Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-06 / 235. szám

L oldal 1071. október d. nerds Uj szövetkezetek - szövetkezeti újdonságok II. A kecskeméti „félkészház” akció Kecskeméten jói is­mertek a lakásgondok eny­hítésére irányuló törekvé­sek, erőfeszítések. A város lakosainak szá­ma az utóbbi két évtized­ben több mint 20 ezerrel növekedett. Ez alatt 8 ezer új lakás épült a városban, aminek lényegében fedez­nie kellene a lakosság nö­vekedéséből adódó szükség­leteket. S hogy ez mégsem következett be, annak oka, hogy a város lakásállomá­nyának több mint kéthar­mada elavult, régi épület. A természetes rongálódás mellett az ismétlődő bel­víz is — a gondos véde­kezés ellenére — százával teszi tönkre a lakásokat. Nem utolsósorban ezért van, hogy jelenleg is több ezer jogos lakásigényt tart nyilván a városi tanács la­kásügyi hatósága. A nyomasztó körül­mények késztették a város vezetőit a rendelkezésre álló lehetőségeken túlme­nően a lakásépítés fokozá­sát elősegítő megoldások keresésére. Az ismert la­kásépítési formák további fejlesztése mellett a szük­ség olyan új lakásépítő formára irányította a fi­gyelmet, amely a városfej­lesztési politikának meg­felelően telepszerű, több­szintes épületekben való­sulhat meg, lehetővé teszi az építkezésben a lakásra szorulók jelentős saját munkáját és azt, hogy az építést az üzemek, vállala­tok is sokféleképpen előse­gíthessék. Az alapvető cél ugyanis az volt, hogy a kedvezőbb, olcsóbb lakásépítő akció révén olyan fiatalok é? munkások is lakáshoz jut­hassanak, akik szerény ke­resetük mellett nem kap­csolódhattak be az eddig ismert lakásépítési formák­ba. Ilyen előzmények, meg­gondolások alapján indí­totta el a városi tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront városi bizottsága a Kecskeméten rendkívül gyorsan népsze­rűvé vált félkészház-ak­­ciót. Így kezdődött el 1967- ben a Műkertváros­ban 96 egyszobás, komfor­tos lakás építése,, amit 1968- ban újabb 104 egy­szobás lakás építése köve­tett. Az 1969-ben tett elő­készületek után 1970-ben már 180 kétszobás lakás építése kezdődhetett meg. A félkészház építé­si módszer lényegét az el­nevezése is jelzi. A 8—12 lakást magukban foglaló, 2—3 szintes épületek kohó­salak nagyblokkokból ké­szülnek. A blokkokat üzem­szerűen gyártja az ÉVM Bács megyei Építőipari Vállalat, amely elvégzi az j épületek alapozását, össze­szereli az épületet és le­szállítja a nyílászáró szer­kezeteket. Ezután a nyers, félkész épületeket átveszik az építtetők, akik maguk gondoskodnak a további, befejező — kőműves és szakipari — munkák el­végzéséről. Ez többfélekép­pen történhet: részben, vagy teljesen kiadható a munka építőipari • vállalat­nak, ktsz-nek, és más épí­tésre jogosult, szervnek; él­­végézheti maga .az építtető családtagjai, rokonai, isme­rősei, barátai segítségével; vagy saját üzeme TMK- részlegének segítségével, és végül magánkisíparost is megbízhat a munkával. E lehetőségek természe­tesen kombináltan is al­kalmazhatók. A hát a Lendületesen fejlődő kollektíva A fogyasztási és ér­tékesítő szövetkezetek VII. kongresszusa, melyet de­cember 14—16 között tar­tanak, napjainkban foko­zott munkára serkenti az félkészház-akció te- jÁFÉSZ-ek vezetőit és tag­­nagy- és kisüzemi j jalt. így van ez Kiskunha­építési eljárást házasítja ;lason is, ahol nemrégen össze úgy, hogy az min- küldöttgyűlésen beszélték denki számára előnyös. |meg a kongresszus irányel-Amellett, hogy eleget tesz az építéspolitikai követel­ményeknek, rendkívül al­kalmas forma az építők öntevékenységének sokol­dalú kibontakoztatásához. Tulajdonképpen a családi ház építésében bevált lehetőségek érvé­nyesülnek városi, többszin­tes építés körülményei kö­zött, ami lehetővé teszi a vállalatok sokoldalú támo­gatását is. (Folytatása következik) veit és akcióprogramot dol­goztak ki, amelynek végre­hajtása tovább növeli a lendületesen fejlődő kol­lektíva eredményeit. A Kiskunhalas és Vidéke Általános Fogyasztást'’ és Értékesítő Szövetkezet nagy múltra tekinthet visz­­sza, hiszen 1947-ben ala­kult. A mintegy negyed­­százados működés jelentős eredményeket hozott, azt. hogy ma. a megye legna­gyobb szövetkezeteként emlegethető. A tagok lét­száma meghaladja a 7400- at, a rész jegy alap összege 2 millió 527 ezer forint, az állóeszközök 14, a készletek pedig több mint 23 millió forintot érnek. Nagyon sok adattal lehetne bizonyítani a szövetkezet nagyságát és gazdagságát, s ez mind do­kumentálná a negyedszá­zados fejlődést. A sok szám helyett csak azt is­mertetjük, hogy mivel is foglalkoznak jelenleg. A szövetkezet 500 dolgozót foglalkoztat, 68 kiskereskedelmi egységben, 5 húsboltban, 18 vendéglá­tóipari egységben, 1 vágó­hídon, és húsfeldolgozóban, 1 gépkocsijavító üzemben, 1 sütőüzemben, 2 szeszfőz­dében, és 7 felvásárlóhe­lyen. Van ezeken kívül egy bérmunkákat végző fém­­forgácsoló és üveges-kép­­keretező részlegük is. A raktáros A szocialista országa’! nemzetközi szövetkezeMományi konferenciája Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság titkára nyitotta meg ked­den a szocialista országok második nemzetközi szö­vetkezettudományi konfe­renciáját fővárosunkban, a SZŐ VOSZ székházában. A konferencián a szö­vetkezettudomány hazai képviselői mellett 15 kül­földi tudós vesz részt. Az első munkanapon dr. Csen­des Béla, a Magyar Tu­dományos Akadémia Köz­gazdaságtudományi Intéze­tének főosztályvezetője mondott bevezető előadást „A szövetkezés helye, sze­repe és formái a szocialista mezőgazdaságban” címmel. Egymást követik a ter­ménnyel, a szőlővel, gyü­mölccsel vagy zöldséggel megrakott járművek a szé­les kecskeméti határban. Hasonló őszi kép fogad­ja a látogatót a Magyar— Szovjet Barátság Tsz I-es számú üzemegységének központjában, ahonnan ve­tőmagot szállító traktorok indulnak a szántóföldek irányában. Percnyi megállása sincs ilyenkor Sándor István raktárosnak, akit hosszas keresgélés után az ideigle­nes terménytárolóban ta­láltunk meg. Kora reggel óta már talpon volt, és sö­tétedés előtt aligha tud ha­zatérni a családhoz. Még­is szakított időt a beszél­getésre. Közbé-közbe szót váltott a szállító brigád tagjaival, akik gabonával telt zsákokat raktak az egyik járműre. — Átmenetileg igénybe kellett vennünk ezt a fé­lig kész épületet — muta­tott a leendő 400-as istál­ló tetőszerkezetére és fa­laira. — Ha elszállítottuk innen a terményt, ismét megkezdik a munkát az építők, majd hozzáfűzte: a szakosított állattenyésztő telep egyik létesítménye lesz ez is. Egy kicsit jel-Kendőgyár Dunavecsén Frissen meszelt falait, vi­lágos munkatermek, negy­venöt halkan surrogó vil­­b.nyvarrógép és hetvenöt szorgalmasan dolgozó nő — ez a kép fogadja a láto­gatót a Pamutnyomóipari Vállalat Festőgyárának du­­navecsei üzemében. És még valami: úgy tűnik, nincs zsúfoltság. A munkater­meken kívül jutott hely raktárnak, zuhanyozónak, sőt még az irodának is. Az egy éve működő üzemről, vezetője Majer Imréné tájékoztat: — Egy szobában mintegy tíz vállalkozó szellemű asz­­szony és lány, egy Pestről érkezett szakmunkás irá­nyításával öt hét után már termelt! Egyelőre három terméket készítünk: ken­dőket, ágyneműgarnitúrá­kat és zsebkendőket. Több­ségét exportra,’ Norvégiába. Szovjetunióba, Romániába és Jugoszláviába. A jelen­legi termelékenységgel elé­gedettek vagyunk: naponta 20 ezer kendő, illetve zseb­kendő kerül ki üzemünk­ből. — A létszám végleges? — Kilencvenhárom dol­gozónk közül hatvanötén az üzemben, á többiek ott­hon dolgoznák A bedolgo­zók létszámát még mintegy ötvennel gyarapíthatjuk, ennyi varrógép vár még ugyanis gazdára. Apostag­­ról, Szalkszentmártonról és Dunavecséről még elsősor­ban benti munkára jele’nt­­keznek. A munkatermek befogadóképessége azonban határt szab a felvételek­nek. — A kereseti lehetősé­gek? — A hathetes tanulóidő után az üzemben dolgozók átlagkeresete 1400, a be­dolgozóké 1400—1500 körül mozog. A teljesítménytől függően azonban ezt is meghaladhatja. A beszélgetésünkbe be­kapcsolódó Szentgyörgyi Áhdrásné csoportvezető szerint igen szerencsés helyzetben vannak; sokat segít a központi vállalat, zavarmentes az anyagellá­tás és a készáru elszállítá­sa is. A nemrég csak fő­zéshez értő háziasszonyok, egyre nagyobb szakérte­lemmel és szorgalommal bizonyítják: érdemes volt munkalehetőséget teremte­ni. számukra. A csoportve­zetőnő a legjobbak között emlegeti — Nagy Évát, Hajfai Jutkát, és két be­dolgozót, Kovács Imrénét, Budavári Ferencnét. A fiatal üzem eddigi tör­ténetéhez tartozik még a következő hír: néhány hét­tel ezelőtt 19 taggal meg­alakult a KISZ alapszerve­zete. Hamarosan pedig sor kerül a harmadik munka­brigád kialakítására is. A kezdés első szakaszán túljutottak. Jöhetnek a ne hezebb feladatok, Sz. A. A vetőmagfelügyelőség által fémzárolt gabona minősí­tését vizsgálja Sándor István, a termelőszövetkezet raktárában. képezi szövetkezetünk gya­rapodását. Júniusban múlt tizenhat éve annak, hogy tsz-gazda lett. Akkor legfeljebb a körvonalai kezdtek kibon­takozni a mai üzemnek, de a szövetkezet kommu­nistái — közöttük Sándor István — látták a biztos jövőt. Még most is emlék­szik a megpróbáltatásokkal teli esztendőkre, a nagy tűzvészre és az ellenfor­radalom nehéz napjaira. — Nem az egybeszántott ezer holdak jellemzőek el­sősorban a korszerűbb gaz­dálkodásunkra — mondja —. hanem az új munka­­szervezet, valamint a gé­pesített, szakosított ter­mesztés és a tudományos eredmények gyakorlati al­kalmazása. Régóta együtt­működik szövetkezetünk a Duna-Tisza közi, újabban a Zöldségtermesztési Ku­tató Intézettel. Ez idén is több száz holdon termesz­tettük az ott nemesített homoki gabonafajtát, a triticalét. Saját’ malmunk­ban őröljük a búzánkat, pékségünkben magunk süt­jük a kenyeret, amelyet árudáinkban és az ÁFÉSZ- boltokban értékesítünk. Érdemes lett volna meg­néznie azt a szervezett munkát, ahogyan nyáron, a Kecskeméti Konzervgyár­ral szerződött több száz hold zöldborsó termését betakarítottuk. Különleges tartályok szállították a ki- lakásában. csépelt borsószemet köz­vetlenül a feldolgozó hely­re, a ’ fehérjében gazdag hulladék pedig visszama­radt a szövetkezetben ta­karmányozásra. Sorolta még tovább a Magyar—Szovjet Barátság Tsz tagsága munkájának eredményeit, amelyben benne van az ő tevékeny­sége is. Csalc akkor lett szűkszavú, amikor saját magáról kellett beszélnie. Ö a pártalapszervezet gaz­dasági felelőse. Büszke ar­ra, hogy mind a negyven­két kommunista pontosan fizeti a tagdíjat, és hogy a párttag szakvezető, trak­toros, növénytermesztő, la­katos, tehenész, kertész és az üzemvezető mindenna­pi munkájában átlagon fe­lüli teljesítményt igyek­szik nyújtani. Sándor elvtárs maga is példát mutat ebben. Az egykori növénytermesztő brigádtag évek óta az I-es üzemegység bérelszámoló­ja. Tavaly ősszel, amikor szükség volt a segítségére, gyakorlati tapasztalataira, elvállalta a ráktárosi teen­dőket. Azóta csaknem egy esztendő telt el, de még bírja a kettős munkát és a mindennapos motorkerék­pározást. Pedig már nem egészen fiatal ember, de szeretne még hosszú évekig dolgozni a szövetkezetben, ahol épp úgy otthon érzi magát, mint rendőrfalui K. A. A Kiskunhalason, Kun­­fehértón, Balotaszálláson, Zsanán, Harkakötönyben és Pirtón működő szövetkezet a múlt évben 208 milliós forgalmat bonyolított le. Ennyit szükséges volt el­mondani. mielőtt abról adunk számot, hogy mi is történt . a kongresszust megelőző küldöttgyűlésen, s mit tartalmaz az akció­­program, Mészáros Imre, az igaz­gatóság elnöke adott rö­vid tájékoztatót erről a sok ezer embert érintő és érdeklő eseményről. — örömmel mondhatom, hogy szövetkezetünk tagjai egyre inkább a maguké­nak érzik az ÁFÉSZ-t — hangzott a tájékoztató. Részt vesznek munkájában, örülnek az eredményeknek és segítenek a gondok le­küzdésében. A múlt évben tagjainknak vásárlási visz­­szatérítésként 2 millió 200 ezer forintot fizettünk. A következő adat viszont bi­zonyítja az összetartozást, a gondok közös vállalását. Beruházásaink megvalósí­tása, anyagi helyzetünk sta­bilizálása céljából a múlt évben arra kértük tagjain­kat, jegyezzenek célrészje­gyet. Alig néhány hét múlva 2 millió 300 ezer forinttal járultak hozzá céljaink eléréséhez. A kül­döttgyűlésünk 143 résztve­vője megtárgyalta a kong­resszusi irányelveket, majd az akaióprogramot. Szeret­nék megemlíteni néhány fontosabb célkitűzést: Ä tagsági jogok kiszélesítésé­re körzetenként tagcsopor­tokat alakítottunk, ezek fel­adata az áruellátás, vala­mint a tagok jogainak ál­landó vizsgálata lesz. A szolgáltatásokat tovább bővítik. Két éve működik a gépjárműjavító részlegük, de eddig jórészt csak közületek tehergépko­csijaival foglalkozott. Ezen­túl a húsz szerelő személy­­gépkocsik javítását is vál­lalja és a tagoknak a rezsi órabérből 5 százalékos en­gedményt adnak. Az edény­kölcsönzés 10 százalékkal lesz olcsóbb. Űj szolgáltatásként veze­tik be — amint erre szük­ség lesz — a sertésvágást. Jól képzett szakemberek a vágóhídon a lakosság ré­szére levágják, perzselik a sertést, és a tulajdonos fél­bevágott állapotban viheti haza feldolgozásra. Aki akarja, még a feldolgozás­ra is biztosítanak helyet. Tagjaiknak 80, másoknak 120 forintért vállalják ezt a munkát. Korszerű új áru­házuk a város közepén épül, a tervek szerint év végére adják át és az áru­sítás február elején kez­dődhet. Itt, egy külön rész­legük, az elektromos ház­tartási kisgépek javítását vállalja majd. A nagyobb háztartási gépeket díjtala­nul hazaszállítják és üzem­be helyézik, nemcsak a vá­rosi, hanem a községben lakó’tagjaik részére is. Újnak számít még az is, hogy a lakásszövetkeze­ti tagok részére az üve­gezés munkabéréből 5 szá­zalékos engedményt adnak. Bízunk abban — mon­dotta befejezésül Mészáros Imre —, hogy a küldött­­gyűlés résztvevői titán a tagság is magáévá teszi az akcióprogramot és mindent megtesz annak sikeres vég­rehajtásáért. Opauszky László

Next

/
Oldalképek
Tartalom