Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-08 / 211. szám
^Tl' szeptember 8, szerda 5. oldal Baita doktor gyógyít és politizál — Jó napot kívánok, munkájáról csak az igazga- kell ott a szaktárgyakkal Barta doktort keresem. tó főorvos nyilatkozhat, foglalkozni, mert végtére is A földszinten balra a Kissé váratlanul éri, hogy gyógyítani akarunk, folyosón. A röntgenben... nem az egészségügyi munA bácsalmási kórház folyosója tömve beteggel. A laboratórium ajtajával szemben egy idős néni észreveszi, hogy tétovázom. Eligazít. Nyílik a röntgenterem ajtaja, és kibotorkál egy hajlott hátú néni. Kopogok, belépek. Sötét van. A vörös lámpa fényének köszönhetem, hogy nem mentem neki a műszereknek.-— Jó napot kívánok. Barta doktort keresem. — Én vagyok, azonnal jövök. Kimegy egy röntgenfelvétellel a kezében. DR. BARTA IMRE harmincnégy éves röntgenorvos. családapa, politikai ke érdekel, hanem propa- tanfolyamok vezetője a gandista tevékenysége, bácsalmási kórházban. Nem CIGARETTÁT hozott szá- sorolja magát a fiatal or- mára az asszisztensnő. Rá- vosok közé, a gazdag orvo- gyújt és beszél: sok közé sem. A pályán — Az egyetemen szeret- 1300 forint fizetéssel kéz- tem a filozófiát és a poli- dett, albérletben lakott. Ma tikai gazdaságtant, pedig TIZENNYOLC—HÚSZ embernek tartok előadásokat már a második éve, különböző témakörökből. A hallgatóságot legjobban az őket közelről érintő társadalmi problémák érdeklik. Ezért tartottam tavaly az ifjúság és a nők helyzetével kapcsolatos kormány- határozatról előadást, vagy a negyedik ötéves terv helyi célkitűzéseiről, inkább mint a demokratikus centralizmusról. Minden témát megfelelő helyen kell „feldobni”. nem ott. ahol már eleve tudja az ember, hogy legtöbben unatkoznak és pusztán tapintatból hallgatják végig az előadást. Le kell számolni azokkal az álmokkal, hogy ha az ápolónők vagy a laboránsok, de mondhatom akár a traktorosokat is — ha elvont elméleti előadásokat hallgatnak, elkezdenek politizálni. Nem. előbb a Robot-e a művelődés? lakása van és a fizetésével őszintén szólva az orvosje- gyakorlati politikával kell is elégedett. A fiatal orvo- löltek közül sokan felesle- ^ sok nem szívesen vállalják gesnek tartják a politikai . * Sze" a „röntgenes” beosztást ő tantárgyakat. Harmadik év- ’ ez a reallsszorgalmasan végzi mun- ben én sem értem rá a BELEMELEGEDTÜNK a kaját. Számára első a be- rengeteg szakismeret miatt beszélgetésbe. Hirtelen teg, második az újságíró, ilyennel foglalkozni. Azt eszébe jutott Barta doktor- Igy menti magát, hogy hittem, közönyösek a tár- nak, hogy kint betegei vármegvárakoztatott. Előrebo- saim, de rájöttem, hogy ják. csátja, hogy az intézmény nem. Nagyon-nagyon sokat Csaté Károly Hangversenyek — irodalmi estek — filmbemutatók ŐSZ Kitűnő hangversennyel, a Debreceni MÁV Szimfonikus Zenekar, a Kodály Kórus és a Magyar Állami Operaház több művészének a vendégszereplésével kezdődik a Ceglédi ősz rendezvénysorozat szeptember 19én. Nagy érdeklődés előzi meg Kiss Gyula zongoraművész estjét — október 10-én — és a november 15-re tervezett nemzetközi dzsessz-randevút is. A tisztaszavú Nagy László szerzői estjén maga a költő is részt vesz. Közreműködnek: Czine Mihály, Berek Katalin. Az irodalmi est pontos időpontjáról lapunkban idejében tájékoztatjuk olvasóinkat. A képzőművészet barátainak figyelmébe ajánljuk Kohán György emlékkiállítását. Október 3-án, délelőtt Supka Magdolna művészettörténész nyitja meg a Kossuth Múzeumban. A Ceglédi őszről kiadott 30 oldalas tájékoztató változatos tudományos programról is tudósít. Szeptember 27-én dr. Soés Gábor, a mezőgazdasági és élei mezésügyi miniszter első helyettese a nagyüzemi mezőgazdaság helyzetéről és fejlesztési lehetőségeiről tart előadást. Tanácskoznak az orvosok, pedagógusok, népművelők, a gépipari tudományos egyesület ceglédi tagozatának tagjai. Az amatőrfilm-bemu- tatóra november 22-én kerül sor a Kossuth Művelődési Központban. Érdeklődéssel várjuk a „V.liaayt a tanyasi iskoláknak“ akcióhoz Már eddig is több vállalat és KISZ-alapszervezet csatlakozott a Magyar Televízió és a Bács-Kiskun me- g éi Ta’njerőgazdálkodási Vállalat „Villanyt a tanyasi iskoláknak” felhíváshoz. Most újabb felajánlásokról kaptunk hírt. Ä Kecskeméti Szolgáltató Vállalat KlSZ-alapszerve- zete elvállalta, hogy elvégzi a jakabszállás-felsői tanyai iskola két tanterme és a hozzá tartozó szolgálati lakás villamosszerelési munkáit, Az alapszervezet vezetői kérik a megyei tanács tervosztályát, hogy a munkához szükséges anyag beszerzésében nyújtsanak segítséget. Hétfőn ugyanettől a vállalattól érkezett egy levél szerkesztőségünkbe a Mező Imre asztalos szocialista brigád tagjainak aláírásával. Mivel a villanyszerelési munkához nem tudnak segítséget adni, a brigád tagjai úgy döntöttek, hogy 500 forintot ajánlanak fel az akció támogatására. Egyben felhívással fordulnak a megye összes olyan szocialista brigádjához, amelyek társadalmi munkával nem tudnak az akcióhoz hozzájárulni, tegyenek hasonló felajánlást. Kérésüknek örömmel teszünk eleget remélve, hogy ! mi, gazdasági, politikai köközeli, szomszédos Cegléd változatos rendezvénysorozatát. Bizonyára sokan fel- kerekednek Kecskemétről, Lajosmizséről, megyénk északi részéről egy-egy előadás, hangverseny meghallgatására, vagy a Ber- da kocsmába, a különleges ételek lelőhelyére. H. N. HÁROM KÜLÖNBÖZŐ lapban megjelent három cikkből idézek: 1. „ ... márpedig nem szabad sajnálni a fáradságot az olvasástól, mert az olvasás az ismeretterjesztés legfontosabb módja, még a televízió korában is.. ” 2. „.:. ez a színmű jó alkotás, meggyőző erővel mutat rá hogy az ember a vadonból is paradicsomot teremthet, s a közönséget bevonja e teremtés folyamatába...” 3. „..; ennek a festőnek legfőbb témája a küzdés maga, így válik művészete is a szabaduló ember küzdelmének eszközévé, s lesz e küzdésben szövetséges a néző is ...” Három példa egyazon agitációs téveszme megnyilatkozásából! Aki ugyanis komolyan veszi az idézett szavakat, elfogadja a tételt, hogy az olvasás lényegében holmi jó szándékú többletmunka a napi termelőtevékenység után. Ez a felfogás leegyszerűsíti a színház társadalmi hatását is, és olyan gondolatokat szeretne az olvasóba plántálni, hogy a színművészet a termelés egyik álcázott válfaja. És így tovább ,.. Pedig az, aki könyvet fog a kezébe, azért teszi, mert olvasni jó. Mert az olvasás sorsok szövevényével, tájak szépségeivel, küzdelmek nagyszerűségével ismertet meg. Kosztolányi ezt írta: Lelkem, ha kérte, amit a sors nem adott, Arany János bűvös szavával mulatott. Mennyi akarat, vágy, szenvedély, barátság, ellenségeskedés, az Igazságnak milyen szomja és a boldogtalanság milyen szorongó keserűsége van egyetlen olyan műben, mint például Tolsztoj Háború és békéje?! Az ember fölindultán követi útjukon e könyv hőseit, azonosul * ni, Távlati terv a könyvtárak fejlesztésére A gazdasági, kulturális élet változásai megkövetelik a művelődésügyi intézményektől, hogy vizsgálják felül eddigi tevékenységüket és készüljenek fel az új igények, feladatok vállalására. Kétségtelen, hogy az eddiginél nagyobb figyelmet érdemel a könyvtárügy, mert alapozó jellegű szolgáltatás. Tudjuk hogy gazdasági helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy egyszerre minden igényt kielégítsünk és ez a tény kétségtelenül hatott a könyvtárhálózat fejlődésére. A következő években hosszabb távon, a szükséglettel arányosabban kell meghatározni a kulturális életben a tennivalókat, így kerülhetők csak el az a rány talanságok. Ezeknek az elveknek az alapján készítették el a megyében a tanácsi könyvtárak 15 éves távlati fejlesztési tervüket. A jövőben a könyvtári hálózatot olyan rendszernek kell felfogni, amelynek központja a kor társadala felhíváshoz csa llakozik. sok brigád vetslményeint‘k rnPf?fo,°lő, koztatásra is alkalmas. Azt tervezzük, hogy ilyen, „A”- típusú nagykönyvtár legyen például Kecskeméten és Baján, A hálózati alközpontokban „B" vagy „C típusú könyvtárakat kell fejleszteni. A falusi könyvtárakat, klubkönyvtárakat „D” típusba kell sorolni. Bács-Kiskun megye területén 2 „A" típusú könyvtárat kell kifejleszteni, 6 „B”, 41 „C" és 63 „P” típusút. A tömeges olvasói igények kielégítésére szükségesnek látjuk az eddigi kétmillió forintos könyvbeszerzési keret 50—60 százalékos emelését. Bízunk abban, hogy a megye parlamentje, a tanácsülés terveinket elfogadja, segíti. Csak úgy erősödhet a könyvtármozgalom, ha a tanácsok és a társadalom fokozottabb erkölcsi, anyagi támogatásában részesül. A Magyar Szocialista Munkáspárt politikájában megtestesülő elvekre hivatkozva is javasoljuk : összefogással dolgozzunk a korszerű könyvtárakért. Fenyves ié Góhér Anna velük és legszívesebben útját állná a rájuk törő balsorsnak ... Csak az nem jut eszébe, hogy e művet végigolvasni munka. Napjainkban gyakran tapasztalhatjuk, hogy a legnagyobb nyilvánosság előtt is sokan túlhangsúlyozzák az önművelés fáradságos voltát, egyoldalúan csak a műveltség gyakorlati hasznáról beszélnek és alig ejtenek szót arról, hogy például színházba menni ünnep és öröm, hogy szép képet szemlélni gyönyörűség, hogy idegen nyelven szót érteni valakivel, nem csupán praktikus előny, hanem fölemelő érzés is, mert tágabbá válik tőle a világ. KÉTSÉGTELEN, hogy korunk nagyszerű tudományos és technikai vívmányai elválaszthatatlanok azoktól a kereken egy évszázada tartó roppant pedagógiai erőfeszítésektől, amelyek világszerte százmilliókat vontak be az egyetemes oktatásba, tettek az általános emberi alapműveltség részesévé. Ezeknek a százmillióknak soraiból kerültek ki a feltalálók, tudósok, akik messze az iskolák előtt jártak a világ megismerésében. Eladdig rejtett ösz- szefüggéseket ismertek és tártak fel. Nekik köszönhetjük, hogy az emberiség most már nemcsak felfogja a mindenséget, de lassan be is járja azt, a végtelenség falán dörömböl. Igaz tehát, hogy a megszerzett ismeret végső soron anyagi erővé válik. De kinek jutott eszébe olyasmi, hogy mesét áhltó gyermekének ezt mondja: hallgasd kicsikém a Hófehérke történetét, mert ettől egy lépésnyire van már az elbeszélés, attól pedig egy iramodás a regény, ami már abban is segít, hogy bonyolult társadalmi problémákban igazodj el a technikai és tudományos forradalom korában ... Inkább azt mondjuk mindannyian: hallgasd a mesét, mert szép, France azt írta Epikuros kertje című munkájában: „A művész szeresse az életet és mutassa meg nekünk, hogy szép. Nélküle kételkednénk benne”. Azon lehetne vitatkozni, hogy az élet „csak úgy egyszerűen" szép-e, vagy sem. De elvitathatatlan, hogy a művészet, általában a műveltség sok minden olyat ád a nyers élethez, ami alkalmas arra, hogy vonzóvá tegye azt. Vagy tízszer láttam már A néma leventét és hamarjában nem tudnám elmondani mi szerepe volt Beppónak Agárdy Péter és Zilia szerelmi históriájában. De a darab kulcsmondatára, mint valamennyi néző, én is emlékszem: „Az élet szép. Tenéked magyarázzam j...” ÉS EZ AZT is jelenti: a művészet szép. És egy kicsit tovább menve azt, hogy a megismerés is szép. Ki ne ismerné azt a boldog pillanatot, amikor világossá vált számunkra egy matematikai törvény ? Amikor tapinthatóvá lett, szinte körüljárható lett egy korábban titokzatos, rejtett szabály? Olyan világban élünk, amelyikben nem mindig könnyű eligazodni. Diákkoromban például kizárólag azok futballoztak, akiket boldogított a labdarúgás. Emlékszem — jóllehet akkor az NB I-ben nyílt profizmus dívott — a magyar labdarúgás akkori legnépszerűbb csillaga amatőr alapon játszott, kedvtelésből focizott. Vajon van-e ma NB 11-es játékos, aki minden anyagi érdek nélkül rúgja a bőrt? Nemrégiben arról olvastam lehangoló interjút, egy válogatott csatárral, hogy az élvonalbeli játékosok bizonyos hányada csak a megélhetésért sportol, örömöt már nem talál benne. E felé tartanók az önműveléssel is ? ... Egy-két apró jel már ilyesmire utal. Néhol már találkozunk a műveltség profesz- szionistáival. A különböző szellemi vetélkedők résztvevőit már pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékekkel kecsegtetik arra az esetre, ha eredményesen szerepelnek. Miként a beat-együttesek hivatásos együtesekké váltak az első Ki mit tudok után, úgy ismeri meg lassan az ország azokat is, akik három percen belül kibar- chobázzák Kleopátra tűjét, vagy a hedonizmus fogalmát. És nem érmet, dicsőséget, vagy könyvjutalmat kapnak érte, hanem meglehetős összegű készpénzt. Lehet, hogy eljön az idő, amikor valamilyen rejtett alapból — amilyenekből a sportolóknak öröklakást és hasonlókat vásárolnak — leszurkolnak némi készpénzt irodalombarátoknak azért mert megtanulták a Nemzeti dalt?,,. ÉLETEMBEN már any- nyi minden fordult elő, ami korábban lehetetlennek rémlett, hogy félek: még ilyesmi is megeshet. De a jó vers, a szép regény, az igazi műalkotás enélkül is utat talál majd a szívekhez és az értelemhez. És az ember nem tekinti robotnak önnön műveltségének pallérozását. Mert a több tudás, a többé válás öröme legalább annyira hozzátartozik embervoltunk lényegéhez, mint a társadalmat felemelő munka és küzdés. B. N. E. Ifjúsági képzőművészeti pályázat tudományos igényű tájé- megyei könyvtárigazgató A KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága, a KISZ VIII. kongresszusa tiszteletére a megyei küldöttértekezlet alkalmából ifjúsági képzőművészeti pályázatot hirdet a fiatal alkotók körében. A pályázaton 26 éves korig minden fiatal részt vehet olyan munkával (legfeljebb 5 képpel), amelyek országos, illetve megyei kiállításokon még nem szerepeltek. A pálvamunkákat 1971. október 15-ig kell beküldeni a KISZ Bács- Kiskun megyei Bizottsága (Kecskemét, Ady Endre u. 18.) címére. Az értékes tárgyjutalmak odaítéléséről szakmai zsűri dönt, amelyeket a kiállítás megnyitásakor adnak át a legtehetségesebb fiatal alkotóknak,
