Petőfi Népe, 1971. augusztus (26. évfolyam, 180-204. szám)

1971-08-18 / 194. szám

, :■ \r?,-W ■' ■■ -r-Wi .,

■ • / : •tó.; ■ ;

'■: • J - V t\:vv

:V

MI, sagesetn* 18. Kérte

,-y'Wí ;>.*

"■? ^;? if '

5. oldal

Egy hasznos új TIT-kiadrány

Abban a kellemes helyzetben vagyok, hogy sorozatban, fenntartás nélküli elismeréssel mutathatom be lapunk olvasóinak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szerény küllemű, hasznos, színvonalas, a köz- művelődés gyakorlati igényeit kielégítő füzeteit

Legutóbb a művészeti választmány adott ki egy könyvecskét, Művészetszociológiái bibliográfia címmel. Egyetértünk az élőszó írójával, Vitányi Ivánnal: „Felder Katalin összeállítása alapos, gondos munka. Nemcsak a művészetszociológia kutatóinak kíván segítséget nyújtani, hanem mindenkinek, aki a művészetek fejlődésének problémáit a közönséggel-társa- dalommal kapcsolatban kívánja szemlélni.”

Az összeállító 447 cikk, tanulmány adatait közli, részben tematikus, részben időrendi felosztásban. A legtöbb esetben egy-két mondatos „annotációval”, azaz a közlemény tartalmát jellegét összefoglaló ismertetéssel könnyíti meg az érdeklődők dolgát.

Emlékszem még azokra az évekre, amikor a TIT egy-egy előadás vázlatának a sokszorosításával segítette az előadókat. Mostanában már nincs ezekre szükség. A Művészetszociológiái bibliográfia és az ehhez hasonló kiadványok az ismeretterjesztés javuló színvonalát jelzik. Az általános műveltség gyarapodása teszi kívánatossá, elengedhetetlenné, hogy a TIT tagjai széles körű tájékozottsággal, a téma összefüggéseinek, irodalmának ismeretében álljanak az előadói pulpitusra.

Jómagam külön polcon gyűjtöm a tudományos társulat publikációit és segédkönyvtárként használom ezeket a kiadványokat. Gondolom, tudom; mások is. A TIT füzetei gyakran kisegítenek, ha valamilyen adatra, fontos tanulmány lelőhelyére van szükségem.

H. N.

A munkátok magosuk* mMteUsigééri " Összehangolják u szakmunkásképzési

Üzemi osztályokat szerveznek Kiskunhalason

A kiskunhalasi várna pártbizottság 1964., 1988. és

1970-ben felméréseket végzett a közművelődés helyzetéről. A IV. ötéves terv feladatait, a tervek elkészítésének alapjául szolgáló irányelveket ezek s tények határozzák meg:

A város munkássága ss elmúlt évtizedben erősen rétegződött. A „régi munkások” mellett kialakult a mezőgazdaságból as ipart» került dolgozók népes tábora. A város egykori napszámosai szintén a gyárakban találtak munkát. Az elmúlt tervidőszak alatt három új iparág is meghonosodott Kiskunhalason.

Jelenleg a keresők 40 százaléka az iparban, 93 százaléka a mezőgazdaságban, 27 százaléka pedig egyéb területen dolgozik. A város összlakosságának 28,8 százaléka még ma is a szétszórt tanyavilágban él.

Az iparban foglalkoztatott dolgozók többsége nemcsak szakképesítés nélküli, hanem hiányos iskolai végzettségű is. Szak- képesítéssel csak minden ötödik munkás rendelkezik. A foglalkoztatottak 40 százaléka betanított, 40 százaléka pedig segédmunkás. Ennél rosszabb az arány a női munkaerővel dolgozó üzemekben.

□ □□ □

A városi pártbizottság TV, ötéves tervre szóló közművelőd esi irányelveiben - az iparosodó város további szocialista fejlőd énének

alapvető tényezőjeként tartja számon a munkások műveltségi szintjének twápbi emelését. Ennek érdekében a közművelődési lehetőségek teljesebb kihasználására törekednek. '* Az üzemek oktatási bizottságai terveket készítenek: a beiskolázás** előkészítésére, lebonyolítására. Négy helyen — ajwi erre lehetőség van — üzemi osztályokat szerveznek. A külterületek népművelési ügyvezetőinek fontos feladata lesz a felnőttoktatás különböző formáinak szervezése.

Bővítik ar. áltedáncs ‘ sjfi- veltaég iskolán kívüli terjesztésének lehetőségeit is. A város kül- és belterületén több munkásakadémiát, ismeretterjesztő <4 fortéét

tartanak,1 ansatyUc ’ sagftsé- get nyújtanak s különböző tudományágakban ás alapismeretek efcajáhtázáhes

Kiemelt Írtadat lén as új ötére» terv folyamén s oasJunwsikásképnfonugteSL, a műzraki-techrúkzá műveltség terjesztése. Bnn# érdekében ÖBKBehnngolJák a zBakmut*nrtcépeéet ifá- nyfté szert ik mrihkájét, új

Aosniákksl gazdagítják az ism*sptKSrzé* eddig alkal- mapatt módjait (Műszaki hetek szervezése, műszaki klubok alakítása stb.)

. □ q □ □

Tavaly például 780 ipán tanulót oktattak. Számuk 1979-ben elért az ezret. A kereskedelmi Iskolában tanuló fiaitalok létszáma is majdnem kétszeresére: 280- ról 380 főre emelkedik a

IV. ötéves terv végére. A feladni tervek kidolgozása a városi pártbizottság irányításéval a művelődési szerveknél és az üzemek oktatási bizottságaiban most folyik.

•' * * . Cs. K.

Molter Károly és Kecskemét

Molter Károly, a romániai magyar irodalom egyik legeredetibb egyénisége jelenleg Marosvásárhelyt él, a régi Bolyai- házban. Több mint nyolcvan esztendő terhével a vállán még mindig frissen, kedvesen emlékezik vissza a kecskeméti diákévekre. Amikor tavaly felkerestük otthonában, felidézte diák- élményeit, s utána egy kecskeméti népdalt dúdolt eL

Mi, kecskemétiek külön örömmel olvassuk a Tibold Márton című regényét, melyben itt töltött diákkorát idézi. Ezeknek az éveknek az a jelentősége a fiatal Molter Károly életében, hogy Overbászról Kecskemétre kerülve a magyar

av;n| művelődési otthon v; Sfikösdön

Mostanában foét" dó- dekíWésének leginkább

lógnak örülnek rá sükőtdi emberek: a napóKban adták át. a toöajég űj,; rndlűó 280 «» förintcíá költséggel

épült SÓ személye* óvodáját, amely srthrt egycsa- páara me^Adotta a' kiB- gy érméké* anyák régi

gondjait A nagy öröm mellé hamarosan újabb. Iánál majd: küszöböm áll agyan- ia 'egf' »teák, -a "köméig' (Setében rendkívül fontos merevet játeő létesítmény, a mflvrfődéaí ««tem átateaa.- - A-fbert. Wvte Mertél :W náéaelüók a gsada bánrtoe- ségértl mutatja a nrúvelő-. teái, ház üvegvMrUtban1 kk vő makettjét:

— Nqgj**» annak, hogy ö végi, komze-' rűtíen helyiség helyett végre «tetem, ■ fért igteyéket hirtógit« épület ssol- gálja majd Süfeöed művelődésén»* ügyét. Az épület kialakí tanánál rfsősorban

a ftatelofc iéfimm. vettük figyrtembe, anlter aski- tettunk

Ehelyett önálló Mubtdy«- séeefcet alakítunk 1 W.J’OBf

megfelelő szórakozási, művelődési formáit. Itt lesz majd a községi könyvtár is, valamint az MSZMP és a KISZ hivatali helyiségei. A nagyobb rendezvények lebonyolítására száz személyen előadóterem áll majd rendelkezésre.

— Milyen forrásokból épül .fel az új művelődési vháif-v --v .:,J ..->>-t A községi tanácsol: — &r*By fejlesztési alapjából ’több.mint 2 millió forintot ■fordított erre a célra - szinte valamennyi helyű üzem és intézmény támogatta a nagy feladat. megoldásában. Segítségük nélkül aligha épülhetett volna ilyen gyönyörű művelődési h4z Sükös- (Jön. Az itteni közös gazdaságok Például 380 ezer fo- rjnttol és társadalmi munkával segítettek bennünket, a Hosszúhegy! Állami Gazdaság pedig 290 ezer forinttal és á belső berendezőnk megvásárlásával, el- kéirrftésóvel járult a „közös as«$a8i«s”.

, ?A kftrséffi tanács tára- temteizDia a helyi ÁFÉSZ, amely marts presszót nyit

az új épületben. A több mint 1 millió forint költséggel épülő „traktus” a község fiataljainak kulturált szórakozását teszi lehetővé.

Megtekintettük a közel 4 milliós építkezést. A Bácska Ktsz művezetője végigkísért bennünket a leendő művelődési otthonban. Jelenleg az utolsó simításokat végezzük a tetőszerkezet kialakításán és hamarosan sor kerül a belső szerelési szakmunkák megkezdésére is — mondotta a művezető.

Megtudtuk még, hogy nagy gondot fordítanak a művelődési ház környékének rendbetételére Is. Ebben a község fiataljainak társadalmi segítségére is számít a tanács és a már beérkezett felajánlásokat tekintve bizonyos, hogy Sü- kösd központja új létesítménnyel gazdagodva, megszépülve köszöntheti a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepét.

Csapai Lajos

amelyben az állt, hogy a

brazil szabadságharcosok mindegyike politikai menedékjogot kap Algériában, indulhatnak. A másik ok sokkal különösebb volt A kormány rendkívüli közleményben tudtúl adta: nem találják az egyik politikai foglyot..: Az igazságügy-minisztérium megpróbált kapcsolatot teremteni a gerillákkal, hogy megtudják, tulajdonképpen hol van a keresett Admau- ro Guerra Freitas. Órákba telt, amíg kiderült: a minisztérium által a börtönökhöz intézett körtáviratban hibásnak írták Freitas nevét és azért nem találták. Végül őt is útbaindították a tengerészeti minisztérium épülete felé, ahol az utazásra váró foglyokat összegyűjtötték ...

Von Holleben nagykövet eközben három levelet is küldött családjának és a brazil kormánynak, minden levél gyorsan és pontosan került a címzettek kezébe. A nagykövet, mint később elmondotta, jó élelmezésben részesülj, ellátták Coca-Colával. udvariasan megkérdezték, mire van szüksége és még az

Ingét is kimosták, előzőleg

új inget hoztak neki.

Június 16-án hajnalban ért földet Algériában a negyven volt foglyot szállító brazil repülőgép. A fotóriporterek először azt fényképezhették, hogy két férfi egy hordágyon fekvő nőt hoz le a lépcsőn: két szabadságharcos társa hozta le Vera Silvia Aran jot, akit néhány nappal szabadon bocsátása előtt mozgásképtelenné villanyoztak a börtönben. Ott volt a szabadon , bocsátottak között Antonio de Carválhb, a Brazil Kommunista Párt egyik alapító tagja, volt spanyolországi önkéntes, a Nemzetközi Brigád egykori tisztje, Barcy Rodrigues, volt brazil őrmester, Carlos Lamarca gerillaye- zér legközelebbi harcostársa. Kommunisták, polgári csoportok tagjai, katolikus ellenzékiek, anarchisták egyformán voltak a szabadon bocsátottak között. Egyikük, Antonio don Reis elmondta még az algériai repülőtéren, hogy néhány órává! szabadon ' bocsátás suk előtt még iszonyú játékot játszottak velük ; a' börtönben. „Tizennyolcadud varra. Ott szemünket, AiHm» áflltot- tak és azt kiáltották. Jujgy mindjárt kivégeznek bennünket Csend fttfc há»: vezényszavak foszlány »U

hallottuk, majd öt » jellegzetes sajt airtftar Mfc puskát egyszerre biztosítanak ki, lövés előtt. Egy tiszt még karrtarn art te megkérdezte, van-« valakinek valami utolsó kívánsága. Mindannyian men gondoltunk: néhány másodpere múlva mér nem élünk. És i akkor a tiszt röhögve közölte velünk, hogy csak tréfa volt- as egész”

— mondta - • dos Reis. • A barbár, 1 kegyetlen lelki tortúra után a tiszt azt'is elmondotta: 40 foglyot fognak szabadon-, bocsátani, mert < „barátaik V elraboltak egy követet és Csákiakkor. engedik szabadon, ha ■ magukat külföldre. szállítjuk”

— folytattad d« >.Reis a történetet.,, v. . f-. ^ G;;

Az algériai ■ repülőtéren’■ a Boeingből - kiszálló - rótt

foglyok1 között: - hátam*1 volt. A?■■jegyibe;neve: do 'Carmo 'dejfetito,, Annak''' a Juarez Guirnafes de

telte gerilla csoport pnrápitsnpkának a felesége, akit' májusban tartóztattak lg, a .hatóságok azt je- lentették, öngyilkos lett a börtönben. De országszerte tudták: de Britet megöjték kibaUgatói. A 40 fogoly szabadó» bocsátásét követelő gerillacsoportok egyike de Brito nevét vette feL

Réhány órával azután, hogy a brazíliai tv-állomá- sok. rádiófényképet közöltek a repülőgép algériai leszállásáról, a Rio de Janeiro-!1 Maracana Stadion mellett, az éppen akkor véget ért futballmeccsről kjjBzönlő tömegben feltűnt valakinek egy ismerős arc. Egy .' fiatalember megszólított , egy - férfit, aki' a taxit keresetté „Uram, nem ön a nyugatnémet nagykövet? Mintha a?„ ön képét mutatta volna már többször is a televízió1’ — mondta a fiatalember. „Ehrenfeld von Holleben" vagyok, hogy tujlnék a nagykövetségre vagy' a. lakásomra jutni?” r-c,.' jfélel.te a férfi. Néhány íüilpnat. múlvu már autó- lTfih. ült és hamarosan elmondhatta családjának, a hatóságoknak és az újságíróknak: újra bekötött

szemmel indult el a kis szobából, legalább egyórás autóútjára őrzőivel, akik közölték vele; egy forgalmas utcán egyetlen pillanatra áll meg a kocsi, gyorsan ugorjon ki, mert ők azonnal továbbhajtanak. így is történt

Ehrenfeld von Holleben udvariasan megköszönte a brazil kormánynak, hogy mindent elkövetett kiszabadítása érdekében. Amikor a külföldi újságírók megkérdezték tőle, hogy mi a véleménye a gerilláknak arról a kiáltványáról, amelyben bejelentették elrablását és a brazil belviszonyokról súlyos vádakat hangoztattak, a nagykövet egyetlen mondattal felelt: „Diplomata nem nyilatkozik vendéglátó országa belviszonyai- ról”. Néhány órával később közölték, hogy Holleben idegei olyan megviseltek, hogy valószínűleg máshol fogja ezután képviselni hazáját, nem Brazíliában;

(Következik: Bucher nagykövet 40 napja)

nyelvet itt tanulta meg igazán, tehát’ a magyar íróvá válás alapjait e városnak, Kecskemétnek és a református kollégiumnak köszönheti. Érdekességképp hadd említsük meg, hogy Molter Károlynak élnek Kecskeméten iskolatársai, akik felidézték a diáktársait németre tanító volt kisdiák emlékét. A Tibold Márton című regényéből szemelvényeket válogatott a Kecskeméti Katona József Gimnázium (a volt református kollégium jogutódja) alapításának 400. évfordulójára megjelent évkönyvbe Orosz László. A fiatal Molter Károly itt ismerte meg az ízes kecskeméti beszédet, az „ő-ző” nyelvjárást, s néhány szereplőjét így is beszélteti:

— „Majd, ha megjő a magyar beszélhetnéköd, akkor jelentközz mögest!”

Azóta évtizedek múltak el. Molter Károly a marosvásárhelyi református kollégium és a kolozsvári egyetem tanára volt. Most már nyugdíjban él: maga mögött jelentős írói életművével. A kisváros világát rajzolta meg a Bolond kisváros című kötetében, jelentős sikert ért el az Örökmozgó című színművével. Szellemi belháború címen gyűjtötte össze irodalmi kritikáit, tanulmányait. (Ez a vázlatos áttekintés is sejteti Molter munkásságának sokszínűségét.)

Most, 1971-ben a bukaresti Kriterien Könyvkiadó megjelentette Molter Komor korunk derűje című anekdotagyűjteményét. E kis kötetben néhány kecskeméti emléket is feldolgozott. „Később, mint kecskeméti kollégista, az egyik vakációban lefordítottam hevenyészve szüleimnek a Proletár fiú versét.” Sohasem tudta elfeledni Ady emlékét. Később a hegyvidéki és az alföldi ember különbözőségéről elmélkedik, s arról ír, amikor kecskeméti diákként futballozni mentek Csongrádra, még vizet sem adtak nekik egy gazda udvarában a mérkőzés után. A harmadik történetben így fenyegeti meg vidáman egyik társát: „No- no, vigyázz! Én fontos személy vagyok, légy hozzám udvarias, mert én vagyok ebben a városban az egyetlen tanúja annak, hogy te egykor Kecskeméten érettségit tettél!...”

Derűs, bölcs ember Molter Károly. Jó író, környezetéből mindig kiemelkedő tanár. Alkotó szellem. Amikor egy interjúban megkérdezték, hogyan lehet az, hogy Molter Károly bár élete nagy részét vidéken, kisvárosban töltötte, mégis felül tudott emelkedni, szélesebb látókörű íróvá válhatott. Erre Molter Károly így felelt: Ha a világirodalom több nyelvén olvassa a legjobb alkotásokat, nem riad vissza környezetének hibáit bírálni. így lehet védekezni a provincializmus ellen.

Molter Károly útja erre jó példa.

Szekér Bűdre

.......... • » 1 - _ • ' •_

■r ..... . vr.v’-“;.; ■