Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-09 / 265. szám

1971. november 9. kedd I. oldal i Kettős évfordulót ünnepel a Katona József Társaság Emlékműsor Kecskeméten Száznyolcvan esztendeje született Katona József, a mindmáig felül nem múlt magyar drámaíró, 1891 ta­vaszán — nyolcvan eszten­deje — kezdte meg műkö­dését a mai irodalmi egye­sület elődje, a Katona Jó­zsef Kör. Ezt a kettős ju­flz egyiittmííköiés feltételei A termelő üzemek és a felvásárló, feldolgozó vál­lalatok közötti együttmű­ködést szabályozó, jövő év­re szóló szerződéskötések most folynak. A gazdasá­gi reform támasztotta alap­vető követelmény, hogy a szerződések a termelők és a felvásárló, feldolgozó üzemek, vállalatok között az egyenrangúság alapján, a jó partneri viszonyt szol­gálják. Az utóbbi években ez a törekvés egyre jobban ér­vényesül, azonban a terme­lőszövetkezetektől kapott információk, valamint az általános tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a szerző­déses ajánlatokból még mindig hiányzik több olyan lényeges feltétel, amely a termelők és az átvevők együttműködését, közös kockázatvállalását, érde­keltségét azonos szintre történő emelését segítené. Egyes vállalatok esetenként monopol helyzetükből adó­dóan próbálják diktálni a feltételeket. Ezt állapította meg nemrég a Bácskai Me- zögazdasáai Termelőszövet­kezetek Területi Szövetsé­gének értékelése is, amely összegezte az idei tapaszta­latokat. Hasonló észrevéte­lek érkeztek a többi szö­vetségtől és elhangzottak különböző tanácskozásokon is. Néhány témával lapunk is foglalkozott. Egyik leg­kirívóbb példa, amit sok­szor szóváiettek, az olajlen átvételével kapcsolatos bo­nyodalom. Minden előzetes bejelentés nélkül megra­kott vagonokat irányított vissza a vállalat, nehéz helyzetbe hozva a termelő üzemeket. Többször szóvá- tették azt is, hogy a me­gyei állatforgalmi és hús­ipari vállalat nem tudta minden esetben a szerző­désben meghatározott idő­ben átvenni a jószágokat és az ebből származó kár nagyrészt a mezőgazdasági üzemet sújtotta. A gabona- felvásárló és feldolgozó vállalat a keveréktakar- mány és a koncentrátum szállítását meghatározó szerződés alapján az üzem részéről történő alapanyag beszállítás elmulasztásáért magasabb kötbért számít, mint amikor a vállalat hi­bájából történik a késedel­mes szállítás. Az' üzemek és a vállala­tok közötti kapcsolat kihat a termelésre is. Két évvel ezelőtt a fűszerpaprikát termelő szövetkezetek és a felvásárló vállalat közötti viszony megromlása végül a termelésben okozott visz- szaesést, amelynek hatását még az idén is érzi a nép­gazdaság. A tapasztalatok összege­zése, a tanulságok levoná­sa sarkalatos feltétele az élelmiszer-gazdaságon belüli együttműködés további ja­vulásának. K. S. bileumot gazdag, tartalmas programmal ünnepli meg a Katona József Társaság. November 11-én, déli 12 órakor a Katona József ne­vét viselő intézmények és a Magyar írók Szövetsége megkoszorúzzák a dráma­írónak a szülőház közelé­ben elhelyezett szobrát. Délután öt órakor, a vá­rosi tanácsház dísztermé­ben nyilvános, ünnepi ülé­sen Keresztűry Dezső, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság alelnöke a régi magyar drámák kiváló szakértője tart előadást. Simon István Kossuth-dí- ias költő, a Kortárs főszer­kesztője a mai alkotók ne­vében emlékezik Kecske­mét nagy szülöttére. A műsorban fellép a kis­ipari termelőszövetkezetek Kodály-kórusa Zsiga László és Zsiga Lászlóné vezény­letével. Áts Gyula, a Ka­tona József Színház művé­sze a Bánk bánból ad elő részleteket. Ezen a napon rendezi meg a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat iro­dalmi-nyelvi szakosztálya az idei előadói konferen­ciát. Keresztűry Dezső iro- I dalomtörténész „Hagyo- ! mány és modernség az iro- ! dalmi műveltségben” cím- j mel időszerű, napjainkban : sokakat foglalkoztató témá- I val kapcsolatos véleménye- I két, nézeteket foglalja ösz- [ sze, délután fél 3 órai kez­dettel, a TIT klubjában. A kettős jubileumra el­készült a Katona József 1 Társaság évkönyve, másfél j száz oldal terjedelemben. H. N. Községi vb-titkárok továbbképzés^ A megye községi taná­csainak vb-titkárai számá­ra kéthetes továbbképzés kezdődött tegnap a Bács- Kiskun és Zala megyei Ta­nács balatonlellei üdülőjé­ben. A tanfolyam napi­rendjén az új tanácstör­vényből eredő hatósági, szervezési és gazdálkodási feladatok szerepelnek, me­lyekről Buda Gábor, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese és dr. Kiss György főosz­tályvezető, valamint a me­gyei tanács elnökhelyette­sei, vb-titkárai, s a megyej szakosztályvezetők tartanak előadást. A továbbképzés célja a községi vb-titkárók gya­korlati tevékenységének fej­lesztése, s az új helyzetből adódó szervezési feladatok módszereinek kialakítása. Fejlesztés - beruházások nélkül Népgazdaságunk — ahogy ez a Parlamentben lezajlott gazdasági aktíva­értekezleten is félreérthe­tetlenül kiderült — dina­mikusan fejlődik. A nem­zeti jövedelem a tervezett­nél gyorsabban, mintegy nyolc százalékkal nő. Ked­vezően alakul az áruellátás, növekszik a munka terme­lékenysége, tervszerűen emelkedik az életszínvonal. Bizonyos jelek — minde­nekelőtt a beruházási fe­szültség, valamint a költ­ségvetés és a külkereske­delmi mérleg deficitje — azonban arra utalnak, hogy a dinamikus fejlődés nem javítja, hanem némileg rontja gazdaságunk egyen­súlyhelyzetét. A terv keretei közé Még nagyobb képernyő A budapesti szaküzletek­ben e héten, majd vidéken is megjelenik a boltokban két új típusú Orion tv-ké- szülék. Az egyik, a Venus, 51 centiméter átmérőjű sar­kított • képernyős készülék, amelyet úgynevezett prog- ram-automatikával szerel­tek fel. Az automatikák se­gítségével az előre beállí­tott állomásokat gombnyo­másra bármikor fogni le­het. A másik újdonság az Orilux. Ennek képátmérője 61 centiméter, vagyis a normál 59 centiméteres nagy képernyőnél nagyobb. A Venus 6800, az Orilux 6880 forintba kerüL A negyedik ötéves terv előírásaival ellentétben a beruházásokra fordított összegek nem a nemzeti, jö- vedelém ; növekedésével arányosan, hanem annál kétszer gyorsabban emel­kedtek. Vagyis többet köl- ] tünk felhalmazásra, mint amennyit megtermelünk. A Hiányt a költségvetés defi­citjének, illetve az ország külföldi adósságainak nö­velésével pptcújuk. S ezzel hosszabb távon az életszín­vonal töretlen emelését is veszélyeztetjük. A feladat nyilvánvaló: a beruházások mértékét a terv keretei kö­zé kell visszaszorítani. A gazdasági növekedés eddigi dinamizmusát pedig úgy őrizhetjük meg, hogy a szo­lidabb beruházáshoz, mint újabb hajtóerő társul a na­gyobb hatékonyság. | Mértéktartás a költeke- ! zésben, szerénység a gaz- i dasági erőforrások igénybe- j vételében, a belső tartalé- I kok hasznosításában pedig nagyobb céltudatosság, kö­vetkezetesség szükséges. Nem új keletű feladat ez. sen kívánatos a gyártmány­összetétel korszerűsítése azoknál a vállalatoknál, amelyek a reform beveze­tése óta főként állami tá­mogatásokból képezik nye­reségüket. A nyereség tömegének növelése napjainkban már elképzelhetetlen pusztán a termelés mennyiségének gyarapításával. A létszá­mot hovatovább ugyanis már a vidéki üzemekben és telephelyeken sem le­het növelni. A termelé­kenység emelése, az egy­A X. pártkongresszus, a eSV cikkre, gyártmányra negyedik ötéves terv alap- jutó munkaidő csökkentése követelményként jelölte | a napi munka parancsoló meg az intenzív fejlesztést, : törvényévé vált. Beruházá- a hatékonyság növelését. A s> politikánk azért is ielül­lénveg tehát változatlan: a ~ 1 1 ........ l egkisebb munka- és eszköz­ráfordítással kell a lehető legnagyobb gazdasági ered­ményt elérni. A mostani konkrét hely­zetelemzés csupán azzal a tanulsággal szolgál, hogy a beruházások idei igen ma­gas, mintegy 100 milliárd forintos összegét a jövő esztendőben sem szabad túllépni. Visszalépésről leg­feljebb abban a pozitív ér­telemben beszélhetünk, amennyiben az újabb 100 milliárd összeg terhére még kevesebb új beruházást kezdhetünk el helyileg és központilag egyaránt, hogy csökkenjék a befejezetlen létesítmények száma és nö­vekedjék befektetéseinek hatékonysága, a kivitelezés koncentráltsága. A termelési eszközök és a munkaerő ésszerűbb hasznosítása A negyedik ötéves terv idei első esztendejének si­keres befejezése, s az 1972- es célkitűzéseink teljesíté­se, tehát a fejlesztésnek HA zai TARi at KÉSZÜLŐDÉS BUDAPEST j CENTENÁRIUMÁRA A főváros egyesítésének ! közelgő centenáriumához kapcsolódó előkészületi ese- | mények sorát nyitja meg a | budapesti helytörténeti J konferencia, amelyet no- [ vember 11—12-én rendez a ! Fővárosi Népművelési Ta- I nács és a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottsága, í Az első ilyen jellegű ta­nácskozásról van szó, szín- | helye az MTA budai vár­beli kongresszusi terme I lesz. KELENDŐ A MAGYAR LIBAMÁJ Jövedelmező exportcikk a I magyar libamáj, kilójáért 115 dollárt fizetnek a kül- I földi vásárlók. Évente 220 tonna libamáj utazik kül­földre. Az export 90 száza­léka Franciaországba kerül. A strassbourgi élelmiszer­gyárak jórészt magyar alap­anyagból készítik a világ­ihírű pástétomaikat és a li- ibamájkonzerveket. Francia- I ország mellett Svájc, az i NSZK és Ausztria vásárol az ízletes exportcikkből. MEGYÉNK TERMELT A LEGTÖBB CELLULÓZT Folytatják a természet- átalakító munkát a Duna— Tisza közén: erdősít'k a me- ] zőgazdasági művelésre al­kalmatlan területeket. Bács- j Kiskun megyében huszon- I ötezer hektáron terebélye­sednek a fiatal erdők. Az állami erdőgazdaságokon kívül a mezőgazdasági üze­mek is egyre nagyobb részt vállalnak a fásításból. A szélhordta homokterületek egy részét fatermeléssel hasznosítják, s a termő­földeket erdősávval védik. Ezen a tájon alakították ki az ország legnagyobb cel­lulózültetvényét, négyezer hektáron. Most ősszel újabb ezer hektáron ültetik el a nyárfacsemetéket. AZ NSZK-BAN A NAPSUGÁR Nyugat-németországi ven­dégszereplésre utazott va­sárnap a többszörösen ki­tüntetett békéscsabai „Nap­sugár” bábegyüttes. A jó hírű együttes Lörachban vendégszerepei. ÚTRA KELTEK A SZAKÁCSOK Nem pihennek az idegen- forgalmi rekordév fáradal­mai után a hazai szaká­csok, felszolgálók; ősszel és télen számos európai nagy­városban „vendégszerepei­nek” a magyar ízek meste­rei. A Pannónia Szálloda és Vendéglátóipari Vállalat az idén csaknem 10 étter­met működtet külföldi vá­rosokban. November első napjaiban a baseli Stadt Cassinóban kezdődnek magyar gasztro­nómiai hetek: Hasonló ma­gyaros vendéglátóhely nyí­lik Barcelonában. Nyugat- Németországban a leghíre­sebb sörgyártó cég, a Lö­wenbrau akar közös ven­déglőt létesíteni — magyar szakácsokkal és kizárólag Löwenbran-sörrel. A Hotel Olivellába magyar „kony­hai stáb” utazik. Belgrád­ba. a Hotel Metropolba ____ _________ m árciusi vendégszereplése ; kék gyártási arányának nő után újra meghívták a ma- | velése, az elavult, a drága. azokat a módszereit helyezi előtérbe, amelyek nem igé­nyelnek újabb beruházáso­kat, amelyek nem növelik, hanem enyhítik gazdasági, költségvetési, külkereske­delmi feszültségeinket. A meglevő termelési eszközök és munkaerő ésszerűbb hasznosítása a soron levő feladat. Ezt szolgálhatja mindenekelőtt a terméket: korszerűsítése, a gyártmány- összetétel változása; a kor­szerű, versenyképes termé­gya» konyhát. CSÖKKENT AZ ŐSZI CSÚCSFORGALOM A MÁV Szegedi Igazga­tóságától vasárnap kapott tájékoztatás szerint az elő­ző hetekhez viszonyítva né­mileg csökkent a vasúti teherforgalom a dél-alföldi megyékben. Ennek ellenére tart még az őszi csúcs- forgalom, amit az is bizo- , nyit, hogy mintegy kétezer j szervezni sem lehet ötlet­vagon árut mozgattak meg I szerűen, átfogó, komplex i az importból előnyösebben I beszerezhető cikkek terme­lésének visszaszorítása. Ha j semmi más nem történik I csupán a hazai és a külföl­di szükségletek magasabb szinten kerülnek kielégí­tésre — ez is intenzív fej­lesztés a javából. Különö­'■ vizsgálatra szorul, hogy új üzemek létesítésével, új dolgozók munkábaállításá- val ne rontsák tovább a je­lenlegi termelőkapacitások amúgy is alacsony szintű kihasználását, A gyakorla­ti tapasztalatok szerint a legkorszerűbb gépsorokat, a drága pénzért létesített új kapacitásokat igen gyakran még egy műszakban sem használják ki teljesen, mert nincs hozzá elég munkás­kéz. Legfőbb ideje, hogy létszám-átcsoportosítással, korszerűtlen berendezések kiselejtezésével, anyagi ösztönzéssel teremtsék meg mindenütt az élenjáró technika maximális hasz­nosításának feltételeit. Annyira gazdagok nem va­gyunk, hogy Matuzsálem­korú gépeket, muzeális ér­tékeket üzemeltessünk a nagy teljesítményű modern termelő apparátusok rová­sára. A munkaerő és a kapa­citások ésszerűbb hasznosí­tásának. az intenzív fejlesz­tésnek fontos módja a kor­szerű munka és üzemszer­vezés is. Ahogy a gazdasági aktívaértekezlet résztvevői a Parlamentben megfogal­mazták ez a legolcsóbb be­ruházás. Mégsem élünk ve­le eléggé. Olyannyira nem, hogy a nyugat-európai or­szágok színvonalához vi­szonyított termelékenység­beli elmaradottságunk mintegy kétharmad része a szervezetlenségből szárma­zik és csak egyharmada a műszaki-technikai alapok fejletlenségéből. Jellemző, hogy amíg a beruházások­ra valamennyi vállalatnak van közép- és hosszútávú terve, üzletpolitikai elkép­zelése, addig a szervező- munkában ismeretlen az előrelátás. Egyenletes ritmus a pályaudvarokon a mosta ni ünnepi műszakban. Va­sárnap a kirakott kocsik száma megközelítette az ezernégyszázat. Az igazgatóság területén vasárnap több mint hatszáz vagont is megraktak áru­val. A „slágercikk” most is a cukorrépa volt. MEGNYÍLT A VÁROSLIGETI JÉGPÁLYA Több százan várták a környéken a nyitást, amely után egy óra múlva már ezren siklottak a jégen. A hagyományoknak megfele­lően vasárnap délután ugyanis megnyitotta kapuit a közönség előtt a város­ligeti műjégpálya. A műjégpályát megoszt­ják a sportolók és a közön­ség között. Naponta 6—10 óráig a sportolók, 10—14 óra között a „civilek” láto­gathatják a pályát. Pedig napjainkban már [ képzett szervezőket, sőt még nyilvánvalóbbá teszik a technika és a szervezés ma is feszítő ellentmondá­sait. Ahogy már napjaink­ban is a legkorszerűbb technológiák — például a házgyári, vagy az útépítő munkában — hangsúlyoz­zák ki leginkább az irányí­tás, a vezetés manufakturá­intézkedési terv, jól végig­gondolt koncepció nélkül. A korszerű munkahelyi szervezés követelménye sem csupán az, hogy legyen folyamatosan munka, anyag, szerszám, rajz, üzembiztos gép stb. A munka egyenletes ritmusát j lis és pallérmódszereinek megteremteni, kényszerpá- j anakronizmusát, lyára terelni aligha lehet . , .. . . a7 anva™ és szerszám "az- A rend- a szervezettseg, V ÍZ ™™, 03 a a fegyelem egymástól elvá­dálkodás, a beszerzés, a ' nyilvántartás, a belső moz- | gatás, a termelőberendezé- j I sek ésszerű, átcsoportosítá- | sa, a dolgozókról való fo- | j kozott szociális gondosko- j dús stb. nélkül. Vagyis j nincs munkahelyi szerve- I zettség, korszerű vállalati ügyrend, a különböző ügy­intézők ésszerű munkameg­osztása, a vállalati belső mechanizmus átalakítása, a személyes felelősség növe­lése nélkül. A számítógé vezető legfőbb fegyelmező eszköze, amelyet a mostani munkaerőhiány közepette olyan gyakran hiányolnak, a percekkel és a másodper­cekkel is takarékoskodó szervezett, ritmikus munka. A szervezettség, a fegyelem pedig lehetővé teszi a már felhalmozott nemzeti va­gyon — az állóeszközök, a készletek — jobb hasznosí­tását, a népgazdaság ki­pek — azok alkalmazására ; egyensúlyozottabb fejlődé- sokfelé készülnek — egyál- j sét. i talán nem pótolják a szak- ‘ K. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom