Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-10 / 292. szám
I oldal 1971. december 19. pénteb Javuló tervszerűség, megalapozott döntések A gazdálkodás helyzete a bácskai körzetben A vállalati tervezés tapasztalatai A bácskai termelési körzetben 34 mezőgazdasági termelőszövetkezet gazdálkodik 140 ezer holdon. A közös gazdaságok tapasztalatai alapján megpróbálom felvázolni a közgazdasági szabályozók érvényesülésének fő tendenciáit. Ez most, az év végén különösen időszerű, mert a termelőszövetkezetek zárszámadásra és a következő esztendő megalapozására készülnek. Általános jellemzőként megállapíthatjuk, hogy a közgazdasági szabályozók érvényesülésének eredményeként évről évre magasabb fokon jelentkezik a tervszerűség. A közös gazdaságok többsége mind nagyobb gondot fordít a tervek színvonalas elkészítésére, és az előirányzatok megalapozására. A fejlesztéssel kapcsolatos döntések jó előkészítésére számításokat végeznek, elemzik az előző évek gazdálkodási adatait, vizsgálják az elért eredményeket, a gondokat, akadályokat előidéző okokat, tényezőket. Ily módon lehetőség van arra, hogy a várható nehézségek elhárítására szervezetten felkészüljenek. Szakosítás Tapasztalataink szerint — néhány gazdaságot kivéve — megkülönböztetett gondot fordítanak a termelésszerkezet alakítására. Az utóbbi években állandóan és folyamatosan csökkent a termesztett növények száma, olyan kultúrákat termeltek, amelyek a legnagyobb bruttó jövedelmet biztosították. Az állattenyésztésben is kialakulóban van a szakosodás. Körzetünkben a változások eredményeként a növénytermesztésen belül az étkezési és takarmánybúza, a kukorica, valamint a pillangósok vetésterülete együttesen a termelőszövetkezetek közös szántóterületeinek 70 százalékát foglalja el. A közgazdasági szabályozók hatásán kívül szerepe van a változásokban az anyagi-műszaki ellátás javuló színvonalának is, főként a korszerű fajtáknak, a több műtrágyának, a gépesítésnek. Mindezek eredményeként ebben az évben a körzet átlagában búzából holdanként 22,1 mázsa, kukoricából több éves átlagban holdanként 22—25 mázsa termést értek el — májusi morzsoltban számítva — a termelőszövetkezetek. Kisebbfajta szakosodás jelentkezik az ipari és a kertészeti növényeknél is. A közös gazdaságok jelentős része a bizonytalan árviszonyok, értékesítési gondok, az egyes növények termelésének gépesítésével kapcsolatos problémák, több esetben az érdekelt felvásárló, illetve feldolgozó vállalatok kifogásolható tevékenysége miatt az egyes ipari és a főbb kertészei növények ’-etésterületét évenként változtatja. Ahhoz, hogy hosszabb távra is elkötelezzék magukat a termelőszövetkezetek, szükség van arra, hogy javuljon az érdekeltség, és indokolt, hogy a termelés kockázataiból részt vállaljanak a termeltető vállalatok és az élelmiszeripari üzemek. A termeléshez szükséges korszerű gépek beszerzésében segíthetnek, ezek árához anyagilag hozzájárulhatnak. •• Ütem Az elmúlt évek átlagában a közös gazdaságok termelési értéke évenként 11—12 százalékkal emelkedett a körzetben. Ez az ütem elősegítette a népgazdasági tervekben előírt feladatok teljesítését, alapot teremtett a tagok jövedelmének a termésnövekedéssel arányos emelkedéséhez. A korábbi esztendőkben a növénytermelési főágazat növekedési üteme volt nagyobb, míg az utóbbi években egyre inkább — a körzetre vonatkozó célkitűzéseknek megfelelően — az állattenyésztés fejlődése vált ütemesebbé. Különösen jelentős az előrehaladás a sertéstenyésztésben és -hizlalásban. Körzetünkben az országos helyzettel ellentétben, a termelőszövetkezetek közös tehénállománya — a sok gondot előidéző vágási keret ellenére — elfogadható emelkedést mutat. Szükséges utalni arra, hogy a körzet termelőszövetkezeteiben sem ad nagyobb jövedelmet a szarvasmarhatenyésztés, mint az ország más területén, de a termelőszövetkezetek mérlegelik azt is, hogy az elmúlt években elkészült épületek kihasználatlansága csak növelné a veszteségeket. Mindezen túl közös gazdaságaink bíznak abban, hogy a közeljövőben az újabb intézkedések hatására e jelentős devizabevételt biztosító ágazat gazdaságossága emelkedik. A termelőszövetkezetek termelési értékének növekedését jelentősen meghaladta az árutermelés, amely az elmúlt években átlagosan 25—27 százalékkal emelkedett. A gazdaságok áruik 90—94 százalékát az állami, szövetkezeti felvásárló és feldolgozó vállalatoknak, üzemeknek adják át a szerződéses rendszer keretében. Ebből is látszik, hogy a termelőszövetkezetek az elmúlt években még kevés helyen aknázták ki a többcsatornás értékesítés lehetőségeit. A mezőgazdasági termékek forgalmazásához szükséges anyagi és szellemi erőkkel jelenleg is nagyrészt a felvásárló és feldolgozó vállalatok rendelkeznek. Csak néhány fontosat említenék közülük: raktárak, hűtőházak, szakemberek. Beruházások 1968-tól 1970-ig a körzet termelőszövetkezetei 400 millió forintot fordítottak beruházásokra. Főként a bácskai állattenyésztés fellendítését szolgálják az építkezések. Az említett összeg 66 százalékát az épületek létesítésére fordították, 24 százalékát gépesítésre költötték és 10 százalékát egyéb beruházásokra. Erejüket, lehetőségüket meghaladó költekezés általában nem történt. Még az 1970-es nehéz mezőgazdasági esztendőben sem jelentkezett emiatt a körzetben fejlesztési alaphiány. A beruházások megvalósulása közh*n egyre gyakrabban talakoznak az üzemek kellemetlen meglepetéssel. Az anyagok, eszköz zök vásárlásánál jelentős áremelkedés tapasztalható. Gyakran előfordul, hogy egy bizonyos célt szolgáló gépen vagy eszközön történt változtatás, vagy módosítás után, bár a használati érték nem, vagy kis mértékben változik, az ár viszont annál inkább. Példe erre, hogy a DT—54-es traktor ára 184 ezer forint volt, az ebből továbbfejlesztett DT—75-ös traktoré viszont 250 ezer, illetve 277 ezer 400 forint. Az ilyen mértékű áremelkedés — a szakemberek véleménye szerint — nem áll arányban a használati érték növekedésével. Az anyagok, eszközök forgalmazásánál, beszerzésénél jelentkező többletköltségek jövedelemkiesést okoznak és drágítják a termelést. A többletköltségeket nem lehet beépíteni az értékesített termékek vagy termények árába, mivel azok többsége a fix áras kategóriába tartozik. Ezek a jelenségek sürgős intézkedést, hatékonyabb ellenőrzést kívánnak. A körzet termelőszövetkezeteinek gazdálkodása során jelentkező gondokat csak érintettem, a teljesség és a tapasztalatok értékelésének lezárása nélkül. Sok egyéb témáról lehetne még szólni, de úgy gondolom, hogy ez a néhány megállapítás is utal a megoldásra váró feszültségekre. Dr. Varga Antal a Bácskai Termelőszövekezetek Területi Szövetségének titkára II. A Minisztertanács november 18-i üléséről kiadott közlemény aláhúzza, hogy a középtávú tervezés jelentős mértékben elősegítette a vállalatok gazdasági kapcsolatainak fejlődését, lehetővé tette a dolgozók széles körű bevonását a gazdasági fejlődés kérdéseinek megvitatásába. Kétségtelen, hogy a tervezés új módszerei hozzájárultak az üzemi demokrácia elmélyítéséhez és fejlődéséhez is. Természetesen nincs mód a vállalati tervekről készült felmérés valamenynyi eredményét és következtetését ismertetni. Rá kell azonban mutatni néhány olyan problémára, amely — a tervek alapján is — a következő évek gazdasági fejlődési lehetősége szempontjából meghatározó jellegű lehet. Az egyik ilyen jellegzetes vonás, hogy az iparvállalatok nem számolnak eléggé a reális értékesítési lehetőségekkel. A vállalatoknak csak kis hányada értékeli a vállalat fejlődését fékező tényezőként az eladási lehetőségeket; a vállalatoknak mindössze nem egészen 10 százaléka minősítette az értékesítést a termelésnövekedés lényeges akadályozó tényezőjeként. Ez arra mutat, hogy a vállalatok nem érzékelik kellően a valóságos realizálási lehetőségekkel rájuk nehezedő gazdasági kényszert. Fock Jenő a gazdasági aktíván elmondott beszámolójában is rámutatott arra, hogy a vállalatok .,... többségükben adottnak tekintették bővülő termékvolumenük értékesítési lehetőségét. Nem mérték fel kellően a várható keresleti tendenciákat”. Ezt bizonyítja az is, hogy tervezéskor a vállalatoknak alig 20 százaléka tüntet fel valamilyen intézkedést az értékesítés növelése érdekében. A vállalatok 80 százaléka a forgalom növelése érdekében sem a vállalati árpolitikában, sem a saját kereskedelmi tevékenység kiterjesztésében, s a közös vállalatok, továbbá a szerviztevékenység kiterjesztésében sem tervez intézkedést. A vállalati fejlesztési és termelésnövelési célok megvalósítását szolgáló piaci munka tehát meglehetősen háttérben áll. Az ebből fakadó esetleges problémákra — nevezetesen az értékesítési nehézségekre — nemcsak távlatilag kell gondolnunk, hanem már most is. Például a negyedik ötéves terv első évében, tehát 1971-ben az tapasztalható (az I—III. negyedév adatai alapján), hogy egyes ipari ágazatokban — nevezetesen a gépiparban és a könnyűiparban — ismét a készletfelhalmozódás jelei mutatkoznak. Egyes területeken az értékesítési problémák azzal is összefüggnek, hogy a kínálat összetétele, színvonala nem mindenben felel meg a hazai és a külföldi keresletnek. Az 1971. évi népgazdasági tervnek a gazdasági fejlődés üteme tekintetében várható túlteljesítése nem kizárólag előny; a gyorsulás ugyanis elsősorban nem a gvártmányszerkezet, a hatékonyság javulásénak az eredménye. Márpedig a negyedik ötéves tervről szóló törvény kimondja, hogy a termelési tervek túlteljesítése csak akkor kívánatos, ha az elősegíti a hatékonyság javulását, a külkereskedelmi helyzet javítását, s az életszínvonal arányos fejlődését. Az Országos Tervhivatal elnökének minisztertanácsi előterjesztése aláhúzza, hogy a tervekben az export és az import aránya és növekedési üteme összességében nem elégíti ki a külkereskedelmi mérleg javításának népgazdasági követelményeit. Ez a gond szoA hajősi művelődési házban találkoznak közös műsor keretében egymással először december 12-én, vasárnap délelőtt a Bács-Kiskun megyében levő német nemzetiségű művészeti csoportok. A Magyarországi Német Dolgozók Demokratikus Szövetsége a Repülj pávamozgalomhoz hasonló kulturális szemlét rendez részükre, „Reich brüderlich die Hand” — „Nyújts baráti kezet” elnevezéssel. A szemlére hét községből és Bajáról érkeztek nevezések. Jelentkeztek a Bajai Tanítóképző Intézet és a német nyelvű Frankel Leó Gimnázium kórusai, szólóénekesei. Ugyancsak éne- I kesek küldték el nevezési lapjukat Nemesnádudvarról, Hajósról és Garáról. Csávolyról prózamondó, 1 rosan kapcsolódik az előbb tárgyalt szerkezeti problémához. Az iparvállalati középtávú tervek szerint a jövedelmezőség növekedési üteme viszonylag alacsony — évente átlagosan 5,2 százalék —, ami arra utal, hogy a termelést a jövőben is elsősorban extenzív módszerekkel kívánják növelni. Ezt támasztja alá az elemzés másik fontos következtetése, nevezetesen az, hogy az ipar jelentős állóeszköz-bővítést tervez, mintegy 7 százalékkal többet, mint a népgazdasági terv előirányzata. A gépipar és a könnyűipar beruházási szándéka különösen nagy és az átlagosnál is nagyobb mértékben haladja meg a népgazdasági előirányzatokat. Például a Kohó- és Gépipari Minisztérium vállalatai 10 milliárd forinttal több beruházást terveznek, mint amennyit a népgazdasági terv ennek a területnek a fejlesztésére előirányoz. A vállalati tervekről készült felmérés arra a következtetésre jut, hogy általában nincs összefüggés a tervezett állóeszköz-növekedés és a nyereséghányad, vagy a jövedelmezőség között. Es az is a kapacitásbővítések extenzív jellegére utal. A népgazdasági lehetőségeket meghaladó beruházási szándék azzal is jár, hogy a vállalatok továbbra is az állami költségvetés nagyarányú támogatására számítanak. A vállalati terv nem lezárt akta; a tervezés nem befejeződött kampány. A tervezés: gondolkodási folyamat, felkészülés a jövőre. A vállalatok a közelmúltban lezajlott iparági gazdasági tanácskozásokon megismerkedtek azokkal a fő feladatokkal, amelyeknek megvalósítása évekre megszabja a gazdasági munka irányvonalát. Nincs késő tehát tovább dolgozni a terveken és a fejlesztési elgondolásokon, a fejlesztés módszereit, erőforrásait jobban összehangolni a népgazdasági követelményekkel és a reális lehetőségekkel. Dr. Varga György (Vége) Madarasról a fúvószenekar kívánja bemutatni tudása legjavát. Különleges élményt jelent majd a jelenlevőknek a császártöltési gyermekcsoport német népi játéka. Későbbi alkalommal kerül sor a néptánccsooortok bemutatkozására. Hajóson majd háromszáz szereplő, lép színpadra. A szavalók, prózamondók énekesek hajósi vetélkedő-én helyezést elérő szólisták és művészeti csoportok az országos találkozón vehetnek részt, 1972-ben. A német nemzetiségi csoportok szemléjéhez hasonlóan a Magyarországi Délszláv Dolgozók Szövetsége is tervezi a délszláv művészeti csoportok és szólisták találkozójának mielőbbi megtartását S. K, Paprikás újítás Szeptember közepén kezdték, december közepén befejezik a paprika féltermékek szárítását és tisztítását a Kalocsai Fűszerpaprika- és Konzervipari Vállalat miskei telepén. Itt dolgozik a Petőfi szocialista brigád, amelyik több újítással hívta fel magára a figyelmet. Közülük a legjelentősebb az eddigi kézi munkát fölöslegessé tevő — a képünkön bemutatott — csipedőgép. A berendezés elvégzi a csumázás és darabolás műveleteit. Ezt követően Tóth Jánosné a szárítógép szitáira teríti a darabolt paprikát. (Pásztor Zoltán felvétele) „ Nyújts baráti kezet...“ Német nemzet ségi csoportok találkozója Hajóson
