Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)

1971-07-13 / 163. szám

IMI. jűUtu 13, kedd 8. oldal •• Ot-öt mondat A szakszervezeti kulturális felelősökről A kulturális tevékenység fontos helyet foglalt el a szakszervezeti mozgalom­ban. A legképzettebbek, a legszívósabbak tiszte volt ez a poszt régen a szak- egyletekben, a szakmai szervezetekben is. Ma, megyénk iparát a gyors létszámnövekedés jellemzi, kialakuló mun­kásosztályunk kulturális fejlődését a szakszervezeti felelősök szervezik és irá­nyítják. Megyeszékhelyünk vállalatainak szakszerveze­ti megbízottait kérdez­tük meg kulturális tevé­kenységükről. FRECSKA JÁNOS, Hűtőház. A legörvendetesebb ese­ménynek azt tartom, hogy vállalatunknál a dolgozók 25 százaléka rendszeresen olvas. A szocialista brigá­dok létében rejlő lehetősé­geket akkor használhatjuk fel hatékonyan a művelt­ség terjesztésére, a tanulá­si kedv ösztönzésére, ha kulturális vállalásaik tel­jesítéséhez rendszeres tá­mogatást kapnak. Tevé­kenységemet megkönnyíti, * hogy a művelődési intéz­mények elküldik hozzánk meghívóikat, plakátjaikat és ezekre felhívom az ér­deklődők figyelmét. Meg­különböztetett gondot for­dítok a jó könyvek ajánlá­sára, magam is szívesen olvasok, de kedvelem a jó színházi előadásokat és az érdekes filmeket is. JAKUBEK TIBORNÉ, MEZÖTEUMÉK Vállalat 1955 óta végzek társa­dalmi munkát. Kulturális felelősként három eszten­deje dolgozom. Legszíve­sebben a KPM megalaku­lásának 50. évfordulója tiszteletére brigád vetélkedő megyei döntőjére emléke­zem. Kitűnően szerepelt mind az öt benevezett brigádunk. Arra törekszem, hogy a szocialista brigá­dokkal minél jobb kapcso­latot alakítsak ki, mert csak akkor tudom segíteni kulturális törekvéseiket, ha ismernek, ha bíznak ben­nem és ha én is tájékozó­dom gondjaikról, sikereik­ről. RÁCZ imréné, Kecskeméti Barom l'ifel d olgozó Vállalat Nagy örömet jelent szá­momra, ha tömegesen ér­deklődnek kulturális ren­dezvények iránt. Fontos­nak tekintem a személyes beszélgetéseket, a brigád­vezetők állandó tájékozta­tását, szóban és írásban. Véleményem szerint a szo­cialista brigádoknak na­gyobb gondot kellene for­dítaniuk azoknak a segíté­sére . akiket valamilyen proDléma (családi, szociális stb.) gátol a művelődés­ben. önképzésben. A kul­turális felajánlások alapo­sabb tervezése, értékelése is időszerű feladat. A fel- szabadulási évforduló tisz­teletére meghirdetett szo­cialista brigádvetélkedő, valamint a „Televíziót minden iskolának” akció sikere azt bizonyítja, hogy sokan áldoznak időt, pénzt olvan célokra melynek ér­telmét, jelentőségét vilá­gosan látják. H. N. FOGATOSOK Nyári híradás A Központi Statisztikai Hivatal 1970. decemberi felmérése szerint az ország közös gazdaságaiban 46 202 a kettes fogatok száma. So­kak számára talán megle­pően nagy ez a szám, hi­szen köztudott, hogy a gé­pesítés korát éljük, s ez a körülmény a termelőszö­vetkezetekben is gyökeres változásokat hozott. A traktorvezetők szá­ma 55 544. Mellettük, kö­rülöttük pedig ott mun­kálkodik a 46 ezer foga- tos. Akkor is így van ez, ha a napi munka folyamatában, főként és elsősorban a traktorvezetőkről beszél­nek, s a fogatosokról alig esik szó. Hát igen: a fogat­hoz kevesebb pótalkatrész kell, mint a traktorhoz, akik pedig a lovakat hajt­ják amúgyis megszokják a csöndet maguk körül. Rá­adásul inkább az idősebb korosztályhoz tartoznak ők, 46 ezren, s régen meg­barátkoztak már a gondo­lattal, hogy a főútvonalak­ról egyre másra kitiltják őket, marad számukra a dűlőutak végenincs ka­nyargása, egyik majortól a másikig, egyik őszből a másik őszbe míg csak a szekér egyszer végleg meg nem áll. Tudjuk, hogy a fiatalok világa inkább a gépek, a technika világa. Ez a ter­mészetes. Épp ezért csodá­latos és némiképp elgon­dolkoztató: mégis miért van az, hogy egy meg­ürült fogatosi állásra min­dig akad jelentkező, sőt bizonyos értelemben — kedvező beosztásnak szá­mit. Talán a szemlélődés nyu­galma miatt? Vagy mert annyian és olyan szenve­déllyel szeretik nálunk még faluhelyen a lovakat? Bizonyos, hogy ezek ko­moly érzelmi indokok. Irigyelni azonban már nem irígyli őket senki. Mert a munkájuk nehéz, sok törődéssel jár. Kezdő­dik mindjárt azzal, hogy a lovakat úgy kell ápolni, gondozni, etetni „karban tartani”, hogy abban hiba ne legyen. (Bár sikerülne átvinni valahogy a gon­doskodásnak ezt a min­denre kiterjedő alapossá­gát a gépekre is.) A fogatos egyben állat­tenyésztő is a szó leg­jobb értelmében. Vállalja a lováért az örö­kös koránkelést, a néha késhegyig menő harcot egészen az irodai „szenté­lyekig” a több és jobb ösz- szetételű takarmányért. Aminthogy ‘ korábban kel, úgy későbben is tér pihen­ni a fogatos. A napi ter­heket nem akkor teszi le, amikor beáll a színbe, hi­szen csak ezután követke­zik az etetés, az itatás, sok helyen az almozás elvégzé­se. Amikor pedig mindez megtörtént, s hazafelé ké­szül, vagy talán otthon is van már, sokszor hívja sür­gős elnöki, brigádvezetői üzenet: fuvarba kell men­ni, mert a traktorosokat már nehéz elérni, de nem is érdemes, mert megitták a maguk sörét, borát, fél­decijét, ilyenformán trak­torra nem ülhetnek. A külső szemlélő előtt munkakörük fölöttébb egy­hangúnak tűnhet. Pedig a fogatos munkakö­rön belül rendkívül vál­tozatos tevékenységet folytatnak, annyifélét, amennyi a szál- lítanivaló. Telenként sűrű hóesésben, hófúvásoktól be­temetett utakon különösen nehéz például a tejeskocsi­sok munkája. Napjában kétszer járják végig kör­zetüket, hajnalban és este, úttalan utakon jutnak el a legtávolabbi tanyákig, a teljesen magukra maradt tsz-majorokig, úgy, hogy amikor a vállalati teher­autó a községbe megérke­zik, a teli tejeskannák már megtették a legnehezebb szakaszt a fogyasztóig ve­zető úton. Beszéltem idős fogato- sokkal, akik téli útjaik so­rán naponként 15Ó0—2000 liter tejet szednek össze, némelyik több tucat hely­ről. Nem könnyű a takarmá- nyosok feladata sem. Tiszt­ségük szerint arról kell gondoskodniok, hogy kellő időben az állattenyésztők rendelkezésére álljon a szükséges takarmánymeny- nyiség és a szalma (ha van). Nem túloznak azok, akik vallják, hogy a takar­mányénak munkakörülmé­nyei talán a leginkább kedvezőtlenek a termelő- szövetkezetekben. Rendsze­rint a majoron belül dol­goznak. Örökös útvonaluk az istállóépülettől a szal­ma- és tak-armánykazla- kig, vagy a silógödörig ter­jed és onnan vissza. Ősz­től tavaszig különösen ne­héz a dolguk. Ha nagy a hó azért, ha sár van, még- inkább. Amíg egy fuvart behoznak, annyi időbe ke­rül, mint a Budapest—Pá­rizs közötti légiút. Nagy a szerepe ennek a 46 ezer embernek atekin- tetben, hogy a háztáji fu­varoknak minden időben eleget tudjon tenni a ter­melőszövetkezet. Bizonyos időszakokban és főként be­takarítás táján rengeteg a dolguk, külö­nösen olyan vidékeken, ahol nagy a tanyavüág. Munkaidejük ilyenkor napi 13—15 óra, ha mégannyi volna a fogatosok száma, az is kevés lenne, hiszen köztudott, hogy a mezőgaz­dasági üzemekben a szállí­tás, az anyagmozgatás ad­ja a legtöbb tennivalót, s emellett nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni a tagság részéről bejelentett igényeket: a természetbe­ni részesedés hazaszállítá­sától a betegszállításig. Természetes, hogy van. Tudományos kutatóállomás épül a Velencei-tó partján Tudományos kutatóállo­más épül Agárdon, a Ve­lencei-tó partján. Az új lé­tesítmény, amelynek építé­sét még az idén befejezik, a Velencei-tó biológiai egyensúlyának megőrzésé­re, „egészségvédelemre” hi­vatott. Nyolcfőnyi kutató- csoport figyeli majd a leg­korszerűbb műszerekkel a tó minden „mozdulatát”, élővilágát, s a partszabá­lyozások, nádkotrások ha­tását a vízre. A kutatóállo­más jelentőségét aláhúzza az a tény, hogy a Velencei­tó — amely egyébként a legjelentősebb hazai tavunk — fokozottan érrzékeny a beavatkozásokra, ..... m ár elegendő traktor a szántáshoz, a vetéshez, a nagyobb távolságra szállí­táshoz. De ugyanolyan természetes és indokolt a kettes fogatok jelen­léte. És ' nélkülözhetetlen is. Mindenki tudja, állítja ezt, aki látott már sárba ragadt traktort, amelynek rako­mányát apródonként, sze­kéren jutatták el ahová kellett, vagy aki látta mo­zogni a tavaszi földeken azokat a bizonyos kettes fogatokat, mivelhogy a sá­ros föld még nem bírta el a traktort. Mindezért és még na­gyon sok másért illesse tisztelet és megbecsülés a fogatosok táborát. A kor­szerű faluképben ott az ő helyük is, s hozzátehet­jük: még sokáig ott is ma­radj Kovács Imre a Duna mentéről A hőmérő higanyszála egyre gyakrabban pihen a harmincas szám körül. Te­gyük kezünket a szívünkre: haragszunk ezért? Nem. Csakhogy a nyári örömök olykor ürömmel vegyülnek. Legnagyobb gondunk a hő­ségben az étkezés, no és persze az ital. A kérdés kézenfekvő: van-e megfe­lelő mennyiségű és minő­ségű élelmiszer és italféle? Borbély La jossal, a Duna- vecsei ÁFÉSZ kereskedelmi osztályának vezetőjével rö­vid sétára indultunk. Be­tértünk a boltokba, a rak­tárhelyiségekbe, s felje­gyeztük a látottakat, ta­pasztaltakat. fme az ered­mény: Önkiszolgáló élelmiszerbolt Az üzletvezető örömmel közli, hogy mostanában hetenként kapnak friss árut, felvágottat, mirelit baromfit, készételeket A kedvelt har- tai kolbász újra kapható és van két-háromféle sajt Műanyag ládákban jugo­szláv sör. Az üvegek nya­ka igencsak poros —■. ki tudja, mióta várakoznak vevőjükre? Az üzletvezető is elismeri, hogy inkább a magyar sört keresik. Ab­ból viszont nincs. S egy jó hír: néhány hónap múl­va még egy hűtőkamrát kap a bolt megszűnik a zsúfoltság. A raktárban szalonnatáblák sorakoznak, meg füstölt hús és kolbász. Tejbolt Kecel felfut A jelenleg elavult gépműhelyt korszerű csarnok váltja fel a Fővárosi Faipari és Kiállításokat Kivite­lező Vállalat keceli üzemében. A 60x12 négyzetméte­res alapterületen formálódó műhelyben a modern és termelékeny technológiai folyamat figyelembevételé­vel helyeznék el célgépeket. Itt gyártják majd az egészségügyi laboratóriumi bútorokat, amelyekből jövőre 15 millió forintos megrendelést kaptak. Ugyan­csak ez a részleg állítja elő a műszakirajztáblákat, s az egyedi megrendelésre és exportra készülő széke­ket. A beruházás folytatásaképpen rövidesen hozzá­látnak egy 1000 négyzetméternyi területű raktár ki­vitelezéséhez. Képünkön az épülő gépműhely látha­tó. A vöröshagyma-termesztés fellendítéséért Népgazdasági szempont­ból is jelentős tanácskozást tartottak hétfőn Nagyba- racskán. A MEZÖTERMÉK igazgatósági ülése a Bács- Kiskun megyei vöröshagy­ma-termesztés jelenlegi helyzetével, valamint a ter­melés fejlesztéséhez szük­séges intézkedésekkel fog­lalkozott. Amint Deák Ist­ván, az igazgatótanács el­nöke elmondta, a MEZÖ­TERMÉK célja elindítani azt a fogyamatot, amellyel a zöldségtermesztésnek ezt az ágazatát minél előbb meg lehet erősíteni. Ennek érdekében fokozni kell a termelés biztonságát, meg­oldani a szaporítóanyag- ellátási, vegyszerezési és gépesítési problémákat. Az ülésen határozatot hoztak arról, hogy a dug- hagyma termeléséhez szük­séges feketemagot és a tel­jes dughagy mamcnnyisé: get a megye mezőgazdasági üzemeinek kell előállítani. Bázisgazdaságokat jelölnek ki, ahol kísérleteket foly­tatnak a magról való ter­mesztés, az új fajta techno­lógiák bevezetése, a gépesí­tés^ a kemizálás és a mű­trágyázás legjobb módsze­reinek kialakítására. Két hét óta jelentős vál­tozás történt, csökkent a sorban állás. Az ok: időben szállít a tejipari vállalat Tejföl, túró, sajtféleségek. Frissek, de nincs elegendő. A sajtnál baj van a vá­lasztékkal is. ritkán kapni például óvárit ementhálit. Húsüzlet Tőkehúsból nincs hiány, amióta a helybeli sertéste­nyésztő szakszövetkezet működik. Kevés viszont a töltelékáru. A kiskunfél­egyházi vágóiadról kapott mennyiség a szükségesnek csak egy kis hányada. Ta­lán majd, a hartai Üj Élet Tsz sertésfeldolgozó üze­me segít... Az apostagi húsbolt rak­tározási gondját megoldot­ta a szövetkezet bérelt egy helyiséget. Általános ta­pasztalat: a húsboltokban sok a fehér szalonna és a háj. Nehezen tudják érté­kesíteni. Borbély Lajos sze­rint a fogyasztási szövetke­zet rövidesen megoldja ezt a problémát Platán étterem A vezetőjétől megtudjuk, hogy ők látják el meleg étellel a Virágzó Tsz kom- bájnosait, aratóit A köz- étkeztetésben részt vevők száma lassan emelkedik, javul az ételek minősége. És még egy jó dolog: itt rendszeresen kapni üveges sört Hamarosan új nevű, s re­mélhetőleg kifogástalan mi­nőségű ételféleségek kerül­nek az étlapra, az olcsóbb egytál ételek mellett. Rövid számvetést vég­zünk Borbély Lajossal. A Duna menti nagyközség­ben havonta 18—20 ezer üveg hűsítő ital, mintegy 300 hektoliter sör hivatott oltani a helybeliek szomjú­ságát Megnyugtató, hogy a tanyasi körzetekről sem felejtkeztek meg: ellátási szempontból Bösztör, Csa- nád-puszta és Homok-pusz­ta kiemelt egységek. Szabó Attila D. E. XI. AUTÓJAVÍTÓ VÁLLALAT, Szeged, Vásárhelyi Pál út 4. GAZ 51 — GAZ 63 tgk, GAZ 69 szgk. és fődarabjai cserekocsis felújítása Igénybejelentés beérkezésének sorrendjében 1971. II. félévre és 1972. évre is SZERZŐDÉSKÖTÉS. BÓDÉKÉSZÍTÉS bármely tip. tehergépkocsira. 1131

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom