Petőfi Népe, 1971. október (26. évfolyam, 231-258. szám)

1971-10-17 / 245. szám

WTL október II. vasárnap & «Mal Számvetés után A hét legfontosabb bel­földi eseménye az ipari szövetkezetek három napig tartó VI. kongresszusa volt. Csütörtökre már visszatért elnöki szobájába, vagy a munkahely más területeire az a harminc küldött, aki Bács-Kiskun megye 59 ktsz-szét képviselte a moz­galom országos tanácsko­zásán. Azzal az érzéssel folytathatják tevékenysé­güket, hogy az ország a szocializmus építésében számol a szövetkezeti moz­galommal és támaszkodik rá. Ez a gondolat lehetne egyben a mottója is az OKISZ VI. kongresszusá­nak. Az ipari szövetkezetek szükségességét önmagukban is igazolják az eltelt két évtized eredményei. Két esztendeje megszülettek a párt korszerű, a lenini iránymutatáson alapuló szövetkezetpolitikai elvei is. Kimondták, hogy a szö­vetkezetek létjogosultsága hosszú távra szól, tulajdo­nuk a szocialista tulajdon egy formája, a tagok ön­kéntes társulásán alapuló gazdálkodás pedig egyen­rangú az állami vállalatok­kal. Ezeket a modern elve­ket az országgyűlés őszi ülésszaka törvénybe iktat-, ta. Ilyen előzmények után értékelte az utóbbi öt év eredményeit és jelölte meg a további feladatokat az a csaknem hatszáz küldött, aki az ország 1100 ipari szövetkezetét képviselte a kongresszuson. A lakossági javításokat­­szolgáltatásokat illetően a szocialista szektorban a szövetkezeteké a vezető szeren: részesedésük meg­közelíti a 60 százalékot. A jelenlegi, negyedik ötéves tervben az ágazat további fejlődés elé néz. _Az állam, ezt Báes-Kiskunban az úáyhdvezétt szolgáltatási ainxi ötszöriének odaítélésé­vé1 'segítette. Elsőrendű s20rnnnn*ként szer "vettek az ilyen célok a KISZÖV szeptemberi küldöttérte­kezletén is, amikor a közös fejlesztési alap több mint 30 millió forintjának el­osztásáról döntöttek. Egy­­egy település javítási-szol­gáltatási igényeinek jobb kielégítéséhez járul hozzá, hogy az elképzelések sze­rint az ipari-fogyasztási, illetve a mezőgazdasági szö­vetkezetek közös szolgál­tatóházakat hoznak létre. A kongresszus határozata felhívja a szövetkezeti dol­gozókat, hogy — egyebek között — javítsák a mun­ka szervezettségét, a veze­tés színvonalát, azaz moz­gósítsanak minden tartalé­kok A másik fontos cél a lakásépítési program meg­valósulásához való hozzá­járulás. A megye húszezer lakosának létrehozásából kereken háromezret vál­laltak az ipari szövetkeze­tek, s a kongresszus tiszte­letére történt felajánlások előbbre hozták több ott­hon átadási határidejét. A mozgalom legmagasabb or­szágos testületének tanács­kozása megerősíthette azo­kat a kezdeményezéseket, amelyek az új módszerek meghonosítására töreked­nek. A műszaki színvonal emelését tíz évre szóló fej­lesztési program határozza meg. A végső cél az. hogy 1980-ra a szövetkezetek va­lóban korszerű kis- és kö­zévüzemekké váljanak, a lakosság kulturált kiszol­gálóivá, illetve a nagyipar értékes partnerei legyenek. A kongressTUt csu­pán a munka egyik — ün­nepi — állomása volt. A tevékenység magasabb szinten folytatódik az or­szágos esemény tiszteletére tett felajánlások teljesíté­sével. A többletteljesít­mény pedig többek közön Cl rry\ s i n -f n '•** ' ol * _ m% tartalékok k*használá­sával állandósulhat. H. F. Ahol csak dűlőutak találkoznak Olyan régen jártam Ágas­egyházán, hogy azt is elfe­lejtettem, hol kell leszáll­­ni az autóbuszról. A lassí­tó járműről először valami falatozó vagy italboltfélét pillantottam meg. No — gondoltam —, ilyesmi a centrumban szokott lenni, s gyorsan leléptem. Mikor a kiadás, de ke’le­­mes séta végén megtalál­tam a központi iskolát, majd ott Mohácsi Ferenc igazgatót, mindezt elme­séltem neki Mire ő — ked­ves malíciával. — Hát igen. Ágasegyhá­zán csak „átutazni” lehet, mivel (nem mondta ki, hogy egyesek szemében) ilyen kis község csupán azért van. hogy ne „gödör” legyen a helyén. Ami engem illet, igaza van. Mert ugye milyen „messzire” is van Ágasegy­háza Kecskéimé ttőll? ■ ■ ■ ■ Csendes szóharmatozás­­ban üldögélünk az igazga­tói szobában. Az ablak a napfényes iskolaudvar egy kis szögletéből fog be egy élénk mozzanatot. A szem­közti épület friss meszelésű sárga falai előtt úttörő­­nyakkendős gyerekek sora­koznak. Tanáruk a lépcső­feljárón vezényel. Kék me­legítők, szőke, barna buk­sik, felhevült arcocskák, fénylő szemek, a szaladgá­lástól még mindig sebes ütemben emelkedő-süllyedő mellkasok... Az egész lát­vány kép lehetne egy is­kolai tankönyvben. A szoba másik oldalán üveges könyvszekrény. Alul az egyik polc fólián­­sain hegedű fekszik, „Har sán”« —. heRyéyel^a.. fekete kulcsokra bo-nlva álmodik a karcsú vonó. Hegedű, hegedű ... Vala­mikor azért is szerettem volna tanító lenni, mert úgy mondták, a képzőben hegedülni is tanítják a nö­vendékeket. Választani le­het: hegedű vagy harmó­­nium. A hegedűt azért vá­lasztottam volna, mert a jó öreg Horváth Árpád ta­nító úr ezzel kísért ben­nünket énekórán. Most is hallom, amint finoman rá­kopog a vonó végével a hegedű keresztbecirmos há­tára: „Akkor hát kezdjük, gyerekek: „Világít a fű­ben a szentjánosbogár.. ■ ■ ■ ■ A régről visszahangzó dallam hangulatában fi­gyelek. mikor Mohácsi Fe­renc az egyik tabló portréi­ról „bemutatja” a tantes­tületet. Ami különösen megragad bennem: — Ö és ő testvérek. — Ez is háziaspár, ez is, meg ők is. — Ő ennek a kollegának volt tanítványa. Tanítók, tanárok, egyko­ri tanítványok: ma kartár­­sak. Meleg szellemi tűzhely, elbocsátó fészek ez a kis falusi iskola. Ezt a meggyő­ződést egy másik tabló ké­pei erősítik meg bennem. 1969-ben függesztették fel arra a falra, am elvnek al­ján a hegedű csillog a fa­kult köteteken. „Közép- és felsőfokon végzett tanítvá­nyok” — olvasható a 62 portré fölött. — Túlnyomórészt a fel­­szabadulás után végzettek — mondja róluk Mohácsi Ferenc, s hogy az ő gyere­kei is voltak köztük szép számmal, magyarázat nél­kül kiderül. Szinte nincs olyan a hatvankettőből, aki­nek a sorsáról, hollétéről — „legalább is Mórott volt leffutőbb" — ne tudna. Hatyankettejükbcíl húszán pedagógusok. ' Az idén három esküvő volt a „tantestületben”. Háfrom ped'’9ó'Ois1akás épült, az utóbbi időben. — Ez is itt tartja a kol­legákat — határozza meg mosolyogva a helyhezkötő­­dés egyik tényezőjét az igazgató. Huszonnégy „tanerő” él a községben, közülük 10 tanyán tanít. A három ta­nyai iskola: a sándortelepi, galambházi és az Ágasegy­házi úti. Villany csak a m m s a hónap közepere el is galambházi iskolában nincs végezte. „Hozzám nem jöt­­még. A környékbeli lakos- tek; csak cselekedtek” — ság nem vár mindent az bazsalyog jóízűt Mohácsi államtól: százezer forintot Ferenc. örül, hogy most már csal az áramforrás hiányzik. ■ ■ ■ ■ Ha egy középiskola fo­adtak már össze, ami a bankban van. De ez nem elég; 350 ezerbe kerülne, hogy a kilométernyire levő állami gazdaságtól odave­• '““F-.*TM* lÄTwsssartS. pénz ffléa mn . tosan diáknak nézem &>zó­* rád istvánnét, a csinos, ko­a háromszobás pedagógus szolgálati lakás (víz, vil molyságában derűt is csendes, , t . . ,__, . •_ uhui sugárzó asszonykát. lány) es a sándortelepi is- Mikor il mire utalok, kis kola vtEamosítasa. »varral szabadkozik. _ _ _ _ — Kilenc éve tanítok m m m már. Nyolc ebből az ágas­— Melyik tanyai iskolá- egyházi iskolában telt el... ban legmostohábbak a kö- Én voltam Zombori János­­rüLmények? né első tanítványa. — Az Ágasegyházi úti- Észre sem veszem, már Is ban. Oda minden messze kerekedik egy kedves „ön­esik. A vasút 3 és fél, az életrajz”, amelynek minden országút 5 kilométerre. Oda bekezdése külön sztory le­­csak dűlőutak vezetnek, hetne. Eső, sár, hófúvás; — nem Mennyivel más olyan ta­­kell mondani. A mentőautó nyavilágban annak a szó­tőlen nem tudott bemenni nak a tartalma: bevásár­­odéig, szekéren kellett ki- lás. Ahol vasút és busz­­zötyögtetni hozzá a súlyos megálló kilométerekre. El­­beteget. S ha tűz lenne va- zártság. Petróleumlámpa lahol? Arról jobb nem be- mellett tanulni, főiskolai szelni. — Hogy juthatnék ki oda? — Mivel van? — Csak ... gyalog. — Ügy reménytelen ide­vizsgákra készülni. — Férjhez mentem. — Ennyi a nagy történetről. Hamarosan két gyerek mosolya, nevetése színesíti az elhanyagolt szolgálaH jóben megjárni. . De most lakás mogorva hangulatát. nem is lenne talán aktuá- Ha ez öröm is, a gondokat lis. Több okból. A négy nevelő közül ép­pen ma ketten is „hiá­nyoznak”. Szórád Erzsébet, akinek ötödik tanéve ez, most államvizsgázik. Ba­nem feledteti, csak kedvet ad leküzdésükhöz. Feüa­­zult padló, beázott falak, rossz ablakok, öt óra taní­tás után gyereknevelés háztartás. A mosás éjsza­[Ül! 30. Luciánó a szellemi vezér. Papírokat tesznek elé, amit ő átfut, ugyanakkor a lóversenyt is nézi a kép­ernyőn. Aztán egy másik részmunkát ad át kidolgozás­ra, hol ennek, hol annak. Margit tesz elé egy dolgo­zatot. Luciánó nézi. — Mennyi 9x5? Ezt elszámoltad. Mosoly, puszi. Luciánó egy másik papírt ad át. — Na, most ezt nézd meg. Számold össze, hány kanca volt tavaly, május 19-én Epsomban a harmadik helvezettek között. Margit visszaül a helyére, egy nagy halom újság, füzet elé. és dolgozik. Eima is egy cetlivel lép elé. — Ez mi? — kérdezi Luciánó. — Agárverseny-eredmények. Most jött a telexen. Luciánó fél re tol1’a a papírt. — A sárral egyelőre nem foglalkozom. — Pedig nem hasvbatjuk bennük ezt sem. — Persze, de később. 7ima visszamegy a helvére. Luciánó még számol, aztán feláll, nyújtózik. Nézik, várnak. Margitra néz. Ezt mindenki megérti. Belekarol Margitba és átvezeti a lakosztályába. • Margit hálószobája előtt, a nagy szalonban idegesen sétál Zima. Szántódi egv kis asztalkánál passziánszozik. Zima megáll előtte. Kétségei vannak Luciánót ille­tően. bofolé int a felével. — N“n? lesz ez sok? — wét. nekem már elég volna, az biztos. Az asz­szonnvaL Zima hangosan gondolkozik. — Odaát Monte ÖaVéban kevesebb is elég volt neki. Szántódi megnyugtatja. — Ez nagyobb összeg lesz. A font sterling jobb pénz a franknál. Ekkor egy kis automata búgása után magától kinyí­lik a nagy, szárnyas ajtó, és feltárul a hálószoba. Egy nagy, baldahinos ágyon feküsznek egymás mellett a szerelmesek. Luciánó szörpöt iszik. Zima és Szántódi megáll az ágy előtt Luciánó mosolyogva közli az eredményt. — Holnap délután Epsomban az első futamot a San Remó nevű csődör nyeri orrhosszal, a másodikat Great Orlando 3 és fél hosszal, a harmadikat Red Star nyalthosszal. Zima a kezét dörzsöli. Luciánó felemeli a kezét, hogy még nincs vége. — A negyedik nem lesz győztes. Rábámulnak, nem értik. Luciánó folytatja. — A negyedik futamban egy ló sem éri el a célt —- Hanem? — csodálkozik Zima. Mind felbukik. — Akadályversenyben? — Nem. Síkversenyben. Zima kételekedik. — Biztos ez, Luciánó? Luciánó egyszerűen nem érti ezt a kérdést. Zima kitör. — Hát, ez óriási. Ez a bomba Üzlet. Ezzel aztán kifosztjuk az angol bükikat! Zima egy nagy londoni bukmékernél megköti a fo­gadást. Odaáll a pulthoz, előbb egy kisebb tisztviselő­vel tárgyal. — Szeretnék egy fogadást kötni a mai versenyekre. — Parancsoljon, uram. — Az első futamban San Remo orrhosszal, a máso­dikban Great Orlando 3 és fél hosszal, a harmadikban Red Star nyakhosszas győzelmét szeretném fogadni, valamint azt, hogy a negyedik futamban nem lesz győztes. — Hogy érti ezt, uram? — Ahogy mondom. Nem lesz győztes. Egy lő sem ér be a célba. És ha San Remo nem orrhosszal nyer, már akkor is vesztettem. — Értem uram. Milyen összeggel? — Attól függ. milven oddsal karom. — Engedőmével uram. ez egy eléggé rendkívüli fogadás, meg kell beszélnem a főnökkel. Hátramegy. (Folytatása következik!! logh József beteg. 0 egyéb- kó,ra marad. A felkészülés ként másodéves levelező masnapra. szinten... hallgató a tanítóképzőben. — Mint család, öt évig s fiatal házas. Felesége, Lu- éltünk így. káes Zsuzsa 4 éve tanít, A férj felsőfokú technl­­kettőt abból a galambházi kumot végzett. Állatte­­iskolában töltött. Ott is nyésztő volt Ballószögön. laknak. Szabó Mária, a Majd szakoktató a félegy­­harmadik ifjú tanerő kecs- házi vágóhídon. Onnan keiméti kislány. Az ének- iratkozott be a Gödöllői zeneit végezte a megye- Agráregvetemre, ahol egy székhelyen, utána mindjárt évre rá műszaki tanán erre a pályára jött. Most szakon végzett. Mint már főiskolai levelező hallgató, házasember. Gyári munkás édesanyja -*■ Elengedtem — jegvzl két gyerekét taníttatja. A meg idézőjeles hangsúly­­kislány él-hal hivatásáért, lyal a magvar—orosz sza­­— Képzelje, m'ég a nyá- kos kis tanárnő. Szemében ri szünetben az iskolában. is kint volt Mohácsi Ferenc ismét a tantestületi tablóhoz hív. Mutatóujja Zombori Já­tiszta hit. vidám bizalom, ahogv mosolyosan ismétli. — Elengedtem, hogy kü­lön éljen egy évig ... Ta­pasztaltam. milyen nehéz ilyen körülmények között, itthon tanulni. Férje ma már a sándor­nosné nevén áll meg. Me- telepi iskolában tanít, leg egyszerűséggel szól ró- — Két. óvodás nagyfiúnk la, hangjában elismerő van. Pisti és Szilárd már a tisztelet. faluban folytatja életét. — Most huszonegyedik Szeptember elsején költöz­ővé tanít ott. tünk be Ágasegyházára, pe-Férje szakszövetkezeti dagóguslakásba. tag, lánya a mentőállomá­son alkalmazott, fia szak­középiskolás. ■ ■ ■ Ilyen erős, tiszta fiatal­­_ , ,, .. emberek indultak el olvau E/:ek_ tanvai iskolákból is, ahol csak kátvus. homokos dű­szeretnék kijutni abba a 3 js6utak taiá“­úgy oldják meg az étke- ^kSből hfzott ° hivL zest hogy egymásért be- tóstudattal kezdte pálvá­­osztialc lri mikor főz - ját alig szólt Mohác£ Fe_ a Zembortnéek tűzhelyén. renc lgazgató. De hi„en e — Majd legközelebb úgy sok-sok gvönvörű életút in tetszik hozzákészülni — vl- dulásánál nem ő volt-e a­­gasztal az igazgató. — Ak- egvik legbőkezűbb tanító korra, lehet, kigyullad a mester, aki a legnemeseb’ villany is... útravalót adta? Aki mór Űgv tudja, a Vízmű Vál- a község} pártszervezetnek lalat kezdte beszerelni a is titkára, villanyt szeptember elején, Tóth István

Next

/
Oldalképek
Tartalom