Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-08 / 211. szám

4. oldal 1971. szeptember *, Sfetá* Áz együttműködés jegyében A miskei Egyetértés Ter­melőszövetkezet a kalocsai ftntözőfürt megépítése óta foglalkozik az erősen víz­igényes fűszer- és gyógynö­vények termesztésével. A IV. ötéves tervben a ter­melés szerkezete tulajdon­képpen nem változik, első helyen az árunövények sze­repelnek. Gabona és pirétrum A szövetkezet 5000 hol­das szántójából az elkövet­kezendő években 1000 hol­don vetik a kalászosokat, 1200 holdon a kukoricát. A terület többi részét a zöld­borsó, fűszer- és gyógynö­vények foglalják el. A Hűtőipari Országos Vállalat bajai üzemével 1969-ben kötöttek először szerződést zöldborsó ter­mesztésére. Már az első év is jó eredményeket hozott, így az idén 500 holdról ta­karították be a borsót a hűtőipar által rendelkezé­sükre bocsátott gépekkel. A több mint 85 vagonos ter­més 69,4 százaléka érte el az exportminőséget. A te­rület növelése indokoltnak látszik, így újabb ötéves szerződést írtak alá, amely szerint 1975-ig 700 holdon termesztenek borsót. A fűszernövények közül a legnagyobb területet a paprika foglalja el. 1971- ben kezdték meg a szövet­kezetben a nagyfóliás pa­lántanevelést. Az elkövet­kező években is 6000 négy­zetméteres területen neve­lik a gépi betakarításra al­kalmas fűszerpaprika-faj­ták szaporítóanyagát. A fel­dolgozás helyben történik, csumázzák, szárítják, és a kalocsai paprikafeldolgozó­ban őröltetik. A többi fű­szernövény — majoránna, bazsalikom, borsfű — te­rületének nagyságát a min­denkori piaci kereslet ha­tározza meg. ötéves együttműködési szerződést kötöttek a KHV- val pirétrum termesztésére. Háromszáz holdról taka­rítják be ezt a növényt, amely különféle vegyszerek alapanyagát tartalmazza. A Vetőmagtermeltető Vál­lalattal kötött szerződés alapján 3—400 holdas nagy­ságú az olajlen és az őszi káposztarepce vetőmagjá­nak termőterülete. A napok­ban történt meg egy új együttműködési megállapo­dás aláírása, amely szerint a már elkészült szárító mellé korszerű tisztítót és a tranzitraktárt építenek, így a vetőmagvakkal kap­csolatos minden munkafo­lyamatot a termelőszövet­kezetben végeznek el, egé­szen a fémzárolásig. A budapesti székhellyel működő. HONGARODROG elnevezésű közös vállalko­zás tagjaként termesztik a majoránnát, bazsalikomot, borsikát. Nemrégiben írták alá az AKRID nevet viselő egyszerű társulás 1 szerződé­sét, amelynek tagjai a gyógvnövénykutató intézet, a Kőbányai Gyógyszeráru- gyár, az Alkoloida Gyógy­szervegyészeti Termékek Gyára és több gyógynö­vénytermesztéssel foglalko­zó termelőszövetkezet Húsprogram Az elmúlt évben kezd­ték meg egy szakosított sertéstelep kialakítását. Társulásos alapon létesítik az évi 14—15 ezer darab hízót kibocsájtó, kétfázisú, agrokomplex rendszerű te­lepet A benépesítést no­vemberben kezdik meg, ekkor érkezik az első 200 tenyészkoca. A teljes üzem 1973-ban indul, és ettől kezdve évi 36 milliós ter­melési értékkel számolnak. A pillanatnyilag meglevő 3000 darab évi kibocsátású telepet felszámolják, csu­pán 200 tenyészkocát hagynak meg. Szarvasmarha-állományuk tbc-mentesítése megtörtént. A stabilizálódás után el­kezdődik a szaporítás, és a tervek szerint 1975-ig 300— 350 darabos vegyes hasz­nosítású állományt alakíta­nak ki. Ennek a takar­mánnyal való ellátását a 700 holdas zöldborsóültet­vény biztosítja. Beruházások A szakosított telep lét­rehozása a szövetkezet anyagi eszközeit pillanat­nyilag leköti. A tervidő­szak alatt a gazdálkodás eredményességétől függően újítják fel a gépparkot, erő- és munkagépeket vá­sárolnak, javítóműhelyt építenek. A szövetkezet termelési értéke az elmúlt évben 58,5 millió forint volt. Eb­ből az építési brigád 10 milliót hozott létre. Me­zőgazdasági üzemek meg­rendelésére sertéstelepeket, gazdasági épületeket készí­tettek, de a nemrégiben át­adott bátyai kultúrházat is ők építették. A saját ser­téskombinát munkálatai­nak megkezdése után egyéb megbízást már nem tudnak vállalni. A 70 mil­liós beruházást másfél év alatt fejezi be a száztagú brigád. jÉiíi&fc; d. é, Állás vagy munka? Örömmel olvasom az újságokban, hogy 15 764 állást hirdettek meg a 11374 idén végzett diplo­más számára. Statisztiku­sok rögtön ki is számítot­ták, hogy — mivel pályá­zattal vagy egyénileg 9143-an léphettek munká­ba, a többiek már előzőleg elhelyezkedtek — 72 szá­zalékkal több volt az ál­lás, mint amennyien vé­geztek. Félő azonban, hogy ezt az egyszerű százalékszámí­tást egy három-négyéves gyakorlattal rendelkező matematikussal végeztették el. Ugyanis azt is folyton olvasom az újságokban, hogy a fiatal szakemberek olyan munkát kénytelenek végezni, amelyhez sem fia­talnak, sem szakembernek nem kell lenni. Állásuk van, hogyne lenne, amikor, az úgynevezett nomenkla­túrák szerint — legalábbis elméletileg — lassan már minden íróasztal melletti beosztást egyetemi vagy fő­iskolai végzettséghez köt­nek. Munkájuk viszont nem mindig van, mert a gyakorlatban gyakran ki­derül, hogy a tudás ugyan nagyon fontos, de mégsem annyira, hogy igényt tart­sanak rá. továbbá hogy a fiatal ember az egyetemen korszerű módszereket , ta­nult, de a diplomával a zsebében el kell sajátítania a korszerűtleneket. Nem egy, s nem két fia­tal diplomás dilemmája ez. ök azt szokták kérni, né­ha követelni, hogy hagyják őket dolgozni. Jól dolgoz­ni. Nekik azt szokták ma­gyarázni, hogy nem eszik a kását forrón, ahogy fő­zik, s lehet, hogy eszten­Munkásvédő fülke Külföldnek is gyártják a keceltek A szakszervezet munka- védelmi jelentései rendsze­resen felhívják a figyelmet azokra az egészségügyi ár­talmakra, amelyek a mun­kásokat a rozsdásodást gát­ló festés közben fenyegetik. A dolgozókat védő beren­dezések gyártására — a Kohó- és Gépipari Minisz­térium Tervező Intézetének tervei alapján — a Keceli Vas- és Építőipari Szövet­kezet vállalkozott. Az eddig elkészült termékek egyikét a Szerszám gépipari Művelt Szállításra várnak a ventillátorok, amelyek a robba­násveszély megelőzésében és a tűzvédelemben ját­szanak szerepet. (Pásztor Zoltán felvételei) A festékszóró fülke újabb, ikermegoldású típusát he- geszti Morvái Mihály. Mögötte Mikó Imre csoport­vezető és Fejes János brigádtag dolgozik. kecskeméti gyáregységében is használják. Ez az egész­ségvédő berendezés ma még ritkaságnak számít az üzemekben, amiben az is közrejátszhat, hogy az egy­szerűbb típus értéke meg­haladja a kétszázezer fo­rintot. A festékszóró fülkékből két éve még csak négy da­rabot készített a keceli ktsz, az idei megrendelésük ennek a mennyiségnek már a tízszeresére szól. Szállí­tottak Vietnamba és a Szovjetunióba is. A növek­vő érdeklődést az váltotta ki, hogy a fülkék semlege­sítik a robbanásveszélyt és biztosítják a tűztől való védelmet. Az itt dolgozó munkás közeiéből egy víz­függönyt képző ventillátor elszívja a levegőben elpor­ladt, károsító festékszem­cséket. A berendezések mai elő­állítási ára soknak tűnik, de a munkásvédő eszközök sohasem lehetnek megvá- sárolhatatlanul drágák az üzemeknek. H. F. dókig tanultak az egyete­men, de még sok tanulni valójuk van az életben. A fiatal diplomások nem ér­tik, miért olyan türelmet­lenek a fiatalok, amikor még fiatalok. A vége na­gyon sok esetben az a do­lognak, hogy kölcsönös vá­daskodások hangzanak el. Például: ezek a mai gyere­kek olyan anyagiasak. A viszontválasz: ezeket az öregeket semmi más nem érdekli, csak a pénz. Tud­niillik. a vitákat könnyen lehet anyagi térre vinni. Közismert, hogy — leg­alább is elméletileg — aki jobban dolgozik, az jobban keres. A fiatalok, amikor munkát követelnek ma­guknak, akarva, vagy aka­ratlanul a több keresethez való jogukat is firtatják. Nagyon jó, hogy ilyen nagy az érdeklődés a fia­tal diplomások iránt Ez mindenesetre biztató, hi­szen azért jelez valamit, Azt, hogy egyre nyilván­valóbbá válik: az egyete­meken és főiskolákon nem azért képeznek annyi szak­embert, hogy minél több mama újságolhassa el a szomszédasszonyának, hogy fia vagy lánya, megkap­ta a diplomáját, hanem, hogy mindennek a népgaz­daság, a közművelődés, lás­sa hasznát. Régi igazság, hogy a tudás hatalom. Már a reformkorban beszéltek a kiművelt emberfők soka­ságáról. S a kiművelt em­berfők sokasodnak. A po­litikai gazdaságtan nyelvén szólva, rendkívül fontos termelőerőt is jelentenek. Mert a modern iparban, mezőgazdaságban a jó szak­emberek megfelelő száma és hasznosítása éppen olyan fontos, mint hogy jó és korszerű gépek legyenek. És bármennyire is drága egy-egy egyetemi diploma — az igazság kedvéért mind­járt tegyük hozzá, hogy nemcsak az állami költség- vetés, hanem az egyetemis­ta és a család is megadja az árát —. egy jó szakem­ber kiképzése még mindig olcsóbb, mint gépek vásár­lása. Persze, éppen a mi gyakorlatunk bizonyítja sok helyütt, hogy a kor­szerűen kiképzett mérnök vagy mezőgazdász nem so­kat tud tenni elavult körül­mények között. De fordít­va is igaz a tétel: hiába korszerűsítenénk, ha nem képeznénk hozzá megfelelő szakembereket. Sajnos, megesik nálunk, hogy a drága pénzen be­szerzett, nagy nehezen megvásárolt gép hónapo­kig vagy évekig hever, rozsdásodik a gyár- vagy a tsz-udvarokon. ahelyett-, hogy hasznot hozna. Az ilyesmit könnyű észreven­ni. Azt viszont, hogy egy ember nem teheti azt, ami­re képes, hogy nem adhat­ja képességei és tudása maximumát, már nehezebb felismerni. Könnyebb a statisztika eszközeivel ki­mutatni hogy a most vég­zett diplomásoknak milyen könnyű volt elhelyezkedni, mint azt, hogy az ifjú szakembereknek milyen nehéz megtalálniuk a ma­guk munkáját, még akkor is, ha van állásuk. Pintér István Megtalálták a módját... Minden vállalatnál elké­szült és ez év július 1-től hatályba lépett az új, 1971 —1975. évre kötött kollek­tív szerződés. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján lényegesen nagyobb körül­tekintéssel, a hiányosságok kiküszöbölésével határoz­ták meg a vállalatok saját belső életük, működésük rendjét. A kollektív szerződések kihirdetése azonban még korántsem jelenti azt, hogy a vállalatok dolgozói annak szabályait tökéletesen meg­ismerték és minden t kin- tetben tájékozottak alkal­mazásuk felől. Szükség van emellett arra is, hogy a szerződések rendelkezései valóban érvényesüljenek a munkahelyeken, s a dolgo­zók is jól értsék, milyen jogaik és kötelezettségein vannak. E tekintetben ugyan még nincsenek kialakult mód­szerek, de hasznos kezde­ményezésekről már hallot­tunk. A Dunavecsei Ve­gyesipari Vállalat vezetősé­ge és szakszervezeti bizott­sága például felkarolta a Delta szocialista brigád kezdeményezését. A brigád által szerkesztett ..Forgács” című üzemi lap havonta megjelenő számaiban „Szel­lemi totó” cím alatt rejt­vénysorozatot indítottak, amelynek tárgya a kollek­tív szerződés. A kérdések helyes megválaszolásához részleteiben és összefüggé­seiben meg kell ismerniük a dolgozóknak a szerződés rendelkezéseit. A kérdések gondolkodásra — logikai módszerek alkalmazására késztetnek és helyes meg­válaszolásuk kerek, egész ismeretanyagot igényel. A dolgozók nagy lelkese­déssel fogadták a kezde­ményezést, mert a rejt­vényfejtés szenvedélye em­beri tulajdonságunkból fa­kad, és hogy menn re eredményes, bizonyítja az, hogy egyre több a helyes megfejtés, amely egyben a módszer sikerét igazol ia. Íme egy vállalat, amely felismerte és céljainak szol­gálatába állította az ember rejtvénykedvelő tulajdon­ságát. Csak helyeselni le­hetne, ha ezt a mód—'rt továbbfejlesztve a termelés hatékonyságának növelésé­re is hasznosítanák. Csapai Lajos 1 kertbarátok ötkíbemutatója A hétvégi telkek gyara­podásával arányosan meg­növekedett a kertészkedők száma. A pomázi Hazafias Nép­front Porpáczy Aladár kertbarátok klubja elő­adássorozataival, kiállítá­saival, szakmai tanácsadó­szolgálatával már eddig is sok segítséget nyújtott az amatőr kertészeknek. Most újabb ötlettel jelentkeznek. Pomázon szeptember 24— 26-án rendezik meg a kert­barátok barkács-, újító-, öt­letbemutatójót, amelyen minden amatőr kertész ki­állíthatja a házi kert mű­velésére alkalmas, saját tervezésű gépét, a külön­féle munkaműveleteket könnyítő eszközeit. A leg­hasznosabb gépek, munka­eszközök készítőit díjazzák és oklevéllel tüntetik ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom