Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-01 / 153. szám

«m. Július 1., csfltBrtök 8. oldal Szerződések A z eltelt félévnek a munkája meghatározó fon* tosságú a következő esztendők gazdasági életé­ben. Bár a felkészülés korábban kezdődött, az elmúlt hat hónapban dolgozták ki a vállalatok saját ötéves terveiket. A nagyobb vállalati önállósággal függ össze a kollektív szerződések szükségessége is, amelyek a jogszabályok erejével rögzítik a Munka Törvényköny­ve alapján a kölcsönös jogokat és kötelezettségeket. Ma, július 1-én — a középtávú tervekkel összhangban — 1975-ig érvényben maradó üzemi alkotmányok lép­nek életbe. Bács-Kiskun megyében az állami ipar és mezőgaz­daság, az építőipar, kereskedelem és közlekedés száz­ezer foglalkoztatottjának munkahelyi életébe és ezen túl mindennapi közérzetébe játszik be a 117 önálló és 60 gyáregységi új szerződés. A vállalati alkotmá­nyok elkészítésének zászlóvivője ez alkalommal is a szakszervezet volt. A römteli tapasztalat, hogy a tervezet megvitatása során minden eddiginél több javaslattal éltek a munkások és alkalmazottak. A műhelyek hangjá­nak érvényesüléséből is következik, hogy a „parag­rafusok” elözékenyebbé váltak a nőkkel kapcsolatban, mind az öt városunkban hozzájárulnak az üzemek óvódák és bölcsődék építéséhez, amivel megkönnyítik a családos anyák életét, korlátozzák a törvényes mun­kaidő utáni túlórázást, jobban megbecsülik a hűsé­ges és megbízhatóan dolgozó embereket. Az elhangzott, vagy leírt észrevételekre az igazi válasz persze az, ha a javaslatok most a kollektív szerződések lapjairól „köszönnek vissza”. A dolgozók viszont teljes joggal akkor is visszhangot várnak a fel­vetéseikre, ha a nagyobb közösség nem fogadta el. A szentesítés után a végrehajtáson a sor. Nagyon fontos a megfelelő példányszámban való sok­szorosítás, hogy alkalmasint minden dolgozó hozzá­juthasson a munkahelyi alkotmányhoz. Meg kell ha­tározni, hogy ágazatonként kik a felelősek a végre­hajtásért, az ellenőrzésért — méghozzá olyan szinten, ahol valóban dönthetnek a dolgokról. Halász Ferenc Együttműködés szovjet pedagógusokkal Az oktatásügy vezető szovjet szakembereivel, a pedagógiai tudományok neves képviselőivel folyta­tott megbeszéléseink rend­kívül hasznosak voltak és jó alkalmat nyújtottak a tapasztalatcserére — mon­dotta dr. Simon Gyula, a Magyar Pedagógiai Társa­ság főtitkára, a Társaság Szovjetunióban járt kül­döttségének vezetője. Ta­nulmányoztuk a Szovjet­unióban működő pedagó­giai társaságok tevékeny­ségét, felkerestünk számos társasági, oktatási, műve­lődési intézményt Szovjet kollégáinkkal megállapod­tunk abban, hogy együtt­működésünket továbbfej­lesztjük, s rendszeressé tesszük a tapasztalatcseré­ket, a személyes találkozó­kat A kormány elnökének látogatása Bács-Kiskun megyében (Folytatás az 1. oldalról) ban épülő új városnegye­det, a vízművállalat kor­szerű berendezéseit — út­közben tájékoztatást kapott a kialakuló új városköz­pontról —, majd a Gépipa­ri és Automatizálási Mű­szaki Főiskolára látogatott ei. A főiskolán dr. Lontai Tibor igazgató és Csikai Imre párttitkár fogadta a vendéget, aki már 1964-ben is járt itt, így most módja nyílott arra, hogy lemérje az intézmény fejlődését. A gyakorlati képzést is jól szolgáló laboratóriumok megtekintése után a mi­niszterelnök beírta nevét a főiskola vendégkönyvébe. A kormány elnökének délutáni programja a Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyár megtekintésével kezdődött, ahol a gyár igazgatója, Hajba Ottó, és a városi pártbizottság első titkára, Sztanojev András, adott áttekintést az üzem, illetve a város eredményei­elnöke, Miklós János, az állami gazdaságok megyei főosztályának vezetője, va­lamint Körmendi Géza igazgató és Körösi József párttitkár várta a vendé­Ön működőén rakodik Háromszázat kapnak a tsz-ek A Hódmezővásárhelyi Mezőgép Vállalatnál to­vábbfejlesztették az oszt­rák Steyer Művekkel koope­rációban gyártott rendfel­Eredményes tanácsadó SZOlffálfftt Pszichológiai kutatások ^ üzemi megrendelésre Ülést tartott a megyei pályaválasztási tanács „Jobban kell segíteni a fiatalok pályakezdését, be­illeszkedését a dolgozó kö­zösségekbe. El kell érni, hogy minden fiatal meg­találja képességének meg­felelő helyét a társada­lomban.” A Bács-Kiskun rjegyei Pályaválasztási Ta­rács tegnap délelőtt, Kecs­A fiatalok jelenlegi to­vábbtanulási törekvéseiről Gazsó Endre főelőadó tájé­koztatta a tanácskozás résztvevőit, majd Szende László vezető pszichológus, a megyei pályaválasztási és munkapszichológiai tanács­adó — önálló költségvetési intézmény — első féléves l eméten tartott tanévzáró í tevékenységéről adott át i lésén szerzett taapsztala- ; tekintést. kiemelte, hogy iáink szerint ez az 1962- négy üzemmel kötöttek ben alakított társadalmi : szerződést pszichológiai ku. testület hatékonyan és eredményesen munkálko­dott a X. kongresszuson is­mételten megfogalmazott, fentebb idézett célkitűzé­sek megvalósításáért. A tíz korszerű helyiség­ből álló pályaválasztási ta­nácsadó Kálvin téri nagy­termében Madarász Lász­ló, a megyei tanács elnök- helyettese, a pályaválasztá­si tanács elnöke köszöntöt­te a megjelenteket, majd Tóth Imre, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetője, a társadalmi testü­let titkára ismertette a megyei tanács végrehajtó bizottságának július 14-i ülésére készített beszámo­lót. A felszólalók egyetér­tettek azzal a megállapí­tással, hogy sikerült az elmúlt években a tovább­tanulási struktúrát kedve­zően befolyásolni és az ésszerű munkaerő-gazdál­kodás kívánalmait a ko­rábbinál eredményesebben érvényesíteni. Ez annak is köszönhető, hogy mind job­ban dolgoznak az iskolai pályaválasztási felelősök. A munkaügyi osztályok keretében létrejött a vál­lalatoknál is az ifjúságfe­lelősi hálózat, azzal az el­sődleges céllal, hogy a már munkába állt fiatalok le­hetőleg megmaradjanak a választott és számukra al­kalmas pályán. Ennek ér­dekében figyelemmel kísé­rik a munkakörülménye­ket, a szociális, kulturális viszonyokat stb. tatások elvégzésére. Meg­kezdték az alkalmassági vizsgákat, noha néhány fontos műszer még nem érkezett meg. Napról nap­ra többen keresik fel a ta­nácsadót, de — véleménye szerint — még mindig nem ismerik kellően szolgálta­tásait. Az 1971., január el­seje óta tevékenykedő in­tézmény és a pályaválasz­tási tanács munkájáról el­ismerően szólt Jakabné Szilády Klára, az Országos Pályaválasztási Tanácsadó vezető munkatársa is. H. N. szedő, önrakodó pótkocsit. Az elődjénél csaknem két­szer akkora teljesítőképes­ségű kocsi 30 köbméter szálastakarmányt rak fel öt perc alatt önmagára, emberi közreműködés nél­kül. A bármilyen traktor után k apcsolható, kétkere­kű pótkocsi rakodószerke­zetét ugyancsak az erőgép­ről működtetik. A rendre vágott szénát, lucernát, vagy más szálastakar­mányt, esetleg répalevele­ket a kocsi felszedő szer­kezete emeli a rácsos olda­lakkal körülvett rakodó­térre. Az ürítés még gyor­sabban megoldható a vál­toztatható sebességű lehor- dószerkezet segítségével. A magyarországi mező- gazdasági nagyüzemek fel­tételeinek megfelelően ki­alakított Hamster major nevű különleges mezőgaz­dasági pótkocsi sorozat- gyártását megkezdték. A következő hónapokban 300-at adnak át a termelő- szövetkezeteknek, állami gazdaságoknak. N EB-ja vasiatok a dolgozó nők érdekében A műszaki főiskolán. ről, gazdasági és társadal-1 get. A gazdaság kiemelke- mi fejlődéséről. A beszél- ] dő létesítménye, a borkő­getésbe dr. Dobos Ferenc, a városi tanács elnöke és Füredi Imre, a gyári párt- bizottság titkára is bekap­csolódott, válaszolva Fock elvtárs kérdésére, hogy milyen módon akarják és tudják elérni a vázolt, s a rás vezetőitől. savüzem megtekintése és a kapott tájékoztatás, majd rövid eszmecsere után a Minisztertanács elnöke a Geisler Eta KlSZ-építőtá- bort is felkereste, majd búcsúzott a megye és a já­negyedik ötéves tervben meghatározott célkitűzése­ket. A beszélgetést üzem- látogatás követte. Az egész napos látogatás Kunfehértón ért véget, ahol a kormány elnöke az állami gazdaságot kereste fel. Itt Ispánovits Márton, a kiskunhalasi járási párt- bizottság első titkára, Bú­za Dezső, a járási hivatal Mint hangoztatta, igen hasznosnak ítéli ezt a láto­gatást, s elismeréssel szólt a látottakról. Végezetül kérte, tolmácsolják őszin­te elismerését és jókíván­ságait a megye dolgozói­nak, akiknek alkotó mun­kája nagyban hozzájárul az országos eredmények eléré­séhez. F. Tóth Pál Megnyílt a IV. nsuizelizi ifjúsáli zenei tálír Pécsett A dolgozó nők helyzete a népgazdaság egyes, terü­letein című vizsgálata ta­pasztalatait összegezte teg­napi ülésén a Kecskeméti Járási-Városi Népi Ellen­őrzési Bizottság. A megyeszékhely öt ipa­ri és két kereskedelmi vál­lalatánál lefolytatott vizs­gálatuk során számos biz­tató tapasztalattal talál­koztak a népi ellenőrök. Ilyen például, hogy az Épületasztalos- és Faipari Vállalatnál — főként a kis­gyermekes anyák érdeké­ben — megszüntették a harmadik műszakot. Egyet­len üzemrészben dolgozik még huszonkét nő három műszakban, ide azonban egyedülálló és gyermekes anyákat nem osztanak be. Az Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalatnál viszont három hónapon belül' meg­szüntetik a kisgyermekes anyák vasárnapi foglalkoz­tatását, mert az üzletek va­sárnapi és ünnepnapi nyit- vatartása sok anyának okoz nehézséget a gyermekne­velésben. vetkezzenek a tettek — ilyen tanulsággal is szol­gált a NEB-vizsgálat. Akadtak ugyanis üzemek, ahol a nők jogosan észre­vételezték: már éppen elég vizsgálat történt az utóbbi időben, időszerű lenne, ha végre érdemi intézkedések is történnének érdekükben. Vizsgálata tapasztalatai­ból kiindulva a járási-vá­rosi NEB kilenc pontban foglalta össze javaslatait. Ezek egyike szerint na­gyon indokolt, hogy az SZMT munkavédelmi bi­zottsága különös gonddal ügyeljen a Munka Tör­vénykönyv nődolgozókra vonatkozó rendelkezései­nek betartására. Nem egy helyen túlóráztatnak ugyan­is 16 éven aluliakat, figyel­men kívül hagyják a ti­lalmi jegyzéket stb. A NEB további javas­latai szorgalmazzák a kül­területi üzemekben dolgo­zók autóbuszközi e’-'d lsé­nek javítását; az óvodák és bölcsődék nyitvatartásá- nak felülvizsgálását, s en­A felmérések után kő- nek eredményeként a nyúj­tott nyitvatartás bevezeté­sét. Több jó példa alap­ján követésre ajánlja vi­szont a járási-városi NEB a vállalaton belüli élelmi­szerüzlet létesítését a dol­gozó nők bevásárlási gond­jainak csökkentésére. Az Ifjú Zenebarátok — a Jeunesses Musicales — magyarországi szervezete és Pécs város tanácsa ne­gyedik alkalommal rendezi meg nyári zenei táborát a világ fiatal muzsikusai szá zenei tábor. Huszonkét európai és tengerentúli or­szágból érkeztek vendégek: több mint másfél száz fia­tal muzsikus. A zenei tábor tagjai a következő két hét során mára, akik két héten át tanulmányozzák a világhí­tanulmányozzák a magyar zenét, Bartók és Kodály ze­neelméleti munkásságát, pedagógiai módszereit. Pécs legújabb felsőokta­tási intézményében, a Pol­lack Mihály műszaki főis­kola modern épülettömb­jében, szerdán ünnepélyes keretek között nyílt meg a rű magyar ének- és zene­oktatást, megismerkednek a magyar zene történetével és a mai zenei élettel, ki­váló zenetudósok előadása­it hallgatják és találkoznak neves zeneszerzőkkel. A Drogramban nyolc házi hangverseny és két nyilvá­nos koncert szerepel. A gabonabetakarítás gondjai a Homokhátságon A Kecskemét—Kiskun­félegyháza környéki Mező- gazdasági Termelőszövet­kezetek és Szakszövetkeze­tek Területi Szövetségének elnöksége szerdai ülését a kiskunf élegyházi Vörös Csillag Tsz székházában tartotta. Többek között megvitatta az idei gabona­betakarítás és értékesítés helyzetét. A mezőgazdasági terme- ' őszövetkezetek naaVrészt kombájnnal takarítják be a termést, viszont a szak- szövetkezetekben a közös terület mintegy 60 száza- ! 400 vagonnal haladja meg lékán gépesítették az ara- ! a tavalyit. A szövetkezetek tást. Még kedvezőbb idő- megkötötték a vállalattal az értékesítési szerződése­ket. A vitában többen szó­vá tették, hogy a Gabona- felvásárló- és Feldolgozó Vállalatnak számolnia kell azzal, hogy több lesz a ter­més, mint tavaly. Szó volt a tanácskozáson az üzemek összefogásának fontosságáról, annál is in­járási viszonyokat fel­tételezve is nagy gondot okoz a több mint 20 ezer hold tagsági és közös te­rület kézi aratásának meg­szervezése. Ehhez járul az is, hogy kevés a cséplő­gép, gondot okoz a munka­csapatok megszervezése is. Az eddigi becslések sze­rint a homokhátsági kör- kább, mert a gép- és al zetben az idei gabonafel- | katrészhiány még sok gon- vásárlás mennyisége 300— ' dot okozhat. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom