Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-09 / 265. szám
4. oldal 1971. november §. kedd Tartalmas életpálya / Szakmai körökben manapság egyesek úgy vélekednek, hogy homoktalajon egyáltalán nem lehet jó gyümölcsöt termeszteni. Ilyenkor hivatkoznak az itt-ott körültekintés nélkül telepített, gondozatlan gyümölcsösök alacsony hozamára, kifogásolható minőségi kajszi, őszibarack vagy alma termésére. Kecskeméti Jánosné, a Kertészeti Kutató Intézet kecskemét-szarkási telepének tudományos munkatársa cáfolja e vélemények általános érvényűségét. Több mint egy évtizedes elméleti és gyakorlati tapasztalataira támaszkodva állítja, hogy megfelelő tápanyaggazdálkodással — nem nagyobb költséggel, mint másutt — a homoktalajon is kitűnő minőségű és nagy mennyiségű gyümölcsöt lehet termeszteni. Példaként említi meg a kecskeméti sövény néven ismert kajszibarackot, amelyet Nyújtó Ferenc tudományos osztályvezető — egykori közvetlen főnöke — nemesített. Ennek, a szar- kási telepen már kilenc évvel ezelőtt elültetett fajtának, intenzív termesztés mellett, hektáronként 300— 400 mázsa a gyümölcshozama. A fiatalasszony tíz éve dolgozik a szarkási telepen. Kisfáiban lakik. Kora reggel indul, késő este ér haza a családjához, miközben autóbusszal teszi meg lakása és munkahelye között az utat. Hívták már közelebbi munkahelyre, magasabb fizetésért, de nem ment. Ha elfogadja az ajánlatot, akkor abba kellett volna hagynia eddigi kutatásait, amelyeknek a homoki gyümölcsösök tápanyag-visszapótlása és az ezzel összefüggő kérdések a témája. Még harmadéves egyetemi hallgató volt, amikor dr. Mészöly Gyula igazgató, látva a fiatal kommunista szak ember jelölt igyekezetét, az intézet segédmunkatársává nevezte ki őt és biztatta a továbbtanulásra. A Kertészeti Egyetemen el is fogadták a jelentkezését a doktori disszertációra, de 1969-ben megszületett a kislánya, s egy időre abba kellett hagyni a felkészülést. Most újra jelentkezett, disszertációját a homoki gyümölcsösök tápanyag-visszapótlásáról írja. Termel a Zobák-akna Tegnap megindult a részleges termelés a Mecseki Szénbányák zobáki üzemében, ahol az elmúlt napokban öngyulladásos bányatűz okozott kényszerszünetet. A bánya két nagy fejtésében 130 ember látott munkához és folyamatosan váltják egymást. Egy fejtésben továbbra is áll a termelés. Ezt azért kellett iszapgátakkal lezárni, nehogy sújtólég jusson a tűzveszélyes területre. Biztonsági okokból tovább folytatják a védekezést az 1. szinti keresztvágatban. Itt a kihúzó légáram elzárását végzik, nehogy mérgező gáz kerüljön a bányatérségbe. Egy évtizede végzik a szarkási telep kutatói az agrotechnikai kísérleteket a kajszi, a meggy, az őszibarack és az alma homokos talajon való termesztésével. Ebben egymásra vannak utalva a tudományos kutatók, szakmunkások, párttagok és pártonkívüliek egyaránt. A szarkási telep kommunistái ez év nyarán alakították meg önálló alapszervezetüket, s titkárrá Kecskeméti Jánosnét választották. A Kőrös menti Szelvényből a Duna—Tisza közére származott tsz-gazda Két és fél millió forintos költséggel korszerűsítik az ültetvényeket Lakiteleken a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepén. Az elmúlt években a kutatók és munkatársaik különböző szőlőművelési módokat próbáltak ki. Ennek során bebizonyosodott, hogy a 3 méter, vagy ennél nagyobb távolságra ültetett, magasművelésű szőlők termesztése a leggazdaságosabb. Mai körülmények között ez a legjobban gépesíthető. A korábban 110—125 centiméter távolságra ültetett szőlősorokat átalakítják korróziónak ellenálló műanyaggal bevont tartóhuzalokkal és támberendezések- kel szerelik fel. Még ebben A múltkoriban otthon ültem, és lapozgattam a nyelvtankönyvet. Olvasom: „En megyek, te mégy, ő megy”. Tehát mennek valahová. Sietnek. De miért kell menni feltétlen valahová? Lehet otthon is ülni. Mint például mi, ezen az estén. En úgy ülök, mintha a fiam nyelvtani házi feladatát ellenőrizném. család hatodik gyermeke hosszú utat tett meg, amíg idáig eljutott. 1957-ben Kisfáiban szakiskolát végzett, ahonnan Ceglédre a kutató- intézet telepére került zöldség- és dísznövénytermesztőnek. Szabad idejében tovább tanult, megszerezte a technikusi képesítést, majd elvégezte a kertészeti egyetemet. Több mint tíz esztendeje tagja a pártnak. Eddigi tevékenysége a fel- szabadulás után felnőtt értelmiség sikerekben, esetenként megpróbáltatásokban gazdag életútját példázza. K. A. az esztendőben 72 holdas ültetvény korszerűsítését végzik el. A IV. ötéves terv végéig palackozóüzemet is építenek Lakiteleken. Ide gyűjtik össze és töltik majd üvegekbe a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet Duna—Tisza közi telepein nemesített és továbbszapo- rításra termesztett csemege- és borszőlők — Irsai Olivér, Ceglédszépe, Sasz- la, Csabagyöngye, Glória Hungáriáé, Kövidinka, Tramini, Muscat Othonel és más fajták — borát. Ennek a beruházásnak első lépcsőjeként építették fel két és félmillió forintos költséggel a 4500 hektoliteres pincét az elmúlt esztendőben. Te úgy ülsz, mintha néznéd a televíziót. ö úgy ül, mintha házi feladatot készítene. Mintha... De uram, teremtöm! Mi az, hogy én ülök? Hisz nekem gyűlésre kellene mennem. Igen, de nem most, jó lesz majd holnap is. Most Szvszekint kellene felhívnom telefonon. Tehát azt a gyűlést holnapra teszem. ■ ■ Uitetvénykorszerűsítés Lakiteleken Hegedűs Béla és Szentirmai Tamás az új termésű bort fejti. (Tóth Sándor felvétele) E. Divilkovszkij: Ragozás Látszatok összeomlása /. Egy vizsgálat nyomán a városföldi Petőfi Tsz-ben Több mint egy hónapon át vizsgálták és vallatták a tsz-szövetség revizorai a városföldi Petőfi Tsz pénzügyi helyzetét. Az ellenőrzésbe bekapcsolódott a Pénzügyminisztérium Bevételi Főigazgatósága is. A számszaki kifejezésekkel zsúfolt jelentés tanulságos, már-már izgalmas olvasmány. Érdemes tallózni belőle. LU Kitűnik, hogy a közös gazdaság a legkedvezőbb eredményeket 1969-ben produkálta. Azóta a ^ tsz majd minden „mutatója” romlott. A közös vagyont semmivel sem növelték, a tiszta vagyont is csak 3%- kal. A szövetkezet bruttó jövedelme 1970-ben az előző évinek alig 60%-a, és az 1968-as igen gyenge eredményt. is csak 9%-kal múlta felül. Ugyanakkor az egy tagra jutó személyi jövedelem két év alatt 11%- kal növekedett. És a lényeg még most következik: mérleghiányos gazdálkodás után pótlólagos részesedést fizettek. 1967. évre (1968-ban) 601 ezer, 1968. évre (1969-ben) 959 ezer, 1969. évre (1970- ben) 971 ezer forint pót-, azaz 2ő%-nak megfelelő részesedést fizettek ki — jogszabályellenesen. A vizsgálati jegyzőkönyv megállapítja: a tagsági elvárás a már-már szokásjoggá jegecesedett rendszernek megfelelően alakult. Törvényszerűen következett ebből, hogy a részesedési alaphiány 1970 végére közel kétmillió forintra növekedett. Ez elég nagy összeg ahhoz, hogy megbillentse a zárszámadási mérleget. Az eredményesség látszatát tehát csak erős kozmetikázással lehetett fenntartani. Például ilyen módon: az idei évre szóló tervben csak egymillió 700 ezer forintos takarmánybeszerzést irányoztak elő, noha előző évben hárommillióért vásároltak takarmányt. Az állatlétszám viszont nem csökkent. Tartalékalapja a tsz-nek nincs. Az idei évre tervezett négymilliós nyereség zöme tehát máris „úszik”. Az alaphiány kigazdálkodásáról tehát szó sem lehet, ha csak az idei évet vesz- szük is alapul, jó esetben zéróval zárnak. De maradjunk a tavalyi leltározásnál és zárszámadásnál. A leltározást nem készítették elő megfelelően. Leltározási szabályzat sem volt. De ez csak a kisebb szabálytalanságok közé sorolható. Ám a vizsgálat lényegi megállapításaihoz tartozik, hogy három év alatt a tsz több mint két és fél milliót fizetett ki jogtalanul. Amortizációt viszont egyik évben sem képeztek. Ez önmagában is csaknem másfél, százezer forint hiánypótlást jelent. 102 ezer forint jövedelem- adót nem számoltak el költségként. Akad még jó- néhány el nem könyvelt tétel, amely az eredményt 638 ezer forinttal rontja. Ez még nem minden. Az eladásra szánt 752 ezer forint értékű kukoricát feletették, ugyanakkor az árat a zárszámadásban „bevételként’ hozták. I 2. 1 Nem az első eset, hogy egy termelőszövetkezetről kiderül: éveken át úgy, ahogy ellétezett, még mutatós eredményeket is produkált a látszat szerint, azután egyik napról a másikra bekövetkezik a csőd. S a dolog természetéhez tartozik az is, hogy a korábbi látszatok mögül sorra előbújnak a meztelen tények. Túri József, aki korábban a kecskeméti járási párt- bizottság titkára volt, ez év márciusa óta látja el az elnöki tisztséget. Nagyjából ettől az időtől kezdve főkönyvelő Gyenesi János is. A korábbi elnök. Nehéz József főagranómusi beosztásba került. — Megvallom, korábban én sem ismertem egészen közelről ezt a gazdaságot — kezdi Túri József. — Ezért elfogadtam én is a könyvelés adatát, miszerint a tavalyi veszteség nem több 570 ezer forintnál. Azt mindjárt láttam, hogy az adottságok nem a legrosz- szabbak, ezért úgy gondoltam: az említett hiány kigazdálkodása túlontúl nagy gondot nem okoz. A veszteség is, én magam is nagyon hajlottunk arra, hogy továbbra is együtt dolgozzunk Nehéz Józseffel. De már a tavasz első heteiben láttam, hogy az üzemszervezés kezdetleges, s egészen alapvető melléfogások fordulnak elő. Sorolja a példákat. A kukorica vegyszerezése gyengén sikerült, amikor kul- tivátorozták, már térdig ért a gaz. A mintegy 700 szarvasmarha részére mindösz- sze 50 holdon vetettek silót, de ez sem került idejében betakarításra, „megöregedett”, s most kukoricaszárból és melaszból készítenek tömegtakarmányt, mint valamikor az 50-es években. A gépesítés messze elmaradt az igényektől, legalább 25 traktorra volna szükség, ehelyett van 15, de ezek jó része is szinte hasznavehetetlen. Talajerőpótlás éveken át csak tessék-lássék módon történt, tavaly például mindössze 270 ezer forint értékben vásároltak és használtak fel műtrágyát, noha ennek legalább az ötszörösére lett volna szükség. Ugyancsak tavaly a szőlőültetvényben a pere- neszpóra végzett nagy pusztítást, emiatt az idén cse- nevészek voltak a hajtások, kora tavasszal lefagytak, s holdanként az idén mindössze 8 mázsát szüreteltek. Gyengén termett a gabona és a kukorica is. — Ezekből, de több más jelből is arra következtettem, hogy a korábbi évekből adódó veszteség jóval több, mint félmillió — folytatja az elnök. — Így, amikor a tsz-szövetségnél megalakult a revíziós csoport, kértem a vizsgálat lefoly- _ tatását. Ez nagyjából i augusztus hónap folyamán j lezajlott. És kitűnt, hogy a I valóságos mérleghiány két- j millió 385 ezer forint... I Legjobb esetben is két- há- I rom évre lesz szükség, I amíg ezt kigazdálkodjuk. HD A tsz-vezetőség és a párt- alapszervezet szeptember 29-én megtartott összevont ülésén megnyilvánult a hibák feltárására irányult őszinte törekvés, . azzal együtt, hogy a vezetőség és az alapszervezet tagjai igyekeztek elhatárolni magukat Nehéz József elnöki, majd főagranómusi tevékenységétől. Részletek a jegyzőkönyvből: Túri József: „Nehéz József egyszemélyben intézett mindent, az üzemi vezetők elképzeléseit, javaslatait semmibe vette, vagy éppen meg sem hallgatta, véleményükre nem volt kíváncsi. Ilyen körülmények között munkafegyelemről szó sem lehetett.” „... Legalább félmillió forintot takarítottunk volna meg, ha már kezdetben nem úgy határozunk, hogy | együtt dolgozunk Nehéz i elvtárssal.” Puskás Pál: „A főagro- nómus nem volt a vezetőséghez olyan őszinte, mint ségi tagok is hibásak vagyunk, amiért a hibák ellen nem léptünk fel erélyesen ... Nehéz elvtárs sok esetben igyekezett az elnök intézkedéseit, munkáját. terveit keresztezni.” Végül a vezetőség határozatban mondta ki: „... a vezetőség egyhangúlag javasolja a tsz-közgyűlésnek hogy Nehéz József tsz-tagot hívja vissza a vezetőség sorából és járuljon hozzá a tagsági viszony megszüntetéséhez is.” Hatvani Dániel (Folytatjuk.) En mintha gyűlésre mennék. Te mintha a barátnőd- höz mennél. Ö mintha a barátjához menne elkészíteni a házi feladatot. Tehát — gondolom — ilyen ez a családi élet. Közös gondok, bajok. Érzem, hogy itt valami nincs rendjén. A részletek valamelyike, mintha nélkülözné a valóságot. Am azonnal rájöttem: Az igeragozással van baj! Valahogy így: En hazudok neked. Te hazudsz nekem. O hazudik nekünk. De az is lehet, hogy az asszonytárs már szólt Szu- szekinnak. En mafla, nekem már tegnap rendeznem kellett volna ezt a gyűlésügyet. Hogy erre nem gondoltam hamarabb? Hasonló esetben ő mindig idejében értesít engem ... Bűnbánóan tovább ragozok. Én jó férj leszek. Te jó feleség leszel. Ö jó fiunk lesz. Na! Így mindjárt más. Rendben is van minden. Akkor én holnap bemegyek a munkahelyemre, megmosom a kezemet, leülök az íróasztalomhoz és így fogok ragozni: En hiszek neked. Te hiszel nekem. Ö hisz nekünk. Mi hiszünk nektek. Ti hisztek nekünk. ök hisznek mindenkinek. Ugye milyen szépet hangzik? Lám mit szül t helyes igragozás, amel t mindig egyes szám elsl személlyel kezdődik!... Fordítottat Sigér Imre
