Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)

1971-06-02 / 128. szám

1971. június 8, szerda 8. oldal MTESZ elnökségi ülés Baján Beszámoló a technika háza építéséről Tegnap Baján tartotta ülését a Műszaki és Ter­mészettudományi Egyesü­letek megyei szervezetének elnöksége. Elsőként Szendrey Sán­dor tájékoztatta az elnök­séget a kecskeméti tech­nika háza építéséről. A 15 millió forintos beruházás­ból eddig több mint 1 mil­lió forint értékű munkát végeztek el a kivitelezők. A továbbhaladás szem­pontjából fontos lenne, hogy a Kecskeméti Fém­munkás Vállalat június 30-a előtt szállítsa a tető- szerkezet rácsos tartóit. Szenti János, a májusban alakult bajai intézőbizott­ság terveit ismertette. Az intézőbizottság irányítása alá tartozó tudományos egyesületek száma a közel­jövőben kettővel növek­szik. Megalakult ugyanis a városban a Gépipari és a Textilipari Tudományos Egyesület helyi csoportja. A bajai egyesületek ran­gos rendezvényekkel kí­vánnak hozzájárulni az ok­tóberben sorrakerülő mű­szaki hónap sikeréhez. Or­szágos tanácskozást rendez a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület, valamint a Hid­rológiai Társaság. Bányai Endre, a szerve­zési és vezetéstudományi társaság titkára, az egye­sület eddigi munkájáról számolt be. Elmondotta: jelenleg a szervezet négy szakosztálya — vezetéstu­dományi, tervezési és szer­vezési, számviteli és pénz­ügyi, valamint kereskedel­mi — 35 tagot számlál. Folytatódik a tagok tobor- és új szakosztály ala­kú'ráí is tervezik. A mun- k •' dományi csoport első- s ban munkapszichológu- f-■>!:, ergonómusok és mun- k ü nyi szakemberek szá­mára kínál programot. Gazdag a már működő szakosztályok eseménynap­tára is. Az elkövetkezőkét hónap 13 rendezvényt tar­togat az érdeklődőknek, olyan vonzó témákkal, mint a vállalati negyedik ötéves tervek tapasztalatai, a ha­tékonyságnövelés és a közgazdasági • szabályzók kapcsolata. P. M. Befejeződött a költségvetési üzemek vezetőinek tanácskozása Tegnap reggel folytató­dott Kecskeméten a városi tanács dísztermében a költ­ségvetési üzemek vezetői­nek országos tanácskozása. Először dr. Horváth Berta­lanná, a Kalocsai Városi Tanács V. B. pénzügyi osz­tályának vezetője tartott előadást a költségvetési üzemek gazdálkodásáról, működésük feltételeinek biztosításáról. A vita után dr. László Tivadar, az Építési és Vá­rosfejlesztési Minisztérium lakás és kommunális ügyi főosztályának helyettes ve­zetője foglalta össze a két­napos értekezlet tapaszta­latait a Bács-Kiskun megyei felsőoktatási intézményekben Számadás, tehát az izgal­mak időszakát éli megyénk hat felsőoktatási intézmé­nyének csaknem ezerhat- száz diákja és több száz le­velező hallgatója. Tájékoz­tatást kértünk az intézmé­nyek igazgatóitól és tanul­mányi hivatalainak vezetői­től eddigi tapasztalataikról, FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM, KECSKEMÉT A végzős hallgatók szá­mára május 3-tól 29-ig tar­tott a vizsgaidőszak. Júni­us 14—15-ig a hallgatók az államvizsgára készülnek; a zöldségtermesztési, szőlé­szeti-borászati és a gyü­mölcstermesztési ágazat tananyagából ezeken a na­pokon adnak számot há­rom államvizsga-bizottság előtt felkészültségükről. Az idén az említett ágazatokon összesen negyvennyolc hall­gató végez. Az első és a második évfolyam hallgatói számára május 31-től júni­us 28-ig tart a vizsgaidő- szak. utána két-, illetve négyhetes szakmai gyakor­laton vesznek részt a me­zőgazdasági üzemekben. BAJAI TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET A számadások időszaka Lmmbszsy Egyetem díszdoktorai Kedden Moszkvában diszdoktorrá avatták Ilku Pált, a Magyar Népköztár­saság művelődésügyi mi­niszterét, Perényi Imrét, a Budapesti Műszaki Egye­tem rektorát és Zámbó Jánost, a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetem rektorát. Ilku Pálnak, a moszkvai Lomonoszov Egyetem rek­tori fogadó termében Pet- rovszkij akadémikus, az egyetem rektora nyújtotta át a díszdoktori diplomát. Perényi Imrének, az épí­tészmérnöki főiskolán, Zámbó Jánosnak a bá­nyászati főiskolán nyújtot­ták át ünnepélyesen a díszdoktori oklevelet. az elsőéves hallgatóknak előkollokviumokkal kezdő­dött, mivel országjáró ki­ránduláson és KlSZ-tanfo- lyamokon vettek részt. A vizsgaidőszak június 15-ig tart, a végzős hallgatók jú­nius 23—26-ig államvizs­gáznak a pedagógiai tár­gyakból. Az idén filozófiá­ból nem kell államvizsgát tenniük, helyette hat félév anyagából szigorlatoznak. Az eredményekkel eddig főként a végzős hallgatók esetében elégedettek a ta­nárok, mert 3,5—4-es átla­gok születtek, és az előző félévhez viszonyítva több hallgatónak javult a tanul­mányi eredménye. GÉPIPARI ÉS . AUTOMATIZÁLÁSI MŰSZAKI FŐISKOLA, KECSKEMÉT Itt hatszáz nappali és kétszáz levelező tagozatos hallgató vizsgázik az új vizsgarend szerint. A har­madévesek mindannyian elkészítették szakdolgozatu­kat és valamennyien je­lentkeztek államvizsgára. Az államvizsgákra kétszáz- hatvan hallgató készül. A tanulmányi hivatal értéke­lése szerint gyakorlati je­gyekből az idén kevesebb az elégtelen, mint az előző években. FELSŐFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI TECHNIKUM, KISKUNHALAS Felsőoktatási intézmé­nyeink közül a megyében itt adják át elsőnek a sike­resen államvizsgát tett hallgatóknak a diplomát. Az idén negyvenötén vé­geznek és május 31-én le­zárult vizsgaidőszak ta­pasztalatai azt mutatják, óta halott és tarthatatlan elvét erőltetik. A legutóbb az Egészség- ügyi Világszervezet (WHO) és az ENSZ Európai Gaz­dasági Bizottságának (ECE) májusi ülésszakán sikerült megakadályozniuk azt, hogy a Német Demokratikus Köztársaság elfoglalja az őt megillető jogos helyet. Pedig az érvek sora bizo­nyítja az NDK kérelmé­nek jogosultságát. Érdekes például megnézni azokat az adatokat, amelyeket az Egészségügyi Világszerve­zet elé terjesztett az NDK képviselő. Az országban 350 ezer egészségügyi dol­gozó tevékenykedik. Tíz­ezer lakosra 114 kórházi ágy jut. Egy orvos átlago­san 695 embert lát el. Az NDK azok közé az államok közé tartozik, ahol legala­csonyabb a tbc miatti ha­lálozás (1969-es adat: 100 ezer lakosra 5,7 haláleset) és a csecsemőhalandóság (ezer élveszületésre 19,7). Igen fejlett — mint álta­lában a szocialista orszá­gokban — a betegbiztosí­tás. Az állam, magas hoz­zájárulást fizet a gyógy­szerekhez. 1971-ben ez az összeg kereken 1,3 milliárd márka lesz. A WHO tagállamainak nyilvánvalóan érdekük, hogy egy olyan országot, amely fekvése miatt áruforgalmi és utazási központ, bekapcsoljanak a nemzetközi egészségügyi hálózatba. Ennek megaka­dályozása épp olyan ab­szurdum, mint az, hogy a világ tíz legerősebb ipari államának egyike nem ve­het részt az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának munkájában. Hogy nem le­het az NDK képviselője je­len a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO), az Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezet (FAO), a Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezet (UNESCO) ülésein. Az NDK érvként gazdasági, kulturális eredményéit, po­litikai erejét, több mint két évtizedes múltját vonultat­hatja föl — ezzel szem­ben a bonni ellenvetés na­gyon gyenge. A nyugat­berlini rendezéshez, a két német állam szerződéséhez kötni az NDK elismerését vagy tagságát a nemzetkö­zi szervezetekben — egyike az „előfeltétel-dok- trina” legfurcsább hajtá­sainak. Nem egyéb mint mesterséges kapcsolat össze nem tartozó dolgok között Chile példája bizonyítja, hogy azzal a természetes folyamattal szemben, hogy szuverén államot szuve­rén államok elismerjenek, nehéz bármiféle elvet szembeszegezni. Jó példa erre, hogy napjainkban 28 állam tart már fenn dip­lomáciai viszonyt az NDK- val. 53 nem szocialista or­szágban működik olyan társadalmi szervezet, amely a Német Demokratikus Köztársaság elismerését, az országgal való baráti viszony kialakítását köve­teli. Ez a folyamat és ez az erő nyitja meg majd — minden bizonnyal a nem­zetközi szervezetek mester­ségesen lezárt kapuját is az NDK előtt. (k. a.) hogy a harmadévesek fel- készültsége jó, könnyen vették az „akadályokat”. BUDAPESTI MŰSZAKI EGYETEM VÍZGAZDÁLKODÁSI FŐISKOLAI KARA, BAJA A másodévesek június el­sején kezdték a vizsgákat, mivel kéthetes kötelező mé­rési gyakorlaton vettek részt. A száznyolc levelező és hatvan nappali tagozatos hallgató két részben állam­vizsgázik július 10-ig Az idén hatvankilenc műszaki szakoktató (szakos) hallga­tó is diplomát kap, akik ipari tanuló-intézetekben fognak tanítani. Két diplo­maosztó ünnepségre is sor kerül: június 14-én adják át a szaktechnikusi okleve­leket és július 10-e után az üzemmérnöki diplomákat. A tapasztalatokat összefog­lalva, vannak évfolyamok, ahol sikeresebben és van­nak olyanok is, ahol az elő­ző időszakhoz viszonyítva gyengébben sikerülnek a vizsgák. A tanulmányi hi­vatal értékelése szerint nőtt a bukások száma. KECSKEMÉTI Óvónőképző intézet Évfolyamonként száztíz nappali és százharminc le­velező tagozatos hallgató vizsgázik. Az államvizsgá­kat június 22 és 24-e között tartják. Az év végére ki­emelkedően jó jegyek szü­lettek a gyakorlati tárgyak­ból és az eddigi értékelé­sek azt mutatják, hogy emelkedett az előző idő­szakhoz viszonyítva a hall­gatók vizsgaátlaga, ami az egyéni szorgalmon kívül a szeptembertől bevezetett új tanterv és az ehhez kap­csolódó új vizsgarend ered­ménye is. Cs. Kú Huszonöt éve történt: Az úttörők zászlóbontása Színes, derűs évfordulói ünnepel az ország: 25 éves az úttörőmozgalom, a Ma­gyar Üttörők Szövetsége. A mozgalom születése, eredete visszavezethető a Tanácsköztársaság idejére, akkor a kommunista párt ifjúsági szervezetén helül, a KIMSZ mellett alakultak meg az első úttörőcsapatok, közöttük is az országban a legelső, 52 esztendővel ez­előtt, 1919. március 23-án a Rottenbitter utcai pol­gári főiskolában. A legelső alapítók „Marx” csapatnak nevezték magukat, Marx Károly nevét írták csapat- zászlójukra. Azok a kommunista szü­lők, pedagógusok, ifjú kom­munisták, akik a felszaba­dulás utáni első hónapok­ban újra kezdték, elkezd­ték a mozgalom életrehívá- sát, arra vállalkoztak, hogy megtanítják nevetni, ját­szani, közösséget alkotva élni, tanulni a gyerekeket. A kommunista párt kez­deményezésére a Gyermek- barátok Országos Szerveze­tének keretei között vetet­ték meg az alapjait a mai mozgalomnak, amely a ha­ladást szimbolizálva kapta az „úttörő” nevet, s lett a köszönése: „Előre”. Jelké­peit a szabadságharcos elő­döktől nyerte a mozgalom: igy született meg 1947 ta­vaszán a 12 pont — az út­törőélet alkotmánya; s még akkor ősszel megjelent az első úttörőpróba és a fogadalomtétel szövege. Az első csapatok a Gyermek- barátok Országos Egyesü­letének napközi otthonai­ban szerveződtek. Az úttö­rőszervezet első, nyilvános szereplése 1946. június 2-án volt —■ ez a tulajdonkép­peni születésnap. Azon a napon — a budapesti ifjú­ság juniálisán — először vonultak fel szervezetten a vidám úttörőcsapatok, kék ingben, piros szegélyű kék nyakkendővel. Negyedszázada ennek. Az egykori kék nyakkendösök ma már szocializmust építő hazánk felnőtt állampolgá­rai; apák és anyák. Sokan lehetnek közöttük, akik ezekben a napokban saját gyermekeik kisdobossá ava­tásán vesznek részt meg- hatottan, vagy a jubileumi ünnepségek, események méltó megszervezésében, ünneplésében segítik úttörő gyerekeiket, gyermekeik is­koláját. Ok, az alapítók, ma már veteránjai a leg­ifjabbak mozgalmának — az úttörők több mint egy és negyedmilliós szövetsé­gének. Ma a KISZ, az egységes ifjúsági szervezet része­ként, működnek az úttörő­rajok, -őrsök, -csapatok az egész országban. Képtelen­ség lenne akár csak vázlato­san is összegezni azt a sokrétű tevékenységet, amely az úttörőcsapatok keretében folyik: sport, ta­nulás, munka, hagyomány- ápolás, nemzeti és mozgal­mi tárgyi emlékek, szemé­lyes élmények gyűjtése, ze­ne, tánc, modellezés, tábo­rozás, ismerkedés az ott­hontól távolabbi hazai tá­jakkal, a béke, a barát­ság, a hazaszeretet és az internacionalista szellem ápolása, erősítése — mind­ez élő, eleven valóság az úttöröközösségek hétköz­napjaiban és ünnepeiben. A mozgalom gondjairól sem illik azonban hallgatni a jubileum alkalmából. Még mindig, minden eredmény ellenére is kevés az ifjú­sági játszótér, a sportpá­lya; szűkösek, ósdiak, he­lyenként omladozók az út­törőházak, amelyeknek ugyancsak nem vagyunk bővében. Előfordulnak unal­mas, formális úttörőfoglal­kozások, s nem árt hangoz­tatni: a KlSZ-szervezetek- nek jobban, életszerűbben kellene törődniök utánpót­lásukkal, az úttörőkkel. Sok helyen egy kis figyelem­mel, törődéssel sokat se­gíthetnének a pártszervek, a tanácsok is, hogy a gye­rekek még több lehetősé­get kapjanak a teljesebb, értelmesebb közösségi élet­hez. A törekvésben, hogy az úttörőélet még szebb, von­zóbb, romantikusabb, szí­nesebb legyen, sokan jó­hiszeműen csak a mozga­lom ünnepélyes eseményeit tartják szem előtt; az ün­nepélyek érzelmi hatóere­jét igyekeznek fokozni. Ta­lán a negyedszázados ju­bileum kapcsán a legjobb, a legméltóbb hangsúlyozni: ne csak a ritkább, rendkí­vüli alkalmakra gondolja­nak, hanem mindenekelőtt: az úttörők, a gyerekek ezer és ezer hétköznapjára. Sz. S. Megkezdődött a szóbeli érettségi Több mint ISO eser írásbeli dolgosat A középiskolák végzősei újabb komoly erőpróbához érkeztek; kedden megkez­dődtek a szóbeli érettségi vizsgák. Az elmúlt napok­ban a szaktanárok átnéz­ték a maturánsok készítet­te több mint 150 000 írás­beli dolgozatot, s rávezet­ték az általuk javasolt osz­tályzatot is. A szóbeli meg­kezdése előtt tartott vizs­gabizottság értekezleten ál­lapították meg az írásbeli dolgozatok végleges osz­tályzatát és ezek alapján döntöttek arról, hogy me­lyik jelölt mehet szóbeli vizsgára. A gimnáziumokban érett­ségiző fiatalok közül szó­beli vizsgát az tehet, aki­nek legalább egy dolgoza­ta megfelelt. A szakközép- iskolákban azokat bocsát­ják szóbelire, akik a kö­telező írásbeli tantárgyak legalább 50 százalékából sikeres dolgozatot készítet­tek. A június végéig tartó érettségi vizsgákon a szó­beli tételeket a jelöltek húzzák. A feleltetés egy- egy tantárgyból 15—20 percnél tovább nem tart­hat. A fő cél annak meg­állapítása, hogy a diákok szert tettek-e megfelelő tu­dásra, elméleti ismeretei­ket képesek-e összekap­csolni a gyakorlattal.­Az idén egyébként már az új vizsgaszabályzat alapján bonyolítják le az érettségi vizsgákat számos szakközépiskolai szak nap­pali tagozatán, illetve a kereskedelmi szakok dol­gozó tagozatán. Az új vizs­gaszabályzat egyik legje­! lentősebb intézkedése, hogy csökkenti az érettségi vizsgatárgyak számát. A szóbeli vizsgák befeje­zése után a vizsgabizott­ság záróértekezletet tart. Ekkor állapítják meg a je­löltek végleges érdemje­gyeit, és érettségük általá­nos fokát. Az eredményt a záróértekezletet követően az elnök hirdeti ki. Az új szakközépiskolai érettségi bizonyítvány zá­radékában azt is feltünte­tik, hogy az milyen mun­kakör ellátására képesít, illetve jogosít. A záradék azt is tartalmazza, hogy a szakközépiskolai érettségi bizonyítvány birtokában a képzés irányának megfele­lő szakterületen — külön vizsga nélkül — szakmun­kásként is dolgozhatnak a fiatalok. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom