Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-05 / 288. szám
4. oldal 071. december S. vasárnap Mit takar a hallgatás? A címben feltett kér- (közvélemény tudja: a jó ügyet előmozdítani kívánó legjobb szándékú észrevétel is falra hányt borsó maradhat, ha süket fülekre talál, ha a jelzés vételének ilyen, vagy olyan reagálással nem adják jelét az érdekeltek. A kifogásolt hallgatás több mindent takarhat. Például — mint az IKV igazgatójának esetében — az egyetértést, amelyet tettek is követtek. De miért kell erről hallgatni? Lehet azonban, hogy a hallgatás mögött csak részleges az egyetértés.: Akadhattak az elmarasztaló’ cikknek esetleg olyan kitételei, amelyeket az illetékes válasza új, elfogadható megvilágításba helyezne; Vajon miért rejti ezt mégis véka alá ? Csak egy valami nem fordulhat elő: mégpedig az, hogy a hallgatással- nemlétezővé lehetne tenni a kifogásolt visszásságot, hibát. Mert a közvélemény éber. Nemcsak jelez, ha a közérdekbe ütköző jelenségekkel találja magát szemben, hanem észrevételei nyomán a tetteket is számon kéri. És ezt a jogát dés jogosságát elgondolkoztató tények támasztják alá. Az a sajnálatosan sok példa, amely szerint az egészséges közvélemény, a közérdek szolgálatában lapunk hasábjain szóvátett visszásságok, hibák és hiányosságok visszhang, válasz nélkül maradnak az arra hivatottak részéről. Pedig aligha képzelhető el, hogy ne ismernék az erre vonatkozó kötelezettségüket, amely tulajdonképpen íratlanul is törvény lenne minden felelős beosztású ember számára. Mert tartoznak vele a közvéleménynek. Hadd említsünk csak néhány ilyen felvetést: például a megyeszékhely jobb piaci ellátását szorgalmazó Egy piac — több piac címmel még az év tavaszán megjelent elemző cikket, mely az olvasók körében ugyan nagy és egyetértő visszhangra talált, csupán a tanács reagálása várat magára mindmáig. Vagy a Kecskemét környéki kisközségek lakossága ama igényének tolmácsolását, hogy a piaci jobb áruellátás céljából áruszállító jármüvek közlekedtetésére lenne szükség. Aztán: annak kifogásolását, hogy a PIÉRT Vállalat a városközpontban raktár céljára foglal le egy egészséges, nagy épületet. S még egyet a frissebb példák közül: annak a ténynek ismételt felvetését, hogy a Széchenyi tér 1—3. számú bérházban — a nagy lakáshiány ellenére — gondnoki irodát rendeztek be egy kétszoba, összkomfortos lakásban ... A tóváb bi .példák„fel-*. sorolása helyett hadd tegyünk inkább egy próbát. Legutóbbi példánknál maradva, tudakoljuk meg, miért hallgat a jobb sorsra érdemes bérházi lakással kapcsolatos megjegyzésünk nyomán az illetékes. Annál is inkább, mert e cikkünknek is nagy volt a helyeslő közvéleménye, sőt, a házfelügyelői állás betöltése céljából is kopogtattak szerkesztőségünkben a jelentkezők. Kérdésünkre Csibrány Pál, a Kecskeméti Ingatlankezelő Vállalat igazgatója elmondta: — Olvastuk a cikket és egyetértettünk annak felvetéseivel. Azonnal intéz- , vaf!y ebből valamennyit az kedtunk is. Válaszolni jpar vagy a nagvkereskeazonban a probléma meg- : delem már ráemelt, akkor oldasa után atortunk... Exportőrjárat az üzemekben Valahogy ösztönösen is, de szívesebben nyúlunk az olyan áruk után, amelyekről tudjuk, hogy hasonmásaikat külföldön értékesíti a hazai termelő vállalat. Ezt a mozdulatot még az sem fékezi különösebben, ha a kívánt cikk éppen exportból maradt vissza. Ilyen esetekben nem feltétlenül finnyásság, vásárlói sznobizmus határozza meg Kétféle hazai Az 1968. január 1-ével bevezetett gazdaságirányítási reform a fogyasztót állítja a központba. A nem tervutasításos, hanem a közgazdasági szabályozók révén közvetve ható rendszer jövedelmezőtlenné és így. értelmetlenné teszi a vállalatoknak azt a fajta termelést, ami nem az igényeken alapul, s így esetleg csak a raktárkészleteket növelné. A nyereségérdekeltség elve versenyt bontakoztat ki a termelők és termelők, kereskedelem és kereskedelem között, ami a keresletnek megfelelő áruszerkezetet és ' minőséget eredményez.- r , Az időközben eltelt több egyetlen felelős beosztású i mint három esztendő észreember sem vitathatja el! j vehetően csökkentette a kü- P. I. 1 lőnbséget az exportra, ila vevő magatartását Régi emlékek ébresztik fel a figyelmet a külhonban is értékesíthető színvonalú termékek iránt. A világpiacon ugyanis abban az időben szintén helyt kellett állnia az áruinknak a minőségi és árbeli konkurrenciával szemben, amikor a belföldi piacon még a termelésközpontú felfogás élte egyeduralmát letve a hazai értékesítésre készített cikkek minősége között. Eltérés természetesen van. hiszen a külföldi cég az ottani vásárlási szokásokat tartja a szeme előtt, amikor aláírja a megrendelést. A jápánök például a magyar ízléstől idegen feldolgozást, „kikészítést” igényelnek, a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattól, az angolok egészen különleges hajtogatással, csomagolásban kérik a Bajai Finomposztó Vállalat plédjeit, s más tulajdonságú gyapjútakarók utaznak Afrikába, mint amelyek nálunk használatosak. Ezeket a körülményeket hagyhatta figyelmen kívül az a bajai sportoló, aki az egykori portyázó magyarok büszkeségével tért haza egyik nyugati útjáról — miközben bőröndjében a helyi Finomposztó határainkon túl vásárolt mutatós takarója lapult. Néhány nap múlva kiderült, hogy a dédelgetett szerzeményt a szomszédos áruházban is beszerezhette volna. Gazdaságos szállítmányok A szabályozók arra ösztönzik a termelőket és a külkereskedőket, . hogy az exportcikkek előállítása és értékesítése is gazdaságos legyen. Míg korábban az állam például dotációt adott és kiegyenlítette a drága hazai gyártás" és az esetleg alacsony külföldi eladási ár közti - különbséget. 1968-tól kezdve ezt fokozatosan megszüntette. A vállalatok Ármegállapítás találomra... Súlyos árdrágítás a soltvadkertl ÁFÉSZ-nél A SOLT VADKERT és ' be az érvényes árjegyzéke- Vidéke Általános Fogyasz- [ két. holott erre lehetősétási és Értékesítő Szövet-I get kellett volna találni, kezet bútorierakatánál egy mert az árak ismerete a éyen keresztül a megenge- j kereskedelem alapvető fel<! étinél -drágábban árusítót.-;:' ^ tak Jöb|>t jajjá bútort. A fod^i|ia^fck^at^^ással súlyosán megsértet! ók , a fogyasztói / érdekeket, .s illetéktelen haszonhoz juttatták magát az ÁFÉSZ-t. Mielőtt mélyebben taglalnánk az árdrágítás körülrnényeit, szeretnénk olvasóinkat'- beavatni a bútoroknál használatos árképzés „titkaiba” A bútorok az úgynevezett III., hatóságilag korlátozott árformába tartoznak. Mi ennek a lényege? A bútor úgynevezett centrum árához az ipar vagy a nagykereskedelem vagy a kiskereskedelem, vagy mind a | három összesen öt százalékot tehet hozzá. Azonban, ha ezt az öt százalékot. Élve az alkalommal, megemlítem : vállalatunk azóta felszabadította a gondnokság céljára igénybe vett lakást. A bérház tizenöt tagú lakóbizottsága által is kívánt megoldásig — házfelügyelő alkalmazásáig — az udvarra nyíló egyik kihasználatlan helyiségből a kiskereskedelem nem emelheti tovább az árat, csak a fennmaradó hányaddal. MI TÖRTÉNT a soltvadkerti "ÁFÉSZ esetében? A könnyebb megértés kedvéért el kell mondanunk, hogy minden helyi ÁFÉSZ vezetője tulajdonképpen a helyi árhatóság Vezetője, vagyis az ő felügyeletével kialakítottunk átmenetileg ! a takarítónők átöUözködé- j áiTldthaTják kTTharmaset- ^úsztálkodását es az ^ik árforma árait. (Hasoneszkozok tárolását szolgáló : lóképpen történik a szabad helyet. A házfelügyelői al- | árak megállapítása is) Julaf betöltésére jelentkezők j hász Imre, a soltvadkert és közül legalkalmasabbnak vidéke ÁFÉSZ igazgatósági ígérkezot a lakóbizottság ; elnöke a III. árforma áraikiválasztására bízzuk, !ii- nak kialakítását Jenovai szén vállalatunknak egy a fontos: megfeleljen a lakóközösségnek és a követelményeknek, aki az állást betölti. Ennek pedig napokon belül el kell dőlnie. * íme, rákérdezésre bár, de eggyel kevesebb maradt a válaszadósságokból, amelyeket olvasóink szinte naponta számon kérnek. És teszik ezt joggal. Mert a Ferencre, az ÁFÉSZ keres kedelmi előadójára bízta. Jenovai a legegyszerűbb módszert választotta, azaz .a Bútorért Vállalat számláin feltüntetett, de a szóbanforgó öt százalék egy részével megnövelt . árhoz "gvszerűen hozzáadta a III. árforma alapján engedélyezett öt százalékot. Az 'gazsághoz hozzátartozik, hogy a Soltvadkert és Vi ada tához 'tartozik.' Az ilyen módon történő ál-képzéssel az ÁFÉSZ 1970 októberétől 1971 augusztus végéig 160 különböző bútorféleségből — komplett hálószobákból, garnitúrákból, egyes bútorokból — 461 darabot adott el áron felül, s ebből az ÁFÉSZ- nek 16190 forint jogtalan bevétele keletkezett. ÉRDEMES ennek kapcsán néhány példát felsorakoztatni. A „Mohács” elnevezésű heverőt 3700-ért adták a 3590 forint helyett, tehát 110 forint volt az árdrágítás. A „Napfény” heverőt 2770 forintért értékesítették a 2480 forintos ár helyett. Itt már 290 forint volt az árdrágítás. A „Nógrádi fantázia” nevű szekrénysornál az árdrágítás 330 forint volt. Lehetne sorolni tovább a példákat, ugyanis az ÁFÉSZ 10-től 330 forintig károsította meg azt a több száz vásárlót, akik betértek a lerakatba. Igaz, az árdrágításból származó jogtalan hasznot egyénileg senki sem tulaja donította el. de a vásárlók megkárosítása, ha a pénz az ÁFÉSZ kasszájába folyt is be. bűncselekmény! S ha jól meggondoljuk, a jogtalan haszon az ÁFÉSZ dolgozóinak közvetett módon mégis a zsebébe vándorolt volna. Erre szererfcsére nem került sor. Illetékes szerveink ugyanis a jogtalan bevételt elvonták az ÁFÉSZ-tól. Ezek a tények azonban nem mentesíthetik az ÁFÉSZ elnökét, mint a helvi árhatóság vezetőjét, a felelősségtől. Ezzel a jogtalan haszonszerzéssel kapcsolatban mit állít ’Juhász Imre. az ÁFÉSZ igazgatósági elnöke? „Szövetkezetünk 1970 októberében kezdte meg a bútor értékesítését. Ez az új kereskedelmi tevékenység számunkra jelentett.. 1 Nehezítette munkánkat az is, hogy a Bútorért Vállalat az induláskor. de a későbbiekben sem tudott ellátni bennün:'k-ét'hiV»tSÜ^-á¥ttwyzékkel.” Ezzel az érveléssel kapcsolatban-«zeretnénk megjegyezni: az igények kieléJ gítése mindig megterhelést jelent bizonyos vonatkozásokban. de azért van a kereskedelem, hogy ezeket állja. A helyes árképzéshez megfelelő szakemberek állnak rendelkezésre, s a hiányzó árjegyzékeket — j sikeres időszak után ismét hozzájutottak a korábban kért önállósághoz, ugyanakkor rákényszerültek arra, hogy jövedelmező megoldásokat keressenek. Kialakult az úgynevezett bizományi értékesítési rendszer, amikor a termelők és az értékesítők rugalmas együttműködését a közös kockázatvállalás is sarkallja. Megnőtt az önálló p ackutatás szerepe, ami a kereslet, illetve a várható konkurrencia felmérésével alapot ad a változó igényekhez történő alkalmazkodásra. Az önálló exportjogot szerzett „Lampart” Zománcipari Művek egyebek között bevezette azt a hasznosnak bizonyult módszert, hogy üzletkötő útjára elkíséri a kereskedelmi szakembert egy műszaki-gazda-Öldöklő harc A -világpiacon, a ..szakemberek’ kifejezésével élve, öldöklő harc folyik az eladási területek megtartásáért, illetve újabbak szerzéséért. Dekonjunktúra következett be, s külkereskedelmi mérlegünkben egy sági vezető. A kapacitás, á gyártási feltételek ismeretében így nyomban választ tudnak adni a helyszínen a lehetséges szállítási határidőre. Történetesen a fürdőkádak esetében, azóta sikerült elérni, hogy a vállalat számára gazdaságos szérianagyságokra :. szóló megállapodásokat írnak alá a különféle típusokból. A • szigorodó feltételek hatása lemérhető . egy kis mennyiséget exportáló üzem. a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari . Szövetkezet munkáján is. Míg .egy évtizeddel ezelőtt 6 millió forint körül alakult, az országhatárokon túl eladott termékek értéké, az idén ez 3 millióra csökkent.. S ha nem péznek szembe á világon egyre fokozódó minőségi és árbeli versennyel, akkor még kilátástalanabbá válik a helyzetük. Elkerülhetetlenné . válj,:;:; hogy újabb cikkek bevezetésével megújítsák a gyártási szerkezetet. A hagyományos és néhány forintos értékű vállfa, fakanáltartó^ spatula mellé felzárkózott a gyermekágy. vagy a fregoli, amelyből jövőre már negyven vagonnal szállítanak. A gazdaságosabb”, utak keresése a beruházásokat is érinti.. Az első . svési—magyar bútoripari együttműködés valósul meg.‘ Baján, ahol a Lakberendező és Építőipari Szövetkezet kisbútorokkal egyenlíti ki a skandináv államból származó termelékeny gépsorok értékét, hogy utána a szövetkezetnek kamatozzanak a berendezések és a további jó minőséget garantáló tapasztalatok. ez nem sült galamb —, ha a Bútorértékesítő Vállalat nem bocsátotta rendelkezésükre, más vállalattól be lehetett volna szerezni. Az igazgatósági elnök érvelése semmiképpen sem indokolja, hogy — képletesen szólva — hasra ütve, találomnagyobb súllyal szerepelnek a behozott áruk, mint az exporttételek. 1969-hez képest csökken a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár kivitele is. A folyamat’ az idén érte el a mélypontját. A jövő eszra alakítsák ki az árakat, I tendőre eddig 70 millió fődé úgy, hogy ezzel a fo-1 rintnyi érték szállítására gyasztót károsítsák meg, ’ írtak alá szerződéseket, de vele fizettessék meg a ta-j tóvábbi igényekkel is szánulópénzt. | mólnak. A felfutást 1973-UTALNI szeretnénk még j tói várják, amikor fokozotennek az ügynek a kap-; tabban bekapcsolódnak a csán arra is, hogy a keceli | Szovjetunió és Magyaron ÁFÉSZ-nél hasonló módon 4253 forintos árdrágítás történt a bútorok eladásánál. Mindkét ügynek lesz még folytatása!" Remélhető, hogy a rendőrségi vizsgálat befejezése után bűnüldöző szerveink szigorúan felelősségre vonják maid a fogyasztók e gondatlan megkárosítóit. Gémes Gábor . hőc/Mrélők' és katonák gyártására' kért . ajánlatot.. A külkereskedelmi: mérleg egyensúlyának helyreállítása Bäcs-KiskUri megyére a ‘ jelenlegi negyedik ötéves tervben azt a feladatot rója, hogy 3,6 milliárd forintra emelkedjen az ipari exporttermékek értéke, az elmúlt középtávú időszak 2,5 milliárdjával szemben. Ennek a mennyiségnek a 95 százalékát a minisztériumi irányítás alá tartozó ipar szolgáltatja. Az eddigiek során kialakultak a területre jellemző jellegzetes exportcikkek. A statisztikák szerint 1966 és 70. között a fürdőkádtermelés 45, a .magnetofonok 78, a vágott baromfi 40, a feldolgozott tojás 41, a gyümölcskonzerv 69, a főzelékkonzerv 78, a fűszerpaprikának pedig 57 százaléka hagyta él az országot. Snérífgkyanecsak rvf* I üközőt“ T SSSk. I”k S: szág közötti árucsereforgalomba. A kapacitást addig a hazai nagyberuházások berendezéseinek készítésével töltik ki. A tervek szerint 150—-200 millió forintra szeretnék felfuttatni az beli cég már jelentkezett is, déke ÁFÉSZ nem" szerezte igen jelentős megterhelést • színeket egyeztették a fürdőszoba egyéb berendezéseinek színeivel, s a kényelmesebb anatómiai, illetve a nagyobb méretű luxuskádakkal bővültek a típusok, amelyeket 36 országba szállítanak. Példát mutat az’ üzem ezzel a választékbővítésre. s megfelelnek az .állandó,. megbízható minőség követelményének is, ami a népgazdaságilag olyannyira fontos exporttermelés növelésének • 'az alapját alkotja. A ta-Kürti _ András fantasztikumot súroló témájú kisre- ; imltaDák°khogyS^portálni génve lényegében jolismert társadalmi visszásságokat , sokkal egyszerűbb, ^nint a figuráz ki erdekes módszerrel, váratlan fordulatokkal, j helyükét külföldön- is meg- Lapunk keddi szamaba kezdjük meg a kisregény foly- álló árukat gyártani és eltatásainak közlését» adni. Halász Ferenc
