Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-28 / 305. szám

MT m r A röplabda Országos Ifjúsági Kupában ezüstérmes a Kecskeméti Volán labdajátékokban immár nyolcadik éve az Országos Ifjúsági Kupa mérkőzéssorozat számít az utánpótlás legnagyobb se­regszemléjének. Megyénk sportolói labdarúgásban még egyszer sem jutottak a legjobbak közé, kézilab­dában is csak gyér sikere­ket mondhatunk magunké­nak, bár az idén a fiú- és leánycsapatunk is ott küzd a legjobb hat között. A legtöbb sikerrel az OIK-n eddig a kosárlab­dázók és a röplabdázók szerepeltek. röplabdában koráb­ban a bajai fiúké volt a pálma. Nagyszerű utánpót­lás nevelődött akkor a Su­­govica partján, s közülük jó néhányan — sajnos, többnyire fővárosi színek­ben — ma ott vannak a válogatott keretben. A me­gyénkben ma is szerve­zett, tervszerű utánpótlás­nevelés folyik, de a súly­pont már évek óta Bajáról Kecskemétre tevődött át. Az Országos Ifjúsági Kupa 1971. évi megyei se­lejtezőjéből a Kecskeméti Volán fiúcsapata jutott to­vább. Dunszt Ferenc edző — aki csak néhány napja vette át Budapesten a Ma­gyar Röplabda Szövetség elnökségétől az év legsike­resebb edzőjének járó ok­levelet — kitűnő gárdát nevelt a Katona József Gimnáziumban. A Békés­csabán lejátszott elődöntő­ben valamennyi ellenfelü­ket nagy fölénnyel verték és így jutottak az ország legjobb 6 csapata közé. A röplabda Országos If­júsági Kupa hatos döntő­jét december 21—23-a kö­zött Tatán az MTS edző­táborában rendezték meg. A kecskeméti fiúk folytat­ták sikeres szereplésüket. Sorra legyőzték ellenfelei­ket. Mindjárt az elején az egyik esélyes, a Bp. Vasas ellen győztek 3:0 arányban A további eredményeik: K. Volán—ZTE 3:0, K. Vo­lán—1TFSE 3:1, K. Volán— DEAC 3:2. Végül a két ve­retlen csapat, a BSE és a Kecskeméti Volán küzdel­méből a fővárosiak kerül­tek ki győztesen és ezzel megszerezték az első he­lyet, a K. Volán csapata pedig az értékes ezüst­érem birtokába jutott A röplabda Országos Ifjúsági Kupa végeredményes 1. BSE SS — 15 :í 10 2. K. Volán S « 1 12:8 9 3. Vasas S S 2 10:8 8 4. ZTE 3 3 3 7:11 7 5. DEAC S 1 4 7:12 6 6. TESE S — S 3:13 5 A VERSENYBÍRÓSÁG értékelése szerint az ÓIK legjobb ütőjátékosa Szeg­halmi Imre, a Kecskeméti Volán játékosa lett A nők versenyében me­gyénk képviselői nem ju­tottak az országos döntő­be. Végeredmény: L Bp. Spartacus, 2. Szombathelyi Spartacus, 3. BVSC, 4. NIM, 5. MTK, 6. VM Egyetértés. Eredményes évet zárhat a Petőfi kosárlabdacsapata Év végi beszélgetésre ül­tünk le Guóth Ivánnal, a Kecskeméti Petőfi kosár­labdacsapatának edzőjével. A kosárlabdasport kecske­méti rajongói számára az 1971-es esztendő nem oko­zott különösebb gondokat. Mind női, mind férfi vona­lon az NB I-es mezőny első felében végeztek a csapatok. Egyik együttes­már sor került Gál, Pajor és Felföldi rendszeres sze­repeltetésére, s ezek a fia­talok egyre jobban beleil­leszkednek a csapat szerke­­zetéba Mindehhez még hozzászámíthatjuk Szabó F. és Ruszkai újbóli csata­sorba állását — hiszen ka­tonai szolgálatuk letöltése után újra a mi játéko­sunk a két nagyon tehotsé­kolóknak, s őszintén meg­mondom, nekünk, szakve­zetőknek is. Petőfi © Hallhatnánk i utánpótlásáról is? — Az NB I. junior-baj­nokságában szereplő után­pótlás-együttesünk a ne­gyedik helyet szerezte meg. Ez már önmagában is bíz­tató a Petőfi jövőjét ille­n f*%\ IMP.. Mi éjéi az olimpiai sportágakban? TORNA (NŐI) Üj válogatott szakvezető­vel, edzői kollektívával és versenyzőkkel kezdte meg együttes felkészülését a müncheni olimpiára a ma­gyar női tornászválogatott. A „csupa új” közül talán a legérdekesebb a vezető ed­ző, dr. Nagy Jenőné szemé­lyisége, aki hosszabb-rövi­­debb szünetek után hatod­szor kapott kinevezést. Elő­ször 1928-ban vezette siker­re a válogatottakat, s 1967- ben „véglegesen” nyugdí­jazták. Közben és működé­sét követően több edző vál­totta egymást, de érdekes módon a legjelentősebb erő­próbák, olimpiák és világ­­bajnokságok „előestéjén” mindig újra szólították... Dr. Nagy Jenőné tehát a szünetekkel együtt 43 évet töltött el a válogatott ke­retnél, most 74 éves. Vajon lesz-e elég ereje a kemény­nek ígérkező munkához, lé­pést tudott-e tartani az el­telt közel fél évszázad alatt a tornasport „forradalmi változásaival”? ' — Hajlamosak a torna­­edzők olyan kijelentésekre, hogy „a mi sportágunk csak mostanában fejlődik igazán, korábban egy hely­ben topogott” — válaszolt a válogatott „új” edzője. — A régi nagy magyar tor­nászegyéniségek primitív szereken, mostoha lehetősé­gek között legalább olyan nagy dolgokat vittek vég­hez, mint a mostaniak, aki­ket a korszerű „lengőpa-d­­ló” a talajon, a Reuther­­szerek felemás korláton, a farúgós dobbantó az ugrás­ban segít. Húsz éve a ge­renda még minden forgás­nál arrébb csúszott, meg­mozdult. A korszerű, len­dületi munka meghonoso­dásával a technika teljesen megváltozott, a mozdulatok magasabb ívet kaptak, ki­terjedésük a maximumhoz közeledik. — A magyar tornasport egy rövidebb hullámvölgy után most ismét a világ él­vonalához tartozik. Ha az elmúlt négy év alatt nem is edzősködtem, a legfonto­sabb világversenyeken, mint a zsűri tagja részt vettem, s többször hívtak meg bírói, illetve szakmai továbbképző tanfolyamokra mint előadót. Figyelemmel kísértem a sportág fejlődé­sét, s remélem, hogy ta­pasztalataimat hasznosítják majd edzőkollégáim. — Kollégákról beszél, te­hát kollektíva fogja irányí­tani a válogatottat? — Régi edzőtársaimból, illetve versenyzőimből „verbuváltam” segítőimet akik egymás munkáját ki­egészítve nagy feladatok megoldására képesek: Bé­kési Sándor és Ducza Ani­kó, Kertész Aliz és Csányi Raymund, valamint Eőry István áll majd rendelke­zésemre. Irányításunk alatt a következő versenyzők dolgoznak majd: Békési Ilona (Vasas), Medveczky Krisztina (Va­sas), Bundzsák Gabriella (Vasas), Gáli Mária (Vasas), Kelemen Márta (KSI), Kéry Anikó (KSI), Horváth Margit (KSI), Wéber Judit (KSI), Császár Mónika (Bp. Postás), Nagy Zsuzsa (Bp. Postás), Bánfai Ágnes (Bp. Spartacus), Matulay Zsu­zsa (Bp. Spartacus). — A 12 versenyző közül szinte valamennyi iskolai tanuló, s mind budapesti — folytatta a válogatott veze­tő edzője. — Az edzőtábo­rokat a tanulmányi elfog­laltságok figyelembevételé­vel terveztük meg. Azután jönnek a válogató jellegű, majd augusztus 27-től: müncheni olimpiai verse­nyek. — München lese az első olimpia, amelyen a köte­lező talaj- és gsrendagya­­korlatokat az egyes orszá­gok egy meghatározott „elemlista” alapján önál­lóan koreografálták. Az ed­dig begyakoroltak vélemé­nyem szerint látványosak, de túl nehezek, s mivel fő a biztonság —, bizonyos át­alakításra, könnyítésre szo­rulnak. Ami a szabadon vá­lasztottakat illeti, 1971-ben sok új elemet tanultak ver­senyzőink, de ezek közül csak kevés érett be igazán. Célunk most, hogy meg­állapítsuk, melyeket érde­mes fölösleges kockáztatás nélkül a gyakorlatokba be­építeni- Bár a női torna­sport is határozottan az ak­robatika felé fejlődik, a szép és nőies mozgást még mindig — szerencsére — értékelik a pontozók. Ezért két művészi tornás szak­embert, Bérezik Sárát és Patocska Máriát is segít­ségül fogom hívni a moz­gás csiszolására. Borbély harmadik lett Kubában Hét ország sportolóinak résztvételével Havannában nagyszabású verseny kere­tében bonyolították le az idei Barátság Kupa ököl­vívótornát. A 15 ezer né­zőt befogadó sportcsarnok­ban szombaton került sor a döntőkre, sajnos magyar résztvevő nélkül. Egyik versenyzőnk sem jutott idáig. A legjobb ered­ményt Borbély Sándor, a Kun Béla SE ökölvívója érte el. Bronz éremmel térhet haza, pedig a váltó­súlyban igen erős volt a mezőny. A viadal pontversenyét a vendéglátó Kuba csapa­ta érte el 17 ponttal, az ugyancsak 17 pontos Szov­jetunió előtt. Borbély Sándor, a kis­kunfélegyházi ökölvívó­­sport legnagyobb remény­sége. A legidősebb tagja sportágban már . n°v szerzett sportcsaládnak. Két testvére alig egy hét került fel a dobogó legma gasabb fokára az országos serdülő bajnokságon. t s '%sm. á % a ' m U 1 .Hk..*. A * I jälptv sHlli A Kecskeméti Petőfi NB I-es kosárlabda-csapata. Felső sor balról: Csikai, Pa­jor, Gál, Felföldi, Guóth Iván edző, Szabó Sz., Farkas, Vasvári. Alsó sor bal­ról: Várszegi, Csányi, Ruszkai, Szabó F., Kovács, Tóth Gy. nek nem voltak kieési gond­jai, s ez inkább a Petőfi szurkolótábora számára je­lentett igen sokat Az alábbiakban a férfi kosár­labdacsapat szerepléséről lesz szó. • Hogyan értékeli az idei szereplést a Petőfi helyezését a tabellán Guóth Iván edző? — Tizenöt éve vagyok a Petőfi edzője, de ilyen ki­egyensúlyozott, tulajdon­képpen gond nélküli évünk még nem volt. Az elmúlt évben az NB I. kilencedik helyén végeztünk, most két hellyel előbbre rukkoltunk. A hetedik hely pedig már tekintélyt ad a mostani ki­egyensúlyozott NB I-es férfi mezőnyben. Tehát a csapat megvalósította a Petőfi elnökségének azt az elképzelését, hogy a me­zőny első felében végez­zen a bajnokság befejezé­sekor. A csapat egyenletes formáját igazolja az is, hogy a bajnokság félidejé­ben ugyancsak hetedikek voltunk. Ősszel már arra is lehetőségünk nyílt, hogy a fokozatosság elvét be­tartva, néhány fiatal játé­kost is csatasorba állítsunk. ges fiú. Tehát most már 10—12 olyan játékosunk van, akikre már komolyan számíthatunk. S hogy ez így van, azt ősszel a ha­zái közönség láthatta a BSE, a Videoton, a Ganz- MÁVAG és az Oroszlány ellen. Idegenben például a bajnok Bp. Honvéd és a MAFC ellen — bár veresé­get szenvedtünk — elisme­rést váltott ki a csapat öt­letes, jó játéka ... © Hogyan értékeli az edző a játékosok egyéni teljesítményét? © Kikre gondol az edző? — Közismert, hogy még az elmúlt évben is az volt a legfőbb gondunk, hogy a Petőfinek meglehetősen kevés NB I-es képességű játékosa volt. Majdnem egy kézen megszámolhat­tuk ezeket: Tóth, Kovács, Farkas, Vasvári, Csányi és Csókái I. Ebben az évben Játékvezetői tanlo'pm Labdarúgó-játékvezetői '.folyamot rendez Kecs­­méten a megyei labda­­gó-szövetság. Jelsntkez­­ú lehet hétköznapon reg­gel 8—10 óra között a szö­vetség helyiségében. (Kecs­keallét, Klapka utca 35.). — Amint említettem, az egész együttes előbbre lé­pett ebben az évben. Ez azonban csak azért követ­kezhetett be, mivel a játé­kosok egyénileg is sokat fejlődtek. Ez vonatkozik mind az idősebb, mind az egészen fiatal játékosokra is. Talán az első helyen említem meg Kovács Ta­mást, aki évek óta egyik legjobbja a Petőfinek, s idén csaknem minden mér­kőzésen kirobbanó formá­ban játszott Természetesen rá felfigyeltek a váloga­tott szakvezetői is, tagja volt már ősszel a magyar válogatottnak és jelenleg is tagja a válogatott keret­nek. Remélem sikerül ki­jutnia a müncheni olimpiá­ra. Egy másik saját neve­lésű játékosunk, Csányi At­tila kívánkozik a második helyre. Ö is ugrásszerűen javult, s részese a Petőfi jó szereplésének. Különö­sen ősszel játszott nagyon jól. Különleges taktikai feladatokat lehetett rábíz­ni, amelyeket az esetek többségében kitűnően ol­dott meg. Ami külön ör­vendetes, a kosárra is igen veszélyes volt, sokat javult a ponterőssége. Folytatva a sort, nagyon jó teljesít­ményt nyújtott Tóth Gy„ Csikai, Farkas és Vasvári is. A már említett fiatalok Gál, Pajor és Felföldi, majd az utolsó fordulókban Sza­bó F. és Ruszkai okoztak kellemes perceket a szúr; tőén. Az első csapat érté­keléseikor említett fiatalok — akik szintén tagjai az utánpótláscsapatnak is — olyan játékosok bontogat-, ják szárnyaikat, mint Sza­bó Sz., Várszegi, Székedi, Csenki és Farkas B., akik ha továbbra is ilyen szor­galmasak, tanulni vágyók lesznek, akkor valóban nem kell félteni a Petőfi jövőjét 9 Mit tart az edző arról, hogy Kecskemétet a sport­ág szakvezetői kosárlabda­­fellegvárnak tekintik? — A dicsérő megállapí­tásnak — elismerem — van némi alapja. Mind a leá­nyok, mind a fiúk Kecskeméten szeretik ezt az igaaán nagyszerű sportágat. Jó szakemberek foglalkoznak a szakosztá­lyokban, és a megalakult sportiskolában a kosarasok képzésével. A fejlődés még ugrásszerűbb lenne, ha minél előbb megépülne a várva várt sportcsarnok, amely nélkül bizony ma már nehezen képzelhető el színvonalas teremsport, közte a kosárlabda sem. Személy szerint nagyon bí­zom abban, hogy már nem kall sokáig várni erre a lé­tesítményre. Nagy ler.dí­­tője lesz a sportcsarnok a mi sportágunknak. © Hogyan tölti a Petőfi a téli pihenőt? — A bajnokság befeje­zése után úgynevezett le­vezető edzéseket tartot­tunk, heti két-három íz­ben találkoztunk a fiúk­kal. Karácsony után kez­dődik újra a komoly munka, először az alapozás, majd a formába hozó időszak. Az 1972-es bajnoki év feb­ruár 6-án kezdődik, s erre j az időpontra szeretnénk, | ha minél jobb formába lendülne az »»vüttes. s az új bajnoki évben fok-tat­­; nánk kie^vensúlvozott, jó I éjünket mind az NB T-ben. mind pedig az nb I. junior-bajnokságá­ban. Mezei István

Next

/
Oldalképek
Tartalom