Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-25 / 174. szám

Rakétakilövés a tengerről. Milánóban folyik Joe Adonis bírósági tárgyalása. ' donis nemcsak a szicíliai maffia, hanem az amerikai osa Nostra egyik vezére is és a jelek szerint fontos jsszekütőkapocs a két hatalmas gengszterszervezet kozott. 4&ciób»n a tengerészgyalogosok tankjáé. AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Államcsíny Szudánban. Súlyosbodik a jordá­niai válság. KEDD: Októberre kitűzik a rendkívüli választásokat Ausztriában. Hírek egy állítólag Washingtonhoz eljutott nyolcpontos kínai javaslatról.- SZERDA: Saigoni csapatok behatolása Kambodzsába. Líbiai javaslat arab csúcsértekezlet összehívására. CSÜTÖRTÖK: Ellenpuccs Szudánban. Négyhatalmi nagyköveti tárgyalás Nyugat-Berlinről. PÉNTEK: Közös piaci vita Londonban. Szadat-beszéd az ASZÚ kongresszusán. SZOMBAT: Letartóztatások Szudánban, diplomáciai élénkség az arab világban. így látta a hetet kommentátorunk, Réti Ervin: Nem hinnénk, hogy ezen a héten különösképpen bi­zonygatni kellene, milyen bonyodalmas világban élünk. Elég sorra venni a címszavakat: Szudánban hetvenkét óra leforgása alatt kétszer történt „hely­csere” az elnöki palotában és a börtönökben, a Jor­dán folyó völgyében pa­lesztin gerillák inkább az izraeli járőröknek adták meg magukat, mint Husz- K'/ein beduinjainak, s ter­mészetesen továb hullám­zónak a kedélyek Nixon Pekingbe tervezett útja kö­rül is. Kezdjük a Közel-Kele- A FŐSZEREPLŐK ten, ahol drámai módon kavarognak az események. Rabatban a hárem ünne­pével tettek pontot a le­vert marokkói lázadás után — harminchat felesége és ágyasa órákon át táncot lej tett Hasszán király kö­rül. A diplomáciai vetület- ben korántsem tűnik le­zártnak az ügyi Marokkó és Libia kölcsönösen vádas­kodik egymás ellen. Meg nem erősített hírek érkez­tek egy elvetélt jemeni puccskísérletről, valamint negyvenöt iraki katonatiszt balul sikerült összeesküvé­séről is. Azután tetőzött a jordániai krízis. Husszein király, nyilván arra szá­mítva, hogy, a többi aríab ország saját - belső viszá­lyaival van elfoglalva, ál­talános támadást indított a gerillák ellen. Túlzás len­ne azt állítani, hogy telje­sen felszámolta a palesztin mozgalmat, hiszen annak gyökerei változatlanul meg­maradtak. ám harcképessé­gét hosszú időre megbéní­tották. Az ammani udvar sok ezer gerillát megöletett vagy fogságba vetett; né­hány százan Izraelben ke­restek menedéket a fizikai megsemmisítés elől — vé­gül harminckilenc palesz­tin ellenállónak az uralko­dó „engedélyt” adott a par­tizánharc folytatására. Ez a harminckilenc fedayin azonban aligha fog meg­semmisítő csapást mérni az ellenségre. Líbia arab csúcsértekez­let . összehívását, indítvá­nyozta a jordániai válság megvitatására, de a ma­gas szintű találkozót aka­dályozzák az arabközi el­lentétek. Ezeket tovább ter­helte a . szudáni puccs és ellenpuccs. Irak támogatni látszott a Nimeri elnököt megdöntő erőket, míg az EAK és Líbia örömmel üd­vözölte az államfő vissza­térését a hatalomra. Ma még tisztázatlan, hogy pon­tosan milyen mértékben játszottak közre külső erők a szudáni eseményekben. Korai lenne akárcsak konszolidációról beszélni, nemhogy kimunkált érték­ítéletet adni — különösen áll ez a szudáni fejlemé­nyekre. Sajnálatos, hogy a harcok sok esetben a nem­zeti mozgalom különböző osztagai között robbantak ki. Még sajnálatosabb, hogy letartóztatásokról, megtorlásról, súlyos ítéle­tekről szólnak a jelentések és kommunistaellenes ki­rohanások hangzottak, el. A valóban kivezető utat csak- az antiimperialista erők egységével és össze­fogásával lehet elérni. Ez azért is nélkülözhetetlen, mert közben az átfogó kö­zel-keleti krízisben tovább tart a holtpont. Az pedig nyilvánvaló,. hogy politikai rendezés, kibontakozás nem valósul meg magától. Az erőviszonyok kedvező fej­lődése az előfeltétele a po­litikai rendezésnek, csak­hogy a sorozatos arabközi ellentétek éppen az erővi­szonyok kedvező alakulását akadályozzák. A tervezett Níxom-láto- gafással kapcsolatos új események arra mutatnak, hogy kínai és amerikai JUBILEUMI ÜLÉS A hétfőn lezajlott szudá­ni hatalomátvétel főszerep­lői. A felső képen Hasem el Atta őrnagy, aki három napra megdöntötte Nimeri kormányát, s az ellenpuccs után pénteken kivégezték. Az alsó képen Babiker el- Nur Oszmán, aki a szudáni Tavaly március óta a négy nagyhatalom nagykövetei forradalmi tanács új elnő- csütörtökön tartották Nyugat-Berlinnel kapcsolatos 25. ke lett volna. A hatalom- ülésüket. Balról az első Abraszimov szovjet, jobb oldalt átvétel időpontjában Lon- Rush amerikai nagykövet. «ionban gyógykezeltette ma­gát. csütörtökön azonban ELEGÁNS BANDITA A BÍRÓSÁG ELŐTT Líbiában. lítban hazafelé letartóztatták, s a követke­ző napon kiadták Szudán­nak. részről „kóstolgatják” egy­mást. Csou En-laj egy amerikai küldöttség előtt határozott antiimperialista kijelentéseket tett, s egy határsértés kapcsán el­hangzott Peking 494. „ko­moly figyelmeztetése”. Ugyanakkor az Egyesült Államokban több kínai tár­gyú tanácsokzás zajlott, a legkülönbözőbb hírek ke­ringenek a várható ameri­kai álláspontról az ENSZ- ben, valamint Tajvannal kapcsolatosan. Vannak olyan nyugati sajtóvélemé­nyek, hogy Kissinger útja során néhány alapelvben máris kínai—amerikai meg­egyezés történt. Érdemes megemlíteni; á koreai és a vietnami sajtó a meghívás bejelentése után, anélkül, hogy erre a tényre utalt volna, élesen bírálta Nixon politikáját. (A vietnami megnyilatko­zásokat a kínai sajtó is kö­zölte, igaz, napokkal ké­sőbb, mint más szocialista országok újságjai.) A Tá­vol-Keletnél maradva: erős polarizálódás tapasztalható Japánban, ahol a kormány­pártban összecsapnak, a Kí­nai Népköztársaságot, il­letve Tajvant támogató kö­rök. Egy valamiben csaknem mindenki egyetért, a kü­lönben homlokegyenest el­lenkező irányú kommentá­torok közül. A lényeg a folytatás: vagyis a kínai— amerikai párbeszéd előse­gíti-e majd az indokínai népek szabadságharcát és a világpolitika alapkérdé­seinek konstruktív megol­dását. Mivel pedig eze­ket nem lehet a Szovjet­unió nélkül, vagy a Szov­jetunió ellenére megoldani; hogyan alakul majd az Egyesült Államok és a Kí­nai Népköztársaság viszo­nya Moszkvával? Heti körképünket fejez­zük be egy biztató hírrel, ami talán súlyánál kisebb visszhangot váltott ki a •közel- és távol-keleti bo­nyodalmak sűrűsödése kö­zepette. A jelek arra val­lanak, hogy Nyugat-Berlin kérdésében egy korhpro- misszumos megállapodás körvonalai bontakoznak ki. ügy ilyen egyezmény, ha nem is feltétele az európai biztonsági konferenciának, mindenesetre meggyorsíta­ná az értekezlet összehí­vását, s új folyamatokat indíthatna el kontinen­sünkön. KISSINGER CSOU EN-LAJ-JAL PAROLAZIK Az egész világot bejárta ez a kép. mint az esztendő egyik nagy szenzációja: Csou En-laj kínai miniszter- elnök Pekingben fogadja dr. Henry Kissingert, Nixon nemzetbiztonsági főtanácsadóját. Kissinger július 9. és 11. között tárgyalt Kínában Nixon meghívásáról. A ké­pet 17-én hozták nyilvánosságra. MENEKÜLÖK A JORDÁN PARTJÁN A jordániai kormánycsapatok terrorhadjárata nyomán nagy számú Palesztinái gerilla kényszerült izraeli te­rületre menekülni. Sorsuk — mint ezeknek a Jordán folyó partján elfogott gerilláknak sorsa — bizonytalan. Dajan izraeli hadügymin;szt-'r bíróság elé állításukat követeli. . TÜNTETÉS LIBANONBAN Az arab világ számos fővárosában tüntették a jordá­niai királyi hadsereg legújabb véres akciója ellen, amelynek során Husszein katonái gyakorlatilag fel­számolták az országban levő összes gerillatámaszpon- tot. Képünkön: a bejrúti tömegtüntetés. MA ÜNNEPLIK A SZOVJETUNIÓBAN A HADITENGERÉSZET NAPJÄT

Next

/
Oldalképek
Tartalom