Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-24 / 173. szám
A nők és a rák Régi használati tárgyak A rák szónak még gyakran ma is igen nagy a félelemkeltő hatása. Pedig az elmúlt két-három évtizedben a rák diagnózisa és gyógyítása terén óriási fejlődés történt. Kifinomodott bajmegállapító eljárásokkal a legtöbb rákféleséget idejekorán lehet felis- ' merni és végérvényesen, maradéktalanul gyógyítani. Ezt a tényt sok ember még nem ismeri. TudatáHorgolt leánykaruha Chasmylon-fonal kettős szálából, 2-es horgolótűvel készül. A minta leírása: A kívánt hosszúságú láncszemsor tűtől számított 4. láncszemébe egy ráhajtásos pálcát öltünk, egy ráhajtásos pálcát öltünk az elhagyott 3. láncszembe * egy ráhajtásos pálcát öltünk a második láncszembe, majd egy ráhajtásos pálcát az első láncszembe, * -tói ismételjük, s végül a sort egy ráhajtásos pálcával fejezzük be. A kis ruha végig ezzel a mintával készül, 1 pálca a második pálcára, egy pálca az első pálcára. Munkánkat a szoknya alján kezdjük tetszés szerinti bőséggel, a derékvonalnál szűkítünk. Három kispálcasort horgolunk, az elsőnél minden 3.-4. pálcát egybehorgoljuk. Ezután egy pálca és 2 láncszem változásával lyuksort horgolunk (ide fűzzük a derék zsinórját.) Ezután ismét 3 kispálcasort horgolunk, majd folytatjuk a mintát. A befűzéshez a kívánt hosszúságú láncszemsor mindkét oldalát behorgoljuk szorosszemmel. A befűzést egy sor zsinórral készítjük, a megkötéshez pedig két összefont zsinórt alkalmazunk. Ha kész, kifeszítjük, átgőzöljük, összevarrjuk, majd a kar- és nyakkivágás széleit 3—3 sor pikós pálcasorral fejezzük be. Sz. B.-né ban még az a hamis, idejétmúlt szemlélet él, hogy a rák végzetes kimenetelű betegség. Az természetesen közismert, hogy a női szervezetben dupla annyiszor keletkezik rák. mint a férfiakéban. Ennek a feltűnő különbségnek az okát ma még pontosan nem ismerjük. Férfiaknál inkább a tüdő. a gyomor és a bélrendszer rákjai gyakoribbak, nőknél viszont a méh, a petefészek és a mellek daganatos elváltozásai vannak túlsúlyban. S valószínű, hogy a nőknél éppen a petesejtek, s e szervek havonkénti változásai hajlamosítanak a rákképződésre. Az orvosok az elmúlt évtizedekben szorgosan igyekeztek azon, hogy ezt a hátrányt kiküszöböljék. Igyekezetüket, amelyben egy kicsit a természet is segített, siker koronázta. A mellek, a méh és a petefészek ugyanis könnyen hozzáférhetők. bennük a daganatos elváltozás tapintással, vagy tükrözéssel gyorsan és könnyen megállapítható, vagy kizárható. Sőt, a rákot megelőző állapotok is felismerhetők speciális festési eljárásokkal. amelyet ma már a szűrőállomások bármelyikén el tudnak végezni. Az elmúlt két évtized alatt ugrásszerűen csökkent is a rákban elhalálozott nők száma. A csökkenés oka pedig nem rejtély, hanem egyetlen szó: rákszűrés! Mi hát a teendő? 35 éves kor után évente legalább egyszer, vagy kétszer érdemes egy-egy órát áldozni arra, hogy a szakorvos a szűrővizsgálatot elvégezze, amely maga nem jár fájr dalommal. A rendszeres, időszakos szűrővizsgálaton kívül (amelyre nagyon sokan még hívás ellenére sem mennek el) annak a nőnek, akinél bekövetkezett a változás kora. feltétlenül célszerű felkeresni nőorvost, különösen akkor, ha hónapokig, vagy évekig nem volt vérzése, és hirtelen, váratlanul újra fellépne. Az ilyen váratlan esemény ugyan egyáltalán nem jelent szükségképpen rákot, mégsem okos dolog néha hetekig várakozni. Feltétlenül nőorvoshoz kell fordulni, ha mosdás, fürdés közben a mellben addig nem észlelt, szokatlan csomót tapintunk. Az esetek többségében ez a csomó ártatlan. Ártatlanságáról azonban az orvosnak kell döntenie. Még néhány, napjainkban elég sokat vitatott kérdésről. A családtervezés ma szerte a világon polgárjogot nyert. A szülők maguk szabják meg, hogy. mikor és hány gyermeket akarnak felnevelni. A nőorvosok és a rájuk bízott édesanyák egyaránt azt az álláspontot képviselik, hogy a fogamzásgátlószerek szedése sokkal humánusabb és veszélytelenebb dolog, mint az abortusz. Sokakban vetődik fel azonban a kérdés, hogy a tabletták szedése nem segíti-e elő a rákképződést. Megbízható és megnyugtató statisztikák szerint határozott nemmel lehet a kérdésre válaszolni. Biztosan nem okoznak rákot. Gyakran vetődik fel még az a kérdés is, hogy melyik asszony hajlamosabb a rákra: aki sok gyermeket szült, vagy aki meddő volt. Erre a sokat vitatott kérdésre ma már biztosan választ adhatunk: nincs a kettő között különbség. Tehát azok között a nők között, akik sohasem voltak terhesek és sohasem szültek, s azok között, akik egy, vagy tíz gyermeket szültek, rákgyakoriság szempontjából nincs különbség. Egy másik, szintén sokat vitatott kérdés, hogy a változás, vagy más néven a klimax kora kedvez-e a rák megjelenésének. Erre nincs egyértelmű válasz. Mindenesetre az a tény, hogy a negyvenedik év után általában gyakoribbak a rákok, egymagában arra utal, hogy legalább ettől az életszakasztól kezdve a nők sose mulasszák el az időszakos rákszűrést. Nem lehet indok a rendszeres szűrővizsgálat elmulasztására a pénzhiány sem. A szűrőállomások szakorvosai ugyanis díjtalanul állnak az asszonyok rendelkezésére: A leginkább hátráltató ok még ma is legtöbbször a ma- radisággal, indokolatlan félelemmel szövetkezett álszemérem. Ha ezt sikerül értelmes és jó szóval leküzdeni, sok-sok asz- szony életét és egészségét lehet megmenteni. Dr. Szendéi Ádám a modern lakásban Évek óta sok városi ember legfőbb vágya, ha falura kerül, hogy „hadd nézhessen szét a padláson. mi van ott”. A falusi emberek ugyanis oda rakták fel azokat a tárgyakat, amelyeket már nem használtak, de kidobni is sajnáltak. Jó lehet még valamire — mondották — és a régi cserépkanták, lakodalmi fazekak. tálak, edények fölkerültek a kémény mellé, s abban tartották a fehér, meg a tarka babot. a lencsét, az avas szalonnafelsőt, a szappanosba valót. Amikor a műbútor divatja kiszorította a lakásból az egyszerű, de ugyanakkor mértéktartó faragással díszített vagy festett ládákat, tálasokat, a tékának nevezett kis faliszekrényeket. akkor ezek is kikerültek a szobából. A villany elterjedésével feleslegessé vált a szenesvasaló, a mángorló és ezek is a padlásra kerültek. A kultúrállamokban manapság szinte az egész világon kutatják, gyűjtik a népek régi életét, művészetét, hagyományait őrző tárgyakat, emlékeket múzeumok berendezésére. Szép számmal vannak azonban magángyűjtők nálunk is, kiknek egyik vágya, hogy rézmozsarat, rokjrát, meg más régi használati tárgyat szerezzenek maguknak. A néprajzi emlékeket évtizedekkel ezelőtt is gyűjtötték, de manapság divatos lakásdíszekké váltak. . , A régi tárgyak új életre kelhetnek a modern lakásokban: díszítő funkciót tölthetnek be, vagy továbbra is eredeti renHímzett tasak Tarthatunk benne kézimunkát, fonalat, alkalmas kirándulásnál, bevásárlásnál, pótolhatja a retikült, egyszóval sok mindenre felhasználható. Alapanyaga lehet erős nyersvászon, ripsz, vagy rafiaszövet, de ha vékony műbőrből készítjük, még tar- tósabb. Színes műszálfonallal, erős tűvel hímezzük a szabááminta szerint kiszabott lapot, majd megfelelő nagyságú körlapot vágunk ki, vastag kartonból — ez lesz az alsó része, s erre dolgozzuk rá a kivarrt oldalát. Erős, sodort zsinórt fűzünk a végébe, lehetőleg duplán. E. K. deltetésüknek megfelelően használhatjuk őket. A mai egyenes vonalú, egyszínű, modern bútorok között üde színfoltként hat egy régi, festett tulipántos láda is. Kék, piros, sárga színeivel megbontja a bútorok egyhangúságát, emellett ágyA városba szakadt fiatalok is igyekeznek ilyen régi emlékeket elhozni a szülői házból. Egy téka a falra akasztva, szép színeivel akár egy festményt is helyettesíthet. Emellett apróbb használati tárgyakat, orvosságot is tarthatunk benne. Régen Hangulatos előszobasarok régi faragott bútorokkal. huzatot, fehérneműt tarthatunk benne, hiszen eredetileg is erre a célra készült. A láda tetejére népi szőttest, hímzést tehetünk. erre fekete, vagy terakotta színű aratási korsót és máris olyan szobasarkot képeztünk ki, amelyik vonzza a szemet szépségével. Ezek a tárgyak gyakran családi és gyermekkori emlékeket elevenítenek föl. Hányszor hallani, különösen ha valaki el akarja kérni, vagy meg akarja vásárolni valamelyik darabot, hogy arra hivatkoznak: „valamikor még az édesanyámé volt”, vagy „emlékszem. kislánykoromban ebben a korsóban hordtuk a vizet aratáskor a mezőre öregapámnak”. Így váltak — ha későn is — becses darabokká a maiak szemében az öreg holmik. is borotvát, pálinkát, s egyéb gyermek kezébe nem való dolgokat őriztek a faliszekrényben. A fazekasoktól, cserépedényárusoktól valamikor nagy gonddal válogatták ki a szép virágos, madaras tányérokat, tálakat, tésztaszűrőket. Ha elrepedtek, még körül is drótozták őket. annyira ragaszkodtak hozzájuk. Ezek az edények is díszíthetik a konyhafalat, mert ha használati értékük már nincs is, de öröm rájuk nézni. A régi, cserépből készült lisztes- bödönöket, tojástartókat múltbeli rendeltetésüknek megfelelően ma is használhatjuk. Az egykoron pálinka tartására szolgáló butéliák a rájuk karcolt rigmusokkal, vagy virágmadár díszítéseikkel a múltban is becsesek voltak és ma is szemet-lel- ket gyönyörködtetőek; a szebbjéért manapság 500 —600 forintot is elkérnek. A butéliák is szépen díszítik a lakást, ha polcra, vagy alacsonyabb szekrény tetejére helyezzük. Az egykori köpülők, famozsarak pedig, ha érdekesek. szeszélyes vonalú faágat teszünk beléjük, padlóvázának is igen tet- szetősek. A legtöbben azért fogadják be lakásukba ezeket a régi tárgyakat, mert szépek. Magukon viselik az emberi kéz melegét, egy bennünket megelőző kor emberének életét. Aki mindezt érzi, annál nem múló divat lesz ezeknek a tárgyaknak a gyűjtése, megbecsülése, hanem maradandó öröm, a haevományok ápolásának egyik módja. K. Gy.
