Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-04 / 287. szám

©71. december 4. szombat 3. oldal December 22-én kezdődik a féli szünet lanuár 10-én folytatódik a tanítás Az 1971—72-es oktatási év rendjéről szóló miniszte­ri utasítás értelmében az általános és a középiskolák­ban a téli szünidő decem­ber 22-én, szerdán kezdő­dik, s a szünet utáni első tanítási nap 1972. január 10-e, hétfő. Az általános iskolai nap­közi otthonok a téli szün­idő alatt is működnek, s va­lamennyi tanintézetben gondoskodnak a gyerekek felügyeletéről, a napközis helyiségek folyamatos fű­téséről. A napközisek az is-A téli vakáció kezdetéig | kólában kapják meg a reg­­hátralevő időben az órá­kon általában ismétléssel foglalkoznak. A pedagógu­sok elsősorban azoktól a gyerekektől kérik számon az eddig végzett tananya­got, akik a tanévkezdés óta eltelt időszakban társaik­hoz képest gyengébben sze­repeltek. így tehát ezeknek a diákoknak módjuk lesz javítani. A jegyeket egyéb­ként a szünetben sorra ke­rülő osztályozó értekezleten — a december 21-i helyzet­nek megfelelően — zárják le és a szünet utáni első tanítási napon az ellenőr-Az OIOT ülése Pénteken reggel a Műve­lődésügyi Minisztériumban összeült az Országos Ifjú­ságpolitikai és Oktatási Ta­nács. Egyebek közt megtár­gyalták az OIOT 1972. évre szóló munkatervét és a Központi Ifjúságpolitikai Alap 1972-es költségvetésé­nek tervezetét. Az utóbbi­ban mintegy tíz millió fo­rintot irányoztak elő csak­nem 50 ezer fiatal kedvez­­ban tölthessék a csaknem! ményes nyári üdültetésére, háromhetes „szabadságot”. I (MTI) gelit, az ebédet és az uzson­nát. Az oktatási intézmények­ben már javában készülnek a téli vakációra szóló prog­ramok. Ezek összeállításá­nál arra törekszenek, hogy a diákok minél hasznosab-Képernyő Tájak, emberek Rokonszenves könyvelő­vel beszélgettem a minap a Kecskeméti Konzervgyár­ban. Amerikai útjáról szá­molt be színesen, érzékle­tesen. Részletesen szólt az egyik tóparti üdülőben töl­tött tíz napjáról. Kértem, műsor is tanúsította, hogy most már jó úton járnak. Fiatal, falusi tanácselnök gondjairól, örömeiről tájé­koztatott Wiesinger István rendező, és a forgatóköny­vet készítő Vadas Zsuzsa. Ügy mutatták be a csöröt-Hetvenhétezer ember él a kiskunhalasi járás köz­ségeiben, s a lakosságnak csaknem a fele a tanyavi­lágban, a községek belső körzetétől távol lakik. De akadnak olyan települések, mint Kéleshalom, Balota­­szállás, Csólyöspálos, ahol az ott élők 80—90 százalé­ka lakik a tanyavilágban. A járás lakói közül 18 ezren ma is a mezőgazdá­val Mihály Ültörőház e hó- j sági munkát tekintik fő nap közepén. A jubileumi j foglalkozásuknak. Többsé­­programok során kiállítást ;gük a körzet 29 termelo­­rendeznek „Legszebb élmé- 1 szövetkezetében, két tsz­­nyeim az úttörőházban” iközi vállalkozásában és 15 címmel, december 12-én. ző könyv útján hozzák a szülők tudomására. Húszéves az Üttörőház Húszéves jubileumát ünnepli a kecskeméti Szál A párt-vb megtárgyalta Erősödőit a szövetkezetek mozgalmi a kiskunhalasi járásban munkája 1 szakszövetkezetében dolgo-ÉRDEKESSÉGEK HÁZAK A Az NDK-ban hozzáfog- | tak a tenger feneken talál- I ha.ó építőanyaguk kiterme- | léséhez A rostocki építő­ipari vállalat eddig 75 000 köbméter kavicsot rendelt | és az elkövetkező években megrendeléseit egymillió köbméterre emeli. A gerrenék kavicsanyagának kitermelése 25—50 száza­lékkal olcsóbb mint a fel­színi kavicstermelés. TENGERBŐL ! egyetem professzornője, Lucile Kuchers, aki kuta­tási eredményeit a minap tette közzé az amerikai or­vosszövetség hivatalos lap­jában. Öt egymást követő napon alkalmazta Lucile Kuchera az új pirulát ezer nőnél. A ten- I P*rula 25 milligramm hor­mont tartalmaz, és a nemi érintkezéstől számított 72 órán belül hatásos. A vizs­gált alanyok többsége egye­temi hallgatók közül került ki, akik a vizsgálati idő JÓ BŐRÖK PÁRIZSBAN A Porte de Versailles-i j szak alatt rendszeres nemi kiállítócsarnokban rendez- életet éltek és más egyéb ték meg a 29. nemzetközi 1 fogamzásgátló szert nem bőrhetet. A három, egyen ként 25 000 négyzetméteres alkalmaztak. A valószínűségszámítás zik. Ez a körülmény hatá­rozza meg többek között a járás politikai és gazdasá­gi irányító testületéinek a munkáját is. A kiskunhalasi járási párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén — az idén már negyedik alkalommal — a termelőszövetkezetek­ben dolgozók életével, munkakörülményeivel a legközvetlenebbül összefüg­gő kérdéseket tárgyalta meg. Ezúttal a mezőgazda­­sági szövetkezetek mozgal­mi tevékenysége, a közgyű­lés által választott bizott­ságok működési tapaszta­latainak összegezése volt a vb-ülés témája, amelyet a járási hivatal élelmiszer­gazdasági osztályának rész­letes elemzése alapján vi­tattak meg. Ismeretes, hogy az utób­bi években a szövetkezetek gazdasági megerősítésén kí­vül egyre nagyobb szere­pet kaptak a szervezeti és a működési feladatok. Az a követelmény, hogy a szö­vetkezetek önigazgatási szervei a korábbinál ma­gasabb színvonalú munkát fejtsenek ki, ezenkívül az is, hogy a kötelezettségek teljesítése mellett a tsz­­tagság jogai hiány nélkül érvényesüljenek. A termelőszövetkezetek í mozgalmi tevékenységének alapja a tagság által elfo­gadott és hatóságilag jóvá­hagyott alapszabály. Ilyen­nel ma már valamennyi szövetkezet rendelkezik a kiskunhalasi járásban. Leg­szinten mintegy 40 ország j szerint pirula nélkül ezer képviseletében 1300 kiállító közül 20 40 nő maradt mutatta be termékeit. Be- j volna állapotos. Ezzel szem­ben az ezer nő közül sen­kinél sem állapítottak meg terhességet. Körülbelül öt­százan nyilatkoztak úgy, hogy a pirulának semmifé­le mellékhatását nem érez­ték. a másik ötszáz köny­­nyű rosszullétre, általában hányingerre panaszkodott. Kuchera professzor piru­lájának alapanyaga szinte­tikus női hormon, a dietil­­stilbestrol. Ezt a fajta pi­rulát az Egyesült Államok­ban főként a kórházakban alkalmazzák, nemi erőszak­nak áldozatul esett lányok kezelésében. ZSÜPFEDÉL MŰANYAGBÓL mutatásra kerültek a bőr­­feldolgozó gépek, nyersbő­rök és kikészített áruk is. Franciaországot a kiál­lítók 42 százaléka képvi­selte. A kiállítás legtöbb láto­gatóját természetesen az a részleg vonzotta, amelyben a bőrből készült cipőket, ruhákat, és bőrdíszmű áru­kat mutatták be. Számtalan modell tük­rözte a téli és jövő tavaszi divatot. Üjból divatba jött a körömcipő, töretlenül tartja uralmát a csizma, amelyet télen és nyáron egyaránt viselnek. A bőrruhadivatban két­féle stílus uralkodik: téli ruháknál a bőrt szőrmével díszítik, nyáron pedig a glasszéviselet a divatos. ÚJ FOGAMZÁSGÁTLÓ PIRULA A „másnapi” pirula biz­tos és hatékony szer, ká­ros mellékhatása nincs — egyetlen hátránya: túlságo Számos nyugat-európai országban ismét divatba jött a szalma, mint a falusi házak tetőfedő anyaga. Ez azonban már nem a közön­séges szalma, hanem pré­selt és preparált szalma­anyag. amely kiváló termi­kus és mechanikus tulaj­donságokkal rendelkezik san nagy dózisokban kell j \z anyagot habszerű mű­alkalmazni. Erre az ered- anvaggal itatlak át és így ményre jutott a michigani I teljesen tűzbiztos. utoljára a mélykúti Üj Élet alapszabálya készült el vég­legesen, mivel a korábbi tervezet nem mffidenben felelt meg a szövetkezeti törvény követelményeinek. Ebben az esztendőben már valamennyi termelő­­szövetkezetben megtartot­ták a közgyűléseket, s eze­ken a tagságnak több mint a fele, illetve háromnegyed része megjelent, így a szö­vetkezetek legfőbb vezető testületé mindenütt hatá­rozatképes volt. A szövet­kezeti törvény előírásai alapján valamennyi közös gazdaságban megválasztot­ták az ellenőrző bizottsá­got és a szövetkezeti bizott­ságokat. Ez utóbbiak egy­két közösséget kivéve, pél­dásan ellátják feladataikat. Különösen a mélykúti Al­kotmány, a borotai Egyesü­lés, a kunbajai Béke Csil­laga Tsz, valamint a kis­­kunmajsai Jonatán Szak­­szövetkezet háztáji bizott­sága dolgozik elismerésre méltóan. A végrehajtó bizottság a téma megvitatása után fel­hívta a községi és termelő­szövetkezeti pártszerveze­tek figyelmét, hogy támo­gassák a szövetkezeti de­mokrácia további fejlődé­sét, egyengessék annak mi­nél teljesebb kibontakozá­sát. Várható, hogy ez az ál­lásfoglalás újabb lendüle­tet ad a kiskunhalasi já­rási mezőgazdasági szövet­kezetek gazdasági és moz­galmi munkájának. K. A. hogy hasonlítsa össze az ottani pihenési, szórakozási lehetőségeket balatoni ta­pasztalataival. „Sajnos, ez lehetetlen — válaszolta —, sohasem voltam a Balaton­nál.” Az eset, bármennyire Is szélsőséges, elgondolkozta­tó. Ismerjük-e eléggé ha­zánkat? Mit tud a dunán­túli ember a Kiskunságról, a palóc a Kisalföldről? A rádió, televízió eddigi vidéki riportjai, közvetíté­sei közül kevés maradt meg az emlékezetünkben, ritkán adtak valami újat meglevő ismereteinkhez. Miért? A rendezők, ripor­terek többsége úgy vélte, hogy mindennapjaink való­sága nem elég érdekes, nem köti le a képernyő elé te­lepedő családok figyelmét. .Sztorikat”, érdekességeket — már majdnem azt ír­tam: exotikumokat — ke­restek, hajszoltak, hogy a témát „eladhassák”. Vagy­is : a felszínen maradtak, kívülről szemlélték az adott várost, megyét, ezért sik­kadt el a közhelyekben az átalakuló élet ezernyi színe. A televízió szerkesztői, vezetői is érzik egy ideje, hogy többet tehetnének „Magyarország felfedezésé- Csütörtökön este két Losonczi Pál Guineában Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa elnökének sze­mélyében első alkalommal látogat magyar államfő a Guineái Köztársaságba. A látogatás Sekou Touré el­nök 1965. évi hivatalos ma­gyarországi baráti látoga­tásának viszonzása. A két állam legfőbb vezetői ez alkalommal tehát immár másodszor folytatnak köz­vetlen eszmecserét orszá­gaink kapcsolatának hely­zetéről, az együttműködés további kibővítésének lehe­tőségeiről. A magyar nép kezdettől fogva együttérzéssel kísér­te a guineai népnek nem­lesztéséhez, a különböző gazdaságpolitikai célok megvalósításához. A kereskedelmi kapcso­latokon túl hazánk szak­emberek kiküldésével is támogatja Guinea gazda­ságfejlesztési programjai­nak kibontakozását, más­részt guineai szakértők ma­gyarországi képzésével se­gíti elő a fiatal állam sa­ját szakkádergárdájának nevelését. A guineai hivatalos fó­rumok elismeréssel nyilat­koztak az országukban mű­ködő magyar szakértők munkájáról. E téren egyik legjelentősebb vállalkozás a Kassa-szigeti bauxitbányák zeti érdekeiért, hazája füg- ; kitermelése volt, amelyhez tétlenségének megvédéséért i népes magyar szakértőcso­­folytatott harcát. Guinea 1 oort nyújtott segítséget, függetlenségének kivívása Guinea Afrika bauxitban óta sokoldalúan fejlődtek j leggazdagabb országa, Ma­politikn s gazdasági kap- tvarország pedig nemzet­­csolatr' Magyarországgal, j közíleg is az élvonalba tar- Hazán’ igyekszik erejéhez fozik az alumíniumiparban segítséget nyújtani Hazár mérte guineai fél is meggyőződhe­tett, továbbra is kamatoz­tatni lehet a bauxitkutatás­­ban és feltárásban, a tim­földgyártásban és alumí­niumkohászatban egyaránt. Felvetődött annak a le­hetősége is, hogy a közvet­len áruszállításokon túl egyes ágazatokban külön is együttműködést alakíthatna ki a két ország. Gondolunk itt elsősorban arra, hogy magyar közreműködéssel, felszerelésekkel és techno­lógiával kis üzemek létesí­tésére nyílna mód Guineá­ban. E kérdés tanulmányo­zására járt már magyar de­legáció a baráti afrikai or­szágban. A felmérések ar­ról tanúskodnak, hogy e téren is tovább lehetne fejleszteni a hagyományos kereskedelmi kapcsolatokat. A magas szintű magyar— uineai tárgyalások minden :zonnyal feltárják majd együttműködés fejleszté­ozik az alumíniumiparban Iuiene- i ujuji.iui \ magyar szakértők nagv ,sének újabb lehetőségeit. Guineának az ország fej-1 tapasztalatait, amelyről a N. L. neki tanácselnököt, hogy közben módot találtak a táj sajátos hangulatának felidézésére. Hogyan változott a Ma­­tyóság az elmúlt évtizedek­ben? — ennek a folya­matnak az érzékeltetésére, a mai ember közérzetének, életmódjának felvillantá­sára vállalkozott a nagy ér­deklődéssel várt új soro­zat első adása. A stáb sikerrel oldotta meg feladatát. A képek éreztették: Matyóföld népé­nek boldogulásában milyen nagy a része az ottani em­berek szorgalmának, mun­­kákedvének. Láttuk, ho­gyan formálta ez az építő buzgalom a táj arculatát, miként kezesítették a mi­haszna földeket gyümölcsö­sökkel, haszonnövényekkel. Leginkább az tetszett, hogy a csütörtök este su­gárzott film mindvégig emberközpontú volt. Vala­mennyi kockája azt sugall­ta, hogy minden — a me­zőgazdaság átszervezése, az iparosítás — az emberért kell, hogy történjék. Szív­melengető sorsokat „kapott el” a kamera, becsülésre méltó munkásokat szólalta­tott meg a műsorvezető, dr. Romány Pál, aki két évti­zede ezen a vidéken dolgo­zott. Nos, ezért sikerült a teg­napelőtt látott két műsor, mert Vadas Zsuzsa újság­író is, az MSZMP Bács- Kisikun megyei Bizottságá­nak első titkára is jól is­meri azt a vidéket, amely­nek a bemutatására vállal­kozott. Szivbélileg kötődnek az Őrséghez, illetve a Ma­tyóföldhöz, de — mivel időközben elkerültek onnan — látják az országos össze­függéseket, tudnak hason­lítani, s időnként vissza­visszatérve, a változásokat is jobban észlelik, mint aki!k ott élnek. A valóság vonzásában élve, nincs szükségük él­ményeik tolmácsolására, szólamokra, frázisokra, „hi­vatali zsargonra”. Csütör­tök este a „riporterek”, a közreműködők egyszer sem „biztosítottak”, a „hiányos­ságokról” sem beszéltek és „irányt sem vettek” sem­mire. Bárcsak soron követ­nék ezt a példát a kame­rák, a mikrofonok előtt és az előadói pódiumokon. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom