Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

«. oJdal

1971. augusztus 18. szerda

Árok

a ház előtt

A félreértések elkerülése végett előre jelzem, bogy a szokástól eltérően nem falusi, hanem városi ház előtt húzódik a szo- banforgó árok, s gondolom így már sokkal feltűnőbb a dolog. Igaz falun vizesárkok vannak a házak előtt, míg Kecskeméten, ha a Rákóczi útról befordulunk a Klapka utcába, csak egy 70 centiméter széles és 8—10 méter hosszú árokszerű gödröt találunk. Viz azonban ennek is van az alján. Poshadt, bűzös szaga terjeng a szűk kis utcában.

Ez az új „létesítmény” egy hónapja bosszantja a Rákóczi út 3. szám alatti ház lakóit Amellett, hogy a poshadt bűzt szippant- gat ják, porban, piszokban, földhányásokon cserkészve juthatnak házuk kapujába. (Az épületnek ugyanis csak a Klapka utca felől van bejárata a lakásokhoz.)

A ház udvarán sem várja valami szívderítő látvány az érkezőt A Hírős Étterem sörös- boros- üvegjeinek göngyölegjei, meg ételmaradékokkal telt kukák hevernek szanaszét savanyú szagokat és muslincák millióinak hadát termelve a nyári hőségben.

A Hírős Étterem vezetője, H. Kiss Lajos tehetetlenül tárja szét karjait.

— Az árok miatt nem tudnak a szeméthordók és az áruszállítók bejárni. A szemetet és hulladékot öt naponként elviszik, de az Italokat szállító munkások messze elkerülik a Hírőst, mert ide most csak kézben tudják behordani az árut (vagy 300 méterről), s kihordani az üres göngyölegeket. Ezért olyan helyzet állt elő, hogy nem tudjuk megfelelően kiszolgálni vendégeinket, s emiatt jelentős forgalomveszteség éri az éttermet.

Hasonlóképpen panaszkodik Somogyi József, a Sütőipari Vállalat igazgatója is:

— A város és környékének kenyérrel, péksüteménnyel való ellátása igen nehéz feladat, mert munkaerő- és szállítóeszköz-hiánnyal küszködünk. Ráadásul itt az árok miatt a járművek csak egyesével állhatnak be, s míg egyet megraknak áruval, addig a többinek várni kell. Ez is nehezíti helyzetünket. Kérésünkre az egyik árkot már betemették. Nem értem, hogy miért ne lehetne a másik árkot is betömni, hiszen hetek óta senki sem nyúl hozzá.

Ezt a kérdést teszi fel szerkesztőségünk is a bó- csai tsz-közi vállalkozás vezetőinek, valamint a városi tanács építési osztályának. Jól tudjuk, hogy az árok kiásására szükség van a gázhálózat ellenőrzése, illetve bővítése miatt. Ám hetek óta ott áll az úttest felbontva és a szövetkezetnek egyetlen munkása sem dolgozik ott. Állítólag a csövek meg- röntgenezése után lehet csak betemetni az árkot, s a röntgenkészülék elromlott. Ebben az esetben viszont megfelelő erősségű átjárókat kellene éniteni. Mindenesetre csupán a jóindulaton múlik. hogy áthidaló megoldást találjanak.

N. O.

Forint és

Az MSZMP politikájában mindig jelentőségének megfelelő helyet kapott a munkás-paraszt szövetség fejlesztése, erősítése. Ma már évtizedek tapasztalatai igazolják, hogy akkor szilárd a munkásosztály hatalma, akkor sikeres a szocialista társadalom építése, amikor a párt olyan politikát folytat, amely erősíti a munkás-paraszt szövetséget, s amely egyaránt kedvező a munkás- osztálynak és a parasztságnak.

A munkás-paraszt szövetség fejlesztése nem csupán deklarációk kérdése, hanem „Tudnunk kell,.... hogy a munkás-paraszt

szövetség erősítése nemcsak szándékon és politikai kijelentésen'-'múlik, hanoin mindenekelőtt népgazdaságunk arányos fejlesztésének megfelelő gazdaságpolitikát is kíván és a két alapvető- dolgozó ÖSztály érdekeinek helyesw. összehangolását követeli» még...” olvashatjuk a 'IX.- kong-, resszus anyagában. A termelőszövetkezetek fellendítésére tett intézkedések egyfelől a. munkások, a városi lakosság' ellátásának megjavítását ’ erédméáye)- zik másfelől, a. páráik ság ’’ életszínvonalát nőve-' lik, ily mócföri döntő feíték telei a munkás-patásZt szövetség további erősíté-1 sének ' ''

jesített -10 órás -munkanapok . száma 1965-bén' átla-', gosan 188, 1968-ban 221,

1969-ben 214 nap volt.

Korszerűbb, jobb, 5 olcsóbb . . ..i-’vV’-a termelőeszközökét1

Mezőgazdaságunk szocia-- lista-, átszervezése -óta hatalmas .mennyiségi és minőségi . átalakuláson. mént kereszfüh ’ A "kisparaszti' ‘terrgelőeszközQket , .fpkozaJó a párt agrárpolitikája

A szocialista útra lépett mezőgazdaság tízéves fejlődése bizonyítja, hogy a termelés fejlesztésére fordított milliárdok jól gyümölcsöztek A mezőgazda- sági termelés növekedési üteme meggyorsult, a munka termelékenység? jelentősen emelkedett. A mezőgazdaság évről évre több élelmiszert, nyersanyagot bocsát a népgazdaság rendelkezésére.

Ugyanakkor a termelőszövetkeztek megerősödése, a nagyüzemi termelés, a közös munka színvonalának az emelkedése növelte á parasztság jövedelmét, jár vította életkörülményeit

A valóság tényei arról győzik meg a munkások

többségét, hogy . az MSZMP .agrárpolitikája;,,, k-vhejggps,- eredményes politika. Egyaránt jól szolgálja a - parasztság, a munkások, az egész társadalom érdekét. Helyenként azonban. találkozhatunk' m<jg ma is meg nem értéssel azzal, hogy a munkás-paraszt szövetség erősítését «célzó -politikát helytelenül értelmezve, annak csak .egyik,oldalát fegyelembe véve „pargsztpo- litikának” minősítik. Aki-*' vételeket általánós'ííva nó- jhá azt -állítják) hogy ^.parasztok életózírivdnala itfúr

jóval -meghatódta a múíf- kások életózínyóhalat, hogy' á parasztság ’ elé'tkö'fülmé- nyéinék & javításmunkásosztály föyäsärä"'' törté4'' nik." ' ‘ ;■ • *' •

••• - y .;

Gyorsabban emelkedik a parasztság jövedelme .

zök. ;MÍi5i3ez azzal a kö- v£tké2méhnyi;í jár, hogy a rfíézőgazdáság''5 ' térmelési költségeiben étfről' évre yiö- vejevő * féáit * képvisel, .az ipari'1 eredetű“1 eszközökre; gépekre, vegyszerekre és teás * 'termékekre" -fordított összeg. Jellemzően szemlélteti ezt, • hogy ' 1960-ban frríég a" -mézőgázdftsóg' anyagi ráfordításainak csak 34 százaléka volt ipari eredetű, 1970.-ben már: elérte az öö százalékét; Ezzel együtt- egyre jobban terjed a mezőgazdaságban is az ipar- szerű termelés.

Mindezekből következik, •hogy.,a>-mezőgazdasági termelés ■ növekedésének, az' .önköltség, .s az árak kedvező alakulásának alapve- ,t£ fe|tét§le, * hogy . a-.mező- ga?;das.ag,,kor;szerűv jp mi- nőségű,.és''otcsó. termelő-' eszßp^gt kapjiqjgu ÉZ pe- die.-ébpsdpáa.. j&\. iparon múlik, " az ipari ■ munkások

A, kórszefli,'gazctaiágosan

ipari

Ml hát az igazság? A párt és a kormány célkitűzéseinek megfelelően: parasztság és ezen belül a tsz-tagság jövedelmei az utóbbi tíz évben valamivel gyorsabban emelkedtek, mint a munkás és alkal-, mazotti jövedelmek. Míg a munkások és alkalmazottak reáljövedelme I960 és 1970 között 55 százalékkal emelkedtek, a paraszti re-« áljövedelmek 65 százalékkal nőttek. A paraszti jövedelmek növekedése főképp a harmadik ötéves terv időszakában gyorsult fel, amikoris a munkás és alkalmazotti jövedelmek 33 százalékkal, a paraszti jövedelmek pedig 43 százalékkal haladták meg az 1965. évi színvonalat. Te- kitve, hogy 1965-ben a paraszti reáljövedelem mintegy 18 százalékkal maradt el a munkásokétól, ezzel

jeláttős “ részben , ;frtfeg> sült'a íX.'-'kerftgí^sSkusniÚk

á**; s

köttétKéZff ” ’ évSktteif" Jéléifi*' tékefty lépéseket -*'teszünk azért,- hogy v a "-parasztság életszínvonalát é£:--«ílátqtjp ságát- tovább. közelítsük a munkásosztályéhoz*: ‘

A paraszti ' jövedelmek, vizsgálatánál azt^is. számításba kell ,venni, f hogy je-;.1 lenleg 1,7—1,8 millió ember olyan kettős jövedel-' mű családban él, amelyebben a jövedelmek egyaránt származnak az ipáiban, illetve a- -mezőgazdaságban végzett munkából") Ez rendkívül megnehezíti' a tisztán mezőgazdaságból szármázó párkszti jövedelmek megállapítását .A közvélemény pedig általában az ilyen kettős, az átlagosnál magasabb jövedelem-'« mel rendelkező családok helyzetéből ítél.

Az életszínvonal még nem kielégítő

tnfl

r’ fpefh let-' a--««*, hanem

________. ___ ___Jék'dS'b

Kt

fczéh.^'tetífikas*^-‘Riadód 'keiitftdc1 éSaidiéfri a-'fétét tér., szik ki az ’éleimískér-tfásár-' tóstá’ fordított -összegek.- r-i-A ‘mezőgazdaság a IV. ötéves* 'tervben .ismét jer ientős«-lépést-lép .előre. Kő-« zeiebb- kénül > egymáshoz a ■falu és- a város. Tovább folytatódik; atz; kiegyenlítő* dósda paraszti és-az ipari munka >és >az .életkörülmények között. Ez, a kiegyenlítődés mindkét,, dolgozó osztály érdekeit és élet- színvonalának ; emelését egyaránt szolgálja; D. L.

a húsprogram megvalósítását

irogram

1950-ben a Bácsalmási Állami Gazdaság még 35 féle növény termelésével foglalkozott.. A gazdaságosság megkívánta, hogy csökkentsék a számot és tavaly 'már ‘csak 6 ' féle növényt termesztették ' á tizenkétezer. Holdas üzemben.

— Az ipárszerű gazdálkodás' alapja a tétmelés- .szerkézet egyszerűsítése és •szakcáítása hangoztatja Simon G'yulá: 'igazgató. — Fofítos helyet' "foglal el el- ■képZeléséinkben a munka termelékenységének további növelése,' á kémiai anyagok' ■ nagyobb 'mérvű fel- használása, a hozamok emelései j "k'

A növénytermesztést az

állattenyésztés szolgálatába állítjuk. Továbbra is fontos- növényünk marad a búza. Ezenkívül kukoricával és az állatállomány részére . szükséges legfontosabb takarmányok termesztésével, foglalkozunk csupán.

Építkezés

' A bácsalmási a .megye legjobb búzaterrnesztő gazdaságai közé .tartozik. Az idén több, mint 4100 holt útiagában 26 mázsán felüli 'termést takarítottak be holdanként ebb$n a gazdaságban) ’ Hasonlóképpen figyelemre méltóak a kükorica- )termesztőben., elért . ered- méhyéilc ' Az)idénr is 35 mázsán felüli “átlagot .várnak holdanként, májusi mor- zsoltban .számítva.

— Hozzákézdtünk egy.pj.

sertés t (te p éjíjdéséheZí Ttthb-temt 2000 ko. -catty-m/ente 4*l»ezér-v hízót 'névelítnk;" K/yísl "és' ti 'leniégi' telepekkel együtt 60 ■ezer .hízott- ■sertést- adunk évente - a ■ népgazdaságnak a negyedik ötéves terv vé- igén ■— kapcsolódik a beszélgetésbe Szepes Zoltán igazgatóhelyettes.

Az yí ,t©lúP 1974-re ké- szül pl; Í74. rnrilió forintos beruházással..

Összefogás

\ Nemcsak a bácsalmási, hanem a bácskai . -körzet valamennyi állami gazdasága fejleszti a sertéstenyésztést. Hasonlóképpen számos . termelőszövetkezet is. A körzet több mint 300 ezer hízott sertéssel jelentkezik a negyedik ötéves terv végére, az új szakosított telepeknek köszönhetően, Sajnos, a feldolgozó kapacitás nem tart lépést a várható kínálattal. Ezért határozták el a Bácskai Agráripari Húskombinát létesítését. Ez a kombinát az állami gazdaságok, termelőszövetkezetek és a húsipar közös vállalkozása.

— Nekünk is érdekünk

— magyarázza az igazgató —, hogy ez a húskombinát addigra elkészüljön, mire a mi szakosított telepünk üzembe lép. Ellenkező esetben nagy gond lesz a hízók értékesítése, feldolgozása. Mi is beléptünk a társulásba és sürgetjük a létesítmény munkálatainak megkezdését.

,, Az állattenyésztés másik fontos ágazata a tehenészet. A középtávú terv szerint a gazdaság mintegy ezer tehenet tart 1975-ben.

Számok

Ahhoz, hogy a növekvő állatállomány takarmányozását megoldják, növelni kéll a termésátlagokat. Kukoricából 1975-re 42 mázsa hol danken ti termést tervez- ■ tek, májusi morzsol than

számítva. A hozamok növelése érdekében a legjobb fajtákat vetik, jó kapcsolatot alakítottak ki a kutatókkal. A mütrágyaadago- -kaá-pedig kétszefesére emelik,

'''Valamennyi növény termesztését gépesítik. Megépítik a járulékos beruházásokat, a szárítóüzemet, a takarmánykeverőt.

A gazdaság fejlődését jól mutatják a számok. Ez évre 13,5 millió forint nyereséget terveztek, a halmozott termelési érték az év végére meghaladja a 162 millió forintot. 1975-re az előbbi 56 és fél miUió, az utóbbi csaknem 300 millió forint lesz.

K.S.

A jövedelmek növekedése egyébként is csak egyik — igaz legfontosabb — összetevője az életszínvonalnak. Számításba kell vennünk azt is, hogy a kiegyenlítődés elsősorban a reáljövedelem szintjében következett be. Közismert, hogy az életszínvonalnak még számos olyan tényezője van, amj a faluban, a mezőgazdaságban még ma is lényegesen kedvezőtlenebb mint a városban vagy a népgazdaság más területein .

A termelőszövetkezeti parasztság jövedelmének gyorsabb ütemnövekedését, természetesen segítették a termelőszövetkezetek megszilárdítására, önálló vállalatszerű gazdálkodásának megteremtésére hozott intézkedések. De az is tagadhatatlan. hogy a gyorsabb növekedés anvagi forgósát énn»n ezeknek az intézkedéseknek a nyomán

javuló gazdasági eredmények alapozták meg. Tehát a parasztság jövedelemnövekedése nem a munkásosztály rovására végrehajtott jövedelem át-, csoportosításból fakadt, hanem a mezőgazdaság, ga-. bonában, húsban, gyüz mölcsben, zöldségben is lemérhető teljesítményének, s ami ezzel együtt járt. a közös és háztáji gazdaság,- bon ledolgozott 'munkaidő növekedéséből. A ' mezőgazdasági termelőszövetkezetek bruttó termelési 'érté-: ke folyó áron számolva

1968-ban 50, 1969-ben pedig 73 százalékkal emelkedett. s volt magasabb mint 1965-ben. Ebben az időszakban a termelőszövetkezetek bruttó iövedél- me évi átlagban 15" százalékkal.’ részesedési alanirik mintegv 11 százalékkal, feiles^téci nlaniuk nedig 95 At,

egy dolgozó tag által telHollebén nyugatnémet nagykövetet a-kis szobában őriztek, a - kormány emberei rtiár ismerték és a 'rádióban részben közölték a Santa:",Monica templomban egy levélben letett kiáltvány szövegét — s néhány órával később, az elnökhöz hasonló módon újabb gerillaüzenet került a hatóságok kezébe. Ennek äzövege így kezdődött; „Mivel a diktatúra elfogadta feltételeiket, itt küldjük a negyven fogoly. névsorát — őket kell a nagykövetért szabadon bocsátani. A kormánynak kell számukra* menedékjogot szerezni

BEL VISZONYOK

Algériában — esetleges Visszautasítás esetén sorrendben vagy Mexikóban, vagy Chilében: A sajtónak igazolni kell valamennyi fogoly '' szabadlábra helyezését, mégpedig fényképük és nyilakozatuk közlésével. A kormánynak minden szükséges intézkedést meg kell tennie, hogy a szabadon bocsátás, az utazás előkészítése és maga az utazás minden zavaró körülmény nélkül, gyorsan megtörténhessék. A foglyok utazásáért a kormány felelős. Az utazásna.c sugár- hajtású repülőgépen kell történnie. Ha a nagykövet

szabadon engedéséig a

'•endőrség bárminő incidenst provokál, ha von Holleben szabadon engedése közben valaminő baleset vagy más történik,

azért a kormány felelős.;.” A gerillák üzenete ezután felsorolta azt a negyven foglyot, akit a kormánynak szabadon kell bocsátania, minden név után közölték, melyik börtönben tartják fogva az illetőt.

Kilencvenhat órával Holleben nagykövet elrablása után katonai és rendőri készültség jelent meg a Rio de Janeiro-i Galeao nemzetközi renülőtóren. A fegyveresek elhelyezkedtek a betonon, körülvettek egy Boeing—707-es sugárhajtású gépet és közölték, ezen a gépen utaznak majd a szabadon bocsátott foglyok — a kormány ugyanis elfogadja a gerillák feltételeit ..;

Néhány órán át még két okból is nagy izgalom uralkodott a repülőtéren ösz- szegyűlt úiságírók között. Az egyik ok az volt. hogy a kormány nem hozta nvilvánosstera az algériai kormány távirati válaszát,