Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-05 / 288. szám
WTt december 5. vasárnap 8. oldal ŐT ÉV ALATT SOKKAL TÖBBET! *1' ■■ . I III Jo ütemben halad a lakásépítési terv végrehajtása Az új technológiák térhódítása — Javul a területelőkészítés módszere Ha szolgáltatás, miért kötelező? •Mint ismer«tes, a meigyei pártbizottság és a megyei tanács úgy határozott, hogy a negyedik ötéves tervben 20 ezer lakást kell felépíteni Bács-Kiskun városaiban és községeiben. Ez 50 százalékkal több, mint amennyit a harmadik ötéves tervben előirányoztak. Ennyi lakást még soha nem építettek a megyében, s ez természetesen igen nagy feladatok elé állítja a tervező, előkészítő, bonyolító és. kivitelező szerveket. Munkatársunk felkereste dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács általános elnökhelyettesét, s tájékoztatót kért a középtávú lakásépítési terv eddigi eredményeiről, a további építkezések előkészítésének állásáról. — Miből indultak ki a megyei szervek, amikor megállapították a lakásépítési tervelőirányzatot és hogy kezdtek előkészítéséhez? — Megyénkben különösen rosszak a lakásviszonyok. Részben azért, mert igen magas az elavult, egészségtelen, sok esetben már életveszélyesen rossz állapotban levő lakások aránya, részben pedig azért magas a lakásigénylők száma. mert mintegy 50 ezer tanya folyamatosan felszámolódik. A megyei pártbizottság és tanács ezért úgy döntött, hogy az előző tervidőszakénál jóval többet, minimálisan 20 000 lakást kell feléoíteni Az 1971—75 évekre szóló lakásépítési terv előkészítése még 1968-ban megkezdődött. A megyei tanács szakosztályai felmérték a reális igényeket, számbavették az építési lehetőségeket. Már akkor — az előkészítő munka első fázisában — világossá vált, hogy ilyen nagy arányú laki cZnftkezést, a régi technológiával. a haevományos kivitelezési módszerekkel megvalósítani nem lehet. A megvei tanács szakembereket küldött az NDK-ba a házcvári lakásépítkezések tanulmányozására. Ezek után sorozatos megbeszélések kezdődtek az Éoítésügvi és Városfejlesztési Minisztériummal a megye építőkapacitásának bővítéséről. Már akkor szóba került annak lehetősége, hogy Kecskemétre házgyárat telem'tenek. Széles körű szervezőmunkát igényelt a pénzüevi fői 4 ótel eV: me^te^emtése is. Állami és szövetkezeti InVások ém't^ére a me«ve nem k«r>o*f olvan kerete*, arrelvpf kéH,. az OTP ^r..ká7é"ni'pál v?<?7ont si- Va*-ííh *”tnk Szeom ra’róf-j- ÍT'°rn^“ ni »7 otd szeredét, hiszen 5100 beruhtáró«; mlnt.oöv pono fo- j vóbbi lakás éoítésének hia r)érí7-Oínn bonyolító«: no^vobb rnapára vállalta. ■^J^cry C7ŰVPO bá-riil p7: oivötrpfVp'rő években is a b^brí tan «egokra, ame-Jyplrrsok r>om pgurvíri S7fv*'ve^^,,r,kót. hányni az a. telkeket!«; Voll b’TVct'tnni TVTar^^hmk mé? n«' bi tóménál A b°hn Vomrrpn V* * jné* a rák»v -• -gyón 4*0,rí|4r»c — A területelőkésv:ítémegyeszerte jó ütemben halad. Városainkban — Kecskeméten, Baján, Kiskunhalason, Kalocsán és Kiskunfélegyházán — valamint három nagyközségünkben: Kiskőrösön, Bácsalmáson, Kunszentmiklóson lakótelepszerű beépítést készítenek elő. Ez sok gonddal jár. Egy-egy lakótelep építése olyan komplex műszaki és gazdasági előkészítést igényel, amelynél a legkisebb részlet elmaradása is késedelmet, zavarokat okoz. A legnagyobb problémákat a terület közművesítése okozza. Az esetek egy részében a pénzügyi fedezet, ezenkívül a műszaki feltételek hiánya akadályozza a munkát. Nagy gond az is, hogy a meglevő közművek kapacitása már nem elegendő az új igények kielégítésére. Szennyvízcsatorna hálózatunk például nem számottevő. A lakótelepi lakásoknál leggazdaságosabb és korszerűbb a távfűtés de nincsenek távhőellátást szolgáltató erőműveink, s energiahordozók biztosítása is nehézségekbe ütközik. Éppen ezért a megyei tanács felterjesztéssel élt a különböző minisztériumokhoz. hogy nyújtsanak anyagi támogatást a( jövőben még csak növekvő közművesítési gondok enyhítésére. A helyi tanácsok mindezek ellenére sikerrel szervezik meg a szükséges előmunkálatokat. Általában ' elmondhatjuk, hogy meggyorsult a lakásépítés. A községekben is egyre gyakrabban látunk a hagyományos építésű családi házak mellett többszintes társasházat. A területelőkászítés természetesen előrelátó, folyamatos munkát kíván és a helyi államhatalmi szerveknek a jövőben is nagy gondot kell arra fordítaniuk, hogy legven elegendő közműves telep. A területrendezési tervek a városokban és községekben elkészültek. s az ezekre vonatkozó határozatok következetes végrehajtásával, s nem utolsósorban az OTP- vel egvüttműködve a lakásépítkezésekhez a terület biztosítható. — Sok szó esik mostanában az építőipari kapacitás fejlesztéséről. Vaion az iparág fel van-e készülve a megnövekedett feladatok teljesítésére? — Kezdeném azzal válaszomat. hogy a lakásprogram vé'O’ehaitásában a terű1 et-elökészítés mellett nagy szereoe van a tervező munkának is. Mint a oaookbnn Kecskeméten megnyílt kláll’tás is iffazolin. a me«ve érí^'szei fellőttek a feta dalokhoz és a líiof^év,v^sebb ioenveket is ki tudták elégíteni. A Rács megvei Tervező Vállalat oívan lakóépületeket, üzemi. szociális és kulturális létesítményeket. tervezett az elméit években, ame| ivekkel a meeve határain tői is nevet szerzett magé rvs>k. A kérdésre válaszolva el -rondhntom hogv kialakultak a megfe'úő lakástípu sok. amelvek kivitelezése " rf.pdeikazóíít’e álló éoítécí i technológiákkal lehetséges 1 \ kivitelező kapacitást leg! gpz(jqságosabban lairói-oig, I pék építésénél tudjuk ki; használni. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat tevékenységét dicséri, hogy a tervezett lakásépítési ütemet eddig tartani tudtuk, sőt túlteljesítettük. Kielégítően halad az új építési tecnológiákra való áttérés is. A nagyblokkos építkezések mellett már rendelkezésünkre áll a térzsalus technológia is. Sőt emellett 1972-től megkezdődik a paneles építés á megyében. A paneleket egyelőre Szekszárdról és Szegedről szállítjuk Kecskemétre és Bajára az építkezés színhelyére. Örömmel tájékoztathatom azonban a megye lakosságát arról, hogy a kecskeméti házgyár ügye véglegesen eldőlt és a hitelszerződések aláírása után már. a közeljövőben elkezdődik az építkezés. Üj építőanyag-üzemünk előreláthatóan 1974- ben kezdi meg a próbagyártást és még ebben az ötéves tervben 1500 lakást a kecskeméti házgyár termékeiből építünk fel. Más városokban és községekben azonban, ahol csak a régi technológiával lehet építkezni, gondot jelent, hogy a kivitelezők munkaerőhiánnyal küzdenek. Valamelyest könnyít a problémákon az a tény, hogy a Bács megvei Állami Építőipari Vállalat 2500 blokkos lakást szerel össze a különböző területeken, s a tanácsi és szövetkezeti építőrészlegeknek csupán a Egy, immár jó pár éve fontolgatott javaslat valóra váltásának első lépését jelenti az a beruházási program. amélvet legutóbbi ülé són bacvott íóvá a Xe~ske méti Városi Tanács Végre‘-'•ritó Bizottsága. A nyugdíjasok szájára a Horváth Döme utcában — várhatóan 1973. végéig — megépülő ház beruházási befejező munkát kell majd elvégezni. Lakásprogramunk megvalósításában nagy segítséget jelent a lakásépítő szövetkezetek egyre hozzáértőbb előkészítő munkája. Tevékenységük nyomán fellendült a már hagyományos felkészház lakásépítési akció, sőt, új kezdeményezések is születnek a lakásgondok megoldására. Fellendülőben van a vállalati lakásépítő akció is. A vállalatok saját dolgozóik lakásgondjainak megoldásáért nagyon sokat tehetnek. E téren nemcsak a pénzügyi feltételek megteremtéséről van szó, hanem a félkész lakások befejezéséről is. A kezdeti eredmények mellett azonban meg kell jegyeznem, hogy a vállalati lakásépítési akció még csak a kezdeti szakaszában tart összegezve a megye negyedik ötéves lakásépítési programját elmondhatom, hogy már az első év is sikeresnek ígérkezik. 1971- ben ugyanis 3800 állami, szövetkezett társas- és családi házi lakás épül fel a megyében. Véleményem szerint megfelelő szervező, előkészítő és kivitelező munkával lakásépítési programunkat meg fogjuk valósítani — fejezte be kérdéseinkre adott válaszait dr. Kőrös Gáspár. programja 38 garzonlakás létesítésével számol. Az épület helyének mesvé'asz- 1 ásónál — tekintettel leendő lakóinak korára — a~ volt a program készítőinek célja, hogy lehetőleg a városközponton, étkezési léhetőíég közelképében legyen. Figyelemmel voltak arra, hogy a lakásokon túl a társalgási, szórakozá-A Petőfi Népe december 1-i számában Schwalm Pál gyakorló szállóvendég „Kötelező reggeli” c. cikkében helytelenítette, „hogy a szállodákban kötelezővé tették a reggeli elfogyasztását, illetve a kifizetését.” — Szóvá tette, hogy — függetlenül reggelizési szándékától — kereken 20 forintot számolnak fel. Szemléletesen emlékezik meg két reggelijéről, melyeket a kecskeméti Aranyhomok Szállodában november 22-én, majd 24-én kapott, illetve nem kapott. Most aztán megnézheti magát. De a Petőfi Népe is! Mindketten alapos tájékozatlanságunkról adtunk bizonyítványt a vendég levelének közlésével. Ez derül ki Jakobszen Antal szállodaigazgató válaszleveléből. Kezdjük Schwalm Pálon. Javasoljuk kedves levélírónknak, hogy szállodába ne menjen mindaddig, amíg nem folytat kellő előtanulmányokat a vendéglátással, számlázással kapcsolatos belkereskedelmi rendelkezésről. Akkor nem egv hoteligazgatónak kell őt felvilágosítania, meg minket is, hogy „a kötelező reggeli a vendéglátóiparban egy igen régi és jól bevált szolgáltatás”. „Eresük? — magyarázná Gugyerák — Ez szolgáltatás, amelyet a kedves vendég köteles igénybe venni, ha nem akar balhét.” Micsoda dolog lenne az, ha Schwalm Pál és a kedves vendégek serege visszautasítaná a kötelező reggelit még akkor is, ha fáj a gyomra, vagy egyszerűen nem éhes?! Levélírónk soraiból kivehető, hogy a művelődésügy katonája. Másszóval kultúrember. Viszont, ha az igazgató válaszleveléből ítélünk... „egy kultúrembernek nem mindegy, hogy milyen körülmények között kez-'i napját, hogy reggelizik., milyen mennyiségben és minőségben.” — No tessék! Hol van még a kultúrembertől akár a művelődésügyi miniszter is, ha némely szállodaigazgatóval szemben azon az állásponton van, hogy ha egyszer valami szolgáltatás, tehát a vendég, a fogyasztó, a megrendelő kedvéért, szolgálatára van. —. nem lehet kötelező! „Mint a cikkből kiderül — írja Jakobszen Antal —, nem a vendéglátólnar „kapzsi”, hanem a cikk írója. A 31 forintos napidíjat az útonlevők ellátásra kapják és nem vagyonszerzésre.” Kedves ... Hogy nem mérlegeltük ebből az aspektusból a 31 forint napidíj si lehetőséget is szolgálhassa a ház, méghozzá a lakókon kívül a városban hasonló körülmények kő-1 zöt élő idős ember°knek l is. S nem maradt figvel-l men kívül az sem. hogy I az egyszerű orvosi ellátást a házban igénybe vehessél' | a lakók, és hogv kon hely azoknak is, akiknek I a barkácsolás a kedvtelésük. rendeltetését mi újságírók sem?! De eszerint a pénzügyminiszter sem, aki annak idején a televízió Fórumán ismerte el, hogy ez bizony sovány összegecske a napi koszt költségeinek fedezésére, de egyelőre a takaró és nyújtózkodás öszszefüggései miatt ezen nem változtathatunk a nagy kassza állapota miatt. Aki pedig a 31 forintokból akar vagyont szerezni, hát... neki legyen mondva. Mert... Vegyünk csak egy lakást, és számítsuk meg 200 000 forintba. Ha ezt napidíjakból óhajtaná a dolgozó összeverni, 6451 napon keresztül kellene kiszállnia egyfolytában. Ha ezt munkanapok szerinti évekre számítjuk át, 20 esztendőre volna szükség. De akkor nap mint nap osak kiszállásból állna a munkája, és a szabadsága is erre menne. És hát ez még mindig csupán egy lakás lenne, ami azért annyira alapvető „járandósága” (lenne) mindenkinek, hogy nem „vagyonként” ítéljük meg. Ezt a kötelező reggeli 20 forintos költségével kapcsolatba hozni egy kissé „derékszögű” logika. Még akkor is, ha hasznos az igazgató tájékoztatása a nem jól informált levélíró számára:: „A Belkereskedelmi Minisztérium ldöS'S. Kereskedelmi Értesítőben benne foglaltatik: a kötelező reggelit a vállalatok 6 forinttal számolják el, tehát a fennmaradó 14 forintot megtérítik az utazóknak. Így tehát 6 forint ellenében egy 20 forint értékű reggelit kap. Azt hiszem, hogy ez az állami juttatás lehetővé teszi, hogy a 25 forintból a déli étkezését a vendég valahol elfogyaszthassa.” De miért kötelező a szállodai reggeli, mint szolgáltatás? Továbbra is ez nyugtalanítja az embert. Aki ugyan ezek után felsóhajt a megkönnyebbüléstől, hogy neki csak 6 forintot kötelessége leguberálni, ha kedve van reggelizni, ha nem. ám megszólal benne az állampolgár — atban a sorrendben is, hogy egyéni és csoportérdek, s államérdek. — ..Miért köt élezik azonban helyettem is fizetni a vállalatot, az államot, amikor nekem nem kell a reggeli?” Természetesen, igaza tudatában jelenti ki azt is a2 Aranyhomok igazgatója, hogy ez „igen régi és jól bevált szolgáltatást vendégeink igénylik is”. Mert hiszen ezek nagyrésze reggelizik is. Ha nem siet, ott a szállóban. Ha meg igen megkapja csomasban. Errő megírta véleményé1 Schwalm Pál. S mind^z“’után is csak az marad a fő kérdés: miért kötelező? Ezt a Petőfi Néoe szintén megkérdezheti, ha közvetve i° egy szállóvendég cikkén ke resztül. Mi is nagyon sajnáljuk. ho"v az Igazgat' „nagyon sajnálja, hony e” álmatlan éjszaka utáni -rá nalmazó, igaztalan és tájékozásán elra"r’át-‘ egy olyan tár-nánirr^i nap! lan. mint a Petőfi Nép helyt adott.” Do S7°rirt+íink a MvHí-n iránti udvariasság macától 'i v-öteloző. Nerr úgy mint a reggeli. Tóth István Befejezés előtt álló társasház Kecskeméten a Széchenyi körúton. Nagy Ottó Elkészült a nyugdíjasok garzonházának programja
