Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-24 / 173. szám

1. oldal 1971. július 24, szombat A mnnkásiiinvelődés hétkösmfspl ai II. Kiskunfélegyházi tények, gondok Az alföldi ipartele­pítési program lényeges vo- hása, hogy üzemet „vit­tünk” oda. ahol munkaerő van és nem a munkaerőt az amúgy is zsúfolt ipari centrumokba. Mint emlí­tettem, ezekben az új üze­mekben modern technoló­giát vezettek be és ez a parasztság soraiból szerve­ződött úi munkásréteg mű­veltségben „fehér foltjait” közművelődésünk közép­pontjába állította, mert be­lőlük kell ma szakembere­ket, alsó- és középszintű műszaki vezetőket képez­ni. Ez Félegyházán is a legsúlyosabb gondok egyi­ke. Az eredmények szeré­nyek. Előkészítő tanfolyamot indított a Szakmaközi Mű­velődési Ház az általános iskola 7. osztályos anyagá­ból. Nyolc hallgató (közü­lük 6 cipőgyári dolgozó) április végén eredményes vizsgát tett. A május 11-én indult 4 hónapos (80 órás) előkészítőn mindössze 15 hallgató vesz részt. A művelődési intézmény szomszédságában bölcsőde működik. Kihasználták a lehetőséget is, hogy fel­ügyeletet biztosítsanak a gyermekgondozási szabad­ságon levő anyáknak, akik a tanfolyamon részt vesz­nek, és gyermekük elhe­lyezését másképpen nem tudják megoldani. Alapvető feladatnak tartják az általános isko­la nyolc osztályát végzet­Túlteljesítették Az Irodagéptechnikai Vállalat madarasi üzem­egysége az idén január óta mintegy 10 ezer különböző típusú író- és számológé­pet javított, illetve kar­bantartott, s ezzel jelentő­sen túlteljesítette az első félévi tervét. A több mint kétmillió forint értékű munkát az üzemegység nyolcvan szakembere vé­gezte. tek számának növelését, de nem feledkeznek meg a szakmunkások továbbkép­zéséről sem. Gimnáziumi különbözeti vizsgára elő­készítő 210 órás tanfolya­mot szerveztek februárban. A fejlődő vállalatok mű­szaki káderigénye is egy­re fokozódik, ezért a mű­szaki jellegű felsőoktatási intézménybe jelentkezők számára előkészítő tafolya- mokat szerveztek 22 fő részvételével. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa és a Szak- szervezetek Megyei Taná­csa, a Szakmaközi Műve­lődési Ház közvetítésével nagy segítséget nyújtott a fizikai dolgozók gyerme­kei továbbtanulásának elő­segítéséhez. Az 1970—71-es tanévben a Móra Gimná­ziumban 3 csoport tanulá­sát, a Petőfi Gimnázium­ban pedig 4 csoport fel­készülésének fedezték anya­gi költségeit. Az előző évben az ily módon elő- képzett gyermekek 74 szá­zalékát fel is vették az egyetemekre, főiskolákra. Nem feledkeztek meg a dolgozók esti gimnáziumi és technikumi hallgatóinak segítéséről sem. A TIT-tel 25 előadás tartására kötöt­tek szerződést, hogy az idősebbek jobban elsajá­títhassák a nehéz termé­szettudományi tárgyakat. Legnehezebb problé­ma országosan is a töme­gek esztétikai nevelése. Városaink, falvjiink több­ségében a népművelésnek ez a területe „fehér folt”. Az eredmények legtöbb­ször az intézmények rend­kívüli erőfeszítése ellenére is csak formálisak. Isme­retes, hogy ezen a téren az öntevékeny művészeti együttesek munkája rend­kívül jelentős még hiá­nyosságaik ellenére is. Fél­egyházán egyetlen hagyo­mánnyal és eredménnyel büszkélkedő művészeti cso­port működik csak hosz- szabb idő óta. a Holló László képzőművészeti kör. Tíz év alatt tagjai több Válaszol az illetékes Július 7-én, „Olvasóinké a szó” rovatunkban közöl­tük: A gázkorom drágább? címmel Erki Jánosné kecs­keméti olvasónk levelét, melyben kifogásolta, hogy ré­szére a gázfűtés bevezetése után a keményseprés dí­ját többszörösére emelték. Rendetzky Jánostól, a Bács-Kiskun megyei Ké­ményseprő és Cserépkályhaépítő Vállalat igazga­tójától kaptunk Erkiné panaszára válaszlevelet. „A kémények díjait és minősítésüket általában az a körülmény határozza meg, hogy a kéményekhez mi­lyen tüzelőberendezés tartozik. Tehát, ha egy kémény­re egy helyiség fűtésére szolgáló, egyszeri tüzelőbe­rendezés csatlakozik — a díjszabás alacsony. Ha több helyiség fűtésére alkalmas kazán csatlakozik a ké­ménybe, akkor minősítése megváltozik és a díj is ma­gasabb lesz. A díjak megállapításánál nem játszik szerepet, hogy milyen tüzelőanyaggal üzemel a kály­ha-, illetve tüzelőberendezés. Erki Jánosné lakásában központi fűtőberendezés von, díjszabása megfelel az utasításoknak. Vállala­tunk megbízottja személyesen kereste fel, s bemutat­ta a rendelkezéseket. Erkiné belátta, hogy a felemelt díjszabást megfelelően állapítottuk meg. Ugyancsak július 7-i lapunkban közöltük, kalocsai olvasónk, Krix Mária panaszlevelét. Krix Mária ki­fogásolta, hogy a lapokban reklámozott Bio-Strip légy­irtó Kalocsán nem kapható. S íme, a Bács-Kiskun megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat kecskeméti kiren­deltsége vezetőjének, Horváth Istvánnak válasza: „A Bio-Strippel kapcsolatos reklámot a Baranya megyei Sellyéi ÁFÉSZ megrendelésére közlik a lapok. Ettől függetlenül három kecskeméti üzletünkben már régebben kapható a kitűnő rovarirtószer. Krix Mária részére a cikk megjelenése után két nappal, megbí­zottunk átadott 1 darab, általa keresett Bio-Stripet.” kiállításon szerepeltek a Szakmaközi Művelődési Házban. Ezek a kiállítások népszerűek voltak a város­ban, az idén is mintegy kétezren tekintették meg őket. Nyolc üzemi letéti könyv­tár működik a városban. Éveken keresztül gondot okozott a könyvek megfe­lelő elhelyezése a munka­helyeken, és 1970-ben ja­vultak csak valamelyest a körülmények. önálló könyvtára csak a Vegyipa­ri Gépgyárnak és a VSZM- nek van. Ennek ellenére a munkások többsége olvas, ilyen irányú igényeiket fő­ként a városi könyvtárból elégítik ki. A negyedik ötéves terv vége felé megkezdik az új városi művelődési központ építését. A mun­kásművelődés mindennapi gondjai az új intézmény megépülésével nem szűn­nek meg. Addig is a Szakmaközi Művelődési Háznak és a Móra Ferenc Művelődési Központnak ar­ra kell törekednie az ipa­ri üzemekkel szorosan együttműködve, hogy meg­teremtsék a városban a magasabb színvonalú köz- művelődés alapjait és a kapcsolatok megerősödésé­vel egyre szélesebb rétege­ket nyerjenek meg a mű­velődés ügyének. Csató Károly A tulajdonosok fórumai A termelési tanácskozá­sokon a dolgozók rendsze­rint a napi munka apró fogyatékosságait: a szer­szám- és anyagellátás, a szervezés, a munkaruha-el­osztás, a melegvíz-szolgál­tatás hiányosságait teszik szóvá. Nagyhorderejű, át­fogó javaslatokat, a gazdál­kodás lényeges összefüggé­seit elemző, feltáró felszó­lalások csupán elvétve hangzanak el. Mindebből a gazdasági vezetők egy ré­sze gyakran arra következ­tet, hogy a munkások nem osztozhatnak bonyolult gondjaikban, s mint „rész­vényesek”, legfeljebb csak formálisan vehetnek részt az ügyek intézésében, a vállalat irányításában. Az üzemi demokrácia formális jellege különösen szembe­tűnő olyan átfogó téma vi­tájánál, amilyen például jelenleg a vállalatok IV. ötéves tervének összeállí­tása. « A dolgozók nyelvén Kétségtelen tény: bár­mely fórumon mindenki csak ahhoz szól hozzá, ami­hez ért, ami őt személy sze­rint érdekli. A buzdítás, a lelkesítés, a tulajdonosi fe­lelőségérzet hangsúlyozása vajmi keveset változtat ezen. Célravezetőbb tehát a realitásokkal számolva olyan beszámolókat terjesz­teni a dolgozók különböző fórumai elé, amelyek nép­szerű, közérthető módon, az adott réteghez szólva növe­lik a résztvevők tájékozott­ságát, bővítik ismereteiket, érdeklődési körüket. A kér­dés tehát az, hogy képe­sek-e a vállalat, gyáregy­ség, az üzem vezetői part­nereikkel kapcsolatot talál­ni, lefordítva az egyre bo­nyolultabb szakmai és gaz­dálkodási feladatokat a mű­helyek, az osztályok dolgo­zóinak nyelvére. Nagy hozzáértést, felké­szülést, sok energiát igé­nyel az összetett, sokrétű tennivalók számbavétele, rendszerezése, megértése, s talán mégis inkább azok megértetése. Senki nem számíthat azonban a kol­lektíva aktív támogatásá­ra, ha nem vonja be a dol­gozókat a feladatok megha­tározásába, a döntések elő­készítésébe, a közös gon­dolkozás folyamatába. Vagyis az üzemi demokrá­cia fejlesztése nélkül nem lehet elég eredményes és hatékony a vezetés. Ahol nem jutnak szóhoz a dol­gozók, ahol a beosztottak nem ismerik, segítik a fel­adatok megoldását, ott nem lehet eredményes a gazda­sági munka. A dolgozók munkakedve, termelési ak­tivitása, szorgalma, fegyel­me a vezetés és egyben az üzemi demokrácia színvo­nalának fokmérője. A formalitás ártalmas Az üzemi demokrácia fejlesztése mégsem egysze­Héjas József, Orodán Ferenc, Buga Mihály — a három életmentő határőr. Életmentő határőrök — Ügyeletes! Héjas, Orodán és Buga határőr jelentkezzen nálam! — hangzott az őrsparancsnok utasítása. — Értettem! — nyugtáz­ta az ügyeletes és a pa­rancs továbbítása céljából a körletbe rohant. Egy perc múlva a pa­rancsnoki irodában volt a három határőr. — Héjas és Orodán ha­tárőr azonnal fogatoljon és hozzon a bányából egy ko­csi agyagos homokot 'az őrs konyhakertjébe. Buga határőr pedig rendeljen fűtőolajat a községben! Egy órával később Héjas és Orodán határőr már a szabadon. A kocsi elejétől községi orvossal együtt ér­megrakott szekérrel tartott és rúdjától odaszorítottan kezett a helyszínre, az őrs felé, amikor Oro- az egyik ló is a szekér — Törések és zúzódá dán teli torokból elkialtot- alatt feküdt. Csak a másik sok... Szerencsére, nem ta magát: _ vesztegelt nyugodtan — életveszélyes! — állapítot­— Oda nézz, Jóska, mintha mi sem történt ta meg az orvos. Árokba borult az öreg! volna..; Az öreg visszanyerte az s abban a pillanatban pat- A három határőr először eszméletét. Fáradt tekinte- tant a kocsiról es a sze- js a kocsit próbálta eltá_ tét végighordta a körülötte rencsetlenul járt emberhez volítani a jajgató ember- állókon, aztán beszélni- • ről. Izmaik pattanásig fe- kezdett. Megállítva az őis foga- szültekj derekuk csaknem — Áldja meg az isten *?*>, ?. hältoszarat az ules kettétörtj a kocsi viszont őrnagy úr... Magának és támlájához rögzítette He- aj. mozdult. katonáinak köszönhetem az jas határőr, s társa után életem... Nagyon szépen iramodva, vele csaknem Egyszerre. Vezeny- köszönöm — ismételgette egyszerre ért a felborult szóra !^ — ordította Buga hálálkodom kocsihoz. ^ határőr. — He-rukk, hé- — Hogy’ hívják, bácsi? Buga Mihály határőr rukk!... — kérdezte a parancsnok, eközben megrendelte az Qt percbe telt így is, — Hát nem ismer meg, olajat a községben, smint- mire a kocsit annyira el- őrnagy úr? Feri bácsi va- ha csak bajt neszeit volna, moz(jftották:, hogv az idős gyök, Ivánkovics Ferenc, kerékpárján^ igyekezett embert ki tudták alóla Valamikor sokat vadász- vissza, az őrsre . O nem vennj tam itt, az őrs területén... volt szemtanúja a lovas ’ , , Aztán Ivánkovics Ferenc szeker arokba borulásának, Héjas elsősegélynyújtás- nyugdíjas tsz-tagot Katy- ellenben felfigyelt két ha- hoz kezdett. Orodán a már> Május L utca’7. szám t^rőrtársa futására. Teljes földhöz szorított ló ist- alatti lakost a bácsalmási erővel a pedálba taposott, rangját vagta el, s szaba- kórházba szállította a men­Pillanatok alatt leizzadt ditotta ki a labaival kapá- j Kérésének megfelelően Orodán, amikor a felborult lodzó paripát. Buga pedig a parancsnok nyomban ér- szekérhez ért. A homokkal a homokbánya mögötti tesítette Ivánkovics nénit, megrakott, másfél tonnás, őrsre futott, jelenteni az ^ lovakat az Üj Élet Tsz gumikerekű kocsi maga eseményt. dolgozói hajtották haza. A alá temette a fogatost. A par perccel később Bács- határőrök pedig bevonul- szerencsétlen embernek almásról már a katymári tak az őrsre, csak a fájdalomtól eltör- homokbánya felé robogott Egy embert mentetlek zult arca és az életért ha- a szirénázó mentőautó. Az meg ők, hárman donászó kezei maradtak őrsparanesnok pedig a Gazsó Bél* rűen gazdasági feladat, ha­nem a munkáshatalom erő­sítésének fontos eszköze, így az üzemi demokrácia fórumai politikai fórumok is egyben. A dolgozók a termelési tanácskozásokon, a munkaértekezleteken, a különböző szakszervezeti tanácskozásokon, a társa­dalmi bíráskodásban, a vállalati munkaügyi dön­tőbizottságokban, az újítók, a fiatal műszakiak, a törzs- gárdatagok, a brigádveze­tek alkalmi megbeszélésein a gazdát, a tulajdonost is képviselik. Mégis, hány olyan tanácskozás, összejö­vetel van üzemeinkben, amely nem erősíti, hanem elhomályosítja a munkások tulajdonosi felelősségérze­tét! A formális, a demok­ratizmus látszatát keltő megbeszélések többet árta­nak, mint használnak. Minden ismétlődő tény­kedésben ott rejlik a ru­tin, a formalitás veszélye. Az üzemi demokrácia köz­vetlen és képviseleti, jogi­lag szabályozott és nem szabályozott formái éppen azt a célt szolgálják, hogy újból és újból felkeltsék és ébren tartsák a vezetők­ben a dolgozókkal, a be­osztottakkal szembeni fe­lelősséget. Az olyan gyak­ran hangsúlyozott szocialis­ta társadalmi viszonyok konkrét emberi kapcsola­tok formájában jelennek meg az üzemekben. így a vezetők óhatatlanul az ál­lamot, a rendszert és an­nak szocialista jellegét is megtestesítik a kisebb kö­zösségekben. Az a vezető, aki felkészületlenül szóno­kol, vagy vélt tekintélyét védi — félti a kollektívá­tól, akaratlanul is a „bér­munkás” szellemet, a vál­lalattal való szembenállást erősíti a dolgozókban. Legyen rangja... A vezetői magatartás nem lehet arisztrokratikus, nem tükrözhet olyan felfogást, hogy „az állam én vagyok”, vagy „a gyár az enyém”. De engedékenységet, libe­ralizmust sem. Sőt, a de­mokratizmus feltételezi a szigort, a keménységet a haszonlesőkkel, a lógósokkal a közösség megkárosítóival szemben. Legyen tehát rangja, becsülete a lelki- ismeretes, jó munkának, az áldozatvállalásnak, a kez­deményezésnek. Ezen az alapon, a közösség ere­jével visszautasítható a szabadosság, a kötelesség- mulasztás, a jogok egyol­dalú számonkérése. S így érti meg egyre több dolgo­zó saját érdekét, helyzetét, s e felismeréssel erősödik osztályöntudata, tulajdono­si felelősségérzete, növek­szik munkakedve, terme­lési és társadalmi aktivitá­sa. A reform, a nagyobb vál­lalati önállóság jó lehető­séget kínál a vezetők és a beosztottak kapcsolatainak fejlesztésére. Különösen kedvező az alkalom erre napjainkban, amikor a vál­lalatok első ízben ötéves terveiket és ugyancsak öt esztendőre szóló kollektív szerződéseiket megvitatják dolgozókkal. Legyenek ezek a viták a felelősség- teljes, közös gondolkodás politikus fórumai, a nagy feladatokra felkészülés, az együttes cselekvés kiindu­lópontjai. Kovács József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom