Petőfi Népe, 1971. november (26. évfolyam, 259-283. szám)

1971-11-14 / 270. szám

1871. november 14. vasárnap 8. oldal SZOVJET DELEGÁCIÓ A PARLAMENTBEN DR. TÍMÁR MÁTYÁS BULGÁRIÁBAN A parlamentben ült össze a magyar—szovjet gazda­sági és műszaki-tudományos együttműködés kormány­közi bizottságának 11. ülésszaka. A magyar delegációt Válvi Péter miniszterelnök-helyettes, a szovjet kül­döttséget Mihail Leszecsko miniszterelnök-helyettes vezette. Képünkön: Leszecsko beszél. jes csapatkivonás végső dá- diplomáciai, politikai meg- tumát meghatározza. S kötöttségei. Mindez arra hogy szándékai nem a meg- vezethető vissza, hogy az békélés irányában hatnak, USA imperialistái, mivel azt az is bizonyítja, hogy nem tudták megsemmisí- B—52-esek újra meg újra teni a délkeleti partjaik bombázzák a VDK terüle- mellett kialakult szocialis­tát. Akárcsak Johnson ide- ta rendet, minden eszközzel jében. (S emlékszünk rá: az el akarták szigetelni a for- 1968-as elnökválasztás előtt radalmi Kubát, az utolsó pillanatban hagy- Egy éve, hogy Havanná- ta abba az elnök a bombá- ^ több mint 6000 kilomé- zasokat, amelyeknek ódiu- térré baloldali fordulat lé­ma miatt a végén ő maga hetősége jelentkezett a chi- nem is próbálkozott ú.ira jej Népi Egység választási az elnöki tisztség megszer- győzelme, a szocialista pár­zésével.) ' ti dr. Allende köztársasági Nixon, mint elnökjelölt elnökké történt megválasZ- ígérni tartozik a dollár fása következtében. Az új megmentését, mint elnök santiagói kormány első kül- pedig meg is kísérli. A bel- poliukai lépése volt, hogy ső hatás egyelőre jobb, felújította diplomáciai kap- mint a külső: míg az ame- csolatait a szocialista Ku- rikai monopóliumok elege- bával. Dr. Allende, aki sze­detlek az idegen árukra ki- nátor .korában nem keye- vetett 10 százalékos pót- sebb. mint kilenc alkalom- vámmal, addig ez egyre nla] járt Havannában, ba- több keserűséggel tölti el ráti látogatásra hívta még az Egyesült Államok kül- fi del Cástrót' és a kubai földi szállítóit, S mindmáig miniszterelnök most tízna- az az amerikai igény sem ppP ehilei tartózkodásra po­érvényesült. hogy a tőkés- országok pénzeit egyolda­lúan értékeljék fel. Ezen a vaió megismerkedés szán­héten éppen Japán mon riott nemet az efféle wa­shingtoni nyomásra: Con- nall.v pénzügyminiszter nem ért célt tokió város még soha nem kö­soran. A 10 százalékos pótvám .. , . ,, .. olaj a tűzre, amely az úgy- szón tort vendéget ilyen sze nevezett fejlődő országok­ban, a harmadik világban zös célért külön utakon már eddig is nagy lánggal lobogott. Több mint két hé­ten át Peru fővárosában, Limában, ülésezték az úgy­nevezett „77-ek”, hogy megtárgyalják, miként le­helne előmozdítani egy más közti kereskedelmüket íjáig milliók tekintenek csakúgy, mint együttműkö- Santiago fele. az AUende- désiiket a világ egészével, Castro találkozó eseme- az iparilag fejlett országok- njelt’ kovetkezmenyeit fi­kái Nyugaton és Keleten gyelve. egyaránt. (A 77-ek’’ elne- vezés onnan adódik, hogy először Algírban évekkel ezelőtt valóban 77 brszág küldöttei gyűltek össze. Ma már 95-en vannak, de a 77 es szám .jobban hang­zik, könnyebben megjegyez­hető. talán szerencsét is hoz?) A limai tanácskozá­sokon a legtöbb, .felszólaló az Egyesült Államokat el­marasztalta, az észak-ame­rikai imperializmus mohó­ságát elítélte és ezzel szem­ben ajánlott vagy sürgetett egyéni vagy közös akciókat az államosítástól a közös piacok megteremtéséig. Még mindig a túlsó fért gömbön megmaradva szól­hatunk a hét nagy ese­ményéről, Fidel Castro ku­bai miniszterelnök San­ti agóba érkeztéről. A Ku­bai Kommunista Párt el­ső titkára hét esztendeje nem hagyta el hazáját, nem volt ideje, alkalma, szán­déka, lehetősége: lekötötté’- a szocializmus építésének belső gondjai, Kuba gazda­sági nehézségei éppúgy, mint a latin-amerikai kon­tinens első szocialista or­szágai szorongató blokád Dr. Tímár Mátyás, a kormány elnökhelyettese, a magyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának elnöke Szófiába utazott a bizottság X. ülésszakára. Képün­kön: dr. Tímár Mátyás a Bolgár Népköztársaság ideig­lenes ügyvivőjével, S. Ilijevve! a repülőtéren. MAGYAR—OLASZ KERESKEDELMI TÁRGYALÁSOK litikai és gazdasági tárgya­lásokra, a chilei néppel A héten hazánkban járt Mario Zagari olasz külke­reskedelmi miniszter. A vendéget a parlamentben dr. Tímár Mátyás a Minisztertanács elnökhelyettese fo­gadta. ERICH HONECKER CSEHSZLOVÁKIÁBAN dekával el is ment Santia­lóba. Fogadtatása valóságos alkudozásai diadalmenet volt. A szem­tanúk szerint a chilei tö­retette!. Castro mondta: kö­indultak el.., Kölcsönösen segíthetik egymást az észak-amerikai imperializ­mus elleni politikai, diplo­máciai, gazdasági küzde­lemben. A túlsó félgömbön ma — Alaszkától Argentí­Erich Honecker, az NSZEP KB első titkárának veze­tésével párt- és kormányküldöttség utazott Csehszlo­vákiába hivatalos látogatásra. Képünkön: Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára üdvözli Erich Honeckert. FIDEL CASTRO CHILÉBEN Kéthetes látogatásra Chilébe érkezett Fidel Castro kubai miniszterelnök. Castrót nagy szeretettel és lelkes ünnepléssel fogadták Chilében. Képünkön I'idel Castro Allende.chilei elnök társaságában, Újságíró-aktíva után 4 magyar sajtó veze- tő munkatársai aktívaértekezletet tartot­tak, ahol a párt- és állami vezetőkkel közösen meg­vitatták milyen feladatok várnak a sajtóra, a rádió­ra és a televízióra a X. kongresszus határozatai­nak végrehajtásában. Pártunk vezetői az ak­tívaértekezleten elmond­ták. hogy a párt történe­lemformáló munkájában közvetlen harcostársainak tartja a sajtó, a rádió és a televízió munkatársait. Mi, magyar újságírók, akik az írott szóval, az éter hullámain és a kép­ernyőn napról napra, órá­ról órára, a párt irányí­tása alapján alakuló szo­cialista építőmunkánk eseményeit, tényeit, ered­ményeit közvetítjük és hirdetjük az ország dol­gozó népének, hálásak va­gyunk ezért. Büszkék va­gyunk arra, hogy tolmá­csolhatjuk azokat az irányelveket, amelyeket országunk helyzetének konkrét elemzése alapján pártunk kidolgozott és útmutatásai szerint moz­gósíthatjuk országunk né­pét e nagyszerű célok megvalósítására. Néhány nap múlva egy esztendeje, hogy pártunk X. kongresszusa meghoz­ta nagy fontosságú határo­zatait. Az év végével be­fejeződik negyedik ötéves tervünk első esztendeje. Egy év munkájának ered­ményeit mérik fel most és határozzák meg a to­vábbi tennivalókat külön­böző területeken, mint például legutóbb a gaz­dasági vezetők aktívaér­tekezletén. Ezeknek a ta­nácskozásoknak a sorába illeszkedett az újságíró- aktíva is. Talán azzal a különbséggel, hogy nem­csak egy év tavasztalatai- ról esett szó. hiszen ilyen jellegű, széles körű ta­nácskozás pártunk vezetői és a magyar sajtó vezető munkatársai kö~ött már jó ideje nem volt. p'.gy-egy ilyen nagy jelentőségű tanács­kozáson mindig alapvető, hogy az érdekeltek egysé­ges álláspontra jussanak. Az újságíró-aktíva vala­mennyi felszólalója azt. igazolta, hogy egységes az álláspont a különböző kérdések megítélésében, A sajtó, a rádió, a tele­vízió politikai munkáját is megkönnyíti, hogy ked­vező nemzetközi feltéte­lek légkörében folytathat­juk tevékenységünket a X. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáért. Megkönnyíti, elmélyül­tebbé és tegyük hozzá hatékonyabbá teszi a saj­tómunkát az a tény, hogy belpolitikai életünk nyu­godt, pártunk politikája 15 év. óta kiegyensúlyozott és következetes. Az elmúlt 15 évben nagy eredményeket ér­tünk el, a munkáshata­lom megszilárdításában, a mezőgazdaság szocialis­ta. üt tervezésében, a szo­cialista közgondolkodás meggyökerezésében. A legutóbbi évben is egy sereg sikeres politikai ak­ciót jegyezhettünk fel, ide sorolva a X. kongresszus és a negyedik ötéves terv propagandáját, az ország- gyűlés és tanácsválasztá­sokat. a szakszervezetek és a SZOT kongresszusát. 4 z aktívaértekezlet azonban nemcsak az elvégzett feladatokat tekintette át, hanem az el nem végzetteket is s&úhIm veU«. Igaz ugyan, hogy százezrek ismerked­tek meg a X. kongresszus mondanivalójával, de még nem mindenkihez jutott el felvilágosító, ma­gyarázó, értelmező sza­vunk, s akikhez eljutott, azokhoz sem minden kér­désben. A párt politikájá­nak ismertetése nem egy­szeri feladat. A sajtó­nak nap mint nap tájékoztatni, informálni kell az ország lakosságát az előttünk álló felada­tokról, hogy az emberek ne csak a legfőbb kérdé­sekben, hanem a részkér­désekben is lássák, érez­zék pártunk politikájá­nak helyességét. Szocialista céljainkat illetően társadal­munk egységes, világnéze­tileg is jelentős mérték­ben erősödött szemléle­tünk, s elmélyült a szo­cialista közszellem. De vannak negatív jelensé­gei is társadalmunknak. Sajtónk általában helye­sen tükrözi társadalmi va­lóságunkat, a maga ered­ményeivel és hibáival együtt. De nemcsak tük­röznie kell helyzetünket, hanem rá kell irányítania a figyelmet a problémák megoldásának módjaira és lehetőségeire. A X. kongresszus hatá­rozata a szocializmus épí­tése soron levő feladatai­nak magasabb szintű ki­bontakoztatását tűzte cé­lul. Ebben a vonatkozás­ban a különböző hírköz­lő szervek, a sajtó, a rá­dió és a televízió munka­társainak is nagyon bo­nyolult és felelősségtel­jes a munkája. A közeljövő legfonto­sabb tennivalói a beruhá­zások, valamint a külön­böző érdekeltségek elvé­nek és gyakorlatának ösz- szehangolása; az ellenté­tes és ütköző elemek fel­oldása a közművelődés és a közoktatás terén. Ezeket csak harccal, pártunk és államunk egyesített erő­feszítésével, a szocialista rendszer erejével tudjuk megoldani, ideértve a sajtót, a rádiót és a te­levíziót. Megkönnyíti munkán­kat, hogy a magyar szo­cialista sajtó olyan kipró­bált és következetes po­litika szószólója, amely elveti a kicsinyes nyom­kodást, megköveteli az igazmondást, az egyenes gerincet, nem tűri meg a kétarcúságot és a ciniz­must, amelytől idegen a talpnyalás, s amelyet csak a legnagyobb elvhűsénnel és pártossággal szolgál­hatunk. 4 z újságíró-aktivén Kádár János elv­társ mondotta, hogy az előttünk álló feladatok megoldásában a párt és a’nép számít a sajtóra. A magyar sajtó munkatár­sai a közös feladatok meg­oldásában odaadóan áll­nak pártunk Központi Bi­zottsága mögött, s min­dent elkövetnek annak érdekében, hogy helyesen és hatékonyan tolmácsol­ják pártunk politikáját. Az újságíró-aktíván el- hannzott gondolatok most tovább gyűrűznek a szer­kesztőségi kollektívákban, a szerkesztőségi politikai alkotóműhelyekben. To­vább folytatódik a gondo­latok cseréje, hogy az új­ságírói munka manasabb színvonalra emelésével még hatékonyabb pub­licisztikák, tartalmas, ér­zékletes riportok, új gon-' dolatot tartalmazó írások születhessenek. \ Boros Béla

Next

/
Oldalképek
Tartalom