Petőfi Népe, 1971. december (26. évfolyam, 284-308. szám)

1971-12-11 / 293. szám

A népfrontbizottság indítványoz A szocialista építőmun­kák közeli és távolabbi céljainak elérését életünk szinte minden területén sokféle módon • segíti, len­díti előbbre a Hazafias Népfront-mozgalom kiter­jedt aktivista hálózata. Ennek szolgálatában állnak a többi között azok a köz­hasznú javaslatok is, ame­lyeket a Népfront helyi bi­zottságai időről-időre a ta­nács, illetve annak végre­hajtó bizottsága elé ter­jesztenek. A Hazafias Népfront Kecskeméti Bizottsága pél­dául — összhangban a la­kosság jogos igényeivel — a következő indítványokat terjesztette elő a városi tanács végrehajtó bizottsá­gának legutóbbi ülésén: A tervidőszakban éven­ként konkrétan állapítsa meg a végrehajtó bizott­ság a közmű fejlesztésére fordítható költségeket. Ezek felosztását pedig a tanácstagok útján már a felhasználás előtti évben közölje a lakossággal. Ugyanakkor kiemelt fel­adatként kezelje a vízháló­zat, a járda, és a csatorna építését. Ezekre a célokra évenként biztosított hitele­ket szükségszerűen egészít­se ki a fejlesztési alap többletbevételeiből, a tar­talékalapból, s a megvaló­sulatlan célokra folyósított hiteleket is a közműfej­lesztésre használja fel. S a döntés? A végrehaj­tó bizottság egyetértésben a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságával, utasítot­ta pénzügyi- és tervosztá­lyát, hogy a jövő évi terv­­javaslataikat az indítvány­nak megfelelően terjesszék a végrehajtó testület elé. Ugyanígy, helyeslő fo­gadtatásban volt része a népfrontbizottság ama ja­vaslatának is, hogy a vá­rosközpont építése során csaknem megszűnt Petőfi Sándor utca helyett 1973 január 1-ig, a jubileumi év kezdetéig egy méltó utcát nevezzen el a város Petőfi Sándorról. A végrehajtó bizottság a népfront váro­si bizottságát kérte fel az erre vonatkozó konkrét ja­vaslat megtételére, aminek kialakításában bizonyára sok figyelemre méltó véle­mény érkezik majd Kecs­kemét lakosságától. (y—n) Pol-beates tanárok A katymári általános is­kolában Varga István és felesége a negyedik éve ta­nítanak és azóta szenve­délyük a pol-beat éneklés. Főként társadalmi ünnepe­ken szerepelnek a község­ben és a bajai járásban. A férj gitáron, a feleség elek­tromos orgonán játszik, a dalok zenéjét maguk szer­zik, a versszövegek több­nyire fiatal költők alkotá­sai. Eddig Baján, Bács­almáson, Kalocsán és Kis­kunhalason szerepeltek és népművelési munkájukért tavaly miniszteri dicséret­ben részesültek. A szegedi egyetemen végzett pol­­beates tanárházaspár az aktuális politikai dalokkal szeretne a megye más if­júsági klubjaiban is be­mutatkozni. Szabályozták a bontásanyagok eladását Annak megelőzésére, hogy a város-, illetve köz­ségrendezés során szaná­landó lakóépületek bontás­anyagának eladásakor ne történhessenek visszaélé­sek, a megyei tanács el­nökhelyettese szabályozó rendelkezést adott ki. Eszerint a jövőben a he­lyileg szokásos módon a lakosság tudomására kell hozni a bontandó lakóépü­letek címjegyzékét, kikiál­tási árát és a bontási en­gedély megadásának felté­teleit. Az erről szóló hir­detményt a tanács épüle­tében feltűnő helyen kell kifüggeszteni. Ezzel egyidejűleg nyil­vános árverést kell hirdet­ni, az építkezni szándéko­zók tudomására hozva az építési anyagszerzés lehe­tőségét. Az árverésen pedig a legtöbbet ígérőnek kell a bontásra váró épületet eladni. A szabályozó rendelkezés betartását következetesen ellenőrzik. Évzáró a K. Fémmunkás ököl vívó-sza koszté lyá ba n Sikeres bajnoki évad után szerdán este a Fémmunkás Vállalat új irodaházában ünnepi évzáró értekezletet Ezután Horváth János, | NB I. B osztályban elért a Fémmunkás Vállalat csoportgyőzelemért járó igazgatója méltatta a szak- J díjakat. A legeredménye­­osztály eredményeit és a i sebb versenyzők jutalmat Farkas János szakosztályvezető tart beszámolót a Fémmunkás ökölvívó-szakosztály évzáró értekezletén. tartott a Kecskeméti Fém­munkás ökölvívó-szakosz­tálya. A megjelenteket Vázso­­nyi Miklós üdvözölte, majd Farkas János szakosztály­­vezető tartott beszámolót. Röviden ismertette a szak­osztály által 1971 évben el­ért eredményeket és azokat az erőfeszítéseket, amelye­ket a szakosztály vezető­sége a jobb szereplés ér­dekében tett. Beszélt a nemrég lezajlott osztályo­­zóról és nem hallgatta el azt sem, hogy az ered­mény ilyen alakulásában a szövetségnek és a bíróknak is nagy szerep jutott. Szólt ezután a Fémmun­kás ökölvívóinak felkészü­léséről. Arról, hogy a csa­patot a sikeres folytatás érdekében meg kell erősí­teni és rendezni kell az edzőterem kérdését is. A kecskeméti ökölvívók ugyanis kőpadlós teremben tartják edzéseiket, ami nem­csak alkalmatlan, hanem veszélyes is. Végül köszönetét mon­dott a vállalat vezetőségé­nek a támogatásért és a szakosztály nevében ígére­tet tett a további szorgal­mas munkára. bázisszerv nevében ígére­­tett tett a támogatásra. Nincs annak akadálya — mondta —, ha a szakosz­tály tagjai is segítenek, hogy a decemberi felkészü­lési szünet alatt a köves padlójú edzőteremben a szükséges átalakításokat el­végezzék és a kő fölé hajó­padló kerüljön. A szakosztály-értekezlet is kaptak, majd a szakosz­tály-értekezlet közös va­csorával ért véget. Kosárlabda OIK~el6dönt6 Budapesten A Magyar Kosárlabda Szövetség a hét végén hat helyen rendezi meg a ko­sárlabda Országos Ifjúsági Kupa elődöntőit. Megyén­ket ezen a versenyen a Kecskeméti Dózsa női és a Bajai Vízügy férfi ifjúsági csapata képviseli. Mindkét csapatunk a bu­dapesti csoportban küzd a továbbjutásért, ahol nem­csak az ellenfelekkel, ha­nem a nehéz körülmények­kel is meg kell birkózni. Amíg ugyanis a vidéki vá­rosokban általában megfe­lelő körülmények között rendezik az ilyen versenye­ket a Budapesten rendezett elődöntők — s ezért első­sorban a BTS mellett mű­ködő budapesti szövetség a felelős — mindig szerve­zetlenek és nagy megpró­báltatást jelentenek főleg a vidéki résztvevőknek. Most például Csepelen lesz a verseny, de a csa­patok a Dózsa György úton laknak, tehát órákat kell utazni és pihenésre alig van lehetőség. A szombati két forduló helyett, vasár­nap rendeznek kettős for­dulót. de ezt is olyan mó­don, hogy például a Kecs­keméti Dózsa leánycsapatá­nak mindössze egy óra pi­henőié van a két mérkőzés között. Az előírt egész na­pos étkezés helyett is csak ebédet biztosítanak. Hét végi sportműsor SZOMBATON KOSÁRLABDA Az Ország«*? Ifjúsági Kupa végén Farkas János kiosz- j elődöntői: x. forduló, Bp. jed­­tóttá a versenyzőknek a sportkör által adományo­zott érmeket, ugyanis az országos szövetség mind­máig nem küldte meg az lile Ányos Gimnázium, H órá­tól. RÖPLABDA Osztályozó mérkőzések »z NB II-be jutásérti Nők. férfiak, Veszprém, Egyetemi tornacsar­nok Iá óra. Birkózás Székesfehérváron a Szón- j bírói segédlettel pontozás­­di SE I. o. szabadfogású ; sál legyőzte és így a 2. he­versenyén vettek részt a Kecskeméti TE felnőtt bir­kózói. A legnagyobb sikert Balasa érte el. mert a 90 kg-os súlycsoportban a né­pes mezőnyben minden el­lenfelét tussal győzte le, és az 1. helyet szerezte meg. Az 57 kg-ban Juhász is sor­ra aratta a kétvállas győ­zelmeket. majd végül Nagy­váradi (Szondi SE) némi BIRKÓZÁS A Ganz-MA VÁG országos t. o. kötöttfogású egyéni verse­nye: Budapest, Kőbányai u. 17 óra. ASZTALITENISZ OKISZ Kupa-döntő: Ünnepé­lyes megnyitó, 11 órakor, Kecs­keméten az ÜjkoViégium tor­natermében. 14.15-tód 21) óráig verseny. VASÁRNAP kosárlabda Aä Országos Ifjúsági Ku, elődöntői: ÍJ. és LTJ. Portiul-»', 'udapest, Jodlik Anyós Glm­­.»áziüan 8 órátol., RÖPLABDA Osztályozó mérkőzések az NB IT- lí©, jutásért:- Nők. féritek. Veszprém, Egyetemi tornacsar­nok, 9 órától. BIRKÓZÁS A Ganz-MAVAG országos I. osztályú kötöttfogású egyéni versenye: Budapest, Kőbányai u. Irt) órától. Szabadfogású osztályozó CSB; A SoLtvadkerti. TE* részvételé­vel. Budapest, Sportcsarnok, 9 órától. ASZTALITENISZ OKISZ Kupa-döntő: Kecske­bálival úti úi birkózórsar- I métl tíjkoUégium, 8 órától. \ Dánjai ut. Ul DirKOZOCSar . kupa Ünnepélyes átadására 12 nokaban rendezik. órakor kerül sor. lyen végzett. Ugyancsak kitűnően birkózott Farkas Pál is. és a 68 kg-os súly­csoportban a csepeli Tomin mögött második lett. A KTE birkózói vasárnap Budapesten a Ganz- MÁVAG felnőtt I. o. ver­senyén indulnak. A ver- 1 senyt a Ganz-MÁVAG Kő-5. A kecske nem szólt semmit; csak jól megnézte ma­gának Koprát, megfordult, méltóságteljesen elvonult. Es azontúl kerülte az új szomdédot, a telkére sem lépett. Nappal. Ejjelente viszont ott ártott neki, ahol csak tudott. Széttaposta az ágyasokat, lelegelte a fiatal hajtásokat, még a magot is kikaparta a földből. Szét­­rugdosta a gondosan összerakott építkezési anyagokat, a vízlevezető árkokat, felborította a festékes vödröket, mindent megrongált, amihez hozzáfért a háromszáz­húsz négyszögölön. Es bár ezekkel az éjszakai garázdálkodásokkal ren­geteg bosszúságot okozott az új telepesnek, érezhetően hátráltatta a munkában, kis idő múltán Samu úgy vélte, e rutintevékenység mellett közvetlenebb for­mában is elégtételt kell vennie! Kopra életrendjét tanulmányozva, a kecskebak rá­jött, hogy bántaünazója — ekkor már letelt a sza­badság. Kopra visszaköltözött Pestre — éjféltájt ér­kezik fel a hegyre. Ezért aztán minden este lgsbeállt az Árkos utca szélén, a bokrok mögött. A hét öt napján hiába várakozott, de a hatodik nap kárpótolta az álmatlanul eltöltött őrákért Amikor meghallotta az ismerős lépteket, felidézte magában annak a bi­zonyos pofonnak megalázó emlékét és olyannyira feltüzelte magát, hogy valósággal reszketett a türel­metlenségtől, mígnem a fiatal újságíró elhaladt előtte és kialakult köztük a rohamhoz szükséges optimális távolság. Akkor leszegte a fejét és mint a kipattant rugó, neki az ellenségnek! Hétfőnként aztán néhány ízben a szerkesztőségben csodálkozva vették észre munkatársai, hogy fiatal kollégájuk nem ül le az íróasztala mögé, állva futja át a lapokat, állva telefonál, úgy is jegyezget, s időn­ként oda kap, ahol nem fészkel az agy. Az együttérző érdeklődést pedig, hogy mi a baja, komoran elhárítja. Koprának egyetlen alkalommal sem sikerült kivé­denie Samu támadását. Először azért nem, mert a kecske mindig máshová bújt el, mindig máshonnan indította el a rohamot. Es a merénylet szenvedő hőse hiába volt óvatos, forgathatta a fejét jobbra, balra, hátra,, villogtathatta a zseblámpáját, csak az elemet pocsékolta, mert a koromszínű kecskebak teljesen beleolvadt az éjszaka sötétjébe. Csak amikor már földre huppant, orra esett a hajdani pofozkodó, akkor hallatott Samu néhány elégedett, mekegő hangot. Ne­hogy félreértés adódjék a bosszúálló személyét illetően. Aztán 'eltűnt. A sértett fél természetesen panaszra mehetett volna özvegy Pauk Antalnéhoz. Megkérhette volna, hogy szombat éjszaka mindig kösse meg Samut. Azonban viszolygott attól, hogy felnőtt férfi létére védelmet kérjen egy serdülőkorú kecskével szemben. Ráadásul egy ilyenfajta kérelem alighanem megrontotta volna a jószomszédi« viszonyt az öregasszonnyal, aki Samut szerette a legjobban hét kecskéje közül. Márpedig özvegy Pauk Antainé telkén volt a viszonylag leg­közelebbi kút. Víz nélkül pedig nem lehet élni, épít­kezni, kertet teremteni. Kopra tehát nem kockáz­tathatta a barátságot. Inkább tűrt némán. Majd csak kiböjtöli, hogy elmúljék tőle a keserű pohár. Aztán meg a lelke mélyén némi bűntudat is lappangott. Nem lett volna szabad megpofoznia Samut, hiszen a ta­pasztalatlan jószág nem tudhatta, hogy nem neki ül­tette a palántákat. Nem cinikus voit a kecske, csak naiv. Késő bánat... Immár fény derült tehát arra, hogy kitől félt éjféli útjain történetünk egyik főszereplője. És az is nyil­vánvalóvá vált, miért kötötte hátra az oldalzsákját. • Ügy tűnik, ezúttal felesleges volt az óvintézkedés. Sértetlenül ért el a telke határához, majd a sufnihoz. Megkönnyebbülten dobta le a nehéz dróttekercset, le­tette a földre a bőröndöt is, leoldotta csípőjéről az ol­dalzsákot. Kulcsot halászott elő a nadrágzsebéből, ki­nyitotta az ajtót. Bement, meggyújtotta a mennyezet­ről lelógó viharlámpát és már fordult is ki a küszöb előtt hagyott holmikért. Éppen a dróttekercsért hajolt le. amikor a fekete semmiből elővihaizott Samu. és hátulról úgy megtaszította, hogy elterült, mint a béka. Kárörvendő mekegés, aztán — csend. Dolga végez­tével a fantom éppoly nesztelenül távozott, mint aho­gyan felbukkant. Fura jószág az emberi lélek. Bármilyen meglepő. Kopra Tibor megnyugodva, szinte elégedetten tápász­­kodott fel. Foghúzás után van így az ember. Fáj, sa­jog a helye, de jó érzés, hogy vége, túl van azon, amin előbb-utóbb túl kell lennie. Leporolta nadrágját, ingét, behordta a sufniba a eókmókját. ki-"kodott. A sarokba támasztott nyug­ágyat felállította a kamra közepén nnV-w*! kibélel­te- ' fFolytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom