Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
L oldal 1971. JúJIus 21, szerda Óvónők—gyerekek Ea 'vek óta úgy jártam el a hosszúcska, földszintes épület előtt, hogy ez szinte a békesség, a csend szigete itt a Szolnoki úton, Kecskemét egyik gyárnegyedében. Masszív drótkerítés, azon belül ápolt ágyások választják el az utca forgalmától. No és minden „titokzatosságot” érthetővé tett a fekete üvegtáblán olvasható arany felirat: Kecskeméti Konzervgyár bölcsődéje. Itt valóban csendnek kell lenni. Az apróságok álmát ne zavarja se gyári lárma, se az út forgalma. Még a közelii fák, az üzemépületek zordon tömbje fölé magasodó három kéményóriás is ezt hangsúlyozza. Három, legalább hetven- hetven méteres kő felkiáltójel: „Pszt! Hadd aludjanak, míg az anyukák dolgoznak idebent.” Nos, ez az abszolút csend azért oldódott tavaly október óta. Ekkor került a házacska másik ajtaja mellé az új tábla. Ez szentesítette a változott helyzetet: a bölcsőde megfelezte tartományát a napközivel. A gyermekgondozási segély, a kismamák hosszú szabadsága ebben a gyárban is tehermentesítette — elég jelentős mértékben — a bölcsődét, így lehetővé vált a napközi ide- költöztetése a Fűzfás-köz- ből. Ahová, mint Poloznik József né vezető óvónő kifejezi : — Ügy mentünk reggelenként, hogy messziről figyeltük, vajon áll-e még a rozoga épület? J elenleg 67 „beírt” gyermeke van a napközinek. A „beírt” a teljes létszámot fejezi ki, amely — 3—6 éves kicsikről van szó — ingadozik. Ma például ötvenketten jöttek. öt óvónő, három dajka és egy konyhalány áll a kisemberek szolgálatára. Háromszor étkeznek a kicsik, s az üzemi konyha külön menüket főz az óvó- dáskorúaknak. Mivel foglalkoznak a gyerekek az evésen, játékon kívül? Mondhatjuk, ezeken túl is játszanak. Hiszen végeredményben ez a formája az anyanyelvi nevelésnek, — amikor a környező világgal ismerkednek, amikor kis buksijukban nevet kapnak a dolgok, az eső, az alma meg a háziállatok. Sétálnak, sétálnak, — egy kis dombra lecsücsülnek — játszanak, énekelnek, mesét hallgatnak, rajzolnak, megtanulják, mi a kocka, a kör. S a felnőttek megfogalmazásában kap ez a sok kedves, célszerű és mégis játékos időtöltés ilyen elnevezéseket, hogy: testnevelés, ábrázoló és mennyiségi foglalkozás, formaismeret, beszédkészségre, közösségbe való szoktatás és sok-sok más értelmes tevékenység. Mikor kezdődik a „műszak” a napköziben ? — Reggel fél hatkor — és tart délután fél ötig. 1MT i alatt a vezető óvó- nő kis házanépének életével ismerkedtet csinos kis irodájában, a nyitott ajtó előtti minielőtérbe napozós, könnyű nyári öl- tözékes csöppségek csapata vonul. Fehérköpenyes óvó néni terelgeti őket simogató mozdulatokkal. — Most jönnek a napos-árnyékos udvarról, a hintáról, homokból. Ballagnak, pilledtek — hiszen meleg van —. s a mai ebédért ők már igazán megdolgoztak. Míg átdöcögnek a pár méternyi előszobán, ösz- sze-összetorlódnak. Mert ugye annyi érdekes látnivaló van eközben is. A trombita formájú fényesbarna fagyökér a falon, természetalkotta dísztárgy, — a mesefigurák, a különös kép, amelyen a ház, az út fából van. De soká nevezik majd ők nevén az „intarziát”. Aztán meg be kell leskelődni az óvó nénihez is, aki most íróasztala mellett ül, s egy idegen bácsival beszélget. d~klyan prózai kérdés- ről, hogy óvónők, dajkák mióta dolgoznak ebben a napköziben? A szolgálati idő szerinti legfiatalabbak, mint Bíró Ot- tóné, Nagy Ferencné egykét éve vannak itt. Néme- di Erzsébet, s Nagy I. Gyu- láné már törzsgárdisták, hét, illetve több mint tíz év — ha nem tizenöt — van már mögöttük. A dajkák: Kiss Lászlóné, Toricska Gyuláné, Varga József né. Kissné az üzemből jött erre a pályára. Idén kapta meg a kiváló dajka kitüntetést. A halk szavú, meleg tekintetű fekete asszonyka merő szelídség. S milyen találó kifejezésekkel élnek a különböző foglalkozásoknál. Említettük, hogy reggel fél hatkor indul a napközi élete. Kiss Lászlóné fogadja az első szülőket, veszi át a kis „növendékeket”. Ö a k o r á n-os, a n y i t ó s dajka. — Milyen a jó óvónő? — kapja a kérdést Poloznik Józsefné. Anélkül, hogy holmi tudálékos, nagyképű meghatározáson törné a fejét, hamar válaszol a nagy barna szemű fiatalasszony. — Aki maga is gyerek tud lenni... Tehát aki szívből tud játszani, de kedvessége, barátságossága mellett határozott is, és megérzi, mikor lépik túl a határt kis tanítványai, amikor csak annyit kell szólnia: „Gyerekek! Ebből elég.” ilyen szigorúan tud nézni Zsóka óvó néni — Bíróné —, ilyen helyzetekben, de a szeme sarkában ott bujkál a mosoly, s tudják a kollégák, hogy legszívesebben megcirógatná az imposztoro- kat. Akik nagyon szeretik a kedves, barátságos nénit. Tőle is sírva búcsúztak, mint a többiektől, a „nagyok”; A „nagyok”, akik nem győzik az „utolsó évfolyam” végefelé kifejezni minél többször, hogy nagyok. Csak akkor hagynak alább az iskoláról szőtt lelkes mesékkel — milyen más lesz ott, mennyi érdekesség várja őket — mikor évzáró előtt ellátogatnak óvó nénijükkel az iskolába. Bizony elhangzik ilyen vélemény is: — Én oda nem megyek. Itt maradok... Hiszen ott egy játék sincs ;.; Aztán — mit is tehetnének mást? — beletörődnek az iskolai életbe is. De egyik is, másik is szívesen „hazalátogat” azután még. Mutatja bizonyítványát, meséli kikkel jár egy osztályba. Aztán megkéri az óvó nénit, hadd menjen el a legközelebbi bábelőadásra. És amikor szívesen látják, hízeleg, hogy hadd hozza el azt a harmadikos barátját is ..; Szép hivatás óvónőnek lenni. Poloznik Józsefné húsz éve ennek él. A „pénz oldaláról” akkor kezdte nézni életpályáját, amikor az óvodákból mint többen „elpályáztak” pénzesebb foglalkozásokba. Neki is mondták: „Bolond vagy, ha maradsz ...”, de a gyerekeket nem hagyta el... Most az ő t fizetésüket is rendezték. Augusztusban kapják először a felemeltet. Eddig a kezdő óvónő 1150 forintot kapott, ezután 1450-et... Nagyon jólesett mindnyájunknak, hogy nemrég a gyár is, méltányolva eddigi, lelkiismeretes gondoskodásunkat, 100 forint rendkívüli . fizetésemelést adott... ^Búcsúképpen sorrajár- juk a kis gyermekbirodalmat. Hangulatos, világos, minibútorokkal, játékokkal, felszerelésekkel gavallérosan ellátott kis helyiségekbe kukkantottunk. Bizony, elkelne nagyobb, tágasabb. Már csak az igények miatt is. A vezető óvónő szerint duplája is lenne a mostani létszám, ha ... Míg kifelé jövünk, a hosszú, alacsony padokban üldögélő ovisok között ugyancsak óvatosan lépkedünk. Az udvari foglalkozás után a szandáltól, kis- cipőtől szabadítják meg őket az óvó nénik, dajkák; Mérem a folyosó szélességét; 1 méter 20 centinél aligha több. Elképzelem, mi lehet itt reggelente, amikor az első tíz-húsz gyereket vetkőztetik a munkába siető anyukák. — Igencsak így... — mutatom, mintha guggoló valakit átlépnék. — Másképp hogyan lehetne csúcsidőben? P'gyelőre csak „zárő- jelben” sejtette Poloznik Józsefné, hogy a gyárvezetés, a szakszervezet tervez ismét egy kis „terjeszkedést”. Mint .— ahogy a mai állapot is előrelépést jelentett a Fűzfás- közi viszonyokhoz képest. Tóth István A világpiacról A leghatalmasabb és iparilag legfejlettebb országok életében is egyre nagyobb szerepet játszik a külkereskedelem. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok „ütőerei”, a külkereskedelem „érrendszere” a világpiac „szívét” élteti. Hazánk nemzeti jövedelmének 40 százaléka a világpiacon realizálódik. Tehát nemcsak azt mondhatjuk, hogy a világpiacról is élünk, hanem azt is, hogy: úgy élünk, ahogy a világpiac kínálta lehetőségeket a magunk hasznára tudjuk/ fordítani. 28 százalékkal több és 2 százalékkal kevesebb!... A statisztikusok adatai figyelmeztetnek: az év első öt hónapjában a tervezettől eléggé elmaradt a külkereskedelmi forgalmunk, pontosabban nem azon a „vágányon” haladt, mint, amit elképzeltünk. A külföldről behozott áruk meny- nyisége 28 százalékkal haladta meg az elmúlt esztendő hasonló időszakának importját, ugyanakkor exportunk két százalékkal kevesebb!... A számok azért is figyelemébresztőek, mert néhány éven át a külkereskedelem volt a népgazdaság legdinamikusabb ága, és például 1969-ben az export volt az ipari termelés növekedésének fő alapja. A Központi Statisztikai Hivatal egymás mellé rakott száma: a 28 százalékos importnövekedés és a 2 százalékos exportcsökkenés mindenképpen gondol- kodtatásra és tennivalókra kötelez. Nem lehet egyértelműen azt mondani, hogy ez negatív fejlemény, ugyanis az import növekedésének jelentős része indokolt és ennek kedvező hatása sokféle módon érezhető lesz. A belföldi ellátás javítása, nyersanyag- szegénységünk, az import jelentős megkönnyítése, a szocialista gépimport fokozott ösztönzése mind-mind megtalálható a 28 százalékos behozatali növekedés mögött... Meg természetesen az is, hogy egyes vállalatok tovább nyújtózkodtak, mint ameddig a takarójuk ér. Ez 'a túlköltekezés. a sokszor nem elég alaposan átgondolt import aztán a külkereskedelem pénztárcáját „dézsmálta” meg. A 2 százalékos export- csökkenés már egyértelműbb: javítanunk kell termékeink színvonalát, eladhatóságát, versenyképességét. A hazai és a világpiac A világpiac hatása megfigyelhető az öltözködésünkön és az üzemek „technikai ruházkodásán”. A külföldről vásárolt berendezések, új gyártási eljárások, korszerű termelőeszközök törvényszerűen átalakítják az üzemek eddig megszokott életét, és formálják — nemcsak a termelést, de — a gyártmányokat is. A világpiacnak ez a hatása — vagyis a nemzetközi gazdasági kapcsolatok erősítése, a nemzetközi munkamegosztásból való részesedés, a mások által felfedezett műszaki-tudományos gondolatok mielőbbi értékesítése, az országhatárokat messze túllépő gazdasági gondolkodás, vagyis mindaz, ami a világpiacon realizálódik — többet ér. mint amit forintban, rubelban, vagy dollárban eredményként ki lehet mutatni. Sokasodnak és egyre jobban beérnek a szocialista országok közötti gazdasági együttműködési fofrnák, az Áz idén átadják a szállást a kisMalasi nővéreknek Az idei nyárról sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy mentes volt a szeszélyektől. A rekordszámba menő változatosság nemcsak azokat ejtette több ízben kétségbe, akik a megérdemelt szabadságukat töltik, hanem olykor galibát okozott a szabadtéri munkahelyeken is. Kiskunhalas nagyberuházásán, a készülő, új városi kórház építkezésén például emlékezetes marad az a vihar, amely elfordította a játékszernek egyáltalán nem nevezhető óriásdarut. A kórház szomszédságában húzódik meg az egészségügyi komplexumhoz tartozó nővérszállás, ahol már csak a belső szerelések vannak hátra, s így a külső tényezőktől függetlenül folyamatos lehet a munka. Az ütemszerű kivitelezésre annál inkább szükség van, mert a képünkön látható egyemeletes épület átadási határidejét előbbre hozta a Bács megyei Állami Épí- rab kétágyas szobát társai- fejezést, közbelépnek az tőipari Vállalat, aminek gó, közös konyha és fürdő- építők KISZ-fiataljai, akik érthetően örülnek a bete- helyiség egészíti ki. védnökségi vállalást tettek gek fehér köpenyes tűn- Amennyiben valami aka- az 1971-es átadásra, déréi. Az összesen tíz da- dály hátráltatná az idei be- (Fotó: Tóth Sándor) integráció elvei mellé# a gyakorlati példák — és azok gazdasági előnyei — sorakoznak. A belföldi ellátást jelentősen javította a fogyasztási cikkek importja. Elég, ha körülnézünk áruházainkban és máris tájékozódhatunk a fogyasztási cikkek importjának mértékéről. A külföldi termékek mind nagyobb számú hazai megjelenésének nem csupán az a haszna, hogy mindenki egyre inkább igényei és pénztárcája szerint öltözködhet, illetve vásárolhat, mert egyre nagyobb nemzetközi választék áll a rendelkezésére, hanem az is lényeges, hogy a külföldről behozott áruk versenyre késztetik a hazai vállalatokat. Az év második felében A világpiacról is élünk — természetesen nemcsak, mint vásárlók, hanem mint eladók is. Azt az összeget, amiért megvesszük a számunkra olyan fontos termékeket. valamivel meg is kell keresnünk. Az import tehát jelentős részben szolgálja az exportunkat is!... Az esztendő második felében fordítanunk kell a külkereskedelem „kockáján” és nagyobb rangot szükséges adni az exportunknak. A népgazdaság egyensúlya ugyanis megkívánja, hogy csökkenjenek a túlzott, nem eléggé átgondolt külföldi vásárlások, ugyanakkor viszont növekedjék a versenyképes, külföldön is eladható árualapunk. Bán János és Baja A Veszprém megyei Múzeumok Közleményei 9. kötetében jelent meg Kőhegyi Mihály „Adatok a Kisfaludy Sándor alapította balatonfüredi színház történetéhez” című tanulmánya. A téma művelődésünk szempontjából önmagában is fontos. Fokozza érdeklődésünket, hogy a balatonfüredi színház sorsa egy időben ösz- szefonódott Kisfaludy Sándor életével — mint ez Kőhegyi tanulmányából is kitűnik. Örömmel olvastuk, hogy a „megyék közül Bács-Bodrog támogatta a legtöbbel a füredi vállalkozást, de Baja város is kitett magáért”. Az előkerült okmányokból, levelekből, számadatokból azt a következtetést vonja le a dolgozat szerzője, a bajai múzeum tudományos kutatója, hogy „a füredi teátrumnak ... az egyetemes magyar színháztörténet szempontjából is volt — a helyi viszonyokon messze túlmutató — jelentősége. H. N. 3 kilométer új járda Csaknem három kilonjé- ter hosszúságú járda épült az elmúlt hónapokban Apostagon, többi között az Arany János, a Dózsa György, a Gyóni Géza és az Iskola utcában. Az ösz- szesen 254 ezer forint értékű munkát a lakosság végezte, a jelölő gyűléseken tett felajánlás alapján. A szükséges mennyiségű cementet, homokot és sódert fejlesztési alapjából vásárolta meg a községi tanács.
