Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)
1971-12-11 / 293. szám
Megalapozott jövő a rémi Dózsa Tsz-ben Jfcíj lítontépit Cimíérfi íwwf tkth’ M Ciupeei me, .V.*««, £icthh*>i>. ft«fcwr *«> ' /<*«”" I jfm*# 3»W, mm, t ornácslapok üzeme Azon, hogy a deszkapótló forgácslap üzem megint csak a baromfiprogrammal van összefüggésben. nincs mit csodálkozni. A korszerű ólak kialakításához rengeteg burkolóanyagra volt és van szükség, s ezek drágák is, meg többnyire nem is kaphatók. A segédüzem létrehozó ;ái így jórészt a kényszerűség szülte. Az alapanyagot. a faforgácsot, a Bajai Faipari Vállalattól szállítják. Műgyantával keverve, magasnyomáson préselik össze. Az üzem időszakosan működik, _ s így állítják itt elő az ajtó, a szellőző, kürtő, az árnyékoló. a védő, az etető funkciójára egyaránt alkalmas forgácslapokat. Újabban már értékesítésre is termelnek. A segédüzemi kezdeményezések sora Itt nem zárul le. a közeljövőbe *«e Pinceklub, az alapítjólevéUeL tervben rnintegy 40 holdon telepítenek sauvignont, hárslevelűt, szürkebarátot. Másodszori hasznosítás Első hallásra talán furcsának tűnik, de tény, hogy a juhászat Is szorosan kapcsolódik a baromfineveléshez. Immár lezárult az a több éves kísérlet, amely arra irányult, hogy a megőrölt száraz baromfitrágyát a juhokkal, bárányokkal etessék fel. A tervek szerint a juhok tápláléka hozzávetőleg felerészben a baromfitrágyából adódik. Gazdaságpolitikai szempontból ez hatalmas jelentőségű újítás. Az ily módon másodszor is hasznosított „tápot” melasszal keverve etetik fel. Az idén kétezer pecsenyebárányt értékesítettek, csaknem teljesen exportra, Olaszországba es Franciaországba. Olyan intenzív feltételek kialakítására törekednek, amelyek lehetővé teszik a két évenkénti három elvetést. Az 1975-ig szóló tervek szerint négyezer anyajuhot számláló állományt alakítanak ki. Tojásos tészták A tésztaüzem megint csak a baromfinevelés függvénye és hasznos kiegészítője: Amellett, hogy lehetőséget nyújt ötvenöt asszony és lány egész éves, rendszeres foglalkoztatására. Itt értékesítik, illetve használják fel a „lámpatörött” és a terméketlen tojásokat. A nyolcféle készítmény a választék széles skálájára utal: cérnametélt, szélesmetélt, „zabszem”, tarhonya, ..eperlevél”, lebbencs, rövidmetélt, kis- és nagykocka. A minőségre gondosan ügyelnek, reklamáció még nem érkezett. Az évi termelés meghaladja a másfél ezer mázsát, de a jelentkező igényeket alig-alig tudják kielégíteni. Főleg a nyári és az őszi „munkacsúcsok” idején gond ez, amikor az itt dolgozó asszonyok is kint, a területen dolgoznak. A tésztatermékeknek jó piacuk van Pécsett, Szegeden, valamint a fővárosban és környékén, de a közeli Bácsalmáson és Bácsbokodon is. Olykor magános megrendelőjük is akad, nemrég pl. Baranya megyéből küldött egy ötkilós megrendelést az illető. El Is küldték a címére az árut. kerül egy villanymotortekercselő üzemrész kialakítására, majd egy kisebb nyomdaüzem megteremtésére. A gazdaságossági lehetőségeken túl mindkettő alapvető célja az, hogy foglalkoztatást és kereseti lehetőséget nyújtson a tsz idős, de a földeken már munkát végezni nem tudó idős tagjainak. Művelődés — pinceklub De a szövetkezet más módon is segíti több mint kétszáz nyugdíjas és járadékos tagját. Térítés nélkül ad részükre kenyérgabonát, 50-től 200 kilóig, térítés nélkül műveli meg a háztáji földeket. A közeljövőre vonatkozó tervek szerint pedig pénzbeni nyugdíj- és járadékkiegészítésre is sor kerül. A szociális és kulturális tevékenység ezenkívül is széles körű. Saját autóbusza van a közösnek, ezt a tagok országjárásra, de újabban külföldi kirándulásra is igénybe veszik. S máig js egyedülálló az a másféléves kezdeményezés, miszerint a községi művelődési otthon a szövetkezet kezelésébe került, önmagában a nagyobb anyagi lehetőség is pezsdítőleg hat a kulturális életre. Az éves fenntartásra a tsz 170 ezer forintot fordít. Előadóművészeket fogadnak, esztrád- és beatműsorokat szerveznek. Egyaránt kedvelt a népdal, a tánczene és az operett. A kultúrház egyik szárnyépülete alatt pár hete nyitották meg a 200 ezer forintos költséggel, s nem kevés társadalmi munkával kialakított pinceklubot. A rendkívül hangulatos, ízléses szórakozóhely máris népszerű a rémi fiatalok között. Nem túlzás azt állítani: világvárosi környezet, pár tucat négyzetméteren. T tataiad ás A szövetkezet vezetői felismerték: ha a fiatalok részére korszerű életfeltételeket sikerül biztosítani, akkor Rém megszűnik „isten háta mögötti” falunak lenni. S ezt a felismerést a tagság kórösszetétele máris fényesen bizonyítja: a dolgozó Jagok és alkalmazottak átlagos életkora. 37—38 év körül van. Különösen sok fiatal tért viszsza az utóbbi pár évben, főleg a bajai üzemekből. De a vezetők az utánpótlásról sem feledkeznek meg: rendszeresen eljárnak az iskolába, szót érteni a szülőkkel és a felsőtagozatosokkal, s előállnak a konkrét igényekkel is, hogy a szövetkezetnek milyen szakemberekre van és lesz szüksége. A többféle szervezett továbbképzésen, felnőttoktatásban jelenleg is több mint ötven tag vesz részt. A tagságnak jóval több mint a fele — 2G0 személy — vesz részt a szocialista brigádmozgalomban. Az idén is nyolc brigád vetélkedik a szocialista cím újbóli elnyeréséért. Két egyetemet végzett szakember dolgozik a szövetkezetben, továbbá öt olyan szakember, aki felsőfokú technikumi végzettséggel rendelkezik. Ahonnan elindultak Nem egyik napról a másikra jutott el idáig a rémi Dózsa Tsz. Hosszas, szívós küzdelem nyomán születtek a mostani eredmények. A mostani szövetkezet őse, szintén Dózsa elnevezéssel, kereken húsz évvel ezelőtt alakult meg. 40—45 család hozta létre, mintegy 500 hold állami tartalékterületen. Az 5ü-es évek során közös fejlesztés alig történt, amit megtermeltek, jóformán mind kiosztották, s még az évtized végén is összesen 19 Szarvasmarhával, alig húsz anyakocával, 200 hízóval rendelkeztek. Az állattartás Céljait- csak régi, elavult, kisüzemi termelésre berendezett gazdasági épületek szolgálták. Az 1960-as nagyüzemi átszervezés során az egyéni gazdák nagyobb része ide lépett be. A község területének nagyobbik felén így a Dózsa Tsz gazdálkodott Volt viszont két kisebb tsz is, Kossuth, illetve Kilián elnevezéssel. Ez utóbbiak 1965-ben egyesültek a Dózsával, oly módon, hogy már az előző évben is közös vezetés volt a Dózsa és a Kilián Tsz-nek. Jelentősebb épületek ezidőtájt épültek a szövetkezetben. Mind nagyobb figyelemmel fordultak a baromfitartás felé, amellyel első ízben még 1961-ben próbálkoztak. Az egyesülést követő pár évben a kibontakozást fékezték a természeti csapások, a peronoszpóra, valamint a száj- és ‘ körömfájás, s gondot okozott az is, hogy a pénzügyi egyensúlyt csak a következő év terhére si-Pecscnyebárányok. I s ilyen igényei a tagságnak sem voltaic. Nem, mert a pénzbeni részesedésben is megtalálták ^ számításukat. 1965-ben még csak ötmillió forintott tagrészesedés meghaladja a 110 forintot, s ez egy évre hozzávetőlegesen 30 ezer forintnak felel meg, hiszen az átlagosan teljesített munkanapok szákerült biztosítani. Ennek a gyakorlatnak 1968-ban vége szakadt, s a 69-es évet „tiszta lappal” kezdhették. Elkezdődött a gyors felhalmozás időszaka, amit segített az is, hogy a százalékos művelésnek itt nem voltak hagyományai, Szieszta a sertésólban. tos összrészesedést fizettek, 66-ban hétmilliót, 67- ben majdnem nyolcmilliót, 68-ban több mint nyolcmilliót, 69-ben pedig több mint tízmilliót. Az idei évben pedig már 14 millió kerül kiosztásra. A tízórás munkanapra számima felül van az évi 250- en. Sőt, a tagság 90 %-a ■ az év valamennyi munkanapját végig dolgozza a közösben — leszámítva a fizetett szabadságot. Így alapozta meg jövőjét a rémi Dózsa Tsz. (x)-- "• ''X V' ' •• ; Vy JOF "»r', / / ' . • '? r -mt
