Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-21 / 301. szám
S. oldal 1971. december 81, kedd A jövő esztendei állami költségvetés az országgyűlés előtt (Folytatás az 1. oldalról) hatékonysága még nem illeszkedik elég harmonikusan a gazdasági-műszaki haladás gyorsan változó követelményrendszeréhez. Ha ezekből a szempontokból vizsgáljuk idei költségvetésünket, kitűnik, hogy ezúttal is a tervezettnél jóval többet fordítottunk beruházásokra. Az ezekre fordított összeg a szocialista szektorban várhatóan csaknem 20 százalékkal haladja meg a tavalyit és eléri a 106 milliárd forintot. Ez csaknem 4 milliárd forint előirányzaton felüli kiadást jelent A nemzeti jövedelem tervezettnél gyorsabb növekedésével az 1971. évi állami költségvetés bevételei, de a kiadásai is várhatóan magasabbak lesznek az előirányzottnál. A fogyasztás és a felhalmoaás tervezettől eltérő aránya, szerkezete, továbbá a támogatások viszonylag magas színvonala miatt a kiadások a bevételeknél gyorsabban növekedtek: az állami költségvetés 1971. évi hiánya várhatóan mintegy 3,4 milliárd forint lesz, ami az előirányzottat meghaladja. Az idei tapasztalatok alapján jogos feltenni azt a kérdést, miként vélekedjünk gazdasági fejlődésünk üteméről? A gyors ütem — rövid távon — kedvezőnek tűnhet, hiszen magasabb termelést, nagyobb jövedelmet és fogyasztást eredményezett. Hgsszabb távra tekintve azonban — és ez a lényeg a túl gyors ütem kedvezőtlen lehet, ha emiatt csökken a beruházások hatékonysága; ha a feszítetten nagy kereslet nem kényszeríti eléggé a vállalatokat a termelési szerkezet változtatására, s végeredményben importtöbbletet okoz. Amennyiben ez erősödő tendenciává válna, később lehetetlenné tenné az életszínvonal tervezett javítását. Éppen ezért kell ezekre a közgazdasági tényezőkre idejében felfigyelni és határozottan cselekedni. zalékának megfelelő tartalékképzési kötelezettséget vezetünk be. Csökkennek a költségvetési ártámogatások Az 1972. évi népgazdasági terv és költségvetés előkészítésekor nem kevésbé fontos feladat volt a költségvetésből nyújtott támogatások — különösen az ártámogatások áttekintése és csökkentése, összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak a valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javítsák a termelők anyagi érdekeltségét és a szükséges jövedelem-átcsoportosítással ösztönözzék az árukínálat erősödését Ismeretesek az építőanyag-hiányból adódó nehézségeink. Néhány évvel ezelőtt az építőanyag behozatala még egészen jelentéktelen volt, az idén közel 40 millió dollárért kellett építőanyagot importálnunk, A költségvetés pedig a tégla- és cserépipari termékekre 460 millió forint, a cement és a tetőfedő pala importjára 300 millió forint ártámogatást folyósított. Az építőanyag-ipar termelésének ösztönzésére és fejlesztésének stabilizálására január elsején felemeljük egyes építőanyagok termelői és. fogyasztói árát. A tégla»', és. cséréprrfélék termelői ’ árának átlagosan 32 százalékos növelése útján a gyártás jövedelemezőbbé válik és ez a következő években feltétlenül javítja az ellátás színvonalát. Hasonló céllal emeljük a beton- és vasbetontermékek, a tetőfedő pala, a cementkötésű falazóblokk és a parketta árát. A termelői árak emelését a fogyasztói árakban is érvényesítjük. A cementnél csak a termelő árat emeljük 10 százalékkal, így igazodunk a termelési költségekhez és csökkentjük az importtal együtt járó terheket. Néhány változás lesz a fogyasztói árak körében. A sör keresletét az utóbbi években jelentős importtal elégíthettük ki, növekvő külföldi árak mellett. Ezt is mérlegelve, emeljük átlagosan 20 százalékkal a sör fogyasztói árát. A külföldi eredetű szeszes italok fogyasztói árát ugyancsak növeljük. Ezek február 1-én lépnek életbe. Az év elejével növeljük a személygépkocsi gumiabroncs árát Is. A kedvező áruellátási helyzet a mennyiségben, választékban egyaránt fejlett kínálat lehetővé teszi, hogy a mosószerek, szappanok és háztartási tisztítószerek árait január elsejétől 17— 25 százalékkal csökkentsük. összességében a piaci helyzet, valamint a központi árintézkedések hatására jövőre a fogyasztói árszlnt várhatóan 3 százalékkal nő, amit a jövő évi terv a bér- és életszínvonal-politikában figyelembe vett. Az 1972. évi állami költségvetés előkészítésekor fontos követelmény volt az is, hogy a költségvetési szervek kiadásai a nemzeti jövedelemmel azonosan növekedjenek. Az 1972. évi előirányzat 86 milliárd fo-A cél: a költségvetés egyensúlyának javítása Faluvégi Lajos a továbbiakban a jövő évi feladatokat, az 1972-es költségvetés főbb előirányzatait taglalta. Hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem 1972-ben várhatóan 5—6 százalékkal emelkedik, ami megfelel a IV. ötéves terv átlagának. Hasonló mértékű növekedésre számíthatunk az ipari termelésben is. A mezőgazdaság termelése a terv szerint 2—3 százalékkal haladja meg az idei magas szintet A törvényjavaslat szerint az állami költségvetés bevétele 1972-ben 212,6 milliárd forint kiadásainak teljes előirányzata pedig 215,8 milliárd forint. A hiány 3,2 milliárd forint, valamivel kevesebb, mint a várható idei deficit A költségvetés bevételei A költségvetés egyensúlyi helyzetét bevételi oldalról a vállalatoktól és a szövetkezetektől származó befizetések határozzák meg. Ezek a befizetések 179 milliárd forintot tesznek ki. Az emelkedés mértéke 8,5 százalék, ami azt mutatja, hogy a jövedelmek jelenlegi növekedési üteme nem látszik biztonságosan elegendőnek az állam által vállalt fejlesztési és intézményfenntartási kötelezettségekre. A lakosságtól származó bevételek megállapításánál jogos társadalmi igény, hogy a kiugróan magas jövedelműek az átlagosnál többel járuljanak hozzá a közös feladatokhoz. Hiba lenne azonban ezt a mércét egyszerűsítetten értelmezni: az adóztatásban határozottan megkülönböztetjük az átlagosat meghaladó jövedelmet azoktól a jövedelmektől, amelyek megszerzési módja és mértéke ellenkezik társadalmi normáinkkal. Indokoltnak tartjuk alakossági jövedelemadóztatás némi módosítását. Adórendszerünk a kisiparosok és a kiskereskedők esetében az eddiginél érzékenyebben reagál majd a jövedelem-különbségekre, de nem korlátozó jellegű, meet A lakosság szükségig telt kielégítő hasznos tevékenységüket sem most, sem a jövőben nem nélkülözhetjük. Ezt úgy értelmezzük, hogy a nagyjövedelmű kisiparosoknak és kiskereskedőknek több adót kell fizetniök, ugyan» akkor mérséklődik a szerényebb jövedelmű, vagy lakossági szolgáltatásokat végző kisiparosok adóterhe.- . pásonló alapelvekre épül áss önálló szellemi szabad- i foglalkozásúak adózási I rendszere., A tevékenység társadalmi értéke szerint differenciálódik az adó, olyan módon, hogy a társadalom számára különösen értékes tevékenység jövedelemadó-terhei változatlanok maradnak. Az ingatlanforgalomban emelkedik a különösen nagy értékű ingatlanok után fizetendő illeték és néhány járadék jellegű jövedelem adóterhe. A költségvetés kiadásairól A költségvetés kiadásaiból 45 milliárd forintot irányoztunk ejő felhalmozásra. A népgazdasági terv és az állami költségvetés kidolgozásakor széles körű vizsgálat kezdődött a beruházási egyensúly javítása érdekében. A vizsgálat tapasztalatai is jelzik: határozott intézkedések szükségesek ahhoz, hogy a beruházások összege 1972- ben megközelítően azonos legyen az idei várhatóval és a következő években közelítsünk a IV. ötéves tervben rögzített felhalmozási fogyasztási arányhoz. Szűkítjük azoknak az állami nagyberuházásoknak a körét, amelyeknek indítását 1972-re tervezzük. Jövőre 5 nagyberuházást kezdünk el; ezek elsősorban a bauxitbányászat, a villamosenergia-ipar, az építőanyag-ipar és a vegyipar fejlesztését szolgálják. Két nagyberuházás későbbre halasztódik, egy pedig elmarad. A szabályozások érintik a vállalati fejlesztési alapok felhasználását is. Megfontoltabb gazdálkodást kíván a vállalatoktól az, hogy január elseje után as építési költség 20 szár rint, az előző évi kiadásokat 6,4 százalékkal haladja meg Ezen belül oktatásra, népművelésre 9,4 százalékkal, társadalombiztosításra, egészségügyre 8.2 százalékkal, igazgatásra pedig 5,4 százalékkal fordítunk többet. Az elmúlt esztendőben a tanácsok költségvetésének és fejlesztési alapjának szabályozó rendszerét öt évre, azok pontos mértékeit pedig két évre meghatároztuk. Az idén végrehajtott béremelések és központi elhatározások miatt a tanácsok részére az ez évre eredetileg jóváhagyott állami támogatást 1.3 milliárd forinttal növelni kell. Az építőanyagok hatósági árának emelése miatt a lakásépítkezéseknél bekövetkező ártöbbleteket — a tervben foglalt lakásszám és technológiai paramétereknek megfelelően — a központi költségvetés a tanácsoknak megtéríti. Ez — többek között — lehetővé teszi, hogy az alacsony jövedelműek lakásellátásában nagy szerepet játszó bérlakásoknál és tanácsi értékesítésű lakásoknál az építőipari áremelések miatt a lakosság terheit ne kelljen növelni. Az 1971. évben meghirdetett mértékű készpénzelőtörlesztés és értékesítési ár tehát érvényben marad, nem változik a lakásépítési hozzájárulás és a lakás-használatbavételi díj összege sem. Korszerű gazdálkodás z) j.'-3jó'.'ji . .. .- Ealuvégi Lajos pénzügyminiszter ezután megemlítette, hogy a terv a vállalatok és szövetkezetek jövedelmének 12—13 százalékos növekedésével számol, s itt szólott a következetes hitelpolitika megvalósítására irányuló törekvésekről is. Rendkívül nagy figyelmet kell fordítani a jövedelmezőség javítására, az önköltség csökkentésére és a gyártmányszerkezet korszerűsítésére — mondotta —, hogy visszaszorítsuk és fokozatosan megszüntessük a gazdaságtalan tevékenységeket. A bérszabályozás módszereivel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy bevált az erőteljesebb érdekeltség elve, ugyanakkor néhány területen — például a szénbányászatban, a sütőiparban, a nyomdaiparban és a lakosságot érintő szolgáltatásokban — továbbra is indokolt az állam segítsége, a bérpreferencia. A mezőgazdasági üzemek és termelők — folytatta az előadó — nagyon érzékenyen reagálnak a szabályozó rendszer által közvetített hatásokra. Az egyes termelési ágak átlagot meghaladó növekedése együtt járhat más ágazatok termelésének csökkenésével, a földterület és a termelőeszközök felhasználásának módosulásával. A gazdaságok nem elégítik ki a szükségletet zöldségből, cukorrépából, dohányból és komlóból, ezért a jövedelmezőségi viszonyok javítására emeljük e termékek felvásárlási árait. A mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek nyújtott fejlesztési támogatásokra a költségvetés lényegében az ideihez hasonló összeget, 7,5 milliárd forintot fordít. Itt az a fő követelmény, hogy az építési- és a gépberuházási hozzájárulás terveink keretei között maradjon. A pénzügyminiszter a következőkben a külkereskedelem előtt álló feladatokat elemezte. A világnak csak néhány országában haladja meg az export a nemzeti jövedelem 40 százalékét — mondotta. — Elekben az országokban, amint nálunk is, rendkívül szoros a kapcsolat a gazdaság fejlődése és a külkereskedelem között. Az egyenletes fejlődés feltétele, hogy a népgazdaság exportképessége évről évre javuljon. Az utóbbi két évben a beruházások növekedése kedvezőtlenül befolyásolta külkereskedelmi mérlegünket, ezért az importot, elsősorban gazdasági eszközökkel, szabályoznunk kell. Nem szűkítjük azonban a lakosság szükségleteit közvetlenül kielégítő fogyasztási cikkek behozatalát. A belkereskedelem a keretek jobb kihasználásával bővítse a választékot és a fogyasztók érdekében támasszon egészséges versenyt a hazai ipar termékeinek. Növekvő éfelszínvonal, szociálpolitikai intézkedések Gazdasági fejlődésünk lehetővé teszi, hogy az életkörülmények jövőre is a IV. ötéves terv szerint javuljanak. A lakosság reáljövedelme várhatóan 5—6 százalékkal lesz magasabb az ez évinél, az egy keresőre jutó reálbér a terv szerint 2—3 százalékkal emelkedik. A megtakarítások aránya változatlan színvonalon lehet, jó áruellátás mellett. Folytatjuk a lakásépítési program végrehajtását. 1972-ben 74 500 lakás épül, ebből 25 400 tanácsi kezelésben. Bővül a víz- és csatornahálózat, a gázszolgáltatás, a távfűtés. Kulturális és egészségügyi kiadásaink 1972-ben elérik a 25 milliárd forintot, ami több mint 4 millárd forinttal haladja meg a harmadik ötéves terv utolsó évének színvonalát. A családok a költségvetésből — a pénzbeni juttatásokon felül — átlagosan 7500 forint értékű társadalmi szolgáltatást kapnak évente Szociálpolitikánk legfontosabb feladata most a többgyermekes családok helyzetének könnyítése. Január elsejétől havi 100 forinttal emeljük a három- és többgyermekes családok gyermekenkénti családi pótlékát. Családipótlékrendszerünk bővítését jelenti, hogy azonos kedvezmény illeti meg az egyedülálló egy és kétgyermekes szülőket is. Néhány további kedvezménybővítő változtatással — például a pótlék kiterjesztése az ipari tanulókra — így a költségvetés 900 millió forint többletterhet vállal. Az állam jövőre 12 százalékkal fordít többet nyugellátásra, amit részben az új nyugdíjasok száma, részben a nyugdijak automatikus emelkedése indokol. Sokoldalú vizsgálat alapján javaslat született a tovább munkában maradók nyugdíjft tételeinek javítására, a nyugdíjasok foglalkoztatási és' kereseti lehetőségeinek bővítésére. Az intézkedés tervezetét a kormány az Elnöki Tanács elé terjesztette. Az egészségügyi előirányzatokból egy lakosra számítva átlag csaknem ezer forint jut. Több új rendelőintézet épül. Javítja az egészségügyi ellátást, hogy tovább csökken az egy orvosi körzetre jutó lakosok száma. Az elmúlt évekhez hasonlóan emelkednek a táppénzkiadások. Nem teszünk azonban olyan pénzügyi intézkedéseket, amelyek a táppénzcsalókat és a vétleneket egyaránt sújtják. A dolgozó nők társadalmi megbecsülése gazdasági intézkedésekben is kifejeződik. Ebben az évben növeltük a béreket olyan területeken — az egészségügyben, az oktatásban — ahol főleg nők dolgoznak. A könnyűiparban jövőre engedélyezett bérkorrekciók szintén hozzájárulnak a kereseti arányok javításához. A nőkre háruló nagy terheket könnyíti a gyermekintézmények hálózatának tervszerű bővítése, amit a vállalatok és a szövetkezetek anyagi hozzájárulása is elősegít. Az oktatásban — a korszerűbb képzés mellett — mind nagyobb figyelmet kell fordítani a személyiség formálására. Ezért a rendelkezésre álló erőforrásokból is többet szánunk az általános iskolák személyi és anyagi feltételeinek javítására, az alapfokú oktatás színvonalának emelésére. Sok közös tennivalónk van azonban még addig, amíg minden iskolában megközelítően -azonosak és minden tekintetben . ., korszerűek lesznek a tanulás feltételei. A diákjóléti intézményekben ma már 114 ezer általános, közép- és felsőfokú tanuló kap kollégiumi ellátást. Fejlesztjük a hátrányosabb körülmények között élő gyermekek elhelyezésére alkalmas kollégiumi hálózatot és a jogosan elvárható segítség más formáit. A jövő év első negyedében leszállítjuk néhány írószer árát is. Előkészítjük a kiemelkedően tehetséges fiatalok anyagi támogatásának bevezetését a középiskolákban. A kultúrára, sportra, turisztikára fordított növekvő anyagi eszközök elősegítik, hogy az ifjúság igényesen és tartalmasán töltse el, szabad idejét. Az 1972. évi terv- és állami költségvetés összeállítását körültekintő elemzés, a javasolt intézkedéseket tárgyilagos mérlegelés előzte meg. A gazdaság helyzetének megítélésében és a tennivalókra vonatkozó nézetekben időnként lehetnek különbségek. A gazdálkodás feltételeitől, azok változásaitól függően — saját szempontjaikat figyelembe véve — másként közelíthetik meg a kérdéseket ai irányító szervek, a vállala tok, szövetkezetek vagy a fogyasztók. De közös döntéseink után arra van szükség, hogy a cselekvés egységes legyen, mert csak e? szolgálhatja a további előrehaladást és a legfontosabb érdekeket: valamenynyiünk érdekét. A kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az 1972. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot fogadja el — fejezte be expozéját a pénzügyminiszter,
