Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-05 / 288. szám

LOSONCZI SS BUMEDIEN

AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA

HÉTFŐ: Losonczi Pál megkezdi afrikai körútját. A merénylet áldozatául esett jordániai kormányfő temetése.

KEDD: Bejelentik a pekingi Nixon-látogatás február 21-i dátumát. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei tanácskoznak.

SZERDA: Bonnban Scheel beszámol moszkvai útjáról.

A két német állam tárgyalásainak finise. CSÜTÖRTÖK: Koszigin Dániába érkezik. A jobboldali rezsim csapatainak veresége Kambodzsában. PÉNTEK: Losonczi Pál Algériából Guineába utazik. Közel-keleti vita az ENSZ-ben, megbeszélések U Thant főtitkár utódlásáról.

SZOMBAT: India hadiállapotban levőnek tekinti magát — Pakisztán háborúja miatt.

így látta a hetet kommentátorunk,

Réti Ervin:

Európa hete - Európa eve

Miközben a világpolitika igazi „évvégi hajrában” van, kedvező távlatok rajzolódtak ki az európai biztonság kérdésében — már a következő esztendőre. A Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei a lengyel fővárosban tartott tanácskozásukon mélyreható elemzést adtak földrészünk helyzetéről. Egymás mellé helyezve a pozitív és a negatív tényezőket, arra a megállapodásra jutottak, hogy 1972-re reális remények vannak egy biztonsági konferencia összehívására.

Krag dán miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy a következő esztendő Európa éve lehet. Megjegyzésének súlvát nö%reli. hogy Koppenhága éppen ezekben a napokban magas vendéget fogad Koszigin szovjet miniszterelnök személyében.

A héten egvúttal befejező szakaszukba léptek a két német állam megbeszélései. Minden jel arra mutat. hogy rövidesen végleg lezáródik a nyugat-berlini egyezmény, valamint az ehhez kapcsolódó kiegészítő szerződések ügye.

Scheel, az NSZK külügyminisztere moszkvai útja során viszont a szovjet— nyugatnémet, s a lengyel— nyugatnémet megállapodás mielőbbi ratifikálására tett ígéretet. Ezek a fejlemények — azt hiszem nem túlzás az Európa hete kifejezéssel élni — mindenképpen biztatást, jelenthetnek a jövőre nézve is.

Az európai kibontakozás hívei azonban éber figyelemmel fordulnak Brüszszel felé, ahol nemsokára ülést tart a NATO tanácsa.

Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke hétfőn afrikai útjának első állomására, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaságba érkezett. Képünkön: Losonczi Pál Huari Rumedicn algériai elnök (jobbra) társaságában fogadja az algériaiak üdvözletét.

állapodás létrejött: a NATO oldaláról tehát hozzá kellene járulni ahhoz, hogy a finn kormány javaslatának megfelelően elkezdődhessen a multilaterális, vagyis sokoldalú előkészítés. Az óvatosság, a feltételes mód használata indokolt, az Atlanti Szövetségen belül ugyanis jelentős reakciós erők ellenzik az európai értekezletet. Továbbra sem valószínű, hogy nyíltan bontanának zászlót, de megpróbálnak majd újabb feltételeket szabni, igyekeznek is húzni az időt.

Ha Európában némileg derűsebb lett az égbolt, annál viharosabb Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában. Az India és Pakisztán között napról napra érezhetően fokozódó feszültség eljutott odáig, hogy hadiállapotot jelentettek be Ü.i-Delhiben. Tüzérségi párbajok, légitámadások, sorozatos ütközetek a határon — a jelentések komoly aggodalomra adnak okot. A két érdekelt országnak és az egész világnak változatlanul az az érdeke, hogy az indiai szubkontinens vitáit ne a pusztító háború eszközeivel intézzék el.

Az India és Pakisztán közötti békének azonban valóságos előfeltétele Pakisztán belső békéjének megteremtése. A keleti országban rendezett vérfürdő, az Avami Liga betiltása ér. Rahman sejk letartóztatása, tízmillió ember földönfutóvá tétele — ezek azok a tényezők, amelyek a válságot valójában előidézték, minden más csak következménye volt ezeknek. Ha pedig egyes pakisztáni héják jobboldali tábornokok

a szabadságharcos erőle sorozatos csapásokat mérteik az amerikabarát rezsim csapataira. Lón Nol bajbajutott zsoldosainak segítésére immár ötvenhatezer saigoni katona hatolt be a szomszédos országba, tevékeny amerikai támogatással. Az indokínai háborút tehát úgy „korlátozzák”, hogy végül is mind jobban kiterjesztik.

Nem éppen kedvező előjelek mellett startol az ENSZ-közgyűlés közel-kelestratégiailag kulcsfontosságú szigetet. Ez újra kiélezte az iráni—iraki ellentéteket.) A közel-keleti helyzet egyébként fontos helyet foglalt el államfőnknek, Losonczi Pálnak algíri tárgyalásain is. A Bumedien elnökkel folytatott megbeszélések során magyar részről ismét kifejezhették szolidaritásunkat az arab nének antiimperialista harcával.

Latin-Amerika sem csendes ... Nixonnak a kontinensre küldött különmegbí-CARTRO ÉS ALT-ENDE

A hivatalos látogatáson Chilében tartózkodó Fidel Castro kubai miniszterelnök Salvador Allende chilei elnök társaságában egy nagygyűlésen. Castro háromhetes chilei látogatás után tegnap utazott el Chiléből. Hazafelé vezető útját Ecuador fővárosában, Guayaquilban megszakítja.

IRÁNI HADIHAJÓK A PERZSA-ÖBÖLBEN

Farajullah Resacl admirális (középen) az iráni hadiflotta parancsnoka megszemléli a Perzsa- (Arab)öböl három szigetét (Abu Musza, Tomb I. és Tomb II.) elfoglaló hajóhadat.

Az atlanti hatalmak koráh- változatlanul a katonai ban sem vethették el nyíl- módszerekben keresik a kitan a biztonsági konferen- utat, semmit sem oldanak cia gondolatát, ám külön- meg, viszont szörnyű veszéböző feltételeket szabtak, lyeket idézhetnek fel. mindenekelőtt a nyugat- Fellángolt a háború lieberlini rendezést. Ez a meg- ve Kambodzsában is, ahol

KOSZIGIN DÁNIÁBAN

Csütörtökön érkezett hivatalos dániai látogatására Alekszej Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke. Felvételünk Koppenhágába érkezésekor készült. Koszigin mellett vendéglátója. Jens Otto Krag dán kormányfő.

ti vitája. Rögtön halasztással indult, eközben Washingtonban Nixon Golda Meir izraeli miniszterelnök-asszony újabb Phantom repülőgépekre vonatkozó kéréseit hallgatta, a kínai ENSZ-delegáció pedig bejelentette egyet nem értését a politikai rendezés alapelveivel. De nem segítette elő az arab erők szükséges tömörülését a Fekete szeptember elnevezésű szélsőséges palesztin szervezet fegyvereseinek kairói merénylete sem. amelynek a jordániai kormányfő esett áldozatul. A meggyilkolt Vaszfi Teli helyébe Huszszein király ugyanolyan, vagy még reakciósabb elemeket nevezett ki, a lejátzódott események viszont leigazolták, hopv egveJőrc leház lenne egységes és hatékony arab keleti frontról szólni. (Izgalmakat keltett az arab világban a teheráni lépés is; Irán megszállt három kicsiny, de

zottja, Finch olyan óvatlan elszólásra ragadtatta magát, hogy a chilei népi egységkormány „nem lesz hosszú életű”. Szinte „varázsütésre" a reakció erőteljes mozgolódásba kezdett, Santiagóban utcai összeütközésekre került sor. Az Allendekormány bejelentette tiltakozását Washingtonban, s megfelelő ellenrendszabályokat tett. így rendkívüli állapotot hirdettek ki, bevezették az éjszakai kijárási tilalmat Ä chilei példa ugyanakkor, e nehézségek ellenére is, gyűrűzik tovább: az uruguayi elnökválasztásokon szép sikert ért. el a Frente Amplio, a haladó Széles Front. Ä győzelem küszöbét még nem tudta átlépni, de a szavaza- I tok több mint egyötödével ! ez ország fontos tényezője j ' *tt. s a kommunisták, va- ! ’amint más haladó erők közötti összefogás ígéretes az elkövetkezendő küzdel- I mekre. i

!4 szocialista kozerkSIcs védelmében

Közhangulat a közösség károsítőival szemben

L

„Az utóbbi időben a gazdaságirányítási reformot Is félremagyarázva, és abban igazolást keresve, erőre kapott az individualizmus és az egoizmus, a munkával meg nem szolgált haszonszerzésre való törekvés, a spekuláció.” (Az MSZMP X. kongresszusának határozatábóL)

A gyors gazdasági

fejlődéssel és társadalmi átalakulással járó átmenet bonyolult és ellentmondásos korszakában élünk. A szocializmus építése megköveteli, hogy alkalmazzuk az anyagi ösztönzés, ráhatás eszközeit, ugyanakkor a megnövekedett lehetőségek, az elérhető, megszerezhető személyi javak az igényeket is fokozzák. Kialakul egyesekben — s nem is mindig a társadalom elmaradottnak vélt rétegeiben — a lehetőségeket meghaladó szerzési vágy, melyet már nem tudnak tisztességes munkával kielégíteni. Felbukkannak, sok ember tudatában és életfelfogásában jelen vannak, esetleg újratermelődnek a polgári erkölcs egyes vonásai: az önzés, a harácsolás, jogtalan előnyszerzés, a törvények kijátszása és más egyebek. Társadalmi

rendszerünktől idegen és mélyen elitélendő tulajdonságok ezek, az ellenük folytatott harc azonban sokszor igen nehéz, mivel a hibák és visszaélések rendszerint nem nyíltan jelentkeznek. Létrejöttüket, hosszas továbbélésüket és elleplezésüket segíti a szemethunyás, a megalkuvás, gyakran az elvtelen összejátszás és az érdekek összefonódása is. Támogatója — olykor akaratlanul — a tudatbeli elmaradottság, az eltorzult, vagy ki sem alakult erkölcsi szemlélet, amely megengedhetőnek tartja a jellembeli kettősséget közéletben és magánéletben, s nem egyformán Ítéli el az egyéni és a társadalmi javak megkárosítását. Felszisszen, felháborodik és rendőrért kiált, ha a személyi tulajdonához nyúlnak, de elnézően mosolyog, amikor a közvagyon megdézsmálásáról értesül.

Az állampo'párok

többsége azonban szembe fordul az ilyen jelenségekkel, mert tudja, hogy az egész ország előrehaladását fékezi a közerkölcsöt sértő, társadalomellenes magatartás. Sérti a becsületesen dolgozó, tiszta kezű és józan erkölcsi felfogású emberek önérzetét, a közösség megkárosítása, az önző, harácsoló életmód azért is, mert ez éppen a többség jövendő életszínvonalát teszi kockára. Azt a látszatot kelti, mintha a szocializmus talaján is az élősködő, mások érdekeit semmibe vevő egyéneknek kedvezne a „szerencse’’, fanyarán szólva, a szocializmus emberi céljait és mun’ás poli i’ á’át 1 érdöjelezi meg az erkölcsi fellazulás és mindaz, ami ezt elnézi, vagy bármi lyen forrásból táplálja.

Érthető, hogy az egész ~ ép érdekeit, hazánk szocialista fejlődését szolgáli és védelmező párt- és állami szervek megnyilatkozásai, a hozott határozatok és törvények egyöntetűen e káros jelenségek leküzdéséért szállnak sikra. Mint legutóbb a kormány elnöke mondotta: „Ezek ellen a korábbinál is kíméletlenebb harcot, nyílt fellépést hirdetünk. Ez az oka annak is, hogy nagyobb nyilvánosságot adunk az ilyen ügyeknek, és törekszünk olyan közhangulat kialakitásC.a, amely lehetetlenné teszi a visszaéléseket. Ezt követeli tőlünk a becsületesen gondolkozó és dolgozó többség, a közösségellenes magatartást elítélő közvélemény.”

Azért volt szükséges ennek az állásfoglalásnak kissé bővebb idézésére, mert sajnos, még ma is találkozunk olykor gunyoros és nyilván célzatos, nem egyszer lekicsinylő véleménnyel, mely úgy igyekszik befolyásolni, enyhíteni a közhangulatot, hogy a hibák és elítélendő jelenségek elleni nyílt kiállást a sajtó, egyes újságírók, vagy helyi szervek szubjektív és önkényes fellépésének tulajdonítja. Pedig nyilvánvaló, hogy itt egy olyan egységes, a párt politikájában, rendszerünk végső céljaiban és a megvalósítás igazságos eszközeiben is bízó közvélemény kialakításáról van szó, amely képes a további cselekvésre, és az pzonos szemléletet tükröző, erélyes és magabiztos fellépésre. Annak érdekében, hogy még látszólag és egyes ingadozók tudatában sem szorulhasson „deffenzivába” a mi társadalmi rendszerünkben a becsületes munka alapján álló szocialista közgondolkodás.

Ahogyan azt pártunk X, kongresszusának határozata is kimondja: „Erősíteni kell azt a közszellemet, amely nem tűri el a társadalomellenes magatartást, cinizmust, a fegyelmezetlenséget, a közösség megkárosítását, viszont növeli a szocialista módon végzett munka, a szocializmus iránti elkötelezettség becsületét és tekintélyét.”

Ezt szolgálták és

szolgálják azok az intézkedések, melyek a mi megyénkben is a kongreszszusi határozatokkal összhangban történtek és történnek két irányban is. Egyrészt segítenek feltárni, napvilágra hozni mindazt, ami fékezi az előrehaladást, a nyílt és őszinte politikai légkör kibontakozását. Másrészt ugyancsak teljes nyíltsággal fellépnek, intézkedéseket hoznak, szükség esetén a törvény szigorával eljárnak mindazokkal szemben, akik a gazdasági életben, vagy egyéb területen vétenek az össztársadalmi érdekek ellen.

F. Tóth Pál