Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-02 / 285. szám

A fenti felvételen az. bányász látható. Az olaj­­egvik, Bács-Kiskun megyei bányászat nagyobb és je­­dolgozó olaj- lentősebb lelőhelyeit az utóbbi években már az Al­föld jelenti. A szénhidro­gének átvették a vezető szerepet az energiahordo­zók között, s az 1971-es esztendő termelése a jelen­legi, negyedik ötéves terv­re előirányzott felfutás je­gyében startolt. Bár a me­gye területén az olajterme­lés mennyisége lényegesen nem fokozódik 1975-ig, a szanki mező peremén és a bugaci körzetben folytatód­nak a feltáró munkák, ame­lyek a további növekedést alapozzák meg. Bal olda­li képünk: tartálykocsival szállítják el az olajat a kúttól. (Pásztor Zoltán felvételei.) Á petrolkémia fejlődése Európában és hazánkban a petrokémia további nagyarányú fejlődésének lehetünk szemtanúi. A pet­­roKemia fogalomköre iparági szempontból az elmúlt 10 évben kibővült. A második világháború idején az ásványolajból és a kísérőgá zokból kiinduló technológiát értették petrokémia alatt, ma viszont ide sorolják a földgázból gyártott szerves és szervetlen termékek iparát is. A sokáig csak tüzelőanyagnak hasznosított földgáz ma különféle vegyi termékek nélkülözhetetlen anyaga. A földgáz petrokémiai feldolgozásával minden eddi­ginél olcsóbb és simább úton juthat az ipar a szüksé­ges hidrogénhez. A földgáz nagyipari feldolgozásával kapcsolatban a háború óta jelentős sikereket köny­velhetnek el a szovjet, francia, olasz, román és né­met kutatók. Az „olajháború’’ napjainkban nemcsak a koncesz­­sziókért, lelőhelyekért folyik, de a laboratóriumokban is, a minél fejlettebb petrokémiai eljárások kidolgo­zásán fáradoznak. Képünkön: az angarai köolajüzdm. Teljes kapacitással A VÁROSFÖLDI FÖLD­GÁZELOSZTÓ ÁLLOMÁS. Itt érkezik a kardoskút— budapesti körvezetékbe a szanki üzemben előkészí­tett földgáz is. A bányász­község naponta több mint 2 millió köbméter földgázt ad a rendszernek. Ezzel a mennyiséggel jelentősen hozzájárulnak az anyavál­lalat, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat eredményes tevékenységé­hez. (foto: Tóth Sándor.) Gáztartályok műanyagból Az előző oldalon olvasható „Kőolaj- és földgáz­kutatás — nagy mélységekben” című cikkből kiderül, hogy a hazánk területére jellemző, a nagy mélysé­geidben igen magas hőmérséklet miatt különleges geofizikai szondákat kell készíteni. Ilyen, speciális viszonyok között is működő mérőműszerek készüknek a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Labo­­ratórium műhelyeiben. Ezek a szondák megbízható adatokkal szolgálnak azokról a közetrétcgekröl, ame­lyek csak a nagy mélységbe lehatoló fúrásokkal érhetők el.-ílieg egy. évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy a képen látható hatalmas tartályokat ne ícmből készítsék cl, A műanyagok elterjedésével, az egyre sokoldalúbb, jó tulajdonságú műanyag fajták fel­fedezésével azonban sok. korábban fantasztikusnak tű­nő elképzelés vált megvalósíthatóvá. E műanyag gáztartályok mindegyike 3 méter átmé­rőjű, 5,8 méter magas és 34 köbméter gáz tárolására alkalmas. Alapanyaga nylonszövet, amit neoprén kau­­rsukkal vontak be, tettek tökéletesen szigeteidé. Mivel a tartályok önsúlya csekély, és a bennük levő gáz sú­lya sem jelentős, semmi akadálya a felfüggesztve tör­ténő elhelyezésüknek. Óriási előnyük, hogy könnyen és gyorsan áthclyezhclők, és máshol is alkalmazhatók. Különleges szondák JECHNIKA ■UD0MÁN1 l :111 ~ rgjj 1971. december 2. A nyersolaj útja A vegyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a különböző helyekről származó olajok összetétele igen hasonló, és molekuláik kivétel nélkül 80—87 százalék elemi szén­ből és 10—14 százalék hid­rogénből tevődnek össze, ha a kis mennyiségű kísé­rőanyagoktól eltekintünk. A hidrogénnek csak egy kö­tési lehetősége van, a szén­nek négy. Ha a szénatomok láncszerűen kötődnek, ak­kor gázalakúvagy folyé­kony paraffinek keletkez­nek. Ha a két szénatom egymással Is kötődött, ole­finekhez jutunk. Ha hat szénatom gvflrűalakú kö­tésben van, akkor nafténé­­ket kapunk. Ily módon a szén és hidrogénből álló szénhidrogének a nyersola­jok alkotóiként számtalan változatban vesznek részt. Az olajipar feladata az, hogy a változatos összetéte­lű szénhidrogén-molekulá­kat a felhasználás szem­pontja szerint szétválassza és megfelelően átalakítsa. Ennek a feladatnak a meg­valósítására a desztillálás, a krakkolás, a reformálás és a hidrofinálás áll ren­delkezésre. A nyersolaj feldolgozása hatalmas területű gyártele­peken történik. A kőolaj­finomító igazi „boszorkány­­konyha”, amely századunk nélkülözhetetlen kellékévé vált Az ezüstösen' csillogó tartályok, égbenyúló tor­­nyoik, kemencéik sokaságát» az összesen sok száz kilo­méteres csővezetékeket, szi­vattyúkat a szem alig tudj* áttekinteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom