Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-19 / 274. szám

1071. november 19. péntek MIÉRT drága a tanszer ? lassú a szállítás? silányak az iskolabútorok? Az újságíró jártában- keltében számos iskolát meglátogat, be-benéz óvó­dákba, napközikbe, egyszó­val eleven kapcsolata van azokkal az intézményekkel, amelyeknek feladata a ta­nítás és nevelés. Ilyenkor a pedagógusok rendszerint megragadják az alkalmat, hogy elmondják panaszai­kat a tanszerellátással kap­csolatban. A legtöbb eset­ben helytállók a panaszok: valóban magas egyes tan­szerek és iskolafelszerelé­sek ára, hónapokba telik, amíg egy-egy rendelésre a csomag megérkezik, rosz- szak, silányak az iskolabú­torok, nem lehet házi mikroszkóp készítéséhez lencsét kapni. És még so­rolhatnánk hosszasan. Hogy a panaszoknak vé­gére járjunk, felkerestük Koren Istvánt, az Orszá­gos Tanszergyártó és Érté­kesítő Vállalat (TANÉRT) vezérigazgatóját és választ kértünk a felsorolt kérdé­sekre. Előbb azonban rö­viden bemutatjuk a vál­lalatot, hogy lássák a szü­lök és nevelők, milyen ne­hézségekkel kell ennek a nagyvállalatnak megküzde­nie, hogy az MSZMP X. kongresszusán, valamint az V. Nevelésügyi Kongresz- szuson megszabott oktatási­nevelési irányelvek meg­valósításában az iskolák segítségére legyen. A TANÉRT-nek látszólag monopóliuma van az isko­lák tanszerekkel való ellá­tásában. Gyárában és te­lephelyein 750 dolgozót fog­lalkoztat. Kétezerféle cik­ket állít elő, ezenkívül pe­dig hatezerfélét egyrészt importál, másrészt pedig más gyártóktól, kooperá­ciós partnerektől szerez be. Így nyolcezerre tehető azoknak az oktatással- ne­veléssel foglalkozó tansze­reknek, iskolai cikkeknek a száma, amelyeket a TAN­ÉRT forgalmaz. A vállalat éves termelési értéke 40 millió forint. 27—30 millió az import és 280 millió a más cégektől beszerzett és továbbított tanszerek érté­ke. I Vegyük az első kérdést: miért drágák a tansze­rek? — A magyar gyártmányú tanszerek nem drágák — válaszolja Koren István ve­zérigazgató — mert azok árát egy művelődésügyi minisztériumi bizottság ál­lapítja meg, illetve hagyja jóvá. Természetesen más a helyzet azzal a hatezerfé­le termékkel, amelyeket idegen vállalatoktól szer­zünk be, vagy éppen im­portálunk. Tudni kell azt, hogy a nyugati — dollárel­számolású — országok im­portált iskolai cikkek vám­tétele igen magas. Ezt nem mi szabjuk meg. Termé­szetes hát, hogy az import­cikkek drágábbak az álta­lunk gyártottaknál. Hason­lóképpen a kooperációs partnerek által gyártott cikkek árát sem mi szab­juk meg, hiszen a gyártó cég hivatkozik az egyre emelkedő alapanyagárak­ra. a haszonkulcsra, így mi bizonyos vonatkozásban te­hetetlenek vagyunk. I-!- Második kérdés: miért lassú a szállítás? Az iskolák költségvetését általában a naptári év ele­jén hagyják jóvá. Köztu­domású. hogy ezek a költ­ségvetések nem magasak, ezek között is lensoványabb a beszerzési költség. 1971­Az év végi ünnepekre számos újdonsággal lepi meg a gyermekeket a Já­tékkészítő Háziipari Szövet­kezet. A Triálhoz most szállítják ki a karácsonyi választékot bővítő újfajta játékokat, köztük a 85 cen­timéter magas, szürke plüssből készült Fifi kutyá­kat és a csaknem egy mé­teres, hosszúlábú „táncoló ben például a beszerzési I oroszlánokat”. Ez utóbbi keret. 30 százalékkal lett alacsonyabb. És meg kell mondani»z igazat: az isko­lák rendszerint utolsónak teszik a beszerzéseket. Sok ezer iskola van az ország­ban, tehát a rendelés nem kevés, így bizony előfor­dul, hogy hónapok múlva tudunk csak szállítani egy­részt a torlódás miatt, más­részt pedig mert a rendelt cikk éppen nincs raktáron. Vannak ugyanis cikkek, amelyeket úgy kezdünk el gyártani, hogy nem ismer­jük a rendelő partnerek számát, igényét, így pedig csak megkésve lehet a gyártáshoz hozzáfogni. Nagy zavart okozott és okoz még most is az iskolák folya­matban levő decentralizálá­sa is, ez a folyamat még nem tisztult le, a hatáskö­rök rendezése is folyik még. A legtijbb iskola úgy adja fel rendelését, hogy vagy azonnal szállítunk, vagy pedig tárgytalan a rendelése. Az ilyen alter­natívák sokszor zavarba hoznak bennünket és fel­borítják terveinket. — Miért silányak az is­kolabútorok? Különö­sen az iskolapadokra panaszkodnak a peda­gógusok. — Bútoraink minőségét nem mi határozzuk meg. A művelődésügyi, a könnyű­ipari, a belkereskedelmi és az egészségügyi miniszté­riumok, valamint az Orszá­gos Pedagógiai Intézet kép­viselőiből alakult bizottság bírálja felül az általunk gyártott, vagy más cégek­kel gyártatott iskolabútoro­kat. Az előírás, amelyet minden körülmények kö­zött be kell tartanunk: ha­zai fapótló anyagból ké­szüljön a bútor és olcsó legyen. Ennek következmé­nye aztán, hogy a mai is­kolapadok minősége erősen kifogásolható. Megpróbál­tunk a bizottság előírásá­tól eltérő masszívabb pa­dokat gyártani, ezek ára azonban kétszerese vagy annál több a szabványénak, az iskolák költségvetése nem bírja el a beszerzésü­ket. Megkíséreltük az im­portot is, mégpedig Ju­goszláviából. A magas vámtarifa következtében az import iskolabútor ára ez- esetben hétszerese a hazai­nak. Ki tudja ezt megven­ni? — A szállítás ellen is sok kifogás merül fel, sokszor darabokban ér­kezik meg a vasúton szállított bútor. — Jogos kifogás! Min­denekelőtt a bútorok drá­gaságához hadd tegyem hozzá: ha egy kétezer fo­rintos szekrényt például a MÁV szabványai szerint csomagolunk, akkor ez a szekrényt mintegy ötezer forinttal drágítja meg. És az is köztudomású, hogy a vasúton történő szállítás­nál nem fordítanak gondot a szállítmány kezelésére, a tolatásnál összeütődnek a bútorok, esőben szabad tér­re kirakják, természetes hát. hogy sok a károsodás, éppen a vasút hibájából. Mi azonban az ilyen mó­don megsérült bútort min­den további nélkül újra cseréljük ki. Tessék, itt van egy statisztika, a Figyelő szeptember 15-i számából: a KERMI által kifogásolt bú­torok hibája 73 százalék­ban gyártási okból, 27 szá­zalékban pedig szállítási gondatlanságból ered. — Még egy panaszra kérnénk választ: van-e elegendő olcsó mikrosz­kóp és miért nem lehet távcsőbarkácsoláshoz 1 lencsét és csövet kap­ni? — Az olcsó mikroszkó­Eredményes a pártépítő Egv éve, hogy a kecs-| fiatalabb keméti járás pártalapszer- vezetei befejezték a párt X. kongresszusára való felkészülést, s ezzel egy­idejűleg elevenebbé, pezs­gőbbé vált a pártélet. Ez érezhető napjainkban is a megnövekedett aktivitás­ban, a szervezeti munka fellendülésében, a pártélet tartalmának gyarapodásá­ban és vonzásának foko­zódásában. A pártszervék a közel­múltban megvizsgálták, mi lett a sorsa egy évvel ezelőtti javaslatainak ész­revételeinek és jólesően ta­pasztaltuk, hogy kéthar­maduk megvalósult, meg­oldódott. Szinte nincs a kecske­méti járásnak olyan terü­lete, ahová ne jutna el a párt szava. A kommunis­ták a közvélemény formá­pokkal kapcsolatos pana- ió}. Számtalan kezdemé szók nem jogosak. Az OFOTÉRT-boltokban drá­gábban árusított japán mikroszkóp nálunk 220 fo­rintba kerül. Ami a len­cséket illeti, sajnos, csiszo lóműhely nem áll rendel­kezésünkre, de minden igyekezetünkkel azon le­szünk, hogy ezt a kérdést minél hamarább megold­juk. Mi tudunk például ar­ról is — kérdés nélkül hadd említsem meg —, hogy a kémiai csomagok kikülde­tésénél a tanév elején volt valamilyen elcsúszás, ami abból adódott, hogy a ve­gyi anyagok csomagolását, adagolását egy másik vál lalatra bíztuk és az átállás némi gondot okozott. És: a rovartűkkel kapcsolatos panasz. Igaz, hogy az is­kolákban kötelező a ro­vartűk használata. Igaz az is, hogy nálunk ezt az is­kolai eszközt nem gyárt­juk egyrészt alapanyag hiánya, másrészt a kereslet hiánya miatt Importálunk, és ez eléggé megdrágítja a rovartűt Megpróbáljuk azonban a tanszerjóváha­gyó bizottsággal elintézni, hogy iskoláinkban, ahol csak szezonjellegű a ro­vargyűjtés, engedjék meg a közönséges üvegfejű gom­bostű használatát. Végezetül elmondotta Ko­ren István vezérigazgató, hogy 2—3 éven belül Bu­dapesten, a Szentkirályi utca 8-ban tanszeráruházat nyitnak, ahol mindenféle tanszer késedelem nélkül azonnal kapható lesz. Ter­mészetesen vannak olyan szerek — például mérgező vegyszerek — amelyeket csak iskoláknak szolgáltat­hat ki a TANÉRT. Ez azonban felemás intézke­dés, mert például a sósa­vat és más veszélyes anya­gokat a háztartási boltok­ban beszerezhetik a fia­talok. Balogh József nyezés és példamutató helytállás tapasztalható a kongresszusi határozatok végrehajtásáért folyó min- dennaoos, apró munkában. Fokozódik az őszinte szó­kimondás. a hibákkal való szembenézés, amely ösz­tönző a közéleti munkára és a pártái nőszervezetek következetesebb tevékeny­ségére. A alaoszervezetek. köz­ségi csúcsvezetőségek és pártbizottságok munkájá­nak színvonala sokat fej­lődött és hat*konvabb is, ami lemérhető a társadal­mi élet szinte minden fő területén. Különösen sokat törődnek a pártszervek és a testületek taelai a kis- létszámti alan«rz“rvezetek munkáiénak erősítésével, a fiatalok és a nők közötti nolitikai tevékenység foko­zásával. A rendavor«« és szín­vonalában fejlődő nártélet egvik fontos mutatója a rendszeres nártépftés. amelv járásunkban szén eroftménveket hozott az el­telt esztendőben. Ez év szentemb°r 1-lg kétszázöt- venegv úi párttagot vettek fel a tárás alnncTorvezetei. ez perli» 60-al több. mint az elmúlt egész éid gya­rapodás. Az eredménvben termé­szetesen szerepe van a já­rás metm öveked áeánek. de felvétel dinamikájának is. amelv az ufév,v,i ia éVet alapul véve. ezúttal piöc-rör haladta m»» 2 százalékkal a megvei átlagot. A párt. új taelai között öfi százalékos aránvt kép­viselnek a fizikai dol«r>- zók. s ez 8 százalékkal haladia meg a múlt évi redmépvt. A név arámra pcolrnotTl 40 c7PTo10.Tr ^ fo1_ Irtott. +*bb mint kétharmados rész­arányt pedig a 30 évnél képviselik. Jeléntős a szerepe a párttagságra való felkészí­tésben a pártoktatásnak, korosztályúak 1 és létrehozták a ktsz. a Remix, valamint a tanács pártalapszervezeteit is. Ok a megnyugvásra az említett szép tények elle­és mind eredményesebb a nére sincs, hiszen a járás KISZ ilyen vonatkozású tevékenysége is. Erről vall az is, hogy az új pártta­gok között negyvenhárom 18—21 év közötti ifjú ta­lálható. A fizikai dolgo­zók mellett jelentős szám­ban kérték felvételüket a pártba mérnökök, közgaz­dászok, technikusok, agro- nómusok és pedagógusok. Számuk meghaladta a 60- at . | ban a szervezettség el ma Az új párttagok általá- . rad a megyei átlagtól, ? nos és politikai műveltsége országosnak pedig alt és iskolázottsága is eleri több, mint a fele. És nine4' alapszervezeteinek 35 szá­zaléka még nem vett fel új párttagot az idén. Kü­lönösen gyenge a pártépí- tés a tanyákon és a szak- szövetkezetekben, holott a lehetőségek e területeken is adottak. Kérdés : nem kellene-e fékezni a tagfelvétel üte rriét? A válasz egyérte! j műén nem, hiszen a járás­az elvárható színvonalat. Az egyetemet, főiskolát végzettek száma például, ha nem is sokkal, de meg­haladja azokét. akik nem végezték el a 8 általánost. Az érettségizettek aránya pedig nagyobb 25 száza­léknál. Kiemelkedő helyet foglalnak el az eredményes pártépítő munkában az ön­álló tagfelvételi joggal rendelkező községi pártbi­zottságok, közöttük is első­sorban Tiszakécske. E nagyközségben mintegy öt­ven új párttagot vettek fel szükség tagtoborzásra, s a követelmények „lS'záV't;- sara” sem. Az egészsége­sen fejlődő pártmunka ré­szeként, a jelentkezőket a szervezeti szabályzatban megfogalmazott elveknek megfelelően kell felvenm. Arra van szükség, hogv a pártszervezetek minden irányú munkái?, tovább fejlődjön, s elsősorban a határozatok következetes végrehajtására van szük­ség. Csakis ez lehet az alapja a jövőbeni egészsé­ges pártépítésnek. Horváth Igná^ Kendőzetlenül Jó ital a szörp Családom nemzeti itala a 1 vezetői, dolgozói láthatták. málnaszörp, s ez ideig ma gánügy. Mindenki azt iszik, amit akar. Csakhogy az em­bert — mielőtt szájához emeli a poharat — befolyá­solják, esetleg szándékától hogy rajta van a címkén az eladási ár üvegbet éttel együtt. Az összegben bizo­nyára már benne szerepel­tek a különféle kulcsok sze­rinti hasznok és költségek. el is térítik az árak. Engem Lehetséges azonban, hogy nem térített el, de gondolko- 1 miután a termelő elküldte, dásra késztetett. Az üveg eladta áruját a kereskede- oldalán levő címkét kezd- j lemnek, rájött, hogy hibá- tem böngészni, s kiderült,1 san árazott. Telefon: sajnos hogy gyárilag 16,30 a mái- ' tévesen történt az áriueg- naszörp üveggel együtt, i állapítás, kérjük az üvegek- Mégsem ennyiért vettük re ráírni, hogy 17,90. Lehe­meg, mert valaki, bizonyá­ra „illetékes” tintával a címke másik sarkába írta: 17,90. Hogy az utóbbi ösz- szegben benne szerepelt e az üvegbetét, vagy azt kü­lön meg kellett fizetni, már kideríthetetlen. Fillérekről van sző, pon­tosabban — ha nem volt tétlen kideríteni, hogy ha így történt, miért történt így. A címkén olvasható még, hogy .. az engedé­lyezett festékkel színezve...” Lehet, hogy közben en­nek a festéknek emelkedett az ára? De minek színezni, hiszen a málna önmagában is rubinpiros. Vagy a szí­külön üvegbetét — egy fo- ! nézés egyenlő a hígítással? Pandamackó és Fifi kutya Magyar játékok külföldre újdonság, mint mozgó játék is jól leköti majd a kicsi­nyek figyelmét. A Panda­mackóhoz hasonlóak a 40 centiméter magas ülő mac­kók, amelyek kék, piros, rózsaszínű és sárga válto­zatban készülnek. Közös ismertetőjelük: mindegyi­küknek fehér a pocakja. Egyébként a jelentős szá mű bedolgozót is foglalkoz­tató szövetkezet 23—24 millió forintos termeléséből 10—11 millió forint értékű játék belföldön, a többi pe­dig határainkon túl talál gazdára. Az export a KON- SUMEX Vállalat útján bo­nyolódik 16 országija. A legnagyobb tételeket Nyu- gat-Európába szállítják, de megrendelői között tartja számon a szövetkezet Ira- kot is. rint hatvanról. Ez még nem taszítja nyomorba az em­bert, nem juttatja koldús- botra a családot. Csakhogy az eljárás sérti a vásárlót, aki tudja, hogy a kereske­delem havi. évi átlagban több száz, több ezer ilyen palackozott málnaszörpöt ad eL Tudja azt is, hogy vannak hétdecis palacko- ___.. z ott borok, amelyeket ol-: valnL 32 csobban tudunk megvásá- “asb oka’ . creüo-\e rolni. Miért drágább akkor “Z a.ren?ele' „ ! seknek. Tudom azt is, hogy Megfejthetetlen rébuszok. Énpen olyan rejtély ez, mint hogy a korábban 4—5 forintos cérnagombolyagot jelenleg közel 12 forintért adják. Az emelt összeget szintén tintával írták az árura. Szinte biztos vagyok ab­ban, hogy következtetéseim a málnaszörp a gyárilag feltüntetett, üvegbetétet magába foglaló összegnél? Próbáljuk nyomon követni az áremelő illetékes logiká­ját. Azt eleve ki kell zárnunk a számításból, hogy a ter­melő, vagy a palackozó üzem (ebben az esetben ugyanaz) emelte volna fel termekének eladási árát. hiszen — amint említettem — nyomdailag van a cím­kén a 16,30. A tele üveg te­hát így indult el a terme­lőtől a kereskedelemhez. Itt raktárba került. Az üzletek 1 egy cérnagombolyagra nem írhatják rá az indoklást: kedves vásárló, ezért és ezért kellett megemelni a cérna árát. Nem férne el a mál- násüveg címkéjére sem a magyarázat: kevés málna termett. a málnagyártó üzem ú j gépeket állított be. drágább a parafadugó stb. Csupán azt akartam érzé­keltetni, hogy a vásárló ho­gyan gondolkodik, amikor ilyen jelenséggel találkozik. Sajnos, elég gyakran része­sül hasonló meglepetésben. — dorgál -»

Next

/
Oldalképek
Tartalom