Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-02 / 285. szám
Kőolaj- és földgázkutatás — nagy mélységben Energiatermelésünkben az utóbbi években ugrásszerűen megnőtt a szénhidro-Í'ének szerepe. Energiaméregünket korábban a kőolaj és földgáz néhány százalékos részesedése mellett a kőszén döntő fölénye jellemezte. 1970-ben a szénhidrogének mennyisége elérte az összes energia 43 százalékát. A IV. ötéves terv pedig az arányok megfordítását tűzte ki célul: 1975-re a kőolaj és földgáz 55 százalékát szolgáltatja az ország energiafelhasználásának. Még többet mondanak a távlati célkitűzések : a szénhidrogének 1980-ban 63 százalékkal, 1985-ben 69 százalékkal szerepelnek energiagazdálkodásunkban. Energiatermelésünkben azonban a szénhidrogének szerepének növelése — főleg a .kőolaj vonatkozásában — elsősorban nem a hazai lelőhelyekre, hanem a Szovjetunióból importált olajra épül. Kőolajfinomítóink kapacitása ma is mintegy háromszorosa hazai kőolajtermelésünknek. A szükségletek kielégítésére létesült a Barátság I. kőolajvezeték, amelyet az új nyírségi olajfinomító óriással egy időben épülő Barátság II. vezeték követ. A kőolaj és földgáz világviszonylatban az üledékes kőzetekhez kötődik, mert ezek likacsai, repedései alkalmasak a szénhidrogének tárolására, de akiindulásul szolgáló szervesanyag — keletkezése szempontjából is — az üledékekhez kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy a szénhidrogén kutatása elsősorban az üledékes kőzetekből felépülő területek alkalmasak. Hazánk 93 ezer négyzetkilométernyi területének legnagyobb részét, több mint 91 ezer négyzetkilométert üledékek építik fel. Ezek. a jobbára ősi tengerekből lerakodott üledékek a kristályos alap felett változó vastagságban települnek. A hazai föld egyharmadán az üledékvastagság nem haladja meg az ezer métert, mintegy 20—20 százalék az 1—2. a 2—3, illetve a 3—5 ezer méter vastag üledékekkel kitöltött területek aránya és csupán 3 százalékot jelentenek azok az üledékes medencék, amelyek 5 kilométernél mélyebbek. A fúrások mélyítése során a szakemberek egyre több műszaki problémával találkoztak. Ezek — mint kiderült — abból adódtak, hogy a hazai föld mélyén mind a nyomás, mind a hőmérséklet lényegesen nagyobb, mint általában a Föld többi helyén. A mélyben uralkodó óriási nyomás néhány katasztrofális erejű kitöréssel is felhívta magára a figyelmet. A mérések arra mutattak, hogy amíg világviszonylatban a nyomás lefelé haladva 10 méterenként 1 atmoszférával nő, addig a nyomásnövekedés nálunk ezt 30 százalékkal túllépi. Kétezer méter mélységű kőolajkutakban a várható 200 atmoszféra helyett gyakran 260 atmoszférás nyomást is mértek. Az eddig mért legnagyobb nyomás a Dél-Alföldön a 600 atmoszférát is meghaladta. ami különleges kútkiképzést és olyan kitörésgátló berendezéseket kíván, amelyek megakadályozzák az óriási nyomású szénhidrogén-elegyeknek a lyukba való hatolását. A nyomás ellensúlyozására szolgál az iszap is, amelyik a fúrólyukban a fúrás alatt cirkulál. A hazai föld mélybeli nyomásviszonyai miatt igen nagy fajsúlyú Iszapokat kell előállítani, ugyanakkor a sok, nehéz adalékot tartalmazó emulzióknak nehéz a szivattyúzásuk. könnyen leülepednek stb. A hazai föld extrém hőmérsékletet is produkál; amíg a földkéregben lefelé haladva általában 100 méterenként 3 C-fokkal nő a hőmérséklet, nálunk ennek a többszöröse sem ritka. Világátlag alapján kétezer méter mélységben 60 C- fokra számíthatnánk, Algyőn mégis 90 C-fokos olaj ömlik a csőből. A 200 C-fok feletti kritikusan magas hőmérsékletre világviszonylatban csak hatezer méternél mélyebben kell számítani, nálunk a mai 3—4 ezer méter mély kutakban találkozunk ilyen magas hőmérsékleti értékekkel. Ez a hőmérséklet nemcsak a fúróiszap szempontjából káros, hanem a fúrólyuk acélcsővel való bélelését is megnehezíti. A béléscsövet rögzítő cement ugyanis nem köt meg magas hőmérsékleten. Ezért különleges cementtípusokat kell kikísérletezni. A nagy hőmérséklet tönkreteszi a fúrólyukba lebocsátott elektromos szondákat, mérőműszereket is. amelyek nélkül az átfúrt rétegek tulajdonságai nem ismerhetők meg. Tehát speciális geofizikai szondákat kell gyártanunk. Tekintettel a magyar medence sajátos viszonyaira, — a hazai mélykutatás előfeltételeként — nagyarányú kutatómunka indult meg. Nem véletlen, hogy a fúróiszap-kutatás céljából a KGST keretében éppen Magyarországon hozzák létre a nemzetközi iszaplaboratóriumot Élenjárunk a 200 C-fok fölötti hőmérsékleten alkalmas cementféleségek és hasonló hőmérsékleten működő geofizikai műszerek kutatásában is. így érhető el. hogy a hazai föld ma még meg nem kutatott mélységei egykor kőolajat, földgázt adhassanak a népgazdaságnak. Veszélyt jelző TÖBB ÍZBEN OKOZOTT MÁR RIADALMAT A KECSKEMÉTI LAKÁSOKBAN, HOGY GÁZSZAQOT ÉREZTEK AZ EMBEREK. AZ ADAGOLÓÁLLOMÁS A VÁROS HATÁRÁBAN, A KISKUNFÉLEGYHÁZI ÜT MELLETT MŰKÖDIK. A gáz hasznos fűtőanyag, de nem veszélytelen. Gyullad, robban, s — főként a városi gáz — mérgező is. Érthető, hogy elterjedésével egyre jobban előtérbe kerül a biztonság, a balesetek megelőzése. Az embernek szagosítóanyag jelzi, hogy környezetében mejelent az egyébként színtelen, szagtalan földgáz, és azonnal cselekedni kell. A földgáz szagosítását a Kőolajvezeték Vállalat végzi. Igen szigorú szabályok írják elő, hogyan kell elvégezni a műveletet. A magas műszaki színvonalon elkészített adagoló óramű pontossággal működik, s a vezetékrendszerbe — a gázmennyiségnek megfelelően — csepegteti az etilmerkaptán nevű szagosítóanyagot. Ezer köbméter gázba 16—18 gramm etilmerkaptán kerül. Előfordulhat, hogy a kellemetlen szagot nem érzi az ember, a gáz mégis jelen van környezetében. Ez különösen szabadban történhet meg — főként vezetéktörésnél A nagymolekula súlyú etilmerkaptánt uoyanis a föld kiszűri, a kismolekulasútlyú földgázt pedig átengedi. Az etilmerkaptán megszag lehetősen gazdaságtalan is. Könyen reakcióba lép a szolgáltató rendszer szerezeti anyagaival, tehát rongálja a vezetékeket, a sokszor nagyon drága műszereket. Egy új szagositóanyagnal a tetrahidrotiofénnel (THT) ki akarják szorítani a merkaptánt. Sokkal több jótulajdonsággal rendelkezik, mint elődje. Kevésbé oxidálja a fémes elemeket. Kern egyesül gyorsan a föld egyes alkotóelemeivel, tehát nem vész el könnyen, nem rongálja a berendezéseket. Kis mennyiségben is jól érezhető, és egyáltalán nem mérgező. Kedvező a fagyás- és forráspontja is. S végül, de nem utolsósorban, az sem elhanyagolható tény, hogy a THT itthon is előállítható. AZ ENERGIAIPAR HELYZETÉT ÉS FEJLŐDÉSÉT A MÜLT HÉTEN VITATTA MEG EGYÜTTES ÜLÉSEN AZ ORSZÁGGYŰLÉS IPARI ÉS TERVBIZOTTSÁGA. A JÖVŐBEN VÁLTOZATLANUL A KÖOLAJÉS FÖLDGÁZ MENNYISEGÉNEK NÖVELÉSE LESZ AZ ENERGETIKAI FEJLŐDÉS FÖ IRÁNYA. A SZOLNOKI KÖZPONTÚ, A DUNÁTÓL KELETRE ELHELYEZKEDŐ NAGYALFÖLDI KŐOLAJ- ÉS FÖLDGAZTERMELÖ VÁLLALAT SZEREPÉT, JELENTŐSEGÉT ÉRZÉKELTETI, HOGY AZ 1975-RE ORSZÁGOSAN ELŐIRÁNYZOTT 5,3 MILLIÁRD KÖBMÉTER FÖLDGÁZBÓL 4,7 MILLIÁRD INNEN SZÁRMAZIK. MIND ELŐÁLLÍTÁSA, MIND PEDIG A FOGYASZTÓKHOZ VALÓ ELJUTTATÁSA TEKINTETESEN. Szánk jelentősége a szénhidrogén termelésében A nagyalföldi vállalat kő- vezetéki szállításra az itteni nak, a Nagyalföldi Kőolaj-és Földgáztermelő Vállalat termelési főosztályvezetőjének a tájékoztatása szerint olajtermelésének 17 száza- föld mélyében gazdagon lékát, földgáztermelésének rétegződő, illékony kincset, pedig több mint 20 százaié- A feldolgozásnak nem minkét a kiskunhalasi járás- den folyamatát végzik el egyébként már jövőre, vagy ban levő szanki üzem ad- itt a Bács-Kiskun megyei az azt követő esztendőben ja naponként. A folyamatos bányászközségben. A keres- visszakerülnek^ a berendernunka feltételeit több let kielégítése szükségessé zések Algyőről. Ez pedig százmillió forintos beruhá- teszi az üzemek ~ *"* zással hozták létre az el- összhangat. A szanki földmúlt évtizedben és az idén. Immár egy esztendeje teljes gázból elkülönített párlatot a szanki földgáztermelés további növekedését is megalapozza kapacitással dolgozik az új, ^o^a^áztertósi5 rEÍÍk’ s^előbrtgádok^zreműkönagy teljesítményű földgaz- «hol a háztartási palackok- désével a dr Hága László üzem, amely az országos ba kerülő propánt és bu- .. viselő KlSZ-szerverendszernek készíti elő táv- tant választják le. LÉPÉSENKÉNT ÉPÜLT zet tagjainak jelentős társadalmi munkájával történt áttelepítés az 1971—72-es téli gázellátás biztosítása . . . , ... , ,. .... , ... érdekében vált szükségessé. A szanki szénhidrogén- átszállították az ..algyői me- Ez a technológia segít a termelés az olajbányászát- zore ahol a közelmúltban szegedi térségben az idei tál indult meg 1964-ben. megkezdte a működését. - - - - - - - -Ezt követte a gázüzemi lé- Tervezett feladata az lett hideg hónapokban, mivel az ott termelhető és feltesítmények felépítése ami volna hogy a tázlári gázo- dolgozható földgáz nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre, mint amennyit az szülékek elő tudnának készíteni a távvezetéki szállításra. A „hazaköltözés” tehát az új szegedi létesíthárom lépcsőben ment vég- kát dolgozza fel, s melegbe. Az első üzem 1968 má- tartalékul szolgáljon a jusától október 25-ig dolgo- szanki üzemben. A bizto- d ,. fHlál]íto+t sznpJí ké_ zott, és naponta 300 ezer sítékot most a dolgozó e folall“Ott gépek, keköbméternyi földgázt dől- üzem szerkezeti felépítése gozott fel. Utána követke- jelenti, ami üzemzavar esézett a több mint háromszor tén is lehetővé teszi a foakkora kapacitású létesít- lyamatos, megszakítás nélmény berendezéseinek hasz- küli működést a hiba el- mények bevonása után lesz nosítása — egészen 1970. hárításáig. Hangyái János- időszerű, december 8-ig. Időközben 1 leszerelték az elsőt és megvalósították a harmadik, legnagyobb beruházást, amelynek az értéke megkö- Az immár végleges szán- kapcsolásával lehetséges, a zclíti a 150 millió forintot, ki földgázüzem az ország- szanki mező a felmérések s rövidesen ünnepélyesen is ban jelenleg a legnagyob- szerint már elérte a maxifelavatják. A párt X. kong- bak sorába tartozik. A be- mumot. A fejlesztési és resszusának tiszteletére vál- rendezések a növekvő táv- kutatási programot annak Lit felajánlásként a bá- vezetéki fogyasztói igények- alapján dolgozták ki, hogy r-.-ászok, szerelők és mű- nek megfelelően a tervezők a Minisztertanács határozas-akiak tavaly november 7- által bekalkulált és bizton- tot ságilag is megengedett túl-TELIES KAPACITÁSSAL re üzembe helyezték ezt a 1 rtesftményt, amelyik 24 terheléssel dolgoznak, óránként 2—2.5 millió köbméternyi gáz feldolgozására ét továbbítására alkalmas. hozott a tartalékokról való gondoskodásról. Az idén újabb, a szanki üzem. , _ ... -r. , hez tartozó egységek épí-A termel es a jovoben fo- {eiezték be. A kö_ kozodn. fog az anvavallalat vetkező években els6nek a á feleslegessé vált, má~dik kísérleti üzemet „ler'zerválták”. a berendezétervei szerint, amelyeket 1980-ig dolgoztak ki részleteiben. Az idei elkénzelések az első háromnegyed’-'»t zsírréteggel vonták év adatai alánján sikeresen s mind°n a helyén ma- megvalósultak. A növekeídt az idei őszig, amikor dés a további területek betű zlári és soltvadkerti mezők földgázkincsének fokozatos hasznosítására kerül sor a 70-es esztendőkre szóló ütemterv alánján. Halász Ferenc Széljegyzet A fejlődéshez kell Az Algyői Budapesttel összekötő, épülő gázvezeték Kecskemét számára újabb bekapcsolási lehetőséggel szolgál, vagyis hozzájárul a növekvő fogyasztói igények kielégítéséhez. Erről a vezetékről kap földgázt — előreláthatólag már jövőre — Kiskunfélegyháza is. A későbbiekben valósul csak meg Bács-Kiskun megye déli részének, a Kiskunhalastól az országhatár felé eső területnek az ellátása. A távvezeték kiépítését több elképzelés körvonalazza. Az egyik szerint — s ez a valószínűbb — a kiindulási pontot Szeged alkotja, s Baját érintve Pécsig vezet a nyomvonal. Másik lehetőségként az is fölvetődött, hogy a szanki tizem adná a földgázt. Bármelyik terv valósul meg, nem mindegy, hogy a gáztávvezeték hol halad el. Különösen a gyors lépésekben iparosodó Kiskunhalasnak, s a fejlődő nagyközségeknek — Jánoshalmának, Mélykiítnak, Bácsalmásnak — ugyancsak szüksége van erre a korszerű energiára. A fővezetékről való lecsatlakozás úgynevezett peremes kiképzéssel megoldható, majd következő mozzanatként a lekonzervált csatlakozási pontokról kiépíthetőek a gerincvezetékek a helységekben — amikor erre éppen meglesz az állami. vállalati, illetve vá , rosi-községi tanácsi fedezeti A leendő gáztávvezeték nyomvonala tehát, úgy énülhet meg a legcélszerűbben, ha a megye, illetve Bács- Kiskun déli részének iparfejlesztésébe illeszkedik. H. F. !
