Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-23 / 197. szám

Százezrek ünnepeltek augusztus 20-án (Folytatás az 1. oldalról) vél tanulságait és javas­latokat tettek a színvonal további emelésére, a ma­gyar néptáncmozgalom to­vábbfejlesztésére. A vendégegyüttesek egy része 21-én este Bács­almáson, Soltvadkerten és Kiskunhalason adott mű­sort, mindenütt nagy si­kerrel. Tudósítóink örömmel számoltak be arról, hogy a Szelidi-tó mentén rende­zett bemutatók minden esetben találkoztak a kö­zönség érdeklődésével. A krónikaszerű felsoro­lásból is látszik: a III. Du­na menti folklórfesztivái hazánk kulturális életé­nek kiemelkedő eseménye volt. A folklórtalálkozón si­kerrel szerepelt kalocsai gyermektánccsoport és a garai nemzetiségi együt­tes 21-én Bátyára látoga­tott Fellépésükkel színesí­tették a korszerű, szabad- polcos könyvtárral, klub­szobákkal ellátott új mű­velődési otthon avatóün­nepségét. A 250 személyes színháztermet zsúfolásig megtöltő közönség a helyi kórus műsorát is tetszés­sel fogadta. Pétiké János, a kalocsai járási hivatal vezetője ünnepi beszédé­ben elismeréssel szólt a helybeliek nagyarányú tár­sadalmi munkájáról. H. N. Üiförővasút Tiszakécskén Sokáig emlékezetes ma­rad az idei augusztus hú­szadika a tiszakécskeiék­közlekedést. ugyanakkor szép, hasznos ajándékkal kedveskedni a tiszakécskei Ezután László Mária ki­váló úttörő jelképesen át­vette Miskó Istvántól az Indul a vonat a tiszakécskei úttdrővasűton. nek: ezen a napon avat-! tok fel a nagyközségben a mintegy másfél kilomé­ter hosszú úttörővasutat. Az indulóállomásnál — ahol több százan gyűltek össze — pontosan tíz óra­kor megszólalt a helyi út- törőzenekar, majd Mohá­csi Mária szavalata követ­kezett: Petőfi Sándor Vas­úton című versét mondta el. Ezt követően Tóth Sán­dor, a tiszakécskei párt- szervezetek csúcstitkára köszöntötte az ünnepségen megjelent dr. Romány Pált, a megyei pártbizottoág el­ső titkárát, Erdőst Józse­fet, a megyei tanács elnö­két, Horváth Ignácot, a já­rási pártbizottság első tit­kárát és a Csillebérci Üt- törővasút küldötteit. A to­vábbiakban Miskó István Tiszakécske nagyközség ta­nácselnöke ismertette a vasút létrejöttének törté­netét. Elmondta, hogy két hó­nappal ezelőtt fogtak hoz­zá a munkához, s ilyen arányú társadalmi össze­fogásra még nem volt pél­da Tiszakécskén. A MÁV- tól két kiselejtezett kis Diesel-mozdonyt és két. ko­csit kaptak, amelyeket a Vegyiműveket Szerelő Vál­lalat és a Bács megyei Me­zőgép Vállalat tiszakécs­kei üzemének szocialista brigádjai hoztak rendbe társadalmi munkában. A földmunkákat a helyi Sza­badság Tsz és a vízgazdál­kodási társulat végezte el. De ott voltak a KISZ-fia­talok, s maguk az úttörők is. Jellemző az összefogás­ra, hogy az egész vasút 2,5 millió forintba került, s ebből közel 2,3 millió forintot tesz ki a társa­dalmi munka értéke. — Kettős cél vezetett bennünket a vasút építé­sénél, illetve az elgondo­lásnál: javítani a helyi pajtásoknak, a negyedszá­zados jubileumát ünneplő úttörőmozgalomnak — mon­dotta a tanácselnök. Alkotmány ünnepén nagy­szerű új sportpályát avat­tak. Kiskunmajsa Nagy­község Tanácsa a társadal­mi összefogással épített művelődési ház után, a céltudatos községfejlesztés eredményeként most egy új, több milliós költséggel épült sportpályát adott át a rendeltetésének. Augusztus 20-án a HVDSZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottsága, a helyi tanács vb, valamint a Vasas sportkör egész napos pályaavató sportünnepséget rendezett az új sporttelepen. Az ünnepségen részt vett úfcfcörőívasútat. Majd An­gyal Zsuzsa kért engedélyt a vonat indítására. G. S. Gyónt Lajos, az MSZMP megyei bizottságának tit­kára, Fáik Miklós ország­gyűlési képviselő, Hege­dűs István, a járási párt­bizottság osztályvezetője, Bűző Dezső, a megyei ta­nács járási hivatalának el­nöke. A sportolók felvonulása után Borszéki Lajos, az MTS megyei sporttanácsá­nak elnöke mondott avató­beszédet és átadta a pá­lyát a sportolóknak. A sportünnepség díjkiosztása után Fogarasi László, a já­rási TS elnöke kitünteté­seket adott át a pályaépí­tésben kitűnt dolgozóknak. Borszéki Lajos az avatóbeszédet mondia. Sportpályát avattak Kiskunmajsán Befejeződött az ifjúgárdisták országos szemléje A szombat délelőtti záró- ünnepséggel, s az eredmé­nyek kihirdetésével feje­ződött be Kecskeméten, a négy napig tartó II. orszá­gos ifjúgárdaszemle. Ez alkalommal a Sza­badság téri díszemelvény­ről Terhe Dezső, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit, a megjelent vendégeket, közöttük dr. Horváth Istvánt, a KISZ KB első titkárát, dr. Greiner Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, Er­dőst Józsefet, a megyei tanács elnökét és Kutika Károly vezérőrnagyot, az Ifjú Gárda Országos Taná­csának elnökét Majd átadta a szót dr. Horváth Istvánnak, aki örömmel állapította meg, hogy az ifjúgárdisták lelki- ismeretesen, nagy ambíció­val és tenniakarással ké­szültek fel a kecskeméti szemlére. — Ez az esemény fontos állomása, értékmérője volt az ifjú gárda eddigi tevé­kenységének — hangsú­lyozta az ifjúsági szövetség első titkára. — A nagysza­bású szemle beváltotta a hozzáfűzött reményeket: színvonalában sokat fejlő­dött, az ifjúgárdisták po­litikai és honvédelmi mun­kája. Dr. Horváth István végezetül kérte a gárdistá­kat, hogy továbbra is te­vékenyen vegyenek részt a KISZ-szervezetek életében, véleményükkel, javasla­taikkal segítsék a vezető­ségek munkáját a kong­resszusi felkészülés során. Ezután a helyezések ki­hirdetésére és az ajándék­kok átadására került sor. A nagyszabású szemlén a Szabolcs-Szatmár megyei ifjúgárdisták bizonyultak a legjobbnak, s 3628 ponttal megnyerték a versenyt. A Hajdú-Bihar megyei fiata­lok 3563 ponttal a máso­dikok lettek, míg a harma­dik helyezést 3506 ponttal a Pest megyei kékegyen­ruhások érték el. A Bács- Kiskun megyei ifjúgárdis­ta szakasz 3399 pontot szerzett, s így ötödik lett a versenyben. A színpompás díszmenet után dr. Horváth István elvtárs a Kecskeméti Óvó­nőképző Intézetben felke­reste a Bács megyei ifjú- gárdistákat, s a szemle ta­pasztalatairól beszélgetett velük. Szőlőprés a XIX. század elejéről a Szelidi-tónál rendezett szabadtéri kiállításról, í,* (Pásztor Zoltán felvétele.) Emléktábla a mátéteiki építőtábor falán Pillanatnyi múlt: 1962 nyarán Bácsalmás határá­ban sátrakat vertek a fia­talok. A nap tüze átforró- sította, olykor a szél rázta, eső verte a nyolc — tíz­személyes szálláshelyeket. Az ország minden részéből Bács megyébe érkezett kö­zépiskolások megfeszített munkával, ma már talán romantikusnak tűnő áldo­zatvállalással, először segí­tettek a mezőgazdaságnak. Erre a tíz évvel ezelőtti kezdeményezésre, illetve a Bácsalmási Állami Gazda­ság mátéteiki kerületében alakult első önkéntes nyá­ri ifjúsági építőtáborra em­lékeztek pénteken délelőtt a Braun Éváról elnevezett lánytábor vendégei. Sipos Gyula, a Bácsal­mási Állami Gazdaság igazgatója köszöntötte a megye 15 építőtáborának fiatal küldötteit. A kedves ünnepségen ott volt Bor­bély Gábor, a KISZ Köz­ponti Bizottságának osz­tályvezetője, Terhe Dezső, a KISZ Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának első titkára és Miklós János, az Állami Gazdaságok Orszá­gos Központja Bács megyei főosztályának vezetője. Tizenegy órakor a tábo­rozok a szép, modern kő­épület előtti lombos tölgy­fa alá telepedtek. Nagy fi­gyelemmel hallgatták Nagy Dánielnek, az Állami Gaz­daságok Országos Központ, ja vezérigazgató-helyette­sének szavait. — Az építőtábort mozga­lom a Hanság mocsaras vidékeinek lecsapolásával kezdődött. De a Hanság mellett Mátételke lett a diákok önként vállalt tár­sadalmi munkájának, segí. tőkészségének a jelképe. Egy évtizedes tapasztalat bizonyítja: nevelőhatása mellett az építőtáborozás népgazdasági jelentőségű mozgalom. Tíz év alatt Bács megyében csaknem nyolcvanezer diák annyi zöldséget és gyümölcsöt szedett le, amely Kecske­mét lakosságának kétévi igényét kielégítené. Az épí­tőtábori mozgalom nagy mértékben hozzájárult a szőlő- és gyümölcstelepíté­si program megvalósításá­hoz. Jogos büszkeség tölt­heti el azokat a fiatalokat, akik a nyári vakációjuk alatt kétkezi munkájukkal hozzájárultak, hogy a megye futóhomokja arany­homokká változzon. A továbbiakban az álla­mi gazdaságok vezérigaz­gató-helyettese arra kérte a fiatalokat, hogy hazatér­ve mondják el mindazt, ami a tábor életében tör­tént. Mondják el, hogy modern, jól felszerelt kő­épületben laktak, s meleg víz várta a munkából ér­kezőket. A tábor csinos parkjában sétáltak, iz­galmas vetélkedőkön vet­tek részt. Mondják el, hogy pirosbarna, egészsé­ges testszínüket a tűző na­pon, kemény munka köz­ben szerezték. A táborlakók vastapsa közben Nagy Dániel lelep­lezte a mátéteiki építőtá­bor falán elhelyezett már­ványtáblát, melyen ez a szöveg áll: „E helyen léte­sült Bács-Kiskun megyé­ben az első önkéntes ifjú­sági építőtábor 1962-ben.” Ezután a KISZ Központi Bizottsága ajándékaként Borbély Gábor egy vörös emlékzászlót nyújtott át Terbe Dezső első titkárnak. Az épület fölött lobogó zászló hirdette: Tízéves a Bács megyei építőtáboro­zás! Az ünnepség után a fia­talok munkájukról, s él­ményeikről beszélgettek. Nagy elragadtatással emle­gették az előző napi prog­ramot. A tízéves jubileum alkalmából ugyanis augusz­tus 19-én nagyszabású kul­túrműsorra került sor. S jószerint még ki sem fogy­tak az előző napi élmé­nyek számbavételéből, megérkezett a szovjet Ka- linka együttes, amely a ké. ső délutáni órákig szóra­koztatta az ünneplő diáko­kat. T. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom