Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)
1971-10-03 / 233. szám
í. oldal 1971. Október 5, vasárnap A határőrizetről, a lakossal segítségéről, az együttműködésről nyrratRozott Dudás István határőr alezredes A közelmúltban Kunbaján a BM Határőrség Kiskunhalasi Kerületének parancsnoka Dudás István határőr alezredes több megyei lap számára sajtótájékoztatót tartott. Ebből az alkalomból munkatársunk Gémes Gábor interjút készített a parancsnokkal. KÉRDÉS: Mi a határőrizet jelentősége, szerepe? VÁLASZ: — Mint ahogy politikai határokról beszélünk, a határőrizet is fontos politikai feladat az adott állam számára. Minden államot politikai érdekek köteleznek saját határainak őrizetére. Az államhatárok sérthetetlenségének megőrzése a nemzeti szuverenitás egyik lényeges feltétele volt mindig és az ma is. Ezért a határ rendjét, őrizetét, a személy- és áruforgalmat minden független állam megszervezi, szabályozza és biztosítja. Szeretném hangsúlyozni, hogy határőrizetünk egyben internacionalista kötelezettség és ilyen célokat is szolgál, mert a Magyar Népköztársaság határainak nyugalma, biztonsága, őrizetének szilárdsága az egész szocialista közösség érdeke. Hangsúlyozni kívánom továbbá, hogy a mi szakaszunkon, a déli határon a rend és nyugalom felett a szocialista Jugoszlávia határőrizeti szerveivel egyetértésben őrködünk. KÉRDÉS: Hogyan alakult a határforgalom az átkelőhelyeken, itt a Duna—Tisza közén? Röszkén és Kelebián milyen mértékben nőtt a határforgalom? VÁLASZ: — A Duna— Tisza közén levő átkelőhelyek személyforgalma 1964. és 70. között majdnem tízszeresére, a járműforgalom pedig háromszorosára emelkedett. Korábbi évhez viszonyítva 1971- ben a járműforgalom tovább emelkedett, a személyforgalomban bizonyos csökkenés tapasztalható. Erre számítottunk is, amikor a vámhatóságokkal közösen határozottabban igyekeztünk gátat vetni az egyre sűrűbben előforduló áru- és valutacsempészésnek. Eredményesen szigorítottuk az ellenőrzést, a kormány emelte a belépésnél a kötelező forintbeváltás mértékét, és nem titok, hogy felsőbb rendeletre nem engedtük be azokat, akikkel vámszaki, vagy útlevélgondok voltak. Hozzáteszem, hogy szigorították az állampolgáraik vámellenőrzését a jugoszláv szervek is. KÉRDÉS: A röszkei határátkelő rendkívül nagy forgalma indokolja a további korszerűsítést. Ezzel kapcsolatban milyen tervek vannak? Előfordul, hogy az átkelőhelyen viszonylag sokat kell várakozni. Hogyan kívánják raőkkenteni a várakozási időt? VÁLASZ: — A röszkei határátkelő az elmúlt években sokat fejlődött, műszaki létesítményei, útjai is javultak. Ez évi tapasztalatok szerint a nagy forgalom időszakában a személykocsik várakozási ideje 4—5 perc, az autóbuszoké 12—15 perc volt. Ez az áteresztő képesség európai viszonylatban előkelő helyet foglal el, de természetesen még ezt is tovább lehet és kell javítani. Ezért kezdődött meg egy modernebb, az utasok kényei; mét, valamint a vám- és határőrszervek beosztottjainak munkakörülményeit jobban szolgáló átkelőhely építése. Az új létesítmény megfelelőbben reprezentálja a Magyar Népköztársaságot az államhatáron. A modern épület segíti a jobb munkakörülmények kialakítását és a hozzátartozó műtárgyakkal lehetővé teszi a forgalom gyorsítását. Az átkelőhelyen jelenleg egyetlen kétsávos út áll rendelkezésre a kifelé, egy másik pedig a befelé irányuló forgalom számára. | A jövőben az átkelőn a közlekedés mindkét irányban négysávos úton történhet. Egy megfelelő | nagy mérleg a kamionok gyorsabb átfutását teszi lehetővé. A tervek szerint a Csongrád megyei Építőipari Vállalat még a jövő évi nyári nagy forgalom előtt, 1972. május 31-re átadja a kész létesítményeket. KÉRDÉS: A határőrség feladatának teljesítését segíti a lakosság. Milyennek ítéli a kerületparancsnokság ezt a segítséget; Miképpen erősítik a határőrség és a lakosság együttműködését ? VÁLASZ: — Hazánk felszabadulása óta dolgozó népünk számtalan példáját adta hazaszeretetének és áldozatkészségének. Ez az odaadás a határ mentén, a határsértők elleni harcban is tapasztalható. Határőrizetünk szilárd bázisa a hazafias lakosság, a határőrökkel együttműködő határ mentén lakó emberek tömege, akik önkéntesen és önfeláldozóan segítik a határőrök munkáját, öregek, fiatalok, férfiak és nők, fizikai és szellemi dolgozók a határőrökkel együtt őrzik a Magyar Népköztársaság államhatárát. És jól őrzik. Ezt mutatják eredményeink és az a tény, hogy a határsértők nagyon jelentős százalékát a lakosság közreműködésével fogjuk el, sőt sok esetben maguk a helyi lakosok teszik ártalmatlanná a határsértőket. Említettem, hogy a határ mentén lakó emberek tömegei önként vállalják a határőrizet segítésének feladatát, megértve a szocialista haza határőrizetének jelentőségét, de ez a feladat a tanácsok, pártszervek számára már párthatározatban rögzített elkötelezettség. Lényegében az említett szervek az MSZMP KB honvédelmi propagandamunkára hozott határozatában foglaltaknak tesznek eleget, amikor részt vesznek a határőrizet segítésében, és a lakosság felvilágosításában. A határőr alegységek személyi állománya egyre tevékenyebben vesz részt a határ menti községek társadalrpi életében, politikai, kulturális és sporttevékenységében. A lakosság körében a határ mentén pedig mind jobban kiteljesedőben van a határőrközség mozgalom és az úttörő határőr szakaszok, sőt zászlóaljak munkája is. Jó határőrizet a lakosság együttműködése nélkül nem létezik. KÉRDÉS: \ határőrizetben hogyan érvényesül az együttműködés a társfegyveres testületekkel, továbbá a jugoszláv határőrizeti szervekkel? VÁLASZ: — A határőrizeteta társfegyveres testüle; tekkel elsősorban a rendőrség munkásőrség, vámőrség illetékes szerveivel kölcsönösen és pontosan végrehajtjuk. A határőrök részt vesznek a közrend, közbiztonság védelmében, a bűnüldözésben, a velük együttműködő szervek pedig a határőrség munkáját segítik. Igen jelentős az a segítség számunkra, amit a határ menti községekben a körzeti megbízottak és az önkéntes rendőrök nyújtanak. Köztük sokan a Kiváló határőr jelvény tulajdonosai. A munkásőrök a munkahelyükön és lakhelyükön nyújtanak állandó és közvetlen segítséget, ők a lakosság körében a határőrizet propagandistái. A forgalomellenőrző pontjainkon közösen végezzük munkánkat a vámszervek beosztottjaival és úgy érzem meg lehetünk egymással elégedve. Közös munkánk eredményeként a ferde úton járó emberek elfogása mellett sok vámszabálytalanság és esetenként bűntett is felfedésre kerül. A jugoszláv határőrizeti szervekkel a kölcsönös érdekeknek megfelelően alakult együttműködésünk. Nem titok, hogy az általános együttműködésen túlmenően vissza.-: adjuk egymásnak azokat a’ személyeket, akik megje^ lelő útiokmányok nélkül/ vagy a forgalomra ki nem jelölt helyen illegálisan próbálják a határt átlépni. KÉRDÉS: Előfordulnak tiltott határátlépési kísérletek. Kik próbálkoznak és milyen indítékok miatt? VÁLASZ: — A tiltott határátlépési kísérleteket elkövetők jelentős része olyan személy, aki bűncselekmény elkövetése után, a felelősségrevonás elől akar kiszökni, vagy éppen a börtönben határozza el, hogy szabadulása után kiszökik az országból. Egy másik kategóriába tartoznak azok, akik rendezetlen családi körülmények miatt, zömében a megromlott házasságból vagy a gyermektartási díj fizetési kötelezettség elől menekülnének külföldre. A fiatalkorúak között is találhatók az előbbiekhez hasonló okok, fiatalkorú bűnözők, galeritagok részéről, de köztük inkább a kalandvágy, a rossz tanulmányi eredmény miatti elkeseredés és félelem dominál. Ugyancsak fiataloknál hat leginkább a nyugati propaganda, vagy a nyugati kapcsolatok révén a külföldre csalogatás. Az okok tehát minőségileg nagyon különbözőek, a bűnözéstől a szerelmi csalódásig sok minden előfordul, csak a politikai bűncselemény nem. Ezt nyomatékosan aláhúzom, mert az elmúlt években ilyennel nem találkoztunk. ez pedig államunk szilárdságát, pártunk helyes politikáját bizonyítja. Befelé irányuló határsértési kísérletek főleg munkavállalás, rokonlátogatás, csempészkedési célból történnek — fejezte be nyilatkozatát Dudás István határőr alezredes. Áruellátás Baján, a peremboltokban A népi ellenőrzés megállapításai Nemrégiben fejezte be a Bajai Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság annak a — megyei munkatervben megszabott — vizsgálatnak a lebonyolítását, amelynek célja volt, hogy kiderítse: a kereskedelem folyamatosan ki tudja-e elégíteni a vásárlók igényeit mennyiségben, minőségben és választékban. Vizsgálták továbbá a munkacsoport tagjai azt is, hogy a vevők igényeinek kielégítését milyen tényezők akadályozzák, különös tekintettel a munkásnegyedekben és az új lakótelepeken működő üzletekre. Rendszertelenség Alapos munkát végeztek a bajai népi ellenőrök. A téma többoldalú megközelítése céljából hat boltot vizsgáltak meg, közülük öt a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalathoz tartozik, egy pedig az Országos Csemege-bolthálózathoz. Az összehasonlítás minden tekintetben lesújtó — a BÉK-üzletek rovására. Ezt lehetne menteni a területi elhelyezés különbözőségével (a Csemegebolt a város közepén van), de ezzel még nem indokolnánk meg olyan kifogásokat, hogy például miért jó a zöldség-gyümölcs ellátás a Csemegében és miért rossz a többi boltban. „A Csemege-bolt árukínálata és választéka felette áll az átlagos árukínálatnak .. olvashatjuk a vizsgálati jegyzőkönyvben. A peremboltokban a vásárlók igényeihez való igazodás labilitása már a rebdszertelem ;,*ruszáliításnal kezdődik. Á tej, tejtermékek, sütemények,, a ke'fíyé'r ^ól /hzvdízTet nyitása előtt, hol pedig jóval a nyitás után. nem egyszer a déli. sőt a délutáni órákban érkezik. Ha nincs még t nyitva a bolt, akkor az | árut lerakják a földre és az egy-két óráig is ott van, nem éppen a leghigiénikusabb körülmények között. Így aztán mit sem ér, ha később becsomagolják a kenyeret. Milyen az ellátás a másik alapvető élelmiszerből, a húsból. húskészítményekből? Érdekes tapasztalatot szereztek a népi ellenőrök. Ott ugyanis, ahol a boltvezető törődik a vevőivel. tehát rendel a BÉK- kirendeltség központi raktárából húst. töltelékárut stb., az kap. De ott, ahol a boltvezetőnek rossz a „hozzáállása”, vagy túl gyakran cserélődik a vezető (például a Táncsics utcai 3121. sz. boltban), ott a húsáruellátás teljesen rendszertelen és egyáltalán nem elégíti ki a fogyasztókat. Az öt bolt — a Csemegéről már szóltunk — tekintetében általában az állapítható meg — mondja az összefoglaló jelentés —, hogy az alapvetően fontos cikkekből megfelelő az ellátás, de a választék gyakran szegényes. Hiányeihheh Korántsem merült ki a fentiekkel az alapvető közszükségleti Cikkek felsorolása, az azokkal való foglalkozás. Nemhogy választékuk szegényes a bajai peremboltokban, hanem közülük több majdnem állandó jelleggel hiányzik a vizsgált öt üzletből. A következő árukat említi a jelentés : pacalpörkölt, szalontüdő. májkrém, olcsó húskészítmények, kolbász, disznósajt, tepertő, bácskai hurka, bio-mosóporok, tarhonya, finommetélt, kockatészta stb. A már említett Táncsics utcai boltban, de a Nagy István utcában található üzletben is. csak kétkilós kenyér kapható. Nincs egykilós, nincs zsúrkenyér, fonott kalács. Kivételként kell említeni a Csemege-boltot akkor is, ha a zöldség-gyümölcsellátásról beszélünk. Itt ugyanis kielégítő a kínálat e fontos cikkekből. Érdemes újból néhány sort idézni a népi ellenőrök megállapításából: „Legszembetűnőbb az e]térés a Csemege-bolt és a másik öt vizsgált egység között a zöldség-gyümölcs ellátásban. Amíg a Csemegénél erre külön reszort van és szerződésekkel biztosítják az ellátást (állami gazdaság, tsz, magántermelő), addig a többi boltban úgyszólván semmiféle gyümölcs-zöldség nincs, annak ellenére, hogy a BÉK-üzletek is rendelkeznek felvásárlási engedéllyel, de a MEZÖTERMÉK-től is szerezhetnének be árut bármikor, tekintettel arra, hogy ezt a lakosság igényli .. Elfogadható például a Nagy István utcai és a Táncsics utcai boltéi* zöldség-gyümölcs hiánya, hiszen mellettük vagy velük szemben működik zöldségbolt. De feltétlenül szükséges ilyen reszortot kialakítani a Bajcsy-Zsilinszky utcai üzletben, tekintettel a bolt nagyságáig és főleg arra, hogy távol. van a városközponttol, ugyanakkor közel fekszik a finort^posztó vállalathoz, amelynek dolgozói itt vásárolhatnának. Nyitvaiartás Az áruellátás súlyos hiányosságait némileg menti, pontosabban enyhíti az a körülmény, hogy az üzletek — a Csemege-bolt itt 4s kivétel, és az az érzése a« embernek, hogy a népi ellenőrök csupán azért néztek be ide is, hogy összehasonlítási alapjuk legyen — úgynevezett technikai felszereltsége egyáltalán nem kielégítő. A hat bolt közül mindössze kettőnél van jégszekrény, hűtőpult pedig egynél. Igaz, hogy mindegyiknél megtalálták az elektromos hűtőszekrényt. De esek kicsik. Hátráltató tánvező a raktárhiány, illetve a raktárak kis befogadóképessége.' De a már többször említett Táncsics utcai és a Bajcsy-Zsilinszky ^jtcai boltok raktára azon túl, hogy kicsi, piszkos, rendezetlen. A gyakori áruhiányon, a beszerzési kényelmességen kívül nehezíti a vásárlóközönség helyzetét az is, hogy a boltok nyitvatartása nem igazodik a peremkerületek munkásainak szabad idejéhez. A város külső részein elhelyezett öt BÉK-üzlet közül (mivel a Csemege bent van) mindössze egy árusít két műszakos nyitva tartással: a Nagy István utcában. A többi csak egy műszakban tart nyitva. Közülük a Táncsics utcai bolt reggel nyolctól délután fél négyig egyfolytában nyitva van, aztán „végleg” bezár, fittyet hányva arra a körülményre, hogy három olvan üzem is működik a környéken, ahol jóval korábban kezdik a munkát. Pedig ez egyáltalán nem objektív nehézség. Megváltoztatása semmibe sem kerül. Gál Sándor Vadaskert Kecskeméten Megkezdődött a munka a Műkertben. Társadalmi összefogással készül Kecskeméten egy új, nagy érdeklődésere számot tartó létesítmény: a vadaskert. Régi óhaja valósul meg a város lakosságának a megyei és a városi párt-, tanácsi vezetés kezdeményezésére. A szeptember 30-án zárult budapesti vadászati világkiállítás vadállománya kerül ide, Földes László mezőgazdasági- és élelmezésügyi-miniszterhelyettes hozzájárulásával. Október 10-re állniok kell a karámoknak, hogy be tudják népesíteni szarvassal, dámvaddal, őzzel, muflonnal, vaddisznóval. Az állományt egyelőre csak növényevők képezik. A kecskeméti legeltetési bizottság vállalta, hogy gondoskodik elegendő takarmányról. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság szakemberei viharos gyorsasággal készítették el a helyszínrajzot. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság anyagot ad. szakemberekkel segít. Az Észak Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat elkészíti a vízvezetéket és a csatornázást. Jelentkeztek társadalmi munkára az építőipari vállalatok is. A vadaskert jellegzetessége, hogy a megye vadállományának összetételét is tükrözi. Ezzel hozzájárul az Alföld erdői élővilágának megismeréséhez. Elősegíti a természettudományi ismeretek bővítését és megtekintése bizonyára mindenkinek élményt nyújt. Még talán, annyit tegyünk hozzá: reméljük, hogy ez csak az első lépés. A következő években lehetőség nyílik a bővítésre, egy állatkert létrehozására. A vadaskert előreláthatólag októberben megnyílik a nagyközönség számára, K. S.
