Petőfi Népe, 1971. június (26. évfolyam, 127-152. szám)
1971-06-10 / 135. szám
1971. június 10, csütörtök 5. oldal „ Hazat isásom a honira kényszerint...!” zt, hogy Petőfi pipázott, sokan tudják. Kinek ne jutnának eszébe egyik híres versének kezdő sorai: „Befordultam a konyhára, Rágyújtottam a pipára ..De, hogy Petőfi szivarozott volna is, arról már lényegesen kevesebben hallottak. Pedig így volt. Valósággal áradozott a szivarról és a dohányzás szenvedélyéről. Ezt Kari Becknek, egy Magyarországon született osztrák költőnek spontán adott nyilatkozata tanúsítja a legmeggyőzőbben, ő ugyanis Petőfi szavait gondosan feljegyezte. Beck l84B-ban találkozott Pesten Petőfivel, a Duna-parti „Angol Királynő” szállodában. (Itt kell megjegyezni, hogy nagy költőnk egyébként meglehetősen kedvelte Beck forradalmi hangvételű, verseit.) Íme, az osztrák költő által megőrzött, Petőfi jellemére élérik fényt vető nyilatkozat: '„Csintalanul kacsintott (Petőfi), s egy már meg- gyűjtott volt szivart kabátja oldalzsebéből kivéve, kérdé: 5 r— Megengedi? ! — Szolgálhatok e külföldiekből? Sővárgó tekintetet, vetett a csinosan tekert apróságokra, s könnyen elpirulva feleié; — Egy olyan féktelen dohányosnak, mint én vagyok, kevésbé felizgató fűhez kell szoknia. Azonkívül hazafiságom a „honira” kényszerint. A büszke! Oly kifogással utasítá vissza ajánlatomat, mely — anélkül, hogy engem megsértett volna — reája legcsekélyebb kötelességet sem rótt. örültem e kidomborodott, habár nagyon is ideges jellemnek. H atalmas füstfellegeket kibocsátva az ablakon, mondá: — Az ily felhőzetben trónol az én istenségem. Dohányozni annyit tesz, mint feltámadni minden bánatból. Voltam katona és színész, fáztam és koplaltam, a puszta földön feküdtem és mindennek nevettem, de ha dohányomból kifogytam, tiport féregnek és felette szegénynek éreztem magamat. Pajtásaim ugyan szárított rózsaleveleket szíttak néha, a balgák, az élvezetrontók, a hótlenek. De én sóhajtottam: Vagy téged bírni, szemem fénye, életem mindennapi kenyere, kéjdús Nicotiána, növények királynője te, vagy teljesen nélkülözni! Biztosabb gondűző vagy te, mint a bor, a zene, ima és könny: mert különben miképpen viselhette volna el a magyar „megfogyva bár, de törve nem” a balsors annyi csapását?” E nyilatkozatnak az a körülmény nyújt különös érdekességet, hogy az olvasónak alkalma nyílik párhuzamot vonni azzal a kettős szereppel, amelyet a bor és a dohányzás játszott a költő életében. Ugyanis közismert az a tény, hogy Petőfit borról és ivászatról írt költeményeiből következtetve nagy ivónak tartották. Ezért egy ízben szálláshelyén ágya mellé kitűnő borral megtöltött palackot helyeztek el. Nagy volt azonban a vendéglátó meglepetése, amikor másnap érintetlenül találták a borosüveget, Petőfi ugyanis valójában nem kedvelte az italt. Talán ha kitűnő szivarokat tettek volna éjjeliszekrényére, azzal sokkal jobban a kedvébe jártak volna. Érdemes még arra is felfigyelni e rövid kis történetben, hogy Petőfi még a dohányzás tárgykörében is megcsillantja hazafisá- gát, hiszen külföyii eredetű szivart nem volt hajlandó elszívni. Ezzel mintegy a hazai ipart igyekezett támogatni. Jellemző, hogy Petőfi szavai éppen a „Honi Iparvédegylet” korában hangzott el. R eméljük, hogy ezt a kis, újabb adalékot nemcsak dohányosok, hanem Petőfi költészetének „nem dohányzó” kedvelői is érdeklődéssel fogadják majd. Batári Gyula Épül a tanműhely A Pamutnyomóipari Vállalat kiskunhalasi telepe két évvel ezelőtt 180 dolgozóval kezdte a termelést. Ma már 260 kiskunhalasi és környékbeli asszonynak, lánynak tudnak munkát adni. A fejlődés nem állt meg, a Kötönyi úton már épül egy 800 gépes hatal- masz szövődé, amely 1973- ban már termel. A munkaerőről való gondoskodást már az ősszel megkezdik a Körösi úton 2 millió forintos beruházással 50 gépet befogadó tanműhelyt építenek. Szeptemberben 30 fiatal lány kezdi meg itt a két évig tartó tanulást, ők lesznek majd az új üzem új szakmunkásai. 30 felnőtt részére átképzős tanfolyamot indítanak. (Opauszky László felvétele) A kisfiámmal szinte naponta találkoztam beszélgettünk, vettem neki ezt, azt, de ő tulajdonképpen az anyjánál lakott — beszéli el a saját véleményét a férj, a vádlott. Szépíteni igyekszik a dolgokat, a verést csak úgy emelegeti, hogy „nem úgy viselkedtem”, s azt akarja elhitetni a bírósággal, hogy szerette az asszonyt. Lehet, de ez nagyon furcsa fajtája lehetett a szerelemnek. Érthető, ha a feleség nem tartott rá igényt. — Feleségem soha nem jött vissza, s ki is jelentette, majd bolond lenne visszatérni, azért, hogy tovább üssem. Legutóbb, amikor megismételtem a kérésemet, seprűvel zavart el a házból. Ezen aztán anyira elkeseredtem, hogy elhatároztam: végzek a gyerekkel és magammal is. Az utóbbit nem tette meg, de a kisfiúval kegyetlen módon végzett. Találkozott vele ezen a napon is. Elhívta az új házhoz, ahol az udvaron még kődarabok, betontörmelékek voltak. Kicsalta a kúthoz, s a mit sem sejtő gyereket egyetlen mozdulattal a mélységbe vetette. A gyerek rémülten kapaszkodott a téglákba és kiabált föl az apjának, hogy segítsen, húzza ki, mert fél itt lent. — Attól féltem, hogy meghallja valaki a gyerek kiabálását és leengedtem neki a vödröt, hogy felhúzom. Abba megkapaszkodott, s én valóban ki is húztam a kútból, de a tervemről nem tettem le. Bementünk a lakásba, ott meg akartam fojtani, de megint kiabált. Visszavittem a kúthoz és beledobtam ismét... Azt csak kérdezgetések után mondja el a vádlott, hogy a gyerek ekkor még eszméleténél volt, ismét kiabált a kútból. De ő tégla- és betondarabokat dobott utána, s hamarosan minden elcsendesedett a mélyben. A gyereket fejen találta egy darab beton és elmerült a vízben, megfulladt. Ez azonban még nem volt elég a megvadult apának, utána dobott egy zsák morzsolt csutkát is. Ekkor már nem élt a gyerek. — Hogyan akarta az ön- gyilkosságot végrehajtani? — Ügy gondoltam, hogy felakasztom magam, de annyira megrendített és idegileg nagyon kimerített az eset, hogy erre nem volt erőm. Lefeküdtem a kút melletti homokra és sírtam. — És azt gondolta, hogy ezek után a felesége visz- szatér magához, azért tette, hogy őrajta álljon bósz- szút? — Nem, tisztelt bíróság. Ö minden alkalommal határozottan kijelentette, hogy nem hajlandó visszajönni, s tudtam, hogy ezek után különösképpen nem akar Kiből — mi válhat? Pályaalkalmassági vizsgálatok a megyében Napjainkban a technikai és tudományos forradalom korában a munkavégzőkkel szemben is megváltoznak az igények. A dolgozók számára sem közömbös, hol, milyen területen és milyen beosztásban vesznek részt a termelésben, érzik-e, hogy az a részfeladat, amit ellátnak, szükséges és hasznos. Minden ember természetes törekvése: minél tökéletesebben kifejteni, kifejezni, kifejleszteni önmagát. Ha ez nem sikerül, az egyén „feleslegesnek” érzi magát. És ha valaki nem a számára megfelelő munkakörben tevékenykedik, a feleslegesség érzése, szinte törvényszerűen bekövetkezik. ♦ * * A tapasztalatok igazolják, hogy valamely munka vagy feladat elvégzésére nem mindenki egyformán alkalmas. Jelentékeny különbségek vannak az egyes személyek között, a velünk született és tevékenység során továbbfejleszthető anatómiai, fiziológiai és pszichikus sajátosságokban. Az alkalmasság tehát lényegében a munkaköri beválás alapfeltétele. Jelenlegi és jövőbeni feladatunk a termelési eredményességet, munkakedvet, munkaköri beválást növelő vizsgálatok adtai alapján megfelelő módszerek keresése és alkalmazása egy-egy adott személy negatívumainak kiküszöbölésére. Az országban először A kereskedelmi és vendéglátóipari szakmunkás- képzésben, „megyei szinten” országosan először, 1968 tavaszán végeztek pályaalkalmassági vizsgálatot a Bács-Kiskun megyei Vendéglátó Vállalat tanulófelvételeinél. A kezdeményezést a szakmunkásképző iskolák vezetői is helyeselték. Hiszen a rendelkezésünkre álló dokumentumokból — az osztályfőnöki jellemzés, és általános iskolai végbizonyítvány — sohasem lehetett egyértelműen megállapítani az alkalmasságot. A kereskedelmi és vendéglátóipari vonatkozásban éppen a legfontosabb tényezők, a gyakorlati érzék, ügyesség, magabiztosság, gyorsaság, helyzetfelismerés tekintetében nem adnak felvilágosítást, másrészt azért mert az értelmi képességek, elméleti alapképzettség elbírálásához sem elegendő egy-egy tantárgy osztályzata. Ugyanis az azonos értékű jegyek között, bizonyíthatóan, nem azonos tudástartalom áll. Bács-Kiskun megyében a visszajönni. Bánom, hogy nem végeztem magammal is. A kisfiam hangját azóta is hallom, éjszakánként nem bírok aludni. Legjobb lenne, ha engem halálra ítélnének — nem való vagyok én már az emberek közé. élni sem tudnék, kihalt belőlem az erő. Az ítélet természetesen nem attól függ, hogy önmagára mit kér a vádlott, hanem attól, hogy cselekményét milyen jogi megítéléssel kell elbírálni a törvények szerint. Nem vitás, hogy a tettes különösen kegyetlen módon hajtotta végre iszonyatos tettét, amit szándékosan, előre megfontoltan hajtott végre. Ezt bizonyította, hogy előtte búcsúlevelet írt a feleségének, s azt a kisfiúval is aláíratta — ő fogta és vezette a gyerek kezét. A megyei bíróság tizenöt évi börtönre ítélte a kegyetlen apát és tíz évre el*. KERORG — vagyis a Kereskedelmi. Munka- és Üzemszervezési Intézet —, által végzett pályaalkal- masság-vizsgálatokon, Kecskemét, Kiskunfélegyháza, Baja, Kalocsa és Kiskunhalas tanulójelöltjei vettek részt, tehát azok, akik felszolgáló, vendéglátó-eladó, szakács vagy cukrász szakmunkás-bizonyítványt akartak szerezni továbbtanulásuk során. Felvételre javasolt: tíz százalék A vizsgálatok lebonyolításában közreműködtem. Az 1968-as évben ezekre behívtunk 129 tanulót. Közülük 64 a vizsgálat időpontjában, az első évfolyamot végezte, tehát számukra a pályaalkalmasság- vizsgálati eredmény tulajdonképpen kontrollként fogható fel. 1969-ben 140 fő, 1970-ben 167 fő — a megyében eddig összesen 436 vendéglátóipari tanulójelölt pályaalkalmasság- vizsgálata történt meg. A vizsgálatokon részt vett tanulókból: felvételre javasolt 45 fő, (felvételre alkalmas): jó tartalék 118 fő, közepes tartalék 140 fő, gyenge tartalék 71 fő, felvételre nem javasolt 62 fő, alkalmatlan 30 százalék. A pályaalkalmasság-vizs- gálat alapján felvett tanulók az alábbi tanulmányi eredményeket érték el, 1970. júniusában (gyakorlati és elméleti képzés átlaga, a megye egész területére vonatkozóan) jeles átlagú 4, jó átlagú 62, közepes átlagú 74, elégséges 6, elégtelen 7, összesen 153 tanuló volt. A szakmunkásképző iskoláknál az osztályok szakmák szerint és nem munkáltató vállalatonként válnak szét. Egyazon osztályban, egymás mellett tanulnak például a vendéglátó vállalat tanulói — akik pályaalkalmasságtiltotta a közügyekben való részvételtől. ítéletében hangsúlyozta, hogy csak azért nem ítéli halálra, mert eddig még nem volt büntetve, tettét őszintén megbánta, s a halálos ítélethez szükséges többi motívum — aljas indok, vagy a nyereségvágy — hiányzik. Az ügyész az ítélet ellen súlyosbításért fellebbezett, a védő viszont enyhítésre kérte a másodfokú bíróságot. A Legfelsőbb Bíróság azonban mindkét fellebbezést elutasította, s az első fokon kiszabott ítéletet emelte jogerőre. Szörnyű belegondolni, de kétségtelen, hogy ez a tizenöt év talán sokkal nagyobb büntetés a vádlottnak, mintha halálra ítélik és felakasztják. Egy életen át fogja hallani kétségbeesett kilátozását kisfiának, akit ő küldött a halálba ... vizsgálat útján kerülte* a pályára —, és a Hungaro- hotels, valamint az ÁFÉSZ, esetleg a mezőgazdasági 'termelőszövetkezetek bisztróinak, üzemi konyháinak, éttermeinek tanulói akiket csupán „felvételi beszélgetés” és a nyolcadik általános átlageredménye alapján bíráltak el. Ha előmenetelüket, magatartásukat, a gyakorlati oktatás következtében elért fejlődésüket figyelemmel kísérjük, megállapíthatjuk, hogy a pályaalkalmasság-vizs- gálat alapján felvett tanulók jobban beváltak. Gyakorlati tapasztalatok A Kecskeméti Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Iskolában jelenleg harmadikos felszolgáló, vendéglátó- és eladó tanulóknak a képzés kezdetétől osztályfőnöke vagyok. Alkalmasságuk „alakulását” 1967. áprilisában ismételten megvizsgáltuk. Az elméleti és gyakorlati képzés eredményeképpen fejlődés mutatkozik, minden vizsgált képességben és készségben, a tanuk*: több, mint felénél, 57 százalékánál. Ez igazolja a konkrét nevelőmunka képességfejlesztő hatását. Azokat a potenciális csírákat, amelyeket a pályaalkalmasság- vizsgálat felszínre hoz, a gyakorlati és iskolai oktatás kifejleszti. Azonos szinten maradt 14 százalék. Visszaesett 29 százalék.. Az osztály másik fele, a nem pályaalkalmasság-vizsgálattal felvett, azonos szakmájú tanulók, a képzés első félévében csupán 3,1-es átlagot értek el, ami az ötödik félévben 2,9-re csökkent. Ez ismételten és számszerűen bizonyítja, a pályaalkalmasság-vizsgála- tok jelentőségét. A család és a munkahely szerepe Az egyéni és családi kö- rülümények hátráltathatják a beválást. Tapasztalataink szerint a tanuló életmódja mellett visszahúzó erőt jelenthetnek munkahelyi problémák is. Például az üzemi klímának, kollektív szellemnek, vagy a gyakorlati oktató szak- képzettségének és pedagógiai érzékének fogyatékosságai. Elsőrendűen fontos tehát, hogy a pályaalkal- m as ság-vizsgálatokkal kiválasztott fiatalokat rátermett, szakmailag és emberileg kiváló, folyamatos továbbképzésben részt vevő tanulófelelősök neveljék, így egy-egy tanulóban meglevő képesség, készség, nem kibontakoztatás nélküli lehetőség marad. — sm — Dicsérő oklevél A győri nyár programjának nemrég befejeződött rangos eseményén, az országos amatőrfilmszemlén a zsűri dicsérő oklevéllel jutalmazta Elek József bajai pályázó filmjét, amely a vályogverő cigányok életéi mutatja be. Az alkotás főleg tömörsége, dokumentum igényű hitelessége és stílusos zenéje miatt nyerte meg a szakemberek és Gál Sándor a közönség tetszését
