Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)
1971-08-06 / 184. szám
1971. augusztus 6, péntek 5. oldal Megjelent sí Forrsís július—augusztusi száma Az irodalom, a művészet és a tudomány kecskeméti műhelye, a Forrás folyóirat, ezúttal is felhívja magára a figyelmet. Buda Ferenc költő, a finnugor eredetű mordvin népköltészet remekeit mutatja be. A versek gyönyörű színekkel kibontott drámaiságát, a testvérnép balladahőseinek miénkhez hasonló Kőmíves Kelemen-i végzetességét, igazi művészi hitelességgel teremti szamunkra újjá.- Arcokat villant fel a folyóirat egy elbeszélés és néhány vers erejéig a román és a jugoszláv irodalomból is. Izgalmas olvasmány a fiatal román író, Augusztin Buzura „Figyelem, sötétedik...” című írása, amely a Romania literara, 1970. április 9-i számában jelent meg és nagy feltűnést keltett. Akasztó szülöttét, Kiss Benedek költőt, a Kilencek csoportjának egyik legeredetibb hangú lírikusát, Tornai József mutatja be; szenvedélyes hangon bizakodón. A költészet napjára megjelent „Magunk kenyerén” című fiatal költők antológiájában Juhász Ferenc méltatta ízes Mihály .kemény, emberhitű líráját, akinek verseiből ebben a számban is olvashatunk. „Egy kis séta a váradi ' hársfasoron” című írás Dénes Zsófia tollából: ki másról szólhatna, mint Ady Endréről, pontosabban a vele kapcsolatos kutatások körülményeiről. A Hazai tükörben jelent meg Zoltán Zoltán Szőlő vagy cellulóznyár? című" irodalmi ric -ti;. Kunszabó Ferenc 111 Márton kandidátust, a ne >s csillagászt, a MTA Csillagvizsgáló Intézete Bajai Obszervatóriumának vezető,'ét mutatja be. A Kori :ont rovatban Porn. Hs Béla, a kolozsvári - Utur. .c című magyar nyelvű irodalmi hetilap 25 éves történelmi és irodalomtörténeti szerepéről ír. A Jegyzetünk rovat érdekessége Veres Péter kiadatlan jegyzetei. Közoktatásunk égető igondjaival foglalkozik Márkus István Noteszlapok iskolaügyben című írása. Hatvani Dániel új szemszögből elemzi Buda Ferenc költői világát. A Szemle rovatban Illyés Gyula, Fodor András, Fé- ja Géza, Barta Lajos, Dér Zoltán, Kovács György és Kurkó Gyárfás közelmúltban megjelent írásairól olvashatunk recenziót. Nemcsak íáucdalfesiíivál A nyár nemcsak a táncdalfesztivál, a könnyű show-műsorok évadjának Ígérkezik a televízióban. Számos koncert, operaközvetítés teszi még színesebbé, még változatosabbá a képernyő híveinek esti szórakozását. Érdekesnek ígérkezik az a nagyszabású koncert, amelyet a Pest megyei Tanács díszudvaráról sugároznak, színesben. Ugyancsak rendkívüli élmény lesz Pietro Mascagni: Parasztbecsület című operájának műsorra tűzése is. A milánói Scala ének. és zenekarát nem kisebb mester, mint Herbert von Karaján dirigálja. Zenei csemegének ígérkezik az augusztus 20. ünnepi koncert is: a Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekara tolmácsolásában Erkel Ferenc, Bartók Béla és Hector Berlioz műveket hallhatnak a nézők. Mathiász-emlékünnepség — Jubileumi évkönyv Előkészületek a Petőfi-évfordulóra A Katona József Társaság őszi—téli tervei jh.z utóbbi hónapokban — a sikeres téli és tavaszi rendezvények után — keveset hallottunk a Katona József Társaságról. Felkerestük Fehér Sándort, a megye legrégibb irodalmi egyesületének az elnökét, hogy tájékoztassa lapunkat terveikről, elgondolásaikról. Válaszait az alábbiakban foglalhatjuk össze. Az egyesület fennállásának 80. évfordulóját méltó körülmények között szeretnénk megünnepelni. November 11-én közgyűlésen tisztelegnek az alapítók emléke előtt és foglalják össze a nyolcévtizedes út tanulságait Kiadják a társaság jubileumi évkönyvét is, mintegy százhatvan oldal terjedelemben. Az első rész az egyesület történetét tartalmazza, Heltai Nándor feldolgozásában. Pozs- gai Imre, Orosz László és mások emlékeznek a Katona József Társaság elhunyt jeleseire; Molnár Erik, Szabó Kálmán, Tóth László Bemutatjuk: A jobbágytelki magyar táncegyüttest Jobbágy telek magyarlakta romániai település a Maros felső folyása környékén. A falu fiatalsága és az idősebb korosztály egyaránt hívein őrzi a hagyományokat. A táncos kedv, ha nem is mostani élményekből táplálkozik, de híven eleveníti fel a környék régi aratótáncait, táncos szokásait. Az együttes, a dévai művelődési központ öntevékeny művészeti csoportja. A folklórfesztivál alkalmával Kalocsán arató- kalákát mutatnak be: „Hogy segítik egymást az emberek aratásikor.” Cs. K. munkásságára. A kiadvány összeállítói természetesen beszámolnak az elmúlt évek eseményeiről, a Katona József életművét népszerűsítő rendezvényekről. A felolvasó üléseken elhangzott előadásokból is közölnek néhányat. Nem feledkeztek meg Mathiász Jánosnak, a világhírű szőlésznek közelgő halálozási évfordulójáról. 1921. december 4-én — ötven esztendeje — fejezte be földi pályafutását a „szőlészek királya”. A felolvasó üléseken fórumot kapnak a helytörténészek. Még ebben az évben elhangzik — például — „A homoki szőlő, gyümölcs és az értelmiség” című előadás. Rövidesen sor kerül a Nagykőrösi Arany János Társaság bemutatkozására is. Szeptemberben tartják az évi rendes közgyűlést. Nagy figyelmet fordítanak ezen a szervezeti keretek további erősítésére, mert szeretnék az egyesület tevékeny ségének hatékonyságát, körét a jövőben növelni. Már most megkezdték az előkészületeket a Petőfi-év- forduló színvonalas megün neplésére. Reméljük, hogy ez a gazdag program aktivizálja az egyesület tagjait, találkozik a lakosság érdeklődésével és nem nélkülözi a kulturális intézmények támogatását sem. —i —r ídalml mozgalmak feladatkörébe tartoznak” — állapította meg az elemzés. Ám. mint láttuk, a repülőgép-eltérítők egy része még csak nem is emleget semmiféle politikai célt — a géprablók egy része kalandor elképzelésekből, a szökési szándékból, közönséges bűntettek miatti fe- lelősségrevonás előli menekülés közben követi el bűncselekményét. 1963-ban a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet (az ENSZ szakosított szervezete) Tokióban rendezett tanácskozásán már nemzetközi egyezményt hozott létre a „légi jármű fedélzetén elkövetett bűntettekről és egyéb cselekményekről” — de még nem nyílvánította bűncselekménynek a repülőgépek — akkor még igen ritka — erőszakos eltérítését. A géprablások szaporodása miatt aztán az ENSZ 1969-es és 1970-es közgyűlésén határozatot fogadtak el, amelyben felhívták a tagállamokat: minden rendelkezésre álló eszközzel vegyék fel a küzdelmet a géprablók ellen. Éppen en- pek az utóbbi ENSZ-határozatnak a szellemében hívták össze a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet konferenciáját 1970 decemberének első két hetére Hágába — ott dolgozták ki és fogadták el az első nemzetközi egyezményt a repülőgéprablók szigorú megbüntetésére. (A szervezetnek 11,0 állam légitársaságai a tagjai — ezek közül 77 állam megbízottai jelentek meg Hágában. A szovjet delegáció mellett a szocialista országok — közöttük hazánk is — képviseltették magukat.) Ez az egyezmény megállapítja: repülőgéprablás bűncselekményét követi el az, „aki repülés közben jogellenesen és erőszakkal való fenyegetéssel hatalmába kerít vagy ellenőrzése alá von egy repülőgépet, vagy megkísérli e cselekmények valamelyikének elkövetését”. Ez büntetendő súlyos cselekmény — és a hágai egyezmény óta az aláíró országok fel is lépnek minden repülőgéprabló ellen, Egyelőre kompromisszumos megállapodás született a kiadatás kérdésében — még nem fogadták el a szocialista országoknak azt a javaslatát, hogy a repülőgéprablót adják ki annak az országnak, amelynek területén (repülőgépén) a bűncselekményt a tettes végrehajtotta. A kiadatás most csak akkor kötelező, ha már előzőleg volt kiadatási egyezmény az érintett országok között. Üj dolog azonban az, hogy ha nem adják ki a repülőgéprablót, az az ország, amelynek területén tartózkodnak, köteles büntetőeljárást indítani. És nem is akárminő büntetőeljárást, hanem súlyos közönséges bűncselekményekre előírt törvényes eljárást — azaz az egyezményt elfogadó államok nem minősíthetik politikai bűncselekménynek a repülőgéprablást.., A hágai megállapodás óta tehát a repülőgéprablóknak kevés esélyük van arra, hogy elkerüljék a tettük büntetőjogi következményeit. (Persze az a tény, hogy a nemzetközi szervezet 43 tagállama nem vett részt a hágai megállapodás kidolgozásában, s nem is írta alá azt. komoly hiány. Éppen azért a szervezet 1971-ben újabb konferenciát rendez: ide meghívják és a munkában való részvételre kérik fel az eddig távolmaradókat is.) Még a hágai megállapodás előtt, amikor az ENSZ közgyűlése ítélte el a repülőgéprablásokat, a szovjet külügyminisztérium szerződésjogi osztályának vezetője, Oleg Hlesztov kijelentette : „Komoly figyelmeztetés ez azok számára, akik ártatlan utasok életének kockáztatásával, az államközi kapcsolatok érdekeinek megsértésével ilyen bűncselekményekre vetemednek... A bűnösök kivétel és megkülönböztetés nélküli felelősségre vonása azért szükséges, mert vannak, akik bűncselekményeiket politikai okokkal motiválják” — szögezte le Hlesztov. A teljes igazság az, hogy a hágai egyezmény életbelépése óta volt ugyan néhány újabb repülőgéprablás — de mindenesetre jóval kevesebb, mint a Nemzetközi Polgári Légügyi Szervezet első, nemzetköz jogi érvényű fellépése élőt* (Következik: BéHin, 1911. június.) Csongrád n\ Az idén is megrendezik a már hagyományos csongrádi napokat A gazdag eseménysorozat. amely augusztus 14-től 21-ig tart, programfüzetét már szétküld- ték. Ez alkalommal Csongrád ’71 címmel külön képes kiadványt jelentettek meg, amely a város történetéről, fejlődéséről ad tájékoztatót Eszerint a Ti- sza-parti települést a honfoglaló Ond vezér alapította, később fia, Ete építtette újjá. A Tisza és Körös deltájában az egykori fekete várra épült későbbi települést megőrzik az utókor számára. A város centrumában múzeumot alkotnak a zegzugos kis utcán 200— 250 évre becsült nádfede- les vályogházai. Körülötte magasodnak az új városrészek. a modern lakóházak és egyéb építmények. Ez a város készült most fel nyolcnapos programmal, vendégfogadásra. A kiállítások egész sora tárja fel a vidék sajátos népművészetét, iparát, ősi mesterségét, a halászatot. Külön tárlat nyílik népi bútorokból. s bemutatják a helyiipar legszebb termékeit is. A sportrendezvények is a régi hagyományokhoz kötődnek: horgászverseny lesz, lovasbemutatóra kerül sor. és kubikos öttusa szórakoztatja a vendégeket. A vendéglátóipar pedig igazi tiszai hal-»elével várja a szomszédos megyék érdeklődőit „Folytassa, Hacsek1“ — de ne így... Aki valaha is foglalkozott népműveléssel, igazolhatja: júliusban, dologidőben mekkora rizikóval jár faluhelyen szórakoztató műsorokat szervezni, különösen ha az időpont nem valamely „jeles napra” esik, hanem csak egy szürke szerda estére. Kun- szentmiklóson (mivel a művelődési otthon alkalmatlan nagyobb műsorok rendezésére) lassan hagyományossá kezdenek válni ezek a szerda esti, mozihelyiségben tartott szórakoztató műsorok. A július 28-án, 20 órára hirdetett „Folytassa Hacsek !” című esztrádműsor- ra készült a község apraja- nagyja. A külterületekről (Bodakút, Bösztör, Kunbá- bony stb.) is szép számú szórakozni vágyó érkezett: kerékpáron, motorbiciklin, lovas kocsin. Mindenki sok derűre, kacagásra számított, hiszen a művelődési otthon vezetősége az ŐRI útján nem kisebb nevű művészeket szerződtetett, mint Fónay Márta érdemes művészt, Kibédi Ervin Jászai-díjast, Garas Dezsőt, Hlatki Lászlót, Lehoczky Zsuzsát, Balázs Esztert, Gábor Krisztinát és másokat. A 25 forintos belépőjegyért is méltán várhattak el fővárosi színvonalat. Sajnos, az ORI-műsor sokakban csalódást keltett. Az első meglepetés akkor érte a közönséget, amikor a népszerű Garas Dezső helyett, a nem kevésbé híres mágus, Rodolfó lépett a színre. Igaz — és ez dicséretére legyen mondva —, a világhírű bűvész valósággal elkápráztatta hódolóit, de sajnos, a kalapból ő sem tudta Garast elővarázsolni. így aztán . Lehoczky Zsuzsával már meg sem próbálkozott, aki általunk a mai napig ismeretlen okok miatt, szintén nem érkezett meg. A címben is szereplő két közkedvelt figurát, Hacse- ket és Sajót formáló Kibédi Ervin és Hlatki László műsorára majd egyórás szünet után került sor. Az történt ugyanis, hogy a két várva-várt művész éjjel negyed egy körül vergődött elő, holtfáradtan. Időközben állítólag, még másik két helyen is felléptek, s bizony, nem kis erőfeszítésükbe került, hogy a harmadik helyen is helyt álljanak. Nem csalódtunk ugyan játékukban, de mégis keserű szájízzel, a közel 5 órán át tartó maratoni műsortól és a hőségtől eltikkadva vánszorogtunk haza. A tanyasiak éppen idejében, úgy három óra felé térhettek nyugovóra, illetve kezdhettek a mezei munkába. Summázva a történteket, elmondhatjuk, hogy az ilyen „rászervezéses műsorok” nem szolgálják a vidék színvonalas szórakoztatását. Az Országos Rendező Irodának alaposan felül kellene vizsgálnia a kiadott műsorengedélyeket, hogy ne forduljanak elő hasonló sajnálatos esetek. Ha már egyes művészek (egészségüket és művészi hírnevüket nem sajnálva) nem tudják szabályozni teherbírásukat, a műsorirodának kellene ezt megtennie, nagyobb közmegelégedésre! Kovács Sándor művelődésiotthon-igazgató Knnszpnt.iniklöa
