Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-02 / 285. szám
A fenti felvételen az. bányász látható. Az olajegvik, Bács-Kiskun megyei bányászat nagyobb és jedolgozó olaj- lentősebb lelőhelyeit az utóbbi években már az Alföld jelenti. A szénhidrogének átvették a vezető szerepet az energiahordozók között, s az 1971-es esztendő termelése a jelenlegi, negyedik ötéves tervre előirányzott felfutás jegyében startolt. Bár a megye területén az olajtermelés mennyisége lényegesen nem fokozódik 1975-ig, a szanki mező peremén és a bugaci körzetben folytatódnak a feltáró munkák, amelyek a további növekedést alapozzák meg. Bal oldali képünk: tartálykocsival szállítják el az olajat a kúttól. (Pásztor Zoltán felvételei.) Á petrolkémia fejlődése Európában és hazánkban a petrokémia további nagyarányú fejlődésének lehetünk szemtanúi. A petroKemia fogalomköre iparági szempontból az elmúlt 10 évben kibővült. A második világháború idején az ásványolajból és a kísérőgá zokból kiinduló technológiát értették petrokémia alatt, ma viszont ide sorolják a földgázból gyártott szerves és szervetlen termékek iparát is. A sokáig csak tüzelőanyagnak hasznosított földgáz ma különféle vegyi termékek nélkülözhetetlen anyaga. A földgáz petrokémiai feldolgozásával minden eddiginél olcsóbb és simább úton juthat az ipar a szükséges hidrogénhez. A földgáz nagyipari feldolgozásával kapcsolatban a háború óta jelentős sikereket könyvelhetnek el a szovjet, francia, olasz, román és német kutatók. Az „olajháború’’ napjainkban nemcsak a konceszsziókért, lelőhelyekért folyik, de a laboratóriumokban is, a minél fejlettebb petrokémiai eljárások kidolgozásán fáradoznak. Képünkön: az angarai köolajüzdm. Teljes kapacitással A VÁROSFÖLDI FÖLDGÁZELOSZTÓ ÁLLOMÁS. Itt érkezik a kardoskút— budapesti körvezetékbe a szanki üzemben előkészített földgáz is. A bányászközség naponta több mint 2 millió köbméter földgázt ad a rendszernek. Ezzel a mennyiséggel jelentősen hozzájárulnak az anyavállalat, a Nagyalföldi Kőolaj- és Földgáztermelő Vállalat eredményes tevékenységéhez. (foto: Tóth Sándor.) Gáztartályok műanyagból Az előző oldalon olvasható „Kőolaj- és földgázkutatás — nagy mélységekben” című cikkből kiderül, hogy a hazánk területére jellemző, a nagy mélységeidben igen magas hőmérséklet miatt különleges geofizikai szondákat kell készíteni. Ilyen, speciális viszonyok között is működő mérőműszerek készüknek a Kőolaj- és Földgázbányászati Ipari Kutató Laboratórium műhelyeiben. Ezek a szondák megbízható adatokkal szolgálnak azokról a közetrétcgekröl, amelyek csak a nagy mélységbe lehatoló fúrásokkal érhetők el.-ílieg egy. évtizeddel ezelőtt is elképzelhetetlen lett volna, hogy a képen látható hatalmas tartályokat ne ícmből készítsék cl, A műanyagok elterjedésével, az egyre sokoldalúbb, jó tulajdonságú műanyag fajták felfedezésével azonban sok. korábban fantasztikusnak tűnő elképzelés vált megvalósíthatóvá. E műanyag gáztartályok mindegyike 3 méter átmérőjű, 5,8 méter magas és 34 köbméter gáz tárolására alkalmas. Alapanyaga nylonszövet, amit neoprén kaursukkal vontak be, tettek tökéletesen szigeteidé. Mivel a tartályok önsúlya csekély, és a bennük levő gáz súlya sem jelentős, semmi akadálya a felfüggesztve történő elhelyezésüknek. Óriási előnyük, hogy könnyen és gyorsan áthclyezhclők, és máshol is alkalmazhatók. Különleges szondák JECHNIKA ■UD0MÁN1 l :111 ~ rgjj 1971. december 2. A nyersolaj útja A vegyi vizsgálatok azt mutatják, hogy a különböző helyekről származó olajok összetétele igen hasonló, és molekuláik kivétel nélkül 80—87 százalék elemi szénből és 10—14 százalék hidrogénből tevődnek össze, ha a kis mennyiségű kísérőanyagoktól eltekintünk. A hidrogénnek csak egy kötési lehetősége van, a szénnek négy. Ha a szénatomok láncszerűen kötődnek, akkor gázalakúvagy folyékony paraffinek keletkeznek. Ha a két szénatom egymással Is kötődött, olefinekhez jutunk. Ha hat szénatom gvflrűalakú kötésben van, akkor nafténéket kapunk. Ily módon a szén és hidrogénből álló szénhidrogének a nyersolajok alkotóiként számtalan változatban vesznek részt. Az olajipar feladata az, hogy a változatos összetételű szénhidrogén-molekulákat a felhasználás szempontja szerint szétválassza és megfelelően átalakítsa. Ennek a feladatnak a megvalósítására a desztillálás, a krakkolás, a reformálás és a hidrofinálás áll rendelkezésre. A nyersolaj feldolgozása hatalmas területű gyártelepeken történik. A kőolajfinomító igazi „boszorkánykonyha”, amely századunk nélkülözhetetlen kellékévé vált Az ezüstösen' csillogó tartályok, égbenyúló tornyoik, kemencéik sokaságát» az összesen sok száz kilométeres csővezetékeket, szivattyúkat a szem alig tudj* áttekinteni.
