Petőfi Népe, 1971. július (26. évfolyam, 153-179. szám)
1971-07-13 / 163. szám
1. oldal 1971. »Uns 13, kedd T1** 1 • • 1 rr fii f türelmi idő múltán... Elképzelhető-e, hogy állami tulajdonban levő vállalat csődbe kerül és fel kell azt számolni? Már a reform bevezetését megelőző időszakban élénken vitatták és többnyire kétségbe vonták ennek lehetőségét, mondván, hogy a szocialista tervgazdálkodás, a tudatosság eleve kizárja a gazdasági törvényszerűségek ilyen spontán, elemi erejű hatását. Mások egyszerűen a szocialista humanizmussal tartják összefér, hetetlermek egész munkáskollektívák átmeneti létbizonytalanságát. A reformot követő türelmi időszak, a nagyarányú állami támogatás látszólag e nézeteket igazolta a gyakorlatban. A IV. ötéves terv fokozott hatékonysági követelménye újra felélesztette a régi vitát. Meddig érdemes az életképtelen üzemeket támogatni a társadalom, az állami költségvetés rovására? Célszerű-e gazdaságtalan termeléssel foglalkoztatni a dolgozókat, miközben másutt munkaerőhiány fékezi az egészséges fejlődést? E vitában foglalt állást Fock Jenő miniszterelnök a szakszervezetek kongresszusán. Hangsúlyozta, hogy a „gazdaságosan termelő, távlatban is jó piaccal rendelkező üzemek gyorsabban fejlődhetnek. Más üzemektől viszont — olyanoktól, amelyek elavult gyártmányokat készítenek, s ezekhez is nehezen tudnak piacot találni — meg kell vonni az állami támogatást. Ezeknél az üzemeknél tehát munkaerő-csökkentésről, egyes esetekben az üzem bezárásáról is szó lehet”. A kívánatos persze az, hogy a szövetkezetek, a vállalatok, valamint felügyeleti szerveik előzzék meg az ilyen kritikus helyzet kialakulását. Ennek legfőbb útja-módja az idő tényezővel is számoló fejlesztés, a korszerű, keresett és gazdaságosan értékesíthető termékek gyártási arányának fokozása. A piaci kereslet szüntelenül változik a gyors fnűszaki-tudomá- nyos haladás, a kínálat, a verseny alakulásának, az életszínvonal emelkedésének, a beruházások mértékének, összetételének hatására. Ezzel a változással az egyébként előreláthatóan vezetett, gazdaságosan működő üzemeknek sem köny- nyű lépést tartani. Különösen nagy feladat hárul azokra a kollektívákra, amelyek termelési és értékesítési szerkezete elavult. Az idén például mintegy 20 milliárd forint állami támogatásban részesül a kevéssé gazdaságos termelés, illetve export. E támogatás mértéke évről évre csökken, kikényszerítve, ösztönözve a szükséges szerkezeti átalakulásokat. A termelés és fogyasztás szerkezetének átalakulása eddig sem volt teljesen fájdalommentes. Csak úgy fokozhattuk évről évre a szénhidrogének — a kőolaj és földgáz — felhasználás arányát, a szilárd tüzelőanyagok, elsősorban a szén rovására, hogy mérsékeltük a széntermelés növekedésének ütemét, s bezártuk az alacsony fűtőértékű és gazdaságtalanul termelő aknák tucatjait. A szénhidrogének jelenlegi 43 százalékos aránya 1975-ig 53—55 százalékra növekszik. Csupán ez a szervezeti • változás mintegy 2,5—3 milliárd forint megtakarítás forrása volt 1970-ben és 5—5,5 milliárd lesz 1975-ben. Azért, mert ugyanazt a fűtőértéket a hazai szénbányászat termelési költségeinek egy- harmadáért, illetve feléért állítja elő a földgáz-, illetve a kőolajipar. A szénhidrogén-import is lényegesen olcsóbb. További jelentős költségmegtakarítás forrása az olcsóbb szállítás, a jobb hatásfokú felhasználás. A termelés szerkezetének átalakítását, a technikai haladást, a hazai adottságoknak jobban megfelelő ágazatok gyorsütemű fejlesztését, a hatékonyság fokozását szolgálják a IV. ötéves terv kiemelt programjai. Az energiafelhasználás arányváltoztatásához hasonlóan sok-sok milliárdos népgazdasági haszon forrásává válik a vegyipar, mindenekelőtt a petroké- mia fejlesztése, az alumíniumipar fellendítése, az autóbuszok és a közúti járművek és főegységeik gyártásának fokozása, a köny- nyű építési szerkezetek térhódítása, a textil- és ruházati ipar rekonstrukciója, a korszerű számítástechnikai berendezések termelésének meghonosodása. A vállalatok, a szövetkezetek számára konkrét feladatok adódnak az ipar szerkezetét átalakító kiemelt programok végrehajtásából. De gyártmányösz- szetételük korszerűsítésével öntevékenyen is hozzájárulhat a népgazdaság, az ipar, a fogyasztás és export szerkezetének átalakításához. Fontos, hogy ne forgácsolják szét szellemi erőiket, anyagi eszközeiket, hanem a népgazdasági tervhez hasonlóan néhány kiemelt feladatra összpontosítsák azokat. Azokat a cikkeket, termékeket, berendezéseket, gyártsák és fejlesszék nagyobb arányban, amelyeknek van jövője, korszerűek, idehaza és külföldön egyaránt előnyösen értékesíthetők. Azok a kollektívák, amelyek jobban kiveszik részüket ebből a munkából, érthetően nagyobb nyereségre tesznek szert, s így gyorsabban növelhetik fejlesztési és részesedési alapjaikat. Azok, akik pedig kezdeményező készség, vállalkozási bátorság híj- ján mindenáron ragaszkodnak a meglevő arányokhoz, az elavult gyártmányokhoz egyre nagyobb pénzügyi, fizetési gondokkal küszködnek. Csupán átmenetileg segíthet az állami támogatás, a hitel, de ha nem hasznosítják jól a türelmi időt, saját létüket, jövőjüket ássák alá. Az államkassza terhére nem lehet időtlenidőkig kényelemben, nyugodtan élni, korszerűtlen, gazdaságtalan termékeket gyártani. A türelmi idő múltán célszerűbb inkább becsukni a gyárkaput, vagy megnyitni más nagy vállalat előtt, s így az üzem kollektívája annak korszerű, keresett termékeit gyárthatja nagyobb meny- nyiségben és olcsóbban. K. J. A megyék között a tizenhetedik Az állatállomány alakulása ez év tavaszán Az idei, március 31-i ál- latszámláíás szerint Bács- Kiskun megye állatállománya 226 ezer számosállat volt. Hat százalékkal több mint az egy évvel korábbi, mind pedig az 1969. tavaszi állománynál. Az állatállomány területegységre jutó nagysága mégis elmaradt a környező, és a fejlettebb állattenyésztéssel rendelkező dunántúli megyéktől. A száz kataszteri hold mezőgazdasági területre jutó számosállat alapján rangsorolva megyénk a 17. volt. A megye összes gazdaságában a főbb állatfajok állománya ez év tavaszán — a sertés kivételével — csökkent. Kedvezmények Az utóbbi években az állattenyésztés fejlődési ütemének meggyorsítására kormányunk számos intézkedést hozott. Ilyen volt többek között az értékesítési árak többszöri rendezése — a szarvasmarha- és sertésistállók létesítéséhez 50—70 százalékos állami támogatás, a kedvezményes üszőelletési és a vemhes- üsző-kihelyezési akció, a kocakihelyezési akció, a takarmány szabad forgalmának a bevezetése, és az a rendelkezés, hogy a háztájiban tartott, de a közös gazdaság útján értékesített állatokat a közösben végzett munka eredményének tekintik. A kedvező intézkedések hatása a szarvasmarha-állomány alakulásában mégsem tükröződik. A szarvasmarha a megye összes gazdaságaiban 1971 tavaszán alig haladta meg a 133 ezret, így az előző évihez viszonyítva 4 ezerrel, a két évvel korábbihoz pedig 10 ezerrel csökkent. A tehenek száma a megyében 55 ezer, több mint 700-zal kevesebb a két évvel korábbinál. Csupán 41 százalék A szarvasmarha-állomány összetétele az elmúlt évtizedben lényegesen megváltozott. 1958-tól 1969-ig a tehenek száma folyamatosan csökkent, míg 1970— 71-ben valamelyest emelLakások — alagúfzsaluzással Korszerű építési technológiával, az új francia li- cenc alapján alagútzsaluzással építenek lakásokat a Vas megyei Építőipari Vállalat kivitelezésében. Ez a módszer komoly anyagi megtakarítást eredményez — mert az előregyártott fémzsaluk használata kiküszöböli a drága faanyagigényes ácsmunkát. Szereli!« Helyére emelik a lakáselcmcket. kedett. A tehénállomány aránya a tavaszi állatszámláláskor csupán 41 százalék volt. A szarvasmarha-állomány összetételében az elmúlt tíz év alatt a hústermelő állatok száma emelkedett. Jelenleg az összállománynak 13 százaléka hízómarha./ A szarvasmarhát tartó kisüzemi (egyéni jellegű, A sertésállomány az utóbbi két évben dinamikusan növekedett. Március 31-én a megye összes gazdaságában 676 ezer sertés volt, 166 ezerrel több, mint egy évvel korábban és 248 ezerrel több mint 1969 tavaszán. Az ez évi sertésszám egyben az állomány eddigi csúcspontját is jelenti. Országosan a sertéPS!SW#H¥Sít!S:55K.X Tenyészkocák a Bajai Állami Gazdaság épülő sertéstelepén. háztáji és egyéb) gazdaságok száma az 1971-es tavaszi állatszámlálás idején 24 ezer volt. Az utóbbi évben mintegy 1300 gazdaság szüntette be a szarvas- marhatartást. A tehenet és előhasi üszőt tartó gazdaságok szám pedig mintegy 900-zal csökkent. sek száma egynegyeddel, a megyében egyharmaddal több az 1970. tavaszi állománynál. A megye nagyüzemi gazdaságai mintegy 20, a háztáji és egyéb gazdaságok pedig 40 százalékkal növelték sertésállományukat egy év alatt. Nem egyenletes A sertéstenyésztésben időszakosan visszatérő problémát jelent, hogy a tenyésztés nem egyenletes. A konjunktúrahullámok megszüntetésére foganatosított intézkedések eddig nem bizonyultak elég hatásosnak. A kocaállomány a megye összes gazdaságában 61 ezer volt, 11 ezerrel több mint 1970 tavaszán. Jelenleg a sertésciklus tetőpontján a kocaállomány 23 százalékkal haladta meg az előző ciklus (1968. március 31-i) csúcspontjának állományát. A sertést tartó kisüzemi gazdaságok száma 12 ezerrel, a kocát tartóké több mint 4 ezerrel nőtt 1970. március 31-hez viszonyítva. A megye lóállománya 1971. március 31-én 26,5 ezer volt, több mint ezerrel kevesebb az előző évinél. Tavaly az állomány csökkenése folytatódott. A megye összes gazdaságában 1970. márciusához viszonyítva 36 ezerrel csökkent a juhok száma. A legnagyobb mértékű visszaesés (53 százalék) az állami gazdaságoknál következett be. Az anyajuhok száma 7 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. • A baromfiállomány 1971. március 31-én meghaladta az 5 milliót, amely egyben az eddigi legmagasabb állományt is jelentette. Kristóf Árpádné a Központi Statisztikai Hivatal közgazdásza A bugaci pusztától a gemend mocsárerdőig Alig három hónap alatt mintegy 4000 kiránduló járt a gemenci vadrezervátumban. 750 külföldi, köztük belga, francia, NSZK-beli, svájci és svéd turista is megtekintette a Duna mocsárerdőségének szarvasbirodalmát. Ilyen sok külföldi eddig még nem kereste fel a gemenci erdőt, s a vadászati világkiállítás idejére az idegenforgalom további fokozódása várható. Augusztus 15-ig a szekszárdi székhelyű Tolna megyei Idegenforgalmi Hivatal rendszeresen vezet kedvezményes, olcsó gemenci túrákat a kirándulócsoportok részére. Augusztus végétől szeptember végéig pedig több különleges társaskirándulás érinti majd Tolna megye két világhírfl- vad rezervátumát. A bugaci pusztától a gemenci mocsárerdőig elnevezésű háromnapos autóbusz-kirándulás Budapestről induló utasai Kecskemétet, Bu- gacot, a lenesi fácántelepet, Kalocsát, Szeleszárdot, Sárközt és a gemenci vadrezervátumot látogatják meg hajón és kisvonaton. A Dunántúl lankás erdeiben elnevezésű, háromnapos autóbusz-kirándulás résztvevői előtt feltárul a dámszarvasok híres erdeje, a gyulaji vadrezervátum. A kirándulók a fővárosból siófoki, kőröshegyi és zselicségi élményeik után érkeznek Tamásiba és Gyulajra. (MTI)
