Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-27 / 175. szám
*. oldal 1971. július 27, kedd Automatizált hizlalás a Duna menté Épül a hartai iparszem sertéstelep Eggyel több iparszerű sertéstelep a megyében ... Csak ennyit jelentene a két hartai tsz — a Lenin és a Béke —, valamint a Solti Kossuth Tsz közös vállalkozása? Pillanatnyilag még eny- nyit sem, minthogy a telep ezután épül meg véglegesen. Az AGROKOMP- LEX tervezte létesítmény megépítésére eredetileg a három hartai tsz szánta el magát, ám röviddel ezután az Üj Élet Tsz „kilépett”, s így került helyére a solti termelőszövetkezet. 5800 férőhely, évente 15 ezer hízót kibocsátó kapacitás — ezek az alapjellemzők. A megtervezés szerint kerül mindez 58 millió forintba, amelynek 70 százalékát állami támogatásként kapják meg a társuló szövetkezetek. Ám az eredetileg tervezettnél máris bő tízmillióval kell többet költeni a beruházásra. Ez adódik a következőkből: az itt kialakításra kerülő technológia granulált, azaz szem- csézett táp alkalmazását igényli. Ennek folyamatos szállítását viszont a Gabonafeldolgozó Vállalat, szűkös kapacitásánál fogva, nem ígérheti. Marad tehát az egyetlen megoldás: a telepet korszerű takarmánykeverővel kell kiegészíteni. A granuláló berendezés Hollandiából érkezik, a Mosonmagyaróvári Gépgyár közvetítésével. Teljesítőképessége akkora lesz. hogy még a gabonafeldolgozó részére is vállalhatnak bérmunkát. Négyóránként bekapcsol... Ezenkívül alagutas szárítóüzem épül. Ehhez a berendezést a Makói Gépgyártól kapják. Építenek 400 vagonos takarmánytárolót is. A kivitelezés gondja a Lenin Tsz építőbrigádjának vállára nehezedik. A végleges befejezést ez év novemberére vállalták eredetileg. De a járulékos létesítmények miatt a befejezés a jövő év márciusára húzódik át. Mindamellett az elkészült épületrészeket ez év áprilisa óta fokozatosan adják át rendeltetésüknek. Ennek megfelelően máris csaknem 700 anyakocát tartanak, s még az idén 900 hízott sertést is értékesítenek. A telep épülésével párhuzamosan folyik a berendezések kipróbálása. Maga a telep a szó szoros értelmében automatizált. Az épületek végénél magasodó silótornyokban nyolc napra elegendő takarmány halmozható fel. A táplálék önetető csigaszalag segítségével jut el az állatokhoz. Az automata négyóránként bekapcsol, az Rágcsálók és rovarok eredményes irtását vállaljuk Magtár- és terményfertőtlenítést soron kívül végzünk. Kártevőirtó Szolgálat, Kecskemét, Széchenyi krt. 32. Telefon: 11-225. 1202 ablaktalan épületekben ugyanekkor gyullad ki a villany is, s néhány perc múlva vége az etetésnek. Alapvetően kétféle fűtést alkalmaznak: van melegvizes radiátor és légfűtés a mennyezetről. A fiaztatók- ban a „kismalacfészkek” temperatúráját a padlózatba beépített fűtőegységek biztosítják. Nagy gondot fordítanak a trágya eltávolítására ; a szerves anyag rácsokon, lejtős alagutakon jut ki a szabadba ahol Gi-gi- rendszerű rázószerkezettel választják szét szilárd és folyékony részeire, s ennek megfelelően kerülnek felhasználásra: gépi úton juttatják vissza a talajba. Az úiabb lépés: a feldolgozás Mi a helyzet a várható gazdaságossággal? Erről érdeklődöm Csordás Mihály- tól, a közös vállalkozás elnökétől. — Ilyen rendszerű telep, mint amilyen a miénk lesz, az Agárdi Állami Gazdaságban két éve működik. Bár kapacitása kisebb az itteninél. Az eddigi tapasztalatok szerint egy kiló hús megtermelésére 3,40 kiló takarmányt használtak fel. Ezt az eredményt jónak tartjuk. Sikerült az évenkénti 2,4-es forgási sebességet is elérni, ami a hizlalás gyorsaságát illeti. A termékük 70 százaléka A minőségű sertéshús, s ez megint csak kitűnő eredménynek számít. A hartaiak svéd-lapály keresztezésű fehér hússertéseket szaporítanak és hizlalnak. Az alapanyagot a szarvasi kísérleti teleptől vásárolták. A jövőt illetően újabb kérdés vetődik fel: nem volna-e érdemes a sertésprogram teljes vertikális kiépítésére gondolni Har- tán. Minthogy a takarmány teljes egészében megterem az itteni Duna menti földeken, tulajdonképpen csak a végső, a feldolgozó szakasz megteremtése marad hátra. Arról van szó, hogy élő sertések helyett gazdaságosabb volna húskészítményeket és tőkehúst értékesíteni. Ez a gondolat a Vállalkozás életrehívóiban is intenzíven érlelődik, már csak azért is, mert a hartai Új Élet Tsz példája azt bizonyítja, hogy a hús- feldolgozás — jövedelmező Üzemág. Az Üj Élet kilenc gazdája — kezdetleges technológiával, teljesen manufakturális módszerekkel — évente 600 ezer forintos tiszta hasznot produkál. Termékeny elképzelés ez, de a vállalkozás vezetőinek kétségtelenül igazuk van, amikor azt hangoztatják: az automatizált telep mellett csak a modern technológiával működő feldolgozó üzem lehet életképes. Ennek létrehozásához viszont még ezután kell anyagi alapokat teremteni. Fehér köpenyes gondozók Az iparszerű sertéstelep az emberi munka hatékonysága szempontjából is hatalmas távlatokat nyit meg: a hagyományos élő munka helyett a képzettség, a magas fokú szaktudás veszi át a vezető szerepet. A telepen dolgozók száma a végleges kiépülés után sem haladja meg a húszat; 400 anyakoca gondozását például egyetlen ember látja el, s az egy épületben hízó 1150 sertés gondozásához is elegendő két személy. (Valójában egy is elegendő Volna, de az épületeket, a szakaszos nevelés miatt, közfallal rekesztik ketté.) A szakmai irányítást három agrármérnökre és egy felsőfokú technikumot végzett szakemberre bízzák. Rajtuk kívül csak szakmunkások jöhetnek számításba — ez egyébként az állami támogatás feltételei között is szerepel. A fiatal szakmunkásokat — érettségizettek is vannak közöttük! — Agárdon képezik ki. Fehér köpenyes gondozók dolgoznak itt, napi három műszakban. A na.pi nyolcórás munkaidő megvalósítása itt annyira természetes, mint amennyire lehetetlen volt a tíz év előtti szerfás ólakban. Ismét csak azt kell megállapítanunk, hogy a termelékenységnek nem any- nyira az automatizálás, hanem az emberi tudás a forrása. H. D. A homoki szőlők védelmében Aggasztó mértékben csökken a hagyományosan telepített szőlőskertek területe. A statisztika szerint nyilvántartott 107 ezer hold területből ma már csaknem 20 ezer hold nem termő. Részben elöregedtek a tőkék, és emiatt nem érdemes megművelni, másrészt nincs elegendő munkaerő a szétszórt telepítések műveléséhez. A kunszállási Alkotmány Termelőszövetkezetben 600 hold szőlőterületből jelenleg 130 van parlagon. A kiskunfélegyházi Móra Ferenc Termelőszövetkezet 175 hold szőlőterületének 10 százalékát selejtezték ki- A szakemberek szerint az ötéves terv időszakában mintegy 40 ezer hold hagyományos szőlőtelepítést ér hasonló sors. Mivel Bács-Kiskun az ország legjelentősebb szőlő- termelő megyéje, érthető, hogy egyre jobban sürget a homoki telepítések rekonstrukciója. A termőterület csökkenése hovatovább veszélyezteti a belső ellátást és az exportot. Ebben a témában a megyei pártbizottság részéről az utóbbi hónapokban számos jelzés érkezett az illetékes minisztériumba. A figyelmeztetések eredményeként az utóbbi hetekben több fontos tárgyalás zajlott le a homoki szőlő- termesztés helyzetéről. — Megállapították, hogy a IV. ötéves terv időszaka alatt 10 ezer hold ültetvény felújítását kellene megvalósítani. Az ehhez szükséges pénzügyi beruházásokat részben saját erőből valósítják meg az üzemek, másrészt állami hitelből. Érdemes megjegyezni, hogy az ötéves terv időszaka alatt az országban 20 ezer hold új telepítést irányoztak elő. Megindult tehát a küzdelem a homoki borok védelméért. Már az elmúlt esztendőben megalakult egy koordinációs bizottság —, amely tíz alföldi termelőszövetkezeti területi szövetség összefogásából született. Az együttműködés célja, hogy a bortermelő üzemek és a népgazdaság érdekeit összhangba hozza. Segíti a bizottság a korszerű termelési módszerek elterjesztését, kutatja a legkedvezőbb értékesítési lehetőségeket. Támogatja a gazdaságos termelés megvalósításátNemrég — először a borfelvásárlás történetében — védőárat kapott az alföldi bor. Régi panaszuk a termelőknek, hogy az árakat csak a szüret idején, nemegyszer a munka megkezdődése után ismertették csak a pincegazdaságok. Először fordul elő, hogy mintegy másfél hónappal a borszőlő érése előtt megköthetik a szerződéseket. A Közép-magyarországi Állami Pincegazdaság üzemei több éves felvásárlási szerződést is kötnek. Az üzemek ebben az esetben 3—6 százalék felárat is kapnak, aszerint, hogy mennyi időre szól a megállapodás. Ezek a szerződések elősegítik a biztonságos értékesítést. Az előzetes becslések szerint a tavalyinál valamivel magasabb termés várható a szőlőskertekben. Most még azonban nehéz előrelátni, hiszen sokat „alszik” kint a termés. Mindenesetre az eddigi intézkedések elősegítik a termelési biztonságot, a homoki borvidék nagyobb megbecsülését, ami nem közömbös az itt élő emberek szempontjából sem. K. S. Mezőgazdasági mesterek A Német. Demokratikus Köztársaságban 1970 végén a termelőszövetkezeti parasztoknak és állami gazdasági dolgozóknak 57 százaléka rendelkezett szakmunkás-oklevéllel, vagy ennél magasabb fokú (technikumi vagy egyetemi) végzettséggel. Ezt az arányszámot az új ötéves terv irányelvei szerint 1975-ig 80 százalékra kell emelni. Ennek a 80 százaléknak a megoszlása a következőképpen fest majd: 11 százalék főiskolai és technikumi végzettséggel, 9 százalék mezőgazdasági mesterlevéllel (ez az iparban a művezetői képesítésnek felel meg), 60 százalék pedig szakmunkás-okLevéllel fog rendelkezni. Megjegyzés útügyiien A Homokmégyi Községi Tanács még tavaly júniusban szerződést kötött a KPM Kecskeméti Közúti Építő Vállalattal a Petőfi Sándor uteai, mintegy 700 méteres kövesút megépítésére. A megállapodásban a kivitelező vállalta, hogy 1971. augusztusában kész állapotban átadja rendeltetésének a szóbanforgó utat. Miért említjük ezt? A közelmúltban tanácsülés volt Homokmégyen, s a lakosság hivatott képviselői aggódva tették fel a kérdést: mi lesz a kövesút tál? A jelenlegi helyzet ugyanis nem ad okot a derűlátásra. Á vállalat néhány hónappal korábban a helyszínre szállította ugyan a szükséges sóder- és szegélykőmennyiség egy részét, az építéshez azonban még hozzá sem kezdtek. A tanács vezetői sürgették a dolgot levélben és szóban is. A válasz pedig így hangzott: ne nyugtalankodjanak, ha mi egyszer hozzáfogunk, akkor egy-kettőre kész az út, akár még a jelzett határidőn belül is. Lehet, hogy így van. A vállalat tudja, milyen munkaintenzitásra képes. Minden esetre tény. hogy a tanács 1 millió 219 ezer forintját — ennyi az út költsége — már az első évnegyedben zárolták. És van még valami, ami nyugtalanító: a szerződés tanúsága szerint a kivitelező nem válla! felelősséget az út esetleges idő előtti meghibásodásáért, mivel romoskinói bitument használnak és ez egyelőre még kísérleti jellegű vállalkozás. Ügy' hisszük, felesleges bővebb kommentárt fűzni a fentiekhez. Ott jártunkkor a tanács vezetői elmondták, hogy bíznak a vállalat legutóbbi ígéretében. Egy biztos: a homokmégyiek akkor lesznek igazán nyugodtak, ha látják, hogy épül az út, s remélhetőleg még az őszi esőzések előtt elkészül. De lehet, hogy csoda történik az útépítés történetében és nár hét alatt elkészül egv olyan munka, amelyre több időt is érdemes szánni? Szabó Attila 2. KILENC SZAMURÁJ-KARD Az első nagy port felvert hijacking, azaz repülőgép-eltérítés 1966. januárjában az etiópiai repülő- társaság egyik gépével történt. Az Addisz Abebába induló gépet a Szomáliái fővárosba vitte a repülő- géprabló. 1967. áprilisában a nigériai repülőtársaság egyik gépét Lagos helyett a szakadár Biafra tartomány fővároséba, Enu- guba kényszerítették. Néhány hónappal kesőhb indult el az egyiptomi légi- társa,ság egy AE—24 típusú gépe Kairóból, de a menetrendben szereplő vidéki város helyett az akabai repülőtéren szállt le. A repülőgéprabló ezúttal magas állású személyiség volt. Riad Kamal Haddad, az egyiptomi titkosszolgálat vezetője, aki menedékjogot kért Jordánia királyától, Husszeintől. Ugyanebben az esztendőben Angliában béreltek egy kis repülőgépet, amelynek Ibizia üdülőszigetre kellett volna vinnie az utast. Az utas nem volt más, mint Mojse Csőmbe, az azóta elhunyt hírhedt kongói ex- miniszterelnök. Az Angliában bérelt repülőgép azonban nem a gyönyörű kis szigetecskén szállt le, hanem Algériában. 1968. júliusában az izraeli légitársaság repülőgépe 38 utassal, 11 főnyi személyzettel Rómából a fiu- micinoi repülőtérről Tel- Avivba indult. Egy óra sem telt el a felszállás után, amikor a pilóta rádión közölte: fegyverrel Algír felé kényszerítik. Kiderült, hogy a palesztinai ellenállók egyik csoportja térítette el a gépet. Az volt a cél, hogy arra kényszerítsék az izraeli kormányt: bánjon hadifogolyként az általa elfogott arab partizánokkal. 1966. szeptemberében az argentin légitársaság egyik Deques repülőgépe Brazília felé indult. A gépet egy 20 tagú csoport eltérítette az eredeti útvonalról. Utasításukra a gép a Falkland- szigeteken szállt le. A csoportot egy ismert argentin színésznő, Cristina Ver- rier vezette és amikor a gép leszállt, ő lépett elsőként a Falkland-szigetek földjére. Több társa néhányszor a levegőbe lőtt a magukkal hozott (egyébként emberélet kioltására alkalmatlan) fegyverekkel, majd elénekelték az argentin himnuszt. Cristina Ver- rier hosszú nyilatkozatot olvasott fel, amelynek az volt a lényege, hogy a 20 tagú repülőgéprabló csoport szimbolikusan megszállta a szigeteket. A történet hátterében az a régi, Anglia és Argentina közötti történelmi vita van, amely a Falkland-szigetek birtoklásáról folyt és folyik. A 20 tagú repülőgéprabló csoport visszaült az argentin légitársaság repülőgépébe. a gép nyugodtan folytatta útját Brazíliába. A repülőgép-eltérítés egyik legkülönösebb esete 1970. márciusában történt. Japán egyetemisták csoportja szállt fel egy tokiói légitársaság egy belföldi járatra készülő Boeing—727 gépére. A gépen 131 utas és 7 főnyi legénység tartózkodott. A kilenc diák, aki elhatározta a repülőgépeltérítést, a Zengakuren nevű maoista— trockista diákszervezet tagja volt. A gép elindulása után rövid, görbe pengéjű, szamurájkardot rántottak elő, a pilótafülkébe rontottak és utasították a pilótát: forduljon észak felé, Phenjanban, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában akarnak le- szállni. Az egyik diák az utasfülkék hangszóróján bejelentette: a gépet eltérítik, az ellenállás reménytelen, mert a gépen több bombát helyeztek el és szükség esetén felrobbantják a aeoet/
