Petőfi Népe, 1971. szeptember (26. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-23 / 224. szám
Megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) tekben; jövedelmük lényegében a szövetkezet eredményeitől függ, élvezik a szövetkezés előnyeit, de viselik gazdálkodásuk kockázatát is. — A Magyar Népköztársaság csakis a kizsákmányolástól mentes szövetkezés szabadságát ismeri el, azt védi és támogatja. A törvényjavaslat hangsúlyozza, hogy gazdasági céljuk a tagok anyagi jólétének előmozdítása és egyben tervszerű, gazdaságos közreműködés a társadalom sokrétű igényeinek kielégítésében. A jól működő szövetkezetek éppen ilyen módon szolgálják helyesen a társadalom, de a szövetkezetek és a tagok egyéni érdekeit is. Amely szövetkezetben elfeledkeznének erről a fontos elvről, ott megsértik a közérdeket és előbb- utóbb a törvényes rendet is. A társadalmi, a csoport- és az egyéni érdekek vizsgálatánál alapvetően abból helyes kiindulni, hogy a munkáshatalom, a szocialista állam viszonyai között ezek az érdekek többségükben megegyeznek és szociálisa módon érvényre jutnak. Ennek az összhangnak politikai alapja a kölcsönös bizalom. A szocialista állam bízik a szövetkezetekben mint társadalmunk egyik fontos gazdasági és társadalmi intézményében, a szövetkezetekbe tömörült milliók ugyancsak bizalommal vannak szociálisa államunk politikája és az általa tervszerűen irányított gazdasági rendünk iránt. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy a (örvényjavaslat megszünteti azt a több mint két évtizedes egyenlőtlenséget, mely a különböző szövetkezeti ágazatok .jogi szabályozását jellemezte. Ez az egyenlőtlenség különösen a gazdaságirányítási rendszer reformjával mutatkozott meg, amikor a mezőgazdasági szövetkezetek az 1967. évi 3. törvényben már az új követelményeknek és gazdasági súlyuknak megfelelő szabályozást nyertek. Az előterjesztett törvényjavaslat lényegében betetőzése annak a folyamatnak, amely az átfogó szövetkezetpolitikai elemzés nyomón az 1969- bon kiadott átmeneti rendelkezésekkel áz ipari és a fogyasztási típusú szövetkezeteket is kiemelte az egymástól függetlenül alakult. gyakran esetleges, a tényleges fejlődés által már meghaladott korábbi jogi szabályozások köréből. — Az egységes szövetkezeti törvény előkészítése kapcsán felmerült a kérdés: beszélhetünk-e egységes szövetkezeti mozgalomról, és lehetséges-e valamennyi szövetkezeti ágazat jogi kérdéseinek egységes szabályozása? Lehetséges, mert: bár az egyes szövetkezeti ágazatok eltérő tevékenységet folytatnak és megvannak a maguk sajátosságai, mégis tisztázódtak és kiforrottak azok a közös vonások, amelyek mindegyik szövetkezeti formára egyaránt jellemzőek. Az egységes szövetkezeti törvény megalkotásának lehetőségét éppen a közös ismérvek, az azonos elvek szerint működő közösségek, a szövetkezeteken belüli társadalmi viszonyok sok azonos vonása adják. Szükség van arra is, hogy az egy-egy szövetkezeti ágazat konkrét tevékenvségi Körét, a többi ágazattól eltérő sajátosságait az egységes törvényen alapuló, azzal összhangban álló ágazati jogszabályok rendezzék. Egységes elvek, egységes nézőpont, egységes szabályozás a tő kérdésekben, de lehetőség az egyes szövetkezeti ágazatok speciális követelményeinek rugalmas szabályozására: ez az előterjesztett törvény szabályozási módszere. Következésképpen : a korszerű szövetkezetpolitikai elvekhez korszerű jogi szabályozási módszer párosul. Az egységes törvénynek és az ágazati jogszabályoknak közös vonásaként említette meg Korom Mihály, hogy tág teret engednek a szövetkezet önszabályozása szamára. Utalt arra, hogy a demokratizmus — a gazdasági önállósággal párhuzamosan — a szövetkezeteknek az önkéntességen alapuló létrehozása, szétválása, egyesülése vagy megszűnése, továbbá a belső ön- kormányzat útján kap igazi tartalmat. A törvény rendelkezései ezt jól biztosítják. A szövetkezetekre, mint a demokratikus önkormányzat alapján működő szervezetre jellemző, hogy minden alapvető kérdésben — természetesen a jogszabályok keretei között — a tagság dönt: a szocialista önkormányzat nemcsak a nagyobb hatáskört, de a nagyobb felelősségvállalást is magába foglalja. A szövetkezetek országos és területi érdekvédelmi szerveinek kiépítése az önkéntesség és az önállóság elvéből következően szintén csak önkéntes alapon történhet. Lényeges annak az elvnek törvényi szabályozása, hogy a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei között nincs semmiféle alá-, vagy fölérendeltségi viszony. A szövetkezeti kongresszusok, illetve a szövetkezetek maguk hozzák létre ezeket a szerveket azért, hogy azok társadalmi és gazdasági síkon védjék érdekeiket. Az érdekképviseleti szervek mozgalmi eszközökkel és szolgáltatások nyújtásával segítik a szövetkezeteket. Ennek érdekében a törvényjavaslat megfelelő jogosítványokat ad számukra. A törvényjavaslat demokratikus szemléletét érzékeltetve mutatott rá a i miniszter, hogy egyenrangúnak ismeri cl a szövetkezetben végzett munkát a társadalmi tulajdon más szervezeteiben végzett munkával, azonos anyagi és erkölcsi elismerésben részesíti azt. — A szövetkezetekkel kapcsolatosan is szükség van meghatározott államijogi tevékenységre, nem | utolsósorban éppen a szövetkezetek érdekében. A szocialista szövetkezeti mozgalom sem tűzött maga elé olyan célokat, hogy semleges, az államtól elkülönült „területen kívüli” szervezet legyen. Arra azonban az állam és a szövetkezetek részéről egyaránt szükség- van, hogy a kapcsolatok igazán elvi alapokon nyugodjanak, és tartalmukban a közös érdekek jussanak kifejezésre. Ezt csak a szocialista állam és a szocialista szövetkezetek kapcsolatai valósíthatják meg igazában. A szövetkezetekkel kapcsolatos állami tevékenység a szövetkezeti életviszonyok jog’ szabályozása, az állam gazdasági irányítása és hatósági tevékenysége, végül a törvényességi felügyelet keretében valósul meg. Ennek kapcsán megemlítette, hogy jogszabályok határozzák meg — egyebek között — a szövetkezetek tevékenységi körének terjedelmét is, tehát azt, hogy mivel foglalkozhatnak, illetve mi tilos a számukra. Növeli a törvényjavaslat a közgyűlés hatáskörét, a szövetkezeten belüli ellenőrzés hatékonyságát, a vezető szervek felelősségét, a felügyelő bizottság jogkörét is. A szövetkezetek gazdasági tevékenységüket a jövőben is a mindenkori gazdasági szabályozók, a társadalmi vagyonvédelmi, szabvány, közegészségügyi, biztonsági stb. követelmények állami előírásai szerint végezhetik. Befejezésül az igazság-! ügy-miniszter hangsúlyozta: — A törvényjavaslat célja, megállapítani az egész szövetkezeti mozgalmunk számára irányadó elveket és azokat az alapvető közös szabályokat, amelyek minden szövetkezetre egyaránt vonatkoznak annak érdekében, hogy a szövetkezeti mozgalom valamennyi ágazata szocialista építőmunkánk követelményeinek megfelelőén fejlődjék tovább. Kívánatos, hogy amilyen nagy aktivitás volt tapasztalható a törvény előkészítése során, ugyanilyen tett- rekészség legyen a végrehajtásban is a nagyszámú szövetkezeti tagság és egész társadalmunk javára, a szocializmus hasznára. Korom Mihály a kormány nevében kérte az országgyűlést, hogy a szövetkezetekről előterjesztett törvényjavaslatot vitassa meg, és emelje törvényerőre. Ezután dr. Bodnár Ferenc Borsod megye 23. számú választókörzetének képviselője, a törvényjavaslat bizottsági előadója ismertette a szövetkezetekről szóló törvénytervezet elő-' készítési munkáit. Hangsúlyozta, hogy az új törvény a társadalmi érdekkel együtt szolgálja a csoportok és az egyének érdekeit is. Szünet következett, majd Varga Gáborné elnökletével folytatódott a gyűlés. Dr. Molnár Frigyes felszólalása Elsőnek dr. Molnár Frigyes Bács-Kiskun megye 3. számú választókörzetének képviselője, a SZÖ- VOSZ elnöke emelkedett szólásra. Dr. Molnár Frigyes kiemelte: a törvénytervezet igen széles körű és valóban demokratikus előkészítése során az egyes szövetkezeti ágazatok országos testületéi — közöttük a SZŐ VOSZ, valamint az Országos Szövetkezeti Tanács is — több alkalommal kifejtették és képviselték a szövetkezetek álláspontját. Az a véleményük, hogy az új szabályozás szocialista törvényhozásunk egyik kiemelkedő jogalkotása: A továbbiakban hangoztatta, hogy a szövetkezetek a gazdasági reform kedvező körülményei között különösen dinamikusan fejlődő szervezetekké váltak. A korszerűsödő igények szerint formálják tevékenységüket és belső életüket. Fejlettségi szintjük ugyan napjainkban nem egyforma, s nagyfokú a differenciáltság közöttük, fejlődésük fő iránya azonban teljesen egyértelmű: az újabb fellendülés időszakát élik. Tevékenységük kiterjesztésével, belső önkormányzati életük fejlesztésével mind jobban, megfelelnek a tagjaik, valamint a társadalom támasztotta követelményeknek. A szövetkezeti mozgalom kibontakozásának - bizonyítékaként említette meg a szövetkezetek tevékenységi körének lényeges bővülését, és . azt, hogy nagy számban alakulnak új szövetkezetek. Utalt arra, hogy az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek a városokban is mindinkább kiépítik hálózatukat, s hogy a korábbi hagyományok felújításával fellendülőben van a munkásak fogyasztási szövetkezése. Hazánk nagyszabású lakásprogramjának megvalósításában — a lakásfenntartó szövetkezetek mellett — egyre nagyobb szerephez jutnak az új típusú lakásépítő szövetkezetek. Növekvő számban alakulnak garázsszövetkezetek és üdülőszövetkezetek Is. Kiemelte a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a SZŐ VOSZ vezetői között létrejött megállapodást, amelynek alapján a munkások fogyasztói érdekeinek védelmére, igényeik jobb kielégítésére^ lakás- körülményeik javítására hatékonyabbá vábk a szak- szervezetek helyi szerveinek és a fogyasztási szövetkezeteknek az együttműködése. Az ifjúmunkások hason1 ó. igén veinek kielégítésére a SZÖVOSZ a KISZ-szel - kötött ugyanilyen jellegű megállapodást. Nyomatékosan aláhúzta: a szövetkezés hazánkban válóban élő mozgalom, és a lakosságunknak csaknem félét érintő sokrétű társadalmi-gazdasági folyamat. Célszerű tehát, hogy szocialista államunk törvényben szabályozza a szövetkezés legfőbb kérdéseit Hangsúlyozta, hogy most valamennyi szövetkezeti ágazatnak egy, közös jogforrása lesz: a szövetkezetekről szóló törvény. Dr. Molnár Frigyes után Fülöp László Tolna megyei, Kovács Sándor Pest megyei, Papp József Borsod megyei, Szviridov Ivánná Szabolcs-Szatmár megyei képviselő szólalt fel, majd ebédszünet következett. Ebédszünet után Apró Antal elnökletével folytatta tanácskozását az országgyűlés. Elsőként Fehér Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Majd Vass József Csongrád megyei, dr. Tamás László Heves megyei, 1 Radnóti László Somogy megyei, Szabó István Hajdú- Bihar megyei képviselő, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, Pájer Imre győri, tsz-elnök, Horváth Kálmán Veszprém megyei, tsz-el- nök, Bollók József né Borsod megyei képviselő, műszaki ügyintéző szólalt fel. Kapíller Imre Vas megyei tsz-elnök, Rév István Csongrád megyei képviselő és Fábián Márton Szolnok megyei, tsz-elnök felszólalása után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós a vitát lezárta, s dr. Korom Mihály igazságügy-miniszternek adta meg a szót, aki válaszolt a vitában él hangzott észrevételekre. Az igazságügy-miniszter válasza után határozathozatal következett. Dr. Beresztóczy Miklós előbb szavazásra bocsátotta a felmerült módosító javaslatokat, amelyeket az országgyűlés egyhangúlag elfogadott. Végezetül az országgyűlés a szövetkezetekről szóló törvényjavaslatot általánosságban és — a már előzőleg megszavazatt módosításokkal — részleteiben egyhangúlag elfogadta. Ezzel a szerdai tanácskozás befej eződött. Csütörtökön — 10 órákor — az ifjúságról szóló törvényjavaslat tárgyalásával folytatja a munkáját az országgyűlés. (MTI) Csatlakozunk a felhíváshoz Ipari tanulók levele a szerkesztőséihez Keddi lapunkban jelent meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a KISZ megyei bizottsága együttes felhívása a tanyai iskolák villamosításával és a kollégiumi alap létesítésével kapcsolatban. A felhívásra elsőként a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának ipari tanulói válaszoltak. Levelük a. következődet tartalmazza: „Mj a SZIM Kecskeméti Gyára tanműhelyében tanuló első- és másodéves szakmunkástanulók csatlakozunk a Petőfi Népe szeptember 21. számában megjelenti felhíváshoz. Tudjuk és megértjük azon diáktársaink nehéz helyzetét, akik mostoha körülmények között, lámpafénynél kénytelenek tanulni. Szeretnénk, ha minél többen olyan körülmények között készülhetnének az életre, hogy hazánk, a Magyar Népköztársaság hasznos, jól képzett dolgozói legyenek. Ennek érdekében vállaljuk, hogy az év végéig oz OTP Bács-Kiskun megyei Igazgatósága 597—500 számú számlájára 5 ezer forintot befizetünk. Ezt az összeget a termelést segítő társadalmi munkából kívánjuk előteremteni. Felhívjuk megyénk szakmunkástanulóit, hogy ők is csatlakozzanak ehhez a mozgalomhoz. Az ipari tanulók nevében: Bérczy Gyula, Horváth Lajos elsőéves tanulók és Lakatos Tamás, Bódogh Éva másodéves tanulók, csoportbizalmiak.” Ehhez az elhatározáshoz csak gratulálni tudunk és további jó munkát, jó tanulást kívánunk. Nem lesz járvány Decemberben kezdik a védőoltásokat Budapesten sok a meghűléses, náthás, hurutos megbetegedés, a torokfájás. Dr. Virágh Gyula főorvos, a KÖJÁL járványügyi osztályának vezetője elmondta, a meghűléses betegségek számának növekedése a hirtelen bekövetkezett és elég tartósnak bizonyult hideg rovására írható. Influenza nincs, ilyen megbetegedést egyébként az országban sem tapasz4z országban elsőként Rajtitkárkép zés Rács megyében Az ■ úttörővezető-képző táborok munkájáról, a közelmúltban megtartQtt csapatvezetői értekezletek tapasztalatairól tárgyalt tegnap délelőtt Kecskeméten, a Szalvai Mihály úttörőházban az úttörőszövetség megyei elnöksége. Az írásos beszámoló mellett Fekete Béla, a KISZ megyei bizottságának munkatársa az őrsvezetők a csa- natvezetők, a raititkárok, s a tanítóképzős hallgatók tanfolyamainak eredményeit ismertette. Mint mondotta a csapatvezetőségek, illetve a városi, járási elnökségek megfelelően foglalkoztak a továbbképzéssel, a gyermek- és ifjúsági mozgalom aktuális elméleti, gyakorlati kérdéseivel. Az elnökség tagjainak megítélése szerint az országban elsőként Bács- Kiskunban bevezetett titkárképzés eredményeként az elmúlt hónapokban sokat fejlődött és javult az úttörőrajok munkája. Síi* taltak, sót Európában sem. Mint a legutóbbi évek tapasztalatai mutatják, az influenza hazánkba január végén, február elején szokott betörni, a fővárosban február a kritikus hónap. Minthogy a hongkongi törzs a legutóbbi két évben okozott járványt, és a lakosság nagy része az átvészelés miatt immunissá vált, hacsak a kórokozó időközben meg nem változik, nem kell járványtól tartanunk. Ennek ellenére a KÖJÁL természetesen résen áll, és mint minden évben, október elsejével az idén is munkába lép a figyelőszolgálat, amely napról napra meg tudja ítélni a helyzetet. Valószínűleg decemberben újból lesznek védőoltások. Tudni kell azonban, hogy az oltás nem ad teljes védettséget. A védettség két hét alatt fejlődik ki._ Ezért járvány idején már késő oltani, ugyanígy értelmetlen volna a túl korai oltás is. Egyébként az oltás legnagyobb előnye, hogy eredményesen használható a veszélyes szövődmények megelőzésére, ezért az idén is elsősorban a legjobban veszélyeztetett idős és beteg embereket igyekeznek majd
