Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-21 / 170. szám
1071. július 21, szerda t oldal Mi újság a Vajdaságban? MEGKEZDŐDÖTT AZ AUTÓŰT ÉPÍTÉSE A Vajdaság legnagyobb vállalkozása a háború után — írja az Üjvidéki Magyar Szó' — az új autóút építése. A Nemzetközi Fejlesztési és Újjáépítési Bank támogatásával hatalmas összeget fektetnek az építkezésbe. s ennek következtében az E—5-ös jugoszláviai szakasza modern, nagy ÖVINTÉZKEDÉSEK . A kolera behurcolásának lehetősége ma is fennáll. A fő veszélyt az jelenti, hogy Jugoszláviának szoros kapcsolatai vannak a kolera veszélyének kitett közel- keleti országokkal. Éppen ezért a köztársasági képviselőház egészségügyi bizottsága legutóbbi ülésén megforgalmú útvonal lesz. Az építkezést hosszú tárgyalások előzték meg, amelynek során a Vajdaság, a Szerb Köztársaság és az érdekelt vállalatok nagy összegű támogatást szavaztak meg. A munka a múlt héten kezdődött Újvidék közelében, Beskánál. KOLERA ELLEN tárgyalták a szükséges óvintézkedéseket. A tanácskozás foglalkozott a megelőzés kérdéseivel is, s a többi között elhatározták, hogy javasolni fogják a népjóléti egészségügyi tanácsnak: iktassák be az egészségtant már a kisiskolások tantervébe. MILYEN LESZ AZ ÚJVIDÉKI TELEVÍZIÓ? Jugoszláviában Szlovénia után a Vajdaságban van a legtöbb tv-készülék, mintegy 750 ezer. tehát minden hetedik lakosra jut egy televízió. Épp ezért indokolt az a határozati amely szerint az újvidéki televízió néhány év múlva az ország egyik legkorszerűbb hírközlő szervezete lesz. Valóságos műsorgyárat építenek fel. A stúdiók összterülete a tervek szerint 12—15 ezer négyzetméter lesz és 4 közvetítő állomás sugározza az adásokat Venacon, Szabadkán. Versecen és Kikindán. A teljes terv megvalósítása 10 évig tart. ÚJ HALASTÓ A Duna—Tisza—Duna Vízgazdálkodási Vállalat halgazdálkodási részlege halastavat létesít Szerbmi- liticsen. A munkát tavaly júniusban kezdték, és hamarosan elkészülnek vele. A tó 370 hektár területen fekszik. Hat vagon pontyot, harcsát, csukát engedtek a vízbe. Előbb a DTD- csatornahálózat halállományát akarják növelni, később pedig áttérnek a hizlalásra. NÉPRAJZOSOK TALÁLKOZÓJA Zentán az idén is megrendezték a hagyományos néprajzos találkozót. Három napig élénk volt a múzeum és a Mosa Piádé Gimnázium, ahol a tanfolyamot tartották. A lelkes gyűjtök nagyon fontos és nemes feladatot vállaltak. Sietni kell menteni, ami még menthető — állapították meg. Az idős emberek még igen sok értékes mesét, mondát, népdalt ismernek, amely érdemes a megörökítésre. A tanfolyam utat mutatott és módszereket adott a gyűjtéshez. Különösen hasznos volt dr. Sárosi Bálint előadása, amely a népi hangszerek világával ismertette meg a hallgatókat. I KETTEN TANULNAK PESTEN Felvételi vizsgát tartottak Szabadkán a Budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolára. A bizottság Huszár Elvirát és Vajda Ernőt találta a legtehetségesebbnek. Mindketten szeptembertől magyar ösztöndíjasként tanulnak Budapestén. Huszár Elvira pali- csi diáklány ebben az évben érettségizett, és Virág Mihály szabadkai rendező szerint nagyon tehetséges. Vajda Ernő nemrégiben töltötte le katonaidejét, s most igen boldog, hogy sikerült a felvételije. Velük együtt különben most már öt jugoszláviai magyar színészjelölt tanul Budapesten. A Növényvédelmi Kutató Intézet felhívása Az elmúlt napok időjárása, a kánikula és az eső váltakozása olyan klímát teremtett szerte az országban, amely meggyorsítja a gombafertőzést, a kártevők szaporodását. A Növényvédelmi Kutató Intézetben elmondották az MTI munkatársának, hogy elsősorban a peronoszpóra-féleségek veszélyeztetik a termést. A kártevőcsalád nálunk elterjedt 6—7 variánsa a szőlőkben, a burgonya-, a paradicsom- és a hagymatáblákon fokozatos elővigyázatosságra int. A jelenlegi időjárás hatására ugyanis több generációt is létrehozhat. A peronoszpóra-féleségek mellett gyorsan szaporodik az almák és körték kártevője, a fuzikládium. A termést csúfító varasodást okozó gomba exportlehetőségeinket csökkentheti, hiszen az előírások szerint csak síma felületű gyümölcsöt szállíthatunk külföldre. A Növényvédelmi Kutató Intézet szakemberei felhívják a mezőgazdasági üzemek figyelmét, hogy ezekben a napokban fokozatosan ellenőrizzék szán- tóföldjeiketj tartsák szemmel a növényvédelmi szolgálat jelentéseit és a növényvédő szakemberek készüljenek fel a gyors beavatkozásra. Egyszerű, könnyen mosható blúzokat kérünk A Dél-magyarországi Textil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat bajai leräkata konfekcionált cikkek árubemutatójára invitálja kiskereskedelmi partnereit. Hivatalos az eseményre szerkesztőségünk is. Minthogy a meghívónkban többi között ez áll: „A bemutatott árukra a kereskedelemtől megrendeléseket kívánunk felvenni, esetleges elképzeléseket figyelembe véve (anyag, fazon, széria), amelyeket kívánságuknak megfelelően, diszpozíciójuk szerint határidőben szállítunk’' — élünk a kiváló alkalommal. A nőtársadalmat immár huzamos ideje foglalkoztató problémával hozakodunk elő: lehessen blúzt is kapni a ruházati üzletek • ben. Egyszerű, sima fazonú, fehér, csíkos, vagy színes mintás, könnyen mos- ható-vasalható blúzt. Mert zóra a néprajzi gyűjtőmunka különböző területeiről. A találkozó célja, hogy a szakemberek és a gyűjtők előadásai, az elhangzott beszámolók és azok megvitatása kapcsán számba vegye a legutóbbi országos tanácskozás óta eltelt időszak eredményeit, szembenézzen a gyűjtőmozgalom időszerű feladataival, munkálkodjék színvonalának emelésén. Mint a 10 éves jubileumát nemrégen ünneplő honismereti mozgalom élenjáró ágazata, ezzel a tanácskozással is segíti annak kibontakozását, a szocialista hazafias nevelés legeredményesebb módszerei kialakításának ügyét. A találkozó programjában a gyűjtőmozgalom ifjúsági ágazata fontosságának és újabb sikereinek megfelelő súllyal szerepel. ez a portéka — amely szinte minden nő ruhatárának legkedveltebb darabja — bármennyire érthetetlen is, hosszú ideje hiánycikknek számít. Félreértés ne essék: találni az üzletek, áruházak polcain, s méginkább fogasain blúzokat. Csipkéseket, ujján, nyakán csecse-fodro- sokat és olykor különleges ízlés szerinti kiáltó tarkákat. Méghozzá 50-esen felüli méretben. A fehéreket közülük elszürkítette már a vevőt váró, hosszú állásidő. Ez is bizonyítja: nem találkoztak a vásárló tetszésével, ízlésével, igényével. Önnön tapasztalataink mellett már számos blúzhajtóvadászatnak voltunk szem- és fültanúi. Az egyik ilyen alkalommal a kecskeméti Szivárvány Áruház eladója széttárt karokkal közölte a vevővel: — Nagyon sajnálom kérem. Hosszú idő után a múlt héten kaptunk 130 darab egyszerű, könnyű-mosó, olcsó blúzt, de egyetlen dél- előttön elkelt. Ez azonban olyan ritkaság! Ki tudja, mikor kapunk újra? ... Vajon miért ritkaság? Hozzá való anyag — méterben — bőséges választékban akad. Konfekcióban egyszerű fazont készíteni, nem jelenthet problémát. Mi hát a baj, miért hiányzik mégis? Kedves Nagykereskedelmi Vállalat! Ha szót kaphat a vevő, reméljük, nem teljesíthetetlen az említett kívánsága. P. I. Néprajzi gyűjtők országos találkozója Az önkéntes néprajzi és nyelvjárási gyűjtők VI. országos találkozójára f. év augusztus 13. és 15. között Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen kerül sor. Az országos konferencián, melyét a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — a vendéglátó megye, illetve a vendéglátó városok tanácsainak és KISZ-bizottságainak támogatásával rendez, az ország legkiválóbb gyűjtői, szakkörvezetői találkoznak a gyűjtőmozgalmat patronáló szaktudományok, múzeumok, tanácsi és mozgalmi szervek képviselőivel. Bács-Kiskunból a megyei népművelési tanács és a Hazafias Népfront megyei titkársága mintegy tíz résztvevőt küld a találkonek ellenségévé, és egyre jobban elszigetelődik .... A világ népeinek az amerikai agresszorok ellen zúduló haragos tengerárja feltartóztathatatlan.” Most azonban Pekingben már készülnek az ..elszigetelt” Egyesült Államok elnökének fogadására és teljességgel valószínűtlen, hogy Nixont „a harag tengerárja”, sokkal inkább a kínai udvariassággal korszerűen párosuló diplomáciai etikett várja majd. A Kissinger—Csou En-laj beszélgetés ugyanis csak pont volt az i betűn: befejezése a régóta folyó kínai—amerikai megbeszéléseknek. A két ország, amely között 1949, a Kínai Nép- köztársaság megalakulása óta sohasem volt nemcsak diplomáciai, de tulajdonképpen semmiféle szabályos államközi kapcsolat sem, régóta készül erre a magas szintű találkozóra. De térjünk csak vissza egy kicsit az előzményekre. 1945. szeptember 2-án Japán kapitulál, és az addig japán megszállás alatt levő Tajvan-szigetet ismét Kínához csatolják. 1945-től 1949-ig a kommunisták vezette népi demokratikus mozgalom forradalmi polgárháborúban megdönti a CsangKaj-Sek vezette Kuo- mmtang-klikk uralmát és 1949. október elsején kikiáltják a Kínai Népköz- társaságot. Csang Kaj-Sek fegyveres erőinek maradványaival Tajvan-szigetére menekül, ahol az amerikaiak segítségével bábkormányt alakít, s ezzel megakadályozza, hogy a Kínai Népköztársaság elfoglalja helyét az ENSZ-ben. 1950. júniusában Truman amerikai elnök, hogy megakadályozza Tajvan felszabadítását, elrendeli a sziget amerikai megszállását. Ezekben az években semmiféle kapcsolat nem volt a két ország között. Az Egyesült Államok — kissé leegyszerűsítve a dolgot — egyszerűen nem akart tudomást venni a Kínai Népköztársaság létezéséről. Lassan azonban változni kezdett a helyzet. A teljesség igénye nélkül—hiszen a kínai—amerikai kapcsolatok teljes története könyvtárnyi anyag! — érdekes most felvillantani néhány epizódot a kínai—amerikai kapcsolatok előkészületi tevékenységéből. Az első, nem ritkán figyelmen kívül hagyott tény Csou En-laj 1955-ös kijelentése. A ban- dungi konferencián mondta: „A kínai kormány hajlandó az Egyesült Államok kormányával leülni és tárgyalásokat kezdeni, hogy a Távol-Keleten megmutatkozó feszültségek enyhítésének kérdését és különösen a Tajvan területén tapasztalható feszültség enyhítésének kérdéseit megvitassa.” Ez a mondat 1955. április 23-án hangzott el: a diplomácia titkos archívumaiban őrzött papírosok tudnának csak felelni arra, hogy a válaszmondatot ki és mikor mondotta ki — a lényeg azonban az, hogy 1955. augusztus 1-én Svájcban, Genfbsn a két ország követi-nagyköveti szinten tárgyalásokat kezdett. Három esztendőn át a semleges országban a Léman- tó partjának csöndjében tárgyaltak a kínai és az amerikai diplomaták. 1958. óta egy szocialista főváros, Varsó a megbeszélések színhelye. Igaz, voltak hosz- szabb-rövidebb (néha egy évig tartó) szünetek — de a Peking—Washington párbeszéd lényegében tizenhat éve tart. De hát miről tárgyaltak? Hivatalosan soha nem mondották meg egyik fővárosban sem, csak (nagyon is szándékos!) amerikai elszólásokból tudjuk, ml is zajlott előbb Géniben, aztán a lengyel királyok egykori vadászkastélyában, a Mysliwieczki- palotában. Még mielőtt a részleteket próbálnánk ösz- szeállítani, hallgassunk meg két olyan amerikait, aki nyilván egészen pontos értesülésekkel rendelkezik, vagy rendelkezett a kínai— amerikai tárgyalások hangulatáról, tárgyáról, kilátá- tairól. Az első Dean Rusk — kijelentése pillanatában az Egyesült Államok külügyminisztere 1965. augusz. tus 23-án egy sajtóértekezleten ezzel a mondatta} képesztette el hallgatóit: „Azt hiszem, hogy az utóbbi tíz esztendőben Pekinggel több vitát folytattunk, fontosabb problémákról vitáztunk, mint minden más kormány, amely Pekinget elismeri...” A másik, nyilvánvalóan igen jól értesült férfiú, John Gronouski volt, varsói amerikai nagykövet, aki jó néhányszor ült a varsói tárgyalóasztalnál, szemben kínai kollégájával. „Ezek a varsói beszélgetések lehetővé teszik, hogy a két ország a problémák egész sorát vitassa meg, különösen a délkeletázsiai helyzetre vonatkozólag. A délkelet-ázsiai helyzet komolysága ezeket az összejöveteleket még fontosabbá teszi” — mondta Gronouski, 1966-ban, az amerikaiak vietnami agressziója kiterjesztésének egyik kritikus szakaszában. Egy harmadik tanú azonban még ennél is többet tud... (Folytatjuk) Gárdos Miklós Öt-öt mondat a tanulmányi versenyekről A korábbi években kevés babér termett a hagyományos tanulmányi versenyeken megyénk diákjai számára. Első helyezést — tudomásunk szerint — egyedül a kecskeméti Do- náth György ért el, a magyar nyelv- és irodalomban, még 1932-ben. Az utóbbi években tehetséges szorgalmas fiataljaink közül néhányan értékes he- I lyezésekkel bizonyították, hogy javul megyénkben a tanulmányi színvonal. Idén különösen két kecskeméti intézet tanulói szerepeltek kitűnően, ök mondták el öt-öt mondatban, hogy miként készültek fel a nagy vetélkedőre, MAGYAR LÁSZLÓ, Katona József Gimnázium Már az általános iskolában nagyon szerettem a kémiát, nyolcadik osztályos koromban az Iskolatelevízió vetélkedőjén harmadik helyezést értem el. A gimnáziumban Fodor István tanár úr, akár egy labdarúgóedző, a legkülönfélébb feladatokkal, kísérletekkel izmosította a kémia szakkör, de az iskola többi tanulójának a tudását, feladatmegoldó készségét. Elsősorban az ő munkájának eredménye az iskola sikersorozata kémiából: az utóbbi években több alkalommal bekerültek az első tíz közé intézetünk növendékei. „Bütyköléssel” (rádiók, erősítők építése, javítása), magnózással, olvasással töltöm szabad időmet, még soha nem unatkoztam. Műszaki pályára készülök. GELLÉR FERENC, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskola Eredetileg Villanyszerelő vagy géplakatos szerettem volna lenni és szüleim tanácsára választottam a kereskedői pályát. Az országos versenyen főként elméleti tájékozottságomnak köszönhettem az értékes harmadik helyezést. Szeretném magam továbbképezni és ezért beiratkoztam szakközépiskolába. Jó eredményemért a megszabottnál előbb felszabadítottak, az izsáki földművesszövetkezet vezetői kedvezően állapították meg alapbéremet. Jelenleg az itteni háztartási boltban dolgozom és nagyon sokat tanultam Szabó Józseftől, főnökömtől, volt tanáromtól Czeglédi Zoltántól, valamint a megyeszékhelyen levő 119-es bolt kollektívájától. DÉKÁNY ZSUZSANNA, Katona József Gimnázium Eddig már több orosznyelvi tanulmányi versenyen vettem részt sikerrel. Az országos döntőn először írásban, majd szóbán kellett számot adnunk tudásunkról. Nagyon örülök annak, hogy a nyáron egy hónapot tölthetek a Szovjetunióban, ahol nyelvi táborban fejleszthetem tudásomat. Sokat segített tanárom, Szőts Rudolf. Moszkvai diákokkal levelezek és így is igyekszem ■ szókincsemet gyarapítani, ismereteimet hasznosítani. Tanulmányaimat Szegeden, a Tanárképző Főiskola orosz-magyar szakán folytatóin. H. N.
