó, kisvonat, lendkerekes egér, nyerítős csikó, mozgó fejű kutya, építőkocka, bar­­kácskészlet, síró baba és Bács-Kiskun megyei kül­dött nem kapott szót — je­gyezte meg Bohner Zoltán. — Én az ifjúmunkások szekcióülésen szeretném elmondani a véleménye­met ... — A középiskolások ta­nácskozása is nagyon érde­kesnek ígérkezik — szólt közbe Miklós Magda, a Kiskunfélegyházi Móra Fe­renc Gimnázium KISZ-tit­­kára. — Ha rám kerül majd a sor, a gimnáziumi szakkörök munkájáról, il­letve a tapasztalatokról be­szélnék. Közben valaki felkiál­tott: „Megérkeztünk! Nem akartok kiszállni?” — Hová érkeztünk meg? A kongresszus első esté­jén megyénk testvér KISZ- szervezetei, a XVIII. kerü­leti fiatalok meghívták a küldötteket a Ságvári End­re ifjúsági klubjukba. Amint beléptünk, minden széken egy-egy vajszínű, illetve fekete sporttáskát találtunk. „Szerény ajándé­kunk” — mondták, s me­gyénk fiataljai azt sem tud­ták, hogyan köszönjék meg a kedves meglepetést. még ki tudná felsorolni mi minden van itt. És még ami lényeges: a szülök pénztárcájukhoz mérten válogathatnak az olcsóbb és drágább játékok között. Tovább megyünk. A do­bozos sütemények, leves­tészták, ételízesítők és kon­­zervek szomszédságában sorakoznak a tájjellegű borral, különféle likőrrel, pálinkával, konyakkal és pezsgővel teli palackok. Nem messze innen már az édességek „birodalma” kez­dődik, mintegy kétszáz fé­le figurális áru és halom­­nyi szaloncukor várja a vásárlókat. Ugyanitt kávé­különlegességek is megta­lálhatók. — Kenyérből, péksüte­ményből, tejből, tejtermék­ből, húsból, szalonnából, töltelékáruból, zöldségfélé­ből is zavartalan lesz az ellátás. Rendeléseinket idő­ben küldtük el a termelő­üzemeknek, illetve a nagy­kereskedelmi szerveknek, amelyek azt ígérték, hogy folyamatosan szállítják az árut — informál Bodor Ist­ván üzletvezető, aki ezt követően raktárszemlére in­vitál. Feltűnően tiszták a he­lyiségek, s a polcokra ra­kott — áruval teli — cso­magok a mennyezetig ér­nek. — Négymillió forintos a raktárkészletünk, eladóte­rünkben pedig mintegy há­rommillió forint értékű cikk várja leendő gazdáit. Megítélésünk szerint kel­lően felkészültünk a de­cemberi csúcsforgalomra, s a környéken élő több mint 2 ezer család vásárlási igényeinek maradéktalan kielégítésére — mondja vé­gezetül az áruház vezetője. A Széchenyi téri 1168-as számú ABC-áruházba láto­gatónak először az üveg­áruk, a különféle kancsók, poharak, tálcák és vázák ötlenek szemébe. A készle­tek és az egyedi darabok egyaránt alkalmasak aján­dékozásra. Éppúgy, mint a kissé távolabbi polcokon sorakozó kerámiatárgyak, evőeszközök, tányérok, autószifonok és kávéfőzők. Az üzletben az élelmi­szerek és italféleségek is minden eddiginél gazda­gabb választékban kínálják magukat. Nemkülönben a karácsonyi függelékek és az édességkollekciók. — Kétmillió 600 ezer forint értékű áruval ren­delkezünk jelenleg, raktá­runkban pedig éppen ezek­ben az órákban helyezünk el egy most érkezett, más­fél millió forint értékű szállítmányt — tájékoztat Holló István boltvezető­helyettes, aki azt is el­mondja, hogy a december közepe utáni időben számí­tanak arra, hogy naponta mintegy 3 ezer vásárló ke­resi fel a városközpont egvik legnagyobb kereske­delmi egységét. őrjáratunk utolsó állo­mása a Szabadság téri édességbolt. A pult vitrinében 40 féle külföldi cigarettát, illetve szivart számolunk meg. A mutatós üvegekben olasz csinzánó, martini, francia, albán és jugoszláv konvak, valamint szovjet pezseő, a polcokon díszdobozok, desz­­szertek, osztrák csokoládé­­újdonságok és finomabbnál finomabb cukorkák csalo­gatják a vevőket. A raktárban öles nagysá­gú csomaeokat találunk. Telve áruval. — Készletünk értéke el­éri a félmillió forintot — mondja Császár Imréné üz­letvezető. — Szerénytelen­ségnek tűnik, de így igaz: boltunkból egy vásárló sem távozik úgy el. hogy ízlé­sének és igényének megfe­lelő árut ne kapna. * Bolti sétánk tapasztala­tait nem nehéz összegezni: bőséges árukészlettel várja a vásárlókat a mee^ei élel­miszer-kiskereskedelem. Velkei Árpád A decemberi és januári bérfizetési napok Először a klub irodalmi színpadának műsorát lát­hattuk, majd diafilmeken bemutatták a klub életét, munkáját. TIZENEGY órakor azzal búcsúztunk el tőlük, hogy j viszonozni szeretnénk ezt a kedves fogadtatást. Vi­szontlátásra Bács-Ir'skun megyében.., ____ T. I* i A Magyar Nemzeti Bank a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a munkaszüneti napok miatt szabályozta a decemberi és januári munkabérfizetések időpontját. Eszerint a de­cember 22-én és 23-án ese­dékes béreket december 21-én; a december 24-én és 25-én járó béreket 22-én; a december 26-i és 27-i bé­reket 23-án; a december 30-án, 31-én és január 1-én esedékes béreket december 29-én; a január 2-án és 3- án járó béreket pedig de­cember 30-án fizetik. Az állami és szövetkezeti építőiparban a december 23-i bérfizetési nao nem változik, .(MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom