Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-01 / 180. szám

4. oldal 1971, augusztus 1., vasárnap A z a körülmény, hogy a Bácska Ktsz gaz­dasági és pénzügyi helyzete nem egészen olyan, ami­lyennek vezetői szeretnék látni és elhitetni a kívül­állókkal, a tagság közérze­tére is rányomja a bélye­gét. Még inkább így van ez, ha számításba vesszük, hogy már a NEB-vizsgálat is a személyi ellentétek, a pattanásig éleződött „bel- villongások” feszültségek­kel terhes légkörében zaj­lott le. S erre a vezetés maga­tartása nem csekély okot adott. A szövetkezeti de­mokrácia sorozatos meg­sértése. sőt fontos követel­ményeinek semmibevétele nagymértékben előidézője volt a két év előtti vál­ságnak is. Részletek a NEB vizsgá­lati jegyzőkönyvének ide­vonatkozó megállapításai­ból: „Az elnök többször ál­lította, hogy az 1967. IV. negyedévben elkészült mű­ködési szabályzat van ér­Ingoványos talajon 11. Hallgatni és helyeselni vényben. Bemutatott egy- egy példány átadására vo­natkozó átvételi elismer­vényt a műszaki vezető és a főkönyvelő részére. A műszaki vezető később írásban igazolta, hogy csak tanulmányozásra vette azt ét.” „Az év végi mérleg az ellenőrző bizottság által nincs aláírva, az ellenőrző bizottsági éves tevékeny­ségről szóló beszámolója erről nem tesz említést.” „A népi ellenőrök mun­kái során többször tapasz­taltak a ktsz dolgozói kö­zött olyan hangulatot és véleményeket, hogy az el­nök küldöttközgyűlésre hívja össze azokat a kül­dötteket. akik az elnöknek nem mondanak ellent és készségesen jóváhagyják az előterjesztést.” Akadt egy ember. Ez utóbbi megállapítás rendkívül fontos momen­tumra figyelmeztet: a mel­lőzött szövetkezeti demok­ratizmus közepette is akad­tak olyan emberek, akik a mulasztásokra nemcsak odafigyeltek, de szóvá is tették azokat, s azonkívül a fékevesztett termelésnö­vekedés veszélyeit is ér­zékelték. Ilyen ember volt Virágh Ferenc műszaki vezető és elnökhelyettes. Bejelentésére indult meg a NEB-vizsgálat -miután, észrevételei nemcsak a szö­vetkezet vezetőségében, de egyes községi és járási fó­rumokon sem találtak meg­hallgatásra. Ám e lépésé­vel végképp kihívta maga ellen az elnök és a hozzá közelállók ellenszenvét. Hamarosan elkövetkezett a kenyértörés ideje. Saj­nos, az igazsághoz hozzá­tartozik, hogy erre közgyű­lési „segédlettel” került sor, 1969, szeptember 29-én. A NEB-jegyzőkönyvek kö­zött tucatszámra találhatók olyanok, amelyek egyértel­műen arra utalnak: Heré- di Kálmán és hívei a köz­gyűlés előtti napokban ak­tív szervezőmunkát fejtet­tek ki, hogy a tagság Vi­rágh Ferenc ellen foglal­jon állást. S tették ezt ígé­retekkel, s megfélemlíté­sekkel egyaránt. A párttitkár — ezt a tisztségét tavaly október óta látja el — azt hangoz­tatja, hogy hasonló kortes­kedéstől Virágh Ferenc sem riadt vissza. Sőt mun­kaidejének tekintélyes ré­szét arra fordította, hogy megszervezze a személye körülbástyázását. Szó szerinti részlet a párttitkárral folytatott, magnószalagon rögzített beszélgetésemből: „— De ha tette ezt vé­dekezési reflexből? — Nem hiszem .. — De hátha szüksége volt rá? — Lehetséges.” Fogadjuk el azt a válto­zatot, hogy mindketten szervezkedtek. Ez esetben is Herédi és „köre” ma­rasztalható el inkább, ré­szint mint kezdeményezők, másrészt, mint amúgy is, az ilyen eszköz alkalma­zása ..nélkül-, is hatalmi — tehát előnyös — helyzet­ben levők. Virágh Ferenc a közgyű­lést követő napon jogvé­delmet kért a járási ta­nács vb-től. Megkapta. A ktsz fellebbezésére a me­gyei tanács vb elnöke is jóváhagyta a jogvédelmet kimondó határozatot, azzal, hogy „indokolt Virágh Fe­rencnek műszaki vezetői beosztást a vezetőség által meghatározott műszaki fel­adatkörrel, új állás szerve­zésével megoldani.” És erre a ktsz? — Meghagyták a címe­met és a fizetésemet. Kine­veztek a szolgáltató ágazat élére. Azelőtt több mint ezer ember munkáját irá­nyíthattam. Most tartoznak hozzám huszonkilencen. Más típusú ember talán örülne is ennek: kevesebb a gondja. De számomra kétségbeejtő a helyzet. S még nincs vége ... Másho­vá kerül rövidesen a két­személyes üvegező- és kép­keretező részleg. Aztán a rádió- és a tv-szervizre ke­rül majd sor. Lassanként ország nélküli király le­szek ... És akkor a főnö­keim megkérdezhetik: mi­nek is vagyok én itt. És még tizennyolcán Felmerül az a gyanú is, hogy talán a most 53 éves és másfél évtizede itt dol­gozó Virágh Ferenc feje fölött eljárt az idő — a szakmai hozzáértés és szín­vonal tekintetében is. De ilyesmiről szó sincs: a szö­vetkezet széles hálózatá­nak kiépítésében jelentős szerepe volt. Érdekes ada­lék ehhez a NEB egyik megállapítása: „... Virágh Ferenc kénytelen volt a kelleténél többet bent (vagyis az irodában — H. D.) tartózkodni, mert a fő­könyvelő és az elnök éve­ken keresztül tanultak, fel­sőfokú _ El mentek Jánoshalma tsz-műhelyeibe, az ÁFÉSZ- hez, vagy önálló kisiparo­sok lettek. Béres János pél­dául ma Jánoshalma taxi­sofőre. Mellesleg munkás- őr is. — Négy és fél évig dol­goztam a ktsz-nél, mint gépkocsivezető. Tehergép­kocsin kezdtem, majd sze­mélygépkocsira kerültem. Amíg nem bíráltam a ve­zetést, addig megbecsült ember voltam. De amint szót emeltem a visszássá­gok ellen, rögtön cserélget­ni kezdték alattam a ko­csit. Utoljára egy félig széthullt Csepelre tettek. Nem bírtam tovább, eljöt­tem. Tovább állt egy brigád Varga Endre, a vasipari részleg vezetője ez év ta­vaszán hatodmagával ment át a tsz-közi vállalkozás kéleshalmi gépműhelyébe. Hányattatásukat így mond­ja el: — Jómagam 11 évet hagytam ott a ktsz-nél. Életemnek azt az időszakát, amikor az embernek leg­inkább kedve van dolgoz­ni. Nem is volt velem sem­mi baj, amíg a vezetők tudomást nem szereztek arról, hogy én is elmond­tam néhány dolgot a népi ellenőröknek. Az elnök és közöttem elmérgesedett a helyzet, és úgy láttam jó­nak, ha jogvédelmet kérek. Megkaptam. De jött a re­torzió. A vasasrészleg ak­kor mintegy száz főből ál­lott. Olyan döntés született bent, hogy a részleget át­viszik az építőipar irányí­tása alá. Néhányan felszó­laltunk, hogy nem kívá­nunk a kőművesekhez tar­tozni. Rendben van, mond­ták, s tízen együtt marad­tunk továbbra is, külön kis részleget alkotva. Tágas, jó műhelyünkből kitettek ben­nünket egy féltetős színbe. Egy telet is kihúztunk ott valahogy, ám tavaly szep­temberben tovább vezé­nyeltek bennünket az autó­szerviz udvarára, a szabad ég alá. Kicsiny brigádunk létszámát tovább csökken­tették, holott több emberre lett volna szükségünk, hogy az elvállalt ezer hidrauli­kát elkészíthessük. S ami­kor a megrendelésnek nem tudtunk eleget tenni, azért is engem t vontak felelős­ségre ... Látnunk kellett, a szövetkezetben már nem terem számunkra babér, ezért továbbálltunk. Szíve­sen fogadtak itt bennünket, a számításunkat is megta­láljuk. Nem tőlük tudom meg, hogy tavalyi 3 milliós ter­melési értékük egyharma- da volt a nyereség. Azt sem, hogy a közös vállal­kozásnál másfél hónapos alkalmaztatás után nagyobb összegű prémium váromá­nyosai. ötletes, ügyes per­metezőgépet szerkesztettek. Részlet a ktsz lapunkban megjelent álláshirdetéséből: „Felvételre keresünk laka­tos, hegesztő szakmunká­sokat ... Felveszünk laka­tos és hegesztő brigádo­kat is.” Elégedetlenség — a „pikszisben’ Ezek után olyan ember után kutatok a ktsz-ben, akiről feltételezem: nyakig „benne van a pikszisben”. Ábrahám Jánost, a bajai bőrdíszműrészleg vezető­jét keresem meg. Nevetőbb helyen szerepel a NEB- vizsgálatban is, nem éppen előnyös megvilágításban. Az írásbeli tanúvallomá­sok szerint ő volt az egyik, aki az emlékezetes 1969 szeptember 29-i közgyűlés előtt fő szervező tevékeny­séget fejtett ki — Herédi mellett. Még fiatalember, de élet­útja sokban eltér a szok­ványostól. Mint 56-os disz- szidens, 9 évet töltött Nyu­gaton. Belgiumban önálló szervizműhelye volt. Ennek felszerelését, három sze­mélykocsi kíséretében, ha­zahozta, s pénzzé tette. Be­rendezkedett. A részleget két alkalma­zottal kezdte. Most hetve­nen dolgoznak. Felesége helyettesíti, amikor anyag után járkál, vagy a termé­kek számára szerez piacot. Mozgékony, eleven szelle­mű ember, azt mondja, „odakint” csak az ilyenek boldogulnak. A műanyag­csónakok gyártását ő szer­vezte meg a ktsz-ben. Leg­újabban egy műanyag ví­zibicikli prototípusát készí­tette el. Felfigyelt arra, hogy a megyében sehol nem gyártanak, s nem is árusítanak tájjellegű aján- dékmütyürőket. Ö erre is vállalkozott, s az első pró­bálkozás olyan sikerrel járt, hogy nyomban meg­vetette az új részleg alap­ját. És mindezek ellenére — elégedetlen. Mind komo­lyabban foglalkoztatja a gondolat: kiváltja a ma­szek iparengedélyt, s visz- szatér eredeti mesterségé­hez: az autófényezéshez. — Nem találja meg a számítását? — kérdezem. — Ennek a szövetkezet­nek vége. Falusi társulat, a vezetők: kiskaliberű em­berek. Hozzám csak akkor szaladnak, amikor baj van. Utána: ejtenek. Alkalma- zottaim írtak be, hogy je­löljenek a vezetőségbe. Vá­laszra sem méltattak. Min­den az építőipar, még ha a gatyánk rámegy, akkor is. Figyelemre méltó, amit a személyi torzsalkodások­ról mond: — Virágh bácsi a beje­lentésében engem is táma­dott, s úgy láttam, véde­keznem kell... És nem ta­gadom, védekeztem. Hoz­záteszem, hogy tábora nem volt lebecsülendő. De ami­kor ügyét veszni látták, a legtöbben elpártoltak mel­lőle. Magára hagyták. A többieknek is feladták a leckét, hogy ezek példáját kövessék. Varga Endrének is. De ő kitartott. Tudja, uram, ő jellemes ember... Ilyenek kevesen vannak. Divide et impera Ez év februárjában a ve­zetőségválasztó közgyűlésen a tagság túlnyomó része bizalmat szavazott Herédi Kálmánnak. A NEB-vizsgálat egy év­vel azelőtt zárult le. A ve­zetés, amely túlélte a krí­zist, annyi tanulságot le­vont az ügyből, hogy a biztos szakadék felé roha­násnak semmi értelme. A gazdasági ésszerűsítéseket ilyen értelemben hajtotta végre. Vagyis a puszta óva­tosság parancsára hall­gatva. De szó sincs a szövetke­zeti élet demokratizmusá­nak helyreállításáról! Akik ilyesmit tesznek szóvá, eg­zisztenciájukat hosszabb távon aligha alapozhatják meg a Bácska Ktsz-ben. Az oligarchikus hatalom kegyetlen „bölcsességei” érvényesülnek itt. vegytisz­tán kikristályosulva. Az egyik ez: Divide et impera. (Oszd meg és ural­kodj rajtuk.) A másik ez: Leben und leben lassen. (Élni és élni hagyni. — Már ti. azokat, akik nem jelentenek „ve­szélyt”.) S mindez magyarul: Ne szólj szám, nem fáj fejem. A megosztott tagság él­ni akar — megélni —, s ha lehet, fejfájás nélkül. Ezért bizalmat szavaz. Titkos szavazással természetesen. És Csupity István, nagy­községi tanácselnök meg­nyugodva jelenti ki: — Volt urna és volt sza­vazófülke. Addig én is ké­telkedtem ... De állítom, hogy Jánoshalmán ma már nincs Bácska-probléma. Keserű kenyér A ktsz-ben 39 tagja van a pártszervezetnek. Az új titkár fiatal és tapasztalat­lan. Mielőtt megválasztot­ták, lakatosként dolgozott. Nem sokkal utána megala­kult a ketreckészítő rész­leg. ö lett a vezetője... És a három utóbbi eset­ben a taggyűlés már nem volt határozatképes. A szükséges kétharmados többség nem volt jelen. Amit viszont helyesen és joggal állapít meg Szarvas László: a községi pártve­zetés többet tehetett volna annak érdekében, hogy út­ját állja a személyi tor­zsalkodás elfajulásának. Herédi és legszűkebb környezete számára nem mentség, hogy sem a í ktsz-en belül, sem azon kí­vül nincs számításba vehe­tő vitapartnere, aki mögött valóságos tömegbázis és presztízs áll. Ám ez két­ségkívül olyan tényező, amely hozzásegít a demok­ratizmus, de még az em­berség gyakorlatától való elrugaszkodáshoz is. Az elnök — többen is állítják — nemegyszer ki­jelentette, kisebb és na­gyobb plénum előtt: „Ezer­kétszáz családnak nyújtok kenyeret, megélhetést.” Olyan kenyeret, ame­lyért itt nem elég csak megdolgozni, mást is kell tenni: Ha lehet, minél töb­bet helyeselni... Hatvani Dániel Munkájuk egy részét ne­ki kellett vállalnia.” Ha csupán Virágh Fe­rencről volna szó. kis nagy­vonalúsággal azt is mond- [ hatnánk, sorsa a körülmé­nyek véletlen összejátszása folytán alakult ilyen sze­rencsétlenül. Annál is in­kább, mert munkakörével összefonódó magánügyei folytán bizony ő maga is jócskán nyújtott támadási felületet. De mit szóljunk ahhoz a tényhez, hogy a NEB-vizsgálat során a Vi­rágh mellett tanúskodó ti­zennyolc személy közül is alig három-négyen dolgoz­nak már csak a szövetke­zetben! küldje azonnal Ammanba PNFF mindaddig fogva a három gerillát, akik je- tartja a zerkai repülőtérre lenleg Zürichben 12 éves kényszerített két repülő­börtönbüntetésüket töltik gép utasait — izraelieket, egy 1969-ben, a zürichi re- svájci, brit és nyugatné- pülőtéren egy izraeli gép met, valamint más állam­ellen elkövetett támadásuk polgárokat (közöttük né- miatt. 2. Azonnal engedjék hány izraeli—amerikai ket- szabadon és küldjék Lón- tős állampolgársággal ren- donból Ammanba Leila delkező személyt) — amíg Khaledet, a vasárnapi si- a fenti feltételeknek az il- kertélen El Al-gépeltérítést letókesek eleget nem tesz- végrehajtó harci különít- nek. meny életben maradt tag- Nem sokkal a három kö- ját, valamint tűzharcban vetélés nyilvánosságra ho- lelőtt társa holttestét. 3. zatala után újabb feltéte- Engedjék szabadon esküid- lekről érkezett hír, ezúttal A zerkai repülőtéren ál- az esőköpenyekkel letakart jék Ammanba azt a három már Bernből, ahol azonnal ló gépek utasainak szaba- fiatal leány, akit a kudar- palesztinai gerillát, akik tárgyalni kezdtek az uta­don bocsátásával kapcsola- cot vallott kísérlet, az El nyugatnémet börtönben sok esetleges szabadon bo­tos feltételek közlése — a Al-gépen lezajlott tűzharc vannak egy izraeli El Al- csátásának megvalósításá- közleményt a Palesztinai után a Scotland Yard tiszt- gép ellen Frankfurtban, ról. Kiderült, hogy az iz- Népi Felszabadítási Front jei vittek fogházba a Ion- 1969-ben elkövetett tárna- raelieket és az izraeli és hozta nyilvánosságra — doni repülőtérről. A leány dás miatt. még egy állampolgársággal nemcsak arra felelt, hogy régi harcos: Leila Khaled. A feltételeket közlő nyi- (azaz kettős állampolgár­kik voltak a gépeket élté- A követelések három latkozat 72 óra határidőt sággal) rendelkező szemé- rítő „ismeretlen szemé- pontja a következőképpen szabott a követelések tel- lyeket a PNFF csak akkor lyek”. hanem név szerint hangzott: „1. A svájci kor- jesítésére. A leghatározot- bocsátja szabadon, ha Iz- is megmondta, ki volt az many bocsássa, szabadon és tabban kijelentették: a raettren fogva tartott 7. TÚSZOK ÉS FELTÉTELEK

Next

/
Oldalképek
Tartalom