Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-10 / 213. szám

I9T1. szeptember 10, pénteft t oldal Iskolai felelősök felkészítése Munkalélektani vizsgálatok az üzemekben A pályaválasztási tanácsadó tervei A Bács-Kiskun megyé­ben tanuló fiatalok pálya- választása közös gondunk, amellyel a közelmúltban foglalkozott a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága is. A testület ülésén hatá­rozat született arra, hogy tovább kell fejleszteni a Pá­lyaválasztási és Munkapszi­chológiai Tanácsadó mun­káját és erősíteni az intéz­mény és az iskolák kapcso­latát, mert a megye mun­kaerő-gazdálkodási gondjai­nak megoldásában tevé­kenysége rendkívül nagy jelentőségű. Az idén az oktatási in­tézmények 192 pályaválasz­tási felelősével az együtt­működés közvetlenebb for­máira is lehetőség nyílik. Szeptemberben és október­ben például konzultációs tanácskozáson vitatják meg az együttműködés eddigi ta­pasztalatait és az új okta­tási évvel kapcsolatos fel­adatokat. Október elején megjele­nik a tanácsadó Pályavá­lasztási Közlemények című időszakos kiadványa, ame­lyet minden iskolának meg­küldenek. Még ebben a tanévben szeretnék felkészíteni a ve­lük közösen munkálkodó pedagógusokat a pályaalkal- massággal kapcsolatos egy­szerű tesztvizsgálatok el­végzésére. A tanárok ezzel a módszerrel még idejé­ben irányítani tudják diák­jaik pályaválasztását, A megyeszékhely nagy- vállalatainak munkaügyi o; ztályain már kialakítot­tál? az ifjúsági munkaerő- gazdálkodási hálózatot, amit szeretnének megszer­vezni Kiskunfélegyháza, Be i a. Kalocsa és Kiskun­halas nagyobb üzemeiben is: Az ifjúsági munkaerő- gazd.álkodási felelősök és a pedagógusok egvüttműkö- dés'ável új kapcsolat jöhet léivé üzem és iskola kö­zött. Az új aktivistákat szeptember végén tanfolya­mon készítik fel az együtt­működés elméleti és gya­korlati módszereire. Októberben befejeződnek a pályairányulási vizsgá­latok is. A kutatások ered­ményei arra adnak választ, hogy a megye általános és középiskolát végzett fiatal­jai milyen pályák iránt vonzódtak legjobban; mi­lyen igények merülnek fel a vállalatok és intézmé­nyek részéről — a kettőt hogyan lehetne jobban ösz- szehangolni. A rendkívül érdekes tanulmányt ja­nuárban jelenteti meg a tanácsadó. Júliusban Kiskunfélegy­Október 19—22. között a Népművelési Intézet és a megyei tanács művelődés- ügyi osztálya közös szerve­zésében országos értekezle­tet, illetve kísérleti tanfo­lyamot rendeznek a terme­lőszövetkezetek oktatási és kulturális bizottságai és a művelődési intézmények szakembereinek részvételé­vel. A kecskeméti tanács­kozás célja a mezőgazdasá­gi lakosság művelődési problémáinak megvitatása, a hathatós módszereli, a kisebb települések kultu­rális életének fejlesztését szolgáló Bács-Kiskun me­gyei tapasztalatok elter­jesztése. A megvitatásra kerülő kérdések között szerepel­nek a termelőszövetkeze­tek népművelési feladatai, a politikai és művészeti ne­velés, valamint a haté­kony és korszerű ismeret- terjesztés elvi és gyakor­lati kérdései. A tervek szerint az elő­adásokat színes és sokrétű „gyakorlati foglalkozások” és bemutatók kísérik. Ezek nyomán a résztvevők képet alkothatnak a megye mű­velődésének hétköznapjai­házán a VSZM gyárban át­fogó munkapszichológiai vizsgálatot fejeztek be. Célja a munkaerő-vándor­lás okainak felderítése volt. Az ősz és a tél folyamán hasonló kutatásokat végez­nek Félegyházán a Ruha­ipari Vállalatnál és Kecs­keméten, a Bács-Kiskun megyei Nyomdaipari Válla­latnál is. A tanácsadó ilyen jellegű szolgáltatása iránt az ipari vállalatok köré­ben egyre nagyobb az ér­deklődés. Gs. K. ról. Az ország különféle tájegységeiről érkező meg­hívottak többek között meg­tekintik a kecskeméti Ka­tona József Színház által szervezett tanyai műsort, meglátogatják a kiskunfél­egyházi agrárklub foglal­kozását. A rendező szervek által összeállított program­ban szerepelnek még nép- művészeti és mezőgazdasá­gi könyvkiállítások, a me­gye legjobb művészeti cso­portjainak bemutatója, mű- teremlátogatás és Forrás- est. A kísérleti tanfolyamon a tervek szerint 60—70 résztvevőre számítanak. P. M. Szövetkezeti áruház Szövetkezeti áruiház építéséhez kezdenek a kö­zeljövőben Kunszentmikló- son. Az emeletes, több mint 2 ezer négyzetméter alapterületű áruháznak nyolc osztálya lesz. A be­ruházás értéke 16 millió forint. A megnyitóra 1973- ban kerül sor. Kísérleti jelleggel Mezőgazdasági szakemberek és népművelők tanfolyama Tizenkét szék A Szovjetunióban elké­szült a világhírű Ilf és Petrov-regény — a Tizen­két szék úi filmváltozata Leonyid Gajdaj rendező al­kotása, amelynek két fő­szerepét két kitűnő komi­kus: Szergej Filippov és Arcsil Gomiasvili játssza. Mindhárman meg tudják nevettetni az embereket, de azért komoly dolgokról is szót ejtenek közben. A címadó regényről alig­ha kell bármit is mondani, hiszen a XX. század egyik legkedveltebb szovjet sza­tirikus regényéről van szó. A könyv alapötletének fel- használásával már Len­gyelországban, Angliában Kubában és az Egyesült Arcsil Gomiasvili, — Államokban is készült film. Osztáp Bender szerepében Az úi színes 3 órás szov­iet filmváltozat, az elsőkoc- hősei — a 20-as évek de­kától magával ragadja a jének jellegzetes figura'; nézőt és szinte szüntelen csalók és egykori nemesek kacagás kíséri vetítését. gazdag özvegyek és speku- A Tizenkét szék ismert lánsok, huligánok és kis tolvajok, akik jól érzik ma­sukat a NÉP körülményei cözött. E tarka közeg lehe­tőséget ad a rendezőnek, hogy a szatíra fegyverét ne bunkóként, hanem köny- nyű tőrként forgassa. A film szereplőinek fele egy tucat régi széket haj­szol, amelyek egyikében briliánsokat rejtettek el, a másik csoport pedig, amely egyébként szikrával sem jobb az előbbinél.— a szé­kek birtokában — nem is sejti azok értékét. A két főszereplő — Osztáp Ben­der és Kisza Vorobjánylnov — közösen vesz részt a hajszában, bár mindketten szívesen megfeledkeznének társukról, ha nekik ked­vezne a szerencse. Osztáp Bender figurájá­nak alakítója elé a rendező nagy követelményeket ál­lított. A forgatócsoport már 20 népszerű szóvjet film­színésszel készített próba- felvételt. de Gaidai rende­lő elégedetlen volt. Hiszen Bender a regénvben kitű­nő színész aki tucatnyi szerepet játszik el szimpa­tikus kitűnő humorérzék­TrrVJ £>rr>"*Aor* h'i£n groteszk voná«;okn^1r kitűnő testi adottságok­kal is rendelkezik. Amikor a filmgyár gép­Á Minisztertanács ülése A kormány 1970-ben megjelent határozata előír­ja, hogy az ingatlanok adás­vételének és cseréjének, valamint a bérlakások cse­réjének rendjét újra kell szabályozni. Ennek alapján az építésügyi és városfej­lesztési miniszter a kor­mány tegnapi ülésén jelen­tést terjesztett elő az in­gatlanközvetítés jelenlegi rendszeréről és javaslato­kat tett az ingatlanok és lakáscserék közvetítésének szabályozására. Az ingatlanközvetítő vál­lalatok értékmegállapítási tevékenysége keretében el­végzendő szolgáltatások tartalma eddig jogszabály­ban nem szerepelt. A kor­mány most meghozott ren­delet® korszerűsítette az in­gatlanok adás-vételének és -Cseréjének, továbbá a bér­lakások cseréiének közve­títésével foglalkozó tanácsi ingatlanközvetítő vállalatok munkáját. Az ingatlanköz­vetítő szervek tevékenysé­ge nem terjedhet ki ható­sági feladatok ellátására, s az eddigi 3 százalékos köz­vetítési díj megszűnik. E vállalatok forgalmi érték- becslését Budapesten, vala­mint a városokban és az országos jelentőségű üdü­lőteleppel rendelkező köz­ségekben be kell szerezni, ami egyben az illetékkisza­bás és a telekkönyvezés alapjául is szolgál. A ren­delet lehetővé teszi, hogy az állampolgárok az ingat­lanok adás-vételét maguk bonyolítsák le. A könnyűipari miniszter jelentést tett egyes beruhá­zásoknak a vállalatok ver­senyeztetése útján történő megvalósításáról. A kor­mány az e téren szerzett kedvező tapasztalatok alap­ján felhívta a minisztere­ket, vizsgálják meg más ágazatok területén is, hogy versenyeztetés útján, re­konstrukciós kapacitásbő­vítéssel milyen beruházási költség-megtakarítást lehet elérni. A Minisztertanács — a nemzetközi gazdasági kap­csolatok bizottságának elő­terjesztése alapján — fog­lalkozott a KGST-orszá- gokkal folytatott nemzet­közi szakosítás és kooperá­ció egyes időszerű problé­máival. Határozatokat ho­zott az illetékes magyar szervek feladatairól a nem­zetközi szakosításban és kooperációban. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés új szabályozása Az MTI hírmagyarázója írja: A lakásépítés fejlesztésé­ről, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló kormányrendeletnek megfelelően szükségessé vált az ingatlan- és lakáscsere-közvetítés fej­lesztése ' Az ingatlan- és lakáscse­re-közvetítés újraszabályo­zása szerint az ingatlan- közvetítés továbbra is a ta­nácsi, állami szervek fel­adata marad, de megszű­nik az ingatlanközvetítési kényszer, mert ezután e szolgáltatást csak a felek megbízásából látják el. Ugyanakkor lényegesen bő­vül tevékenységi körük. A tanács végrehajtó bizott­ságának megbízására ellát­hatják azokat a lakás- és telekgazdálkodási feladato­kat, amelyeket célszerű vállalati keretben elvégez­ni. így felhatalmazást kap­hatnak állami ház eladá­sára, telkek vásárlására és értékesítésére, minőségi la­káscserék lebonyolítására, megbízást kaphatnak a ta­kocsivezetője a repülőtér­ről próbafelvételre vitte Arcsil Gomiasvilit, a tbili­szi színház művészét —úgy ítélte meg — ő az, akit keresnek. S nem is téve­dett Osztáp Bender a filmen mindenekelőtt színész, aki örül, ha alakításával be­csaphat barátot, ellenséget. S ha mégis kudarcot vall — olimposzi méltósággal viseli el. Találékonysága és alkalmazkodóképessége az összes többi szereplő fölé emeli. Gomiasvili a film minden kockáján korszerű felfogásban hozza elénk Bender alakját. S ez nem is csoda. A grúz színész a pantomim lelkes művelője és a grúz fővárosban pantomimszín­padra alkalmazta az Arany­borjú című Ilf—Petrov-re- gényt. Ő maga alakította Osztáp Bendert és még öt szereplőt. 200 alkalommal mutatták be előadásukat, így jutott el a tbiliszi Osz­táp Bender híre Moszkvá­ba. A próbafelvétel után kanta meg 21. jelöltként a főszerepet. A másik főszereplő Ki­ssé Vorn1- ’'■■'vin alakítója — Szergei Piliopov — ko­rábban elsősorban eoizód- szerenekci; alakított A ma­gyar közönség is láthatta a nácsi bérlakások bérleti jo­gáról, a lakásügyi hatóság javára szóló lemondás ügyének elintézésére és más feladatokra is. Tevé­kenységi körük kiterjeszt­hető családi házak, az örök­lakások, a telkek bizomá­nyi adás-vételére, s lakos­sági és közületi megbízás­ra az ingatlanok forgalmi értékének megállapítására. Az új szabályozásnak lé­nyeges előírása, hogy a fő­városban, a városokban és az országos jelentőségű üdülőteleppel rendelkező községekben — az ingat­lanforgalom és az ingat­lanárak figyelemmel kísé­rése és esetleges befolyá­solása érdekében — az in­gatlanok adás-vételénél és cseréjénél kötelező besze­rezni az állami ingatlan- közvetítő szerv forgalmi értékbecslését, amely az il­letékkiszabás, a telekköny­vezés és az adóigazgatás alapjául is szolgál. A lakásforgalom meg­gyorsítása érdekében az ingatlanközvetítő vállala­tok és szervek — az érde­keltek megbízására — ez­„Tigrisszelídítő nő” című filmben és a „Karneváli éj­szaka” című zenés filmvíg­játék hajthatatlan előadó­jának szerepében. A nagynéni székbe rej­tett kincsei után sóvárgó, gyáva Vorobjanyint alakító Szergej Filippov ötvözi a humor, a groteszk és a pa­ródia elemeit. Vannak pil­lanatok. amikor Vorobja- nyinja ellenszenves —, zsebében érzi a hatalmas vagyont, de zsugori módra vendégeli meg kedvesét a vendéglőben — máskor un­dorítóan gyenge —, egy-egy kudarc pillanatában —, majd sajnálatraméltó, mert minden szerepet elvállal, amit rá oszt a nagyvonalú játékmester — Bender, de minden helyzetben nevet­séges. Szergej Filippov 60 éves. 1931-ben Leningrádban vé­gezte el a színész- és artis­taképzőt, majd a Leningrá- di Vígszínház társulatának tagja volt. Színpadi és filmszerepeiben mindig nagy szerepet szántak kül­ső megjelenésének. — szi­kár. magas termetének, át­ható tekintetűnek. Most. a Tizenkét szék című film­ben tehetségének új olda­lát fedezheti fel a közön­ség. Nyikolaj Nazarov után kiterjedtebben foglal­koznak az állampolgárok lakáscseréjével. E munká­hoz jelentős támogatást nyújt a kormány rendele­té, amely kimondja, hogy a fővárosban és a nagyobb városokban a tanácsok végrehajtó bizottságai hoz­zanak létre megfelelő ösz- szetételű és nagyságú la­káscserealapot, s az újon­nan épülő tanácsi bérlaká­soknak a lakáselosztási tervben meghatározott há­nyadát bocsássák a tanácsi ingatlanközvetítő szervek rendelkezésére minőségi la­káscsere céljára. A kormány szükségesnek tartja, hogy a tanácsi ingatlanközvetítő szervek kísérjék figyelem­mel az álampolgárok bér­lakáscseréjét, végezzenek felmérést, piackutatást és ennek alapján kezdemé­nyezzék a tanácsoknál a csereigényeknek megfelelő épületek és lakások — ott­honházak, szobabérlők há­za, stb. létesítését és fenn­tartását. Fokozottabban foglalkozzanak a lakáscse­rék hirdetésével, címek gyűjtésével és szolgáltatá­sával, az állampolgárok la­káscseréjének lebonyolítá­sával. Segítséget kell nyújtani a tulajdonosok által lakott családi házak és a társas­házi öröklakások cseréjé­hez is. Ennek érdekében az OTP saját beruházásában épülő új lakások egy ré­szét a korábbi OTP-örök- lakás-tulajdonosok csere­igényének kielégítésére használja fel. Ezen kívül a tanácsi ingatlanközvetítő vállalat és az OTP is vásá­roljon értékesítés céljára telkeket, _ családi házakat és öröklakásokat, magán- személyektől. Az új szabályozás ren­dezi a korábbi díjazási problémákat is. Előírja, hogy az ingatlanközvetítő szervek ezután csak szol­gáltatásaik arányában álló díjazást kérhetnek. Az in­gatlanközvetítés új rend­szere 1972. január 1-én lép életbe. Az építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter fel­hatalmazást kapott, hogy a pénzügyminiszterrel egyet­értésben gondoskodjék a rendelet végrehajtásáról és ennek során szabályozza az ingatlanközvetítési tevé­kenység körét, s az Orszá­gos Anyag- és Árhivatal elnökével egyetértésben j megállapítsa a díjazás 1 mértékét, (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom