Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-03 / 260. szám

4. oldal 191t. november S, nerds Mosoly néJkül Egyetértünk a fiatalos versenyzési készséggel, mellettük vagyunk azok­nak, akik puszta jelentke­zésükkel is újdonságot, színt hoznak magukkal Csupán egy feltételt tá­masztunk: a konkurrencia tisztességes legyen. Nemrég Kecskeméten verte fel műhelyét a Szol­nok megyei Fényképész Szövetkezet egyik „vándor” részlege, amely már más Bács-Kiskun megyei hely­ségekben is felbukkant. Az Írásos szerződések szerint egy sorozat levelezőlap nagyságú és egy 18x24 cen­timéteres nagyított fotót nyújt a megrendelőinek 180 forintért. A sorozat jelen­tésének értelmezésénél vi­szont később nézeteltérések támadtak. Kávai Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár laboránsa és mellette má­sok is állítják, hogy a szó­beli tájékoztató tizenegy, plusz egy képről beszélt, ám kevesebbet kaptak kéz­hez. A minőséggel ugyan­csak elégedetlenek, a meg­mutatott képek valóban szürkék voltak. A szolnoki fényképészek szinte vásárian kihívó fel­irattal — Gyermekmosoly- felvételezés — hívogatták a vendégeiket. A gyerekek megörökítésének vágya és a részletfizetés lehetősége sok fiatal anyát vonzott a MÁV kultúrotthonának egyik helyiségébe, amely befogadta a fotósokat. A Gyermekmosoly-felvételezés újabban már valahol má­sutt ügyködik. Mi ezt a pil­lanatfelvételt készítettük róluk — mosoly nélkül. — halász — Határjárás Répaszelettel telt vasúti kocsikat ürítenek az izsáki MÁV állomáson. A Szol­noki Cukorgyár küldte a helybeli állami gazdaság­nak. A vagonok visszafelé sem indulnak üresen, az állomásépület mögött fel­halmozott répát továbbít­ják feldolgozásra a Tisza- parti üzembe. — Megbízható szerződé­ses partner az Izsáki Álla­mi Gazdaság — mondja Miklóssy Sándor, a Szolno­ki Cukorgyár körzeti fel­ügyelője. Hosszú évek óta termesztik a cukorrépát. Nyilván a gyártás mellék­termékeire is szükségük van, nemcsak a termésért kapott összegre. Legutóbb gépsorokat vásároltak, hogy a répa fejelését és a kiemelést megkönnyítsék. Vegyszeres gyomirtást al­kalmaznak, hogy csökkent­sék a termesztési költsége­ket. Magasabb az átlagnál Ez az esztendő nem ké­nyeztette el túlságosan a kapásnövények termesztő­it. Az izsáki gazdaságban a szakszerű művelés, táp­anyag-utánpótlás követ­keztében mégis holdan­ként 170 mázsa répát ta­karítottak be, amely 40 mázsával magasabb a kör­zeti átlagnál. Itt dolgozik Vadász József fiatal trak­toros, aki három évet a Német Demokratikus Köz­társaságban töltött, hogy megfelelő gyakorlatot sze­rezzen a cukorrépa-beta- karító gépsorok kezelésé­ben — méltatja az izsá­kiak intézkedéseit a kör zeti felügyelő. — Volt olyan esztendő, — mondja Miklóssy Sán dór, hogy a vetési szerke­zetbe az izsákiak ezt az ipari növényt semmiképp sem tudták beilleszteni ezért a szomszédos szövet­kezettel egyeztek meg. Anyagi áldozatokat vállal­tak, mégis gondoskodtak a szerződött cukorrépa-meny- nyiségről, mert nemcsak a vállalati, hanem a népgaz­dasági érdekeket is szem előtt tartották. Sajnos, ilyen gazdaság egyre ke­vesebb akad — jegyzi meg a felügyelő. Országos gond Dr. Gergely István, MÉM- miniszterhelyettes a minap egy Szolnokon megrende­zett országos tanácskozá son elemezte a cukorrépa­termesztés és -feldolgozás gondjait. Eljutottunk odá­ig, hogy nyersanyaghiány következtében a gyárak teljesítőképességüknek csu­pán 60 százalékát tudják kihasználni. Pedig most folynak a nagyarányú üze­mi rekonstrukciók a fel­dolgozás korszerűsítésére. Mivel a hazai termelésből származó cukor kevés, és a fogyasztás évről évre nö­vekszik, a hiányt a ko­rábbinak többszörösére emelkedett világpiaci áron vásárolt cukorral, behoza­Kevesebb baleset a mezőgazdasági üzemekben A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavé­delmi bizottságával karölt­ve Soltvedkerten, a Kos­suth Szakszövetkezetben a napokban értekezletet tar­tott a járási-városi műsza­ki és munkavédelmi fel­ügyelők részére. Asbóth Géza megyei tanácsi mű­szaki munkavédelmi fel­ügyelő bevezetőként a me­zőgazdasági termelőszövet­kezetek és szakszövetkeze­tek távlati munkavédelmi intézkedési tervének elké­szítésével kapcsolatos irányelveket ismertette. Majd többek között arról szólt, hogy a megyei ta­nács vb idei, június 29-i ülése határozatának értel­mében a legnagyobb szövetkeze­ti gazdaságok biztonsági megbízottai részére de­cemberben egyhetes to­vábbképző tanfolyamot tartanak. Jövő év márciusában pedig a városi tanácsok és járási hivatalok rendeznek ha­sonlót a helyi megbízottak­nak. Székely Árpád, az SZMT munkavédelmi felügyelője adott ezután áttekintést az utóbbi két évben tett mun­kavédelmi intézkedésekről, a szinte egymást követően kiadott kormány-, minisz­tertanácsi, megyei tanácsi rendelkezések végrehajtá­sáról. Utalt például arra a határozatra, amelyben a megyei tanács említett vb- ülése a munkavédelmi biz­tonságtechnikai vizsgák is­métlődését 5 év helyett 3 évenkénti időközökben állapítja meg. Az állandóan változó termelési technoló­giák, vegyszerek, a roha­mos műszaki fejlődés, a ke- mizáció gyors ütemű el­terjedése a mezőgazdasági üzemekben megköveteli az újabb rendeletek, óvórend­szabályok ismeretének el­lenőrzését. Ezután arról beszélt a munkavédelmi felügyelő, hogy — Kiskunfélegyháza kivételével — nem sikerült a megyei tanács vb azon határozatának teljesítése, amelyben elrendelte, hogy a járási hivatalok és a vá­rosi tanácsok — a területi szövetségek bevonásával — olyan értekezletet tartsa­nak a tsz- és szakszövet­kezeti elnökök és bizton­sági megbízottak részére, amelynek egyetlen és ki­zárólagos napirendi pont­ja a szövetkezetek mun­kavédelmi helyzetének megtárgyalása. Kiskőrösön. Kalocsán, Ba­ján más napirendek „mel­lékeseként” foglalkoztak ez­zel. Kecskeméten több tsz- elnök nem ment el a ta­nácskozásra. Kiskunfélegy­házán viszont a jó előké­szítés, a megjelenés a meg­beszélés légköre is tükröz­te, hogy ebben a városban évek óta következetesek a munkavédelmi tennivalók elvégzésében. Gondoljanak arra, aki­ket illet, hogy ha a kor­mány, a Minisztertanács „első helyen”, külön is fog­lalkozott a munkavédelem­mel — akkor ez számukra is így kötelező.' Remélhető, hogy a kecskeméti és kis­kunhalasi járás soron követ­kező értekezlete ilyen ér­telemben felel meg a vára­kozásnak. Két év tapasztalatait egybevetve azonban megál­lapítható, hogy elsősorban az SZMT munkavédelmi felügyeletének határozott­sága következetessége, illet­ve a szemléletváltozás javu­lást hozott eddig is az em­bervédelemben. A megyei főügyészséggel, az illetékes műszaki felügyelőkkel kö­zösen 14 tsz-nél tartott mi­nősítő ellenőrzést a megyei munkavédelmi felügyelet. Hat esetben került sor gé­pek, üzemrészek leállításá­ra biztonságtechnikai okok­ból. A tavalyi 2351-gyel szem­ben az idén 2115 baleset történt háromnegyedév alatt. Míg a múlt évben 43 555 munkanap esett ki ennyi idő alatt, 1971-ben 42 114. Tizennégy halálos baleset­tel szemben ez évben hat következett be az összeha­sonlított időszakban. A soltvadkerti tanácsko­zás több fontos konklúzió­ja között, mind az előadá­sok, mind a vita alapján, a következőket emelhetjük ki: 1. A munkavédelem — amellett, hogy az SZMT- felügyelet ezután is elhi- vatásához mérten végzi kö­telességét — legyen súlyá­hoz mérten kezelt tanácsi feladat: 2. A munkavédel­mi össztevékenvség mind- •nkább a megelőzésre irá­nyuljon. —th —n tálból kell fedezni — mon­dotta a miniszterhelyettes. A magyarázat az, hogy a mezőgazdaság munka- és technikai kultúrájának ál­talános fejlődésével szem­ben a cukorrépa csaknem változásán agrotec'nnikájú termesztése kényelmetlen­né vált. A gabonával, a kukoricával és a lucerná­val összehasonlítva a jöve­delmezősége, ezzel együtt a vetésterülete is lecsök­kent. 1965-ben Bács-Kis­kun megyében 9714 holdon termesztettek cukorrépát, 1970-ben már csak 5200 holdon. A Szolnoki Cukor­gyár körzetéhez tartozó homokhátsági állami gaz­daságok közül 1971-ben csupán az izsáki vetett cu­korrépát, a többi már nem. Az Izsáki Állami Gaz­daság 3. számú kerületében Horváth Imre növényter­mesztési brigádvezetővel beszélgetünk. — Október közepe óta szedjük a ré­pát. Mészáros József és Csömör József traktorosok, S. Tóth György és Vörös- váczki István munkagép- kezelőkkel együtt reggel 6-tól este 6-ig dolgoznak, s naponként öt hold cukor­répaföld termését szállít­ják el. Az NDK gyártmá­nyú gépek munkája ellen nincs különösebb kifogá­suk. Negyvenkettőből hat Kiskunhalason Garas Mihály a tsz-szövetség me­zőgazdásza arról tájékoz­tat, hogy a szövetséghez tartozó 42 gazdaságból az idén hat termesztett cu­korrépát. A termésnek több mint a felét felszed­ték, s ahol lehet, egymás­sal összefogva dolgoznak. A harkakötönyi Egyesülés Tsz új betakarítógépét kö­zösen használja a bodog- lári Szabadsággal. A mélykúti vasútállomá­son Vikartóczki Mátyás és Csatári Tibor cukorgyári traktorosok a prizmába felhalmozott répát emelik át a vagonokba. Néhány méterrel távolabb a hely­beli Új Élet Tsz és a cu­korgyár közreműködésével épített több ezer négyzet­méteres rakodótérre egy­más után érkeznek Mély- kútról, Tompáról a répát szállító pótkocsik, teher­autók. Az Üj Élet Tsz ál­lította fel a közelmúltban vásárolt szovjet gyártmá­nyú berendezést, amellyel 3—4 percenként ürítenek ki egy-egy járművet. A répát a rátapadt földtől megtisztítva továbbítja a gép hatalmas szállítósza­lagja a kijelölt helyre. Akár 9 méter magas priz­mát is lehet vele rakni. Mélykúton és környé­kén hagyománya van a cukorrépa-termesztésnek. A helybeli Üj Élet ma is jeleskedik ebben. Kancsár Sándor tsz-párttitkár el­mondja, hogy négy évvel ezelőtt vásároltak két be­takarító gépsort, amelyek már „megszolgálták” a vé­telárat, az idén pedig a MÁV-állomáson felállított jármű ürítő-rakodó beren­dezést szerezték meg. A tsz tagsága támogatja a vezetőséget a cukorrépa­termesztés gépesítésében, fejlesztésében. Bár a ter­més átvételi ára lehetne magasabb, a melléktermé­kekre, a répafejre, szelet­re, a melaszra nagy szük­sége van a 900-nál több szarvasmarhának. 1975-ig minden évben 250—300 hold cukorrépát vet az Üj Élet Termelőszövetkezet. K. A. Távlatok E lveszünk a munka apró részleteiben, nincs időnk távlatokban gondolkozni — panaszolta az egyik gazdasági vezető nemrégiben, amikor az üzem távo­labbi tervei felől érdeklődtünk. S ha körülnézünk, azt tapasztaljuk, hogy sok helyen csak „máról holnapra” élnek. Legfeljebb a gyár, a szövetkezet évi nyeresé­ge, az esztendő sikeres lezárása lebeg a vezetők sze­me előtt. A távlatnélküliséget jelzi az is, amikor nem törődnek a dolgozók munkakörülményeivel, közérze­tével, s a gazdasági sikerek hajszolása közben elfe­ledkeznek az igazi célról, a szocialista társadalmi vi­szonyok fejlesztéséről. Nem könnyű úgy dolgozni, hogy a napi munka közvetlen haszna, értelme és tárgyiasultsága mögött állandóan érezni lehessen azt a központi akaratot, amely a közös és távlati célok felé viszi és lendíti a népgazdaságot. És mégsem mondhatunk le erről az igényről, mert akkor eszményeinkről, eddigi küzdel­meink értelméről, jövőnkről és emberi ideáljainkról mondanánk le. Mostanában gyakran jutnak eszünkbe ezek a gon­dolatok, mert a szocialista építőmunka újabb és újabb megoldásra váró feladatokat állít a társadalom elé. Legutóbb a kormány elnöke fejtette ki az ország vezetésének álláspontját a gazdasági életben jelent­kező nehézségekről és tennivalókról. A z ö szavaiból is nyilvánvalóvá vált. hogy az okos, célszerű, a távlatokkal is számoló irá­nyító munkát kéri számon minden vonalon. S ilyen­kor az is világossá lesz, hogy nem feltétlenül szük­séges kormányszintű beavatkozás és állásfoglalás ezek felismeréséhez, megoldásához. Elég csak utalnunk az egy esztendeje lezárult megyei pártértekezletre, ahol a beszámolóban és a vitában is szó esett a fejlődés­sel egyidőben jelentkező újabb gondokról, melyek egy része szubjektív okokra vezethető vissza. Csak egy-két példát: „A beruházásoknál zavarólag hat az egyensúlyhiány tartóssága... Helyenként indokolat­lanul anyagigényes, a rendeltetésén túlmenően drága épületeket hoznak létre... Az iparban a termelé­kenység elmarad a lehetőségektől... A lakosság vá­sárlóereje évről évre nő, de a kereskedelmi hálózat fejlesztése és áruellátása sem mennyiségben, sem mi­nőségben nem tart ezzel lépést..." Néhány mondat a pártértekezleten elhangzottakból, s ugyanígy idéz­hetnénk a fentiekkel összefüggésben hozott határoza­tokat is. Amikor tehát valaki arról panaszkodik, hogy a "fá­tól nem látja az erdőt”, s elaprózza önmagát, nyilván nem arra gondol, hogy nincs ami segítse az elvi tisz­tánlátását, eligazodását. Más kérdés, hogy a különböző posztokon levő vezetők, kommunisták és pártonkí- vüliek, mennyire veszik komolyan a határozatokat, számolnak-e vele döntéseiknél, vagy egyszerűen for­mális dolognak tartják, amit úgyis „túllép az idő". emmilyen újabb kormányszintű vagy más hatá­rozat nem pótolja az önálló gondolkodást, a szo­cialista eszmeiség hiányát. Erre tanít bennünket az el­telt egy esztendő mérlege. S arra is, hogy forgatni és tanulmányozni kell a távlatokra vonatkozó doku­mentumokat, mert e nélkül valóban elveszünk a napi feladatok útvesztőiben. T. P. Q*er, ö r Kétnapos tudományos tanácskozás a korszerű sertéstenyésztésről A sertéstermelés meg­gyorsítására négy évvel ez­előtt meghirdetett program meghozta a várt eredmé­nyeket, a sertésállomány növekedése lehetővé teszi, hogy mór az idén elérjék a negyedik ötéves terv vé­gére előirányzott vágóser­tés-termelést, s ha országo­san még nem is teljesen az ellátásba bevont városok és községek lakossága már ma kielégítő mennyiségben kap sertéshúst. Az eredmény főleg a kisüzemi sertéstar­tásnak köszönhető, de meg­teremtették az iparszerű sertéstermelés alapjait is. Az elmúlt négy esztendő­ben termelőszövetkezetek­nek 200, állami gazdasá­goknak 65 szakosított, inar- szerűen üzemelő sertéste­lep építésére adtak enge­délyt. Ezek közül 163 már üzemel, s jövőre újabb 90 telep belépésével számol­nak. A sertéstenyésztés menv- nyiségi növekedését ezután magasabb szintű minőségi fejlődésnek kell követnie, meg kell teremteni a vágó­sertés-termelés, az átvétel és a feldolgozó kapacitás összhangját — mondotta egyebek között bevezető előadásában sertéstenyész­tésünk helyzetéről és tenni­valóiról dr. Gergely István mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszterhelyettes az MTA dísztermében ked­den reggel kezdődött tudo­mányos tanácskozáson. A kétnapos megbeszélésen ha­zai és külföldi szakembe­rek 18 előadást tartanak az iparszerű sertéstenyész­tésről, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, problé­mákról és a tennivalókról. GYÖGYNÖVÉNY- TERMELÖK ÉS NYUGDÍJASOK FIGYELEM! Két szoba összkomfortos szép ház, majoránna­cséplőgéppel és szárítóval, (műhellyel, autógarázzsal) 600 négyszögöl telekkel beköltözhetően eladó. Katymár, Sallai u. 10. 814

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom