Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)
1971-11-03 / 260. szám
4. oldal 191t. november S, nerds Mosoly néJkül Egyetértünk a fiatalos versenyzési készséggel, mellettük vagyunk azoknak, akik puszta jelentkezésükkel is újdonságot, színt hoznak magukkal Csupán egy feltételt támasztunk: a konkurrencia tisztességes legyen. Nemrég Kecskeméten verte fel műhelyét a Szolnok megyei Fényképész Szövetkezet egyik „vándor” részlege, amely már más Bács-Kiskun megyei helységekben is felbukkant. Az Írásos szerződések szerint egy sorozat levelezőlap nagyságú és egy 18x24 centiméteres nagyított fotót nyújt a megrendelőinek 180 forintért. A sorozat jelentésének értelmezésénél viszont később nézeteltérések támadtak. Kávai Lászlóné, a Kecskeméti Konzervgyár laboránsa és mellette mások is állítják, hogy a szóbeli tájékoztató tizenegy, plusz egy képről beszélt, ám kevesebbet kaptak kézhez. A minőséggel ugyancsak elégedetlenek, a megmutatott képek valóban szürkék voltak. A szolnoki fényképészek szinte vásárian kihívó felirattal — Gyermekmosoly- felvételezés — hívogatták a vendégeiket. A gyerekek megörökítésének vágya és a részletfizetés lehetősége sok fiatal anyát vonzott a MÁV kultúrotthonának egyik helyiségébe, amely befogadta a fotósokat. A Gyermekmosoly-felvételezés újabban már valahol másutt ügyködik. Mi ezt a pillanatfelvételt készítettük róluk — mosoly nélkül. — halász — Határjárás Répaszelettel telt vasúti kocsikat ürítenek az izsáki MÁV állomáson. A Szolnoki Cukorgyár küldte a helybeli állami gazdaságnak. A vagonok visszafelé sem indulnak üresen, az állomásépület mögött felhalmozott répát továbbítják feldolgozásra a Tisza- parti üzembe. — Megbízható szerződéses partner az Izsáki Állami Gazdaság — mondja Miklóssy Sándor, a Szolnoki Cukorgyár körzeti felügyelője. Hosszú évek óta termesztik a cukorrépát. Nyilván a gyártás melléktermékeire is szükségük van, nemcsak a termésért kapott összegre. Legutóbb gépsorokat vásároltak, hogy a répa fejelését és a kiemelést megkönnyítsék. Vegyszeres gyomirtást alkalmaznak, hogy csökkentsék a termesztési költségeket. Magasabb az átlagnál Ez az esztendő nem kényeztette el túlságosan a kapásnövények termesztőit. Az izsáki gazdaságban a szakszerű művelés, tápanyag-utánpótlás következtében mégis holdanként 170 mázsa répát takarítottak be, amely 40 mázsával magasabb a körzeti átlagnál. Itt dolgozik Vadász József fiatal traktoros, aki három évet a Német Demokratikus Köztársaságban töltött, hogy megfelelő gyakorlatot szerezzen a cukorrépa-beta- karító gépsorok kezelésében — méltatja az izsákiak intézkedéseit a kör zeti felügyelő. — Volt olyan esztendő, — mondja Miklóssy Sán dór, hogy a vetési szerkezetbe az izsákiak ezt az ipari növényt semmiképp sem tudták beilleszteni ezért a szomszédos szövetkezettel egyeztek meg. Anyagi áldozatokat vállaltak, mégis gondoskodtak a szerződött cukorrépa-meny- nyiségről, mert nemcsak a vállalati, hanem a népgazdasági érdekeket is szem előtt tartották. Sajnos, ilyen gazdaság egyre kevesebb akad — jegyzi meg a felügyelő. Országos gond Dr. Gergely István, MÉM- miniszterhelyettes a minap egy Szolnokon megrendezett országos tanácskozá son elemezte a cukorrépatermesztés és -feldolgozás gondjait. Eljutottunk odáig, hogy nyersanyaghiány következtében a gyárak teljesítőképességüknek csupán 60 százalékát tudják kihasználni. Pedig most folynak a nagyarányú üzemi rekonstrukciók a feldolgozás korszerűsítésére. Mivel a hazai termelésből származó cukor kevés, és a fogyasztás évről évre növekszik, a hiányt a korábbinak többszörösére emelkedett világpiaci áron vásárolt cukorral, behozaKevesebb baleset a mezőgazdasági üzemekben A megyei tanács mező- gazdasági és élelmezésügyi osztálya a Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi bizottságával karöltve Soltvedkerten, a Kossuth Szakszövetkezetben a napokban értekezletet tartott a járási-városi műszaki és munkavédelmi felügyelők részére. Asbóth Géza megyei tanácsi műszaki munkavédelmi felügyelő bevezetőként a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és szakszövetkezetek távlati munkavédelmi intézkedési tervének elkészítésével kapcsolatos irányelveket ismertette. Majd többek között arról szólt, hogy a megyei tanács vb idei, június 29-i ülése határozatának értelmében a legnagyobb szövetkezeti gazdaságok biztonsági megbízottai részére decemberben egyhetes továbbképző tanfolyamot tartanak. Jövő év márciusában pedig a városi tanácsok és járási hivatalok rendeznek hasonlót a helyi megbízottaknak. Székely Árpád, az SZMT munkavédelmi felügyelője adott ezután áttekintést az utóbbi két évben tett munkavédelmi intézkedésekről, a szinte egymást követően kiadott kormány-, minisztertanácsi, megyei tanácsi rendelkezések végrehajtásáról. Utalt például arra a határozatra, amelyben a megyei tanács említett vb- ülése a munkavédelmi biztonságtechnikai vizsgák ismétlődését 5 év helyett 3 évenkénti időközökben állapítja meg. Az állandóan változó termelési technológiák, vegyszerek, a rohamos műszaki fejlődés, a ke- mizáció gyors ütemű elterjedése a mezőgazdasági üzemekben megköveteli az újabb rendeletek, óvórendszabályok ismeretének ellenőrzését. Ezután arról beszélt a munkavédelmi felügyelő, hogy — Kiskunfélegyháza kivételével — nem sikerült a megyei tanács vb azon határozatának teljesítése, amelyben elrendelte, hogy a járási hivatalok és a városi tanácsok — a területi szövetségek bevonásával — olyan értekezletet tartsanak a tsz- és szakszövetkezeti elnökök és biztonsági megbízottak részére, amelynek egyetlen és kizárólagos napirendi pontja a szövetkezetek munkavédelmi helyzetének megtárgyalása. Kiskőrösön. Kalocsán, Baján más napirendek „mellékeseként” foglalkoztak ezzel. Kecskeméten több tsz- elnök nem ment el a tanácskozásra. Kiskunfélegyházán viszont a jó előkészítés, a megjelenés a megbeszélés légköre is tükrözte, hogy ebben a városban évek óta következetesek a munkavédelmi tennivalók elvégzésében. Gondoljanak arra, akiket illet, hogy ha a kormány, a Minisztertanács „első helyen”, külön is foglalkozott a munkavédelemmel — akkor ez számukra is így kötelező.' Remélhető, hogy a kecskeméti és kiskunhalasi járás soron következő értekezlete ilyen értelemben felel meg a várakozásnak. Két év tapasztalatait egybevetve azonban megállapítható, hogy elsősorban az SZMT munkavédelmi felügyeletének határozottsága következetessége, illetve a szemléletváltozás javulást hozott eddig is az embervédelemben. A megyei főügyészséggel, az illetékes műszaki felügyelőkkel közösen 14 tsz-nél tartott minősítő ellenőrzést a megyei munkavédelmi felügyelet. Hat esetben került sor gépek, üzemrészek leállítására biztonságtechnikai okokból. A tavalyi 2351-gyel szemben az idén 2115 baleset történt háromnegyedév alatt. Míg a múlt évben 43 555 munkanap esett ki ennyi idő alatt, 1971-ben 42 114. Tizennégy halálos balesettel szemben ez évben hat következett be az összehasonlított időszakban. A soltvadkerti tanácskozás több fontos konklúziója között, mind az előadások, mind a vita alapján, a következőket emelhetjük ki: 1. A munkavédelem — amellett, hogy az SZMT- felügyelet ezután is elhi- vatásához mérten végzi kötelességét — legyen súlyához mérten kezelt tanácsi feladat: 2. A munkavédelmi össztevékenvség mind- •nkább a megelőzésre irányuljon. —th —n tálból kell fedezni — mondotta a miniszterhelyettes. A magyarázat az, hogy a mezőgazdaság munka- és technikai kultúrájának általános fejlődésével szemben a cukorrépa csaknem változásán agrotec'nnikájú termesztése kényelmetlenné vált. A gabonával, a kukoricával és a lucernával összehasonlítva a jövedelmezősége, ezzel együtt a vetésterülete is lecsökkent. 1965-ben Bács-Kiskun megyében 9714 holdon termesztettek cukorrépát, 1970-ben már csak 5200 holdon. A Szolnoki Cukorgyár körzetéhez tartozó homokhátsági állami gazdaságok közül 1971-ben csupán az izsáki vetett cukorrépát, a többi már nem. Az Izsáki Állami Gazdaság 3. számú kerületében Horváth Imre növénytermesztési brigádvezetővel beszélgetünk. — Október közepe óta szedjük a répát. Mészáros József és Csömör József traktorosok, S. Tóth György és Vörös- váczki István munkagép- kezelőkkel együtt reggel 6-tól este 6-ig dolgoznak, s naponként öt hold cukorrépaföld termését szállítják el. Az NDK gyártmányú gépek munkája ellen nincs különösebb kifogásuk. Negyvenkettőből hat Kiskunhalason Garas Mihály a tsz-szövetség mezőgazdásza arról tájékoztat, hogy a szövetséghez tartozó 42 gazdaságból az idén hat termesztett cukorrépát. A termésnek több mint a felét felszedték, s ahol lehet, egymással összefogva dolgoznak. A harkakötönyi Egyesülés Tsz új betakarítógépét közösen használja a bodog- lári Szabadsággal. A mélykúti vasútállomáson Vikartóczki Mátyás és Csatári Tibor cukorgyári traktorosok a prizmába felhalmozott répát emelik át a vagonokba. Néhány méterrel távolabb a helybeli Új Élet Tsz és a cukorgyár közreműködésével épített több ezer négyzetméteres rakodótérre egymás után érkeznek Mély- kútról, Tompáról a répát szállító pótkocsik, teherautók. Az Üj Élet Tsz állította fel a közelmúltban vásárolt szovjet gyártmányú berendezést, amellyel 3—4 percenként ürítenek ki egy-egy járművet. A répát a rátapadt földtől megtisztítva továbbítja a gép hatalmas szállítószalagja a kijelölt helyre. Akár 9 méter magas prizmát is lehet vele rakni. Mélykúton és környékén hagyománya van a cukorrépa-termesztésnek. A helybeli Üj Élet ma is jeleskedik ebben. Kancsár Sándor tsz-párttitkár elmondja, hogy négy évvel ezelőtt vásároltak két betakarító gépsort, amelyek már „megszolgálták” a vételárat, az idén pedig a MÁV-állomáson felállított jármű ürítő-rakodó berendezést szerezték meg. A tsz tagsága támogatja a vezetőséget a cukorrépatermesztés gépesítésében, fejlesztésében. Bár a termés átvételi ára lehetne magasabb, a melléktermékekre, a répafejre, szeletre, a melaszra nagy szüksége van a 900-nál több szarvasmarhának. 1975-ig minden évben 250—300 hold cukorrépát vet az Üj Élet Termelőszövetkezet. K. A. Távlatok E lveszünk a munka apró részleteiben, nincs időnk távlatokban gondolkozni — panaszolta az egyik gazdasági vezető nemrégiben, amikor az üzem távolabbi tervei felől érdeklődtünk. S ha körülnézünk, azt tapasztaljuk, hogy sok helyen csak „máról holnapra” élnek. Legfeljebb a gyár, a szövetkezet évi nyeresége, az esztendő sikeres lezárása lebeg a vezetők szeme előtt. A távlatnélküliséget jelzi az is, amikor nem törődnek a dolgozók munkakörülményeivel, közérzetével, s a gazdasági sikerek hajszolása közben elfeledkeznek az igazi célról, a szocialista társadalmi viszonyok fejlesztéséről. Nem könnyű úgy dolgozni, hogy a napi munka közvetlen haszna, értelme és tárgyiasultsága mögött állandóan érezni lehessen azt a központi akaratot, amely a közös és távlati célok felé viszi és lendíti a népgazdaságot. És mégsem mondhatunk le erről az igényről, mert akkor eszményeinkről, eddigi küzdelmeink értelméről, jövőnkről és emberi ideáljainkról mondanánk le. Mostanában gyakran jutnak eszünkbe ezek a gondolatok, mert a szocialista építőmunka újabb és újabb megoldásra váró feladatokat állít a társadalom elé. Legutóbb a kormány elnöke fejtette ki az ország vezetésének álláspontját a gazdasági életben jelentkező nehézségekről és tennivalókról. A z ö szavaiból is nyilvánvalóvá vált. hogy az okos, célszerű, a távlatokkal is számoló irányító munkát kéri számon minden vonalon. S ilyenkor az is világossá lesz, hogy nem feltétlenül szükséges kormányszintű beavatkozás és állásfoglalás ezek felismeréséhez, megoldásához. Elég csak utalnunk az egy esztendeje lezárult megyei pártértekezletre, ahol a beszámolóban és a vitában is szó esett a fejlődéssel egyidőben jelentkező újabb gondokról, melyek egy része szubjektív okokra vezethető vissza. Csak egy-két példát: „A beruházásoknál zavarólag hat az egyensúlyhiány tartóssága... Helyenként indokolatlanul anyagigényes, a rendeltetésén túlmenően drága épületeket hoznak létre... Az iparban a termelékenység elmarad a lehetőségektől... A lakosság vásárlóereje évről évre nő, de a kereskedelmi hálózat fejlesztése és áruellátása sem mennyiségben, sem minőségben nem tart ezzel lépést..." Néhány mondat a pártértekezleten elhangzottakból, s ugyanígy idézhetnénk a fentiekkel összefüggésben hozott határozatokat is. Amikor tehát valaki arról panaszkodik, hogy a "fától nem látja az erdőt”, s elaprózza önmagát, nyilván nem arra gondol, hogy nincs ami segítse az elvi tisztánlátását, eligazodását. Más kérdés, hogy a különböző posztokon levő vezetők, kommunisták és pártonkí- vüliek, mennyire veszik komolyan a határozatokat, számolnak-e vele döntéseiknél, vagy egyszerűen formális dolognak tartják, amit úgyis „túllép az idő". emmilyen újabb kormányszintű vagy más határozat nem pótolja az önálló gondolkodást, a szocialista eszmeiség hiányát. Erre tanít bennünket az eltelt egy esztendő mérlege. S arra is, hogy forgatni és tanulmányozni kell a távlatokra vonatkozó dokumentumokat, mert e nélkül valóban elveszünk a napi feladatok útvesztőiben. T. P. Q*er, ö r Kétnapos tudományos tanácskozás a korszerű sertéstenyésztésről A sertéstermelés meggyorsítására négy évvel ezelőtt meghirdetett program meghozta a várt eredményeket, a sertésállomány növekedése lehetővé teszi, hogy mór az idén elérjék a negyedik ötéves terv végére előirányzott vágósertés-termelést, s ha országosan még nem is teljesen az ellátásba bevont városok és községek lakossága már ma kielégítő mennyiségben kap sertéshúst. Az eredmény főleg a kisüzemi sertéstartásnak köszönhető, de megteremtették az iparszerű sertéstermelés alapjait is. Az elmúlt négy esztendőben termelőszövetkezeteknek 200, állami gazdaságoknak 65 szakosított, inar- szerűen üzemelő sertéstelep építésére adtak engedélyt. Ezek közül 163 már üzemel, s jövőre újabb 90 telep belépésével számolnak. A sertéstenyésztés menv- nyiségi növekedését ezután magasabb szintű minőségi fejlődésnek kell követnie, meg kell teremteni a vágósertés-termelés, az átvétel és a feldolgozó kapacitás összhangját — mondotta egyebek között bevezető előadásában sertéstenyésztésünk helyzetéről és tennivalóiról dr. Gergely István mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes az MTA dísztermében kedden reggel kezdődött tudományos tanácskozáson. A kétnapos megbeszélésen hazai és külföldi szakemberek 18 előadást tartanak az iparszerű sertéstenyésztésről, az ezzel kapcsolatos tapasztalatokról, problémákról és a tennivalókról. GYÖGYNÖVÉNY- TERMELÖK ÉS NYUGDÍJASOK FIGYELEM! Két szoba összkomfortos szép ház, majoránnacséplőgéppel és szárítóval, (műhellyel, autógarázzsal) 600 négyszögöl telekkel beköltözhetően eladó. Katymár, Sallai u. 10. 814