Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-06 / 105. szám
IMI. május 6. csütörtök S. oldal Bátrabban él fűnk a szakszervezeti j°g- és hatáskörrel Borsodi György felszólalása a szakszervezetek XXII. kongresszusán Borsódi elvtárs Bács-Kis- kun megye 12t) ezer szervezett dolgozójának üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak, majd két kérdéssel foglalkozott behatóbban. — A beszámolóban elhangzott — mondotta — egy olyan megállapítás, hogy: „nőtt a szakszervezeti munka társadalmi súlya, a tisztségviselők tekintélye és befolyása a dolgozó tömegek, valamint a gazdasági vezetők körében.” Ehhez nagymértékben hozzájárult pártunk X. kongresszusának a szakszervezeti munka helyéről és szerepéről kifejtett állásfoglalása. Ezt két példával kívánom illusztrálni. Az elmúlt választási időszak legkellemesebb tanulsága az volt, hogy a tagság szívesen vállalt megbízatást, sőt több helyen még harcoltak is a funkciókért. Köztudott, hogy sok társadalmi aktivistája van a szakszervezeteknek, a tagság több mint 13 százaléka betölt valamilyen tisztséget, ezért örvendetes az említett jelenség. A másik példa külső szervek magatartására vonatkozik. Az elmúlt néhány év alatt sokszor kaptunk ösztönzést, hogy bátrabban, következetesebben éljünk a szakszervezeti jog- és hatáskörökkel. Mi ugyanezt hangoztattuk alsóbb szerveink előtt. Az igazat megvallva mindany- nyian tudjuk, hogy ez nem is olyan egyszerű. Nem kívánom dramatizálni az -ezzel kapcsolatos helyzetet, csupán hangsúlyozom, hogy a X. kongresszus határozata nyomán most e vonatkozásban is jelentős fejlődést tapasztalunk. A gazdasági vezetők például egyenrangú partnerként fogadják el szak- szervezeti szerveinket. Természetesen tudjuk, hogy a szakszervezetek tekintélyének növekedése függ attól is, mennyire tudjuk hasznossá tenni testü- leteinket a szocialista építőmunkában, a dolgozók jogos érdekeinek védelmében. A másik kérdés, amellyel foglalkozni kívánok, a szakszervezetek részvétele a gazdasági tervek elkészítésében és végrehajtásában. Fontosnak tartjuk, hogy a termelési tervek demokratizmusát szélesítve ne csak a végrehajtásban, hanem a tervezésben is minél több dolgozót vonjunk be. Megyénkben nagy erőfeszítéseket tettünk ennek az elvnek érvényrejuttatására. Felismertük, hogy a szak- szervezetek csak akkor tudják betölteni a termelésben és elosztásban kettős funkciójukat — képviseleti és érdekvédemi szerepüket —, ha cselekvőén részt vesznek a gazdaság- politikai célkitűzések kialakításában és azok megvalósításában. Különösen növekedett az ilyenfajta igény a gazdaságirányítás reformjának bevezetésével, a vállalati önállóság bővülésével. A negyedik ötéves terv — a korábbitól eltérően — nagyobb figyelmet fordít a területi fejlesztésre. Ezzel párhuzamosan növekszik a tanácsok gazdasági tevékenysége, bővülnek gazdasági kapcsolataik a területeken működő egyéb szervekkel. A lakosság, különösen a bérből és fizetésből élők életkörülményeinek alakulását a foglalkoztatottság színvonala, a jövedelmek alakulása, a szociális, kulturális, egészség- ügyi és kommunális ellátás fejlődése határozza meg. Ezért is fontos, hogy a szakszervezetek hatékonyan közreműködjenek a megyei célkitűzések kidolgozásában. A Szakszervezetek Bács- Kiskun megyei Tanácsának az említett kérdésekben kedvező gyakorlati tapasztalatai vannak. Rendszeresen konzultálunk a megyei pártbizottsággal. Az SZMT a múlt év elején eljuttatta a SZOT-nak a megyei párt- és tanácsszervekkel egyeztetett negyedik ötéves tervi célkitűzéseket. Elmondhatom, hogy a megyei tanáccsal kötött megállapodás alapján rendszeresen testületi ülésen vitattuk meg a rövid és középtávú terveket. Ez a gyakorlat bevált, a megyei szervek. igénylik az SZMT ilyen jellegű tevékenységét. Közben kialakult olyan munkamegosztás is, amely megfelel a különböző szakmai önállóság érvényesülésének. A szakmai megyebizottságok, a megyei tanács illetékes szakigazgatási osztályaival építettek ki megfelelő munkakapcsolatokat. Elmondhatjuk, hogy az SZMT javaslatai megértésre találnak, s időnként igényeink tervekben történő rögzítését csupán a rendelkezésre álló pénzügyi keretek szűk volta akadályozta. Ez különösen élesen vetődik fel Bács megyében, ahol az ellátottsági színvonal jóval az országos átlag alatt van. Természetesen tekintetbe kell vennünk a népgazdaság teherbíró képességét, ezért célkitűzéseink megvalósítására igyekszünk a helyi forrásokat felkutatni, s részt veszünk a társadalmi erők mozgósításában is. A megyében például az iparosítás meggyorsítása az urbanizáció fokozódása nyomán megnőtt a gyermekintézmények iránti igény. Ennek kapcsán is sikerült társadalmi összefogásra mozgósítani és jó eredményeket elérni. Közös vállalati és tanácsi összefogással máris jelentős erőforrások jöttek létre, bölcsődék, óvodák létesítésére. Ezután az előadó a lakosság foglalkoztatottságának megoldására tett erőfeszítésekkel, az üzemek műszaki színvonalának helyzetével foglalkozott. Megállapította, hogy egyes vállalatok nem tettek eleget a vidéki ipar- fejlesztés kapcsán vállalt kötelezettségeiknek, sem a termelés, sem a foglalkoztatott létszám tekintetében. Több vállalat esetében a vidékre település, az elavult géppark konzerválását jelentette. Indokolatlan és hátrányos megkülönböztetés tapasztalható a nagyvállalat és gyáregységeik között a bérezésben, a dolgozók szociális és kulturális ellátásának színvonalában. Helyes lenne, ha azok a termelőegységek, amelyek munkájukkal nagyobb mértékben járultak hozzá a vállalati jövedelmek létrehozásához, nagyobb arányban is részesüljenek abból. Amiről felszólalásomban beszéltem — mondotta Borsodi elvtárs — a fejlődésből adódó gondok. Ügy vélem azonban, hogy az elkövetkező időszakban szükség lesz nagyobb figyelmet fordítani úgy a problémák feltárására, mint a belőlük adódó ellentmondások kiküszöbölésére. Köszönet A Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága az április 25-i választások tapasztalatait összegezve megállapította, hogy az új választási törvény hozzájárult a szocialista demokrácia fejlesztéséhez, a lakosság politikai aktivitásának növekedéséhez. A megye választópolgárai kifejezték bizalmukat az államhatalmi testületekben tevékenykedő országgyűlési képviselők és tanácstagok iránt. A választások politikai, adminisztratív és technikai lebonyolításában a megye több ezer dolgozója vett részt, akiknek a Bács-Kiskun megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága és a Hazafias Népfront Bács-Kiskun megyei Bizottsága ezúttal mond köszönetét áldozatkész, lelkiismeretes munkájukért. Külön is köszönetét és elismerését fejezi ki a választási munkákat segítő Petőfi Népe szerkesztőségének, a Bács megyei Nyomda Vállalatnak és a Posta dolgozóinak. Bács-Kiskun megyei Hazafias Népfront Tanács Végrehajtó Bács-Kiskun megyei Bizottsága Bizottsága Homoki borok vetélkedője Szerdán délelőtt 9 órakor kezdődött a megyei borverseny Solton, a Kali- majori üdülőben. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya által rendezett borvetélkedőn minden évben értékelik az előző évjárat termését. Az idei minősítés az eddigieknél nagyobb jelentőségű, mivel itt kerültek kiválasztásra azok a borok, amelyek részt vehetnek az 1972-es világ- versenyen. Dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának vezetője megnyitójában elmondta, hogy összesen 81 gazdaság küldte el nevezését, s 53 termelő- és szakszövetkezet, 8 állami gazdaság, 4 kutatóintézet, 15 egyéni gazda és a pincegazdaság 361 bormintáját vizsgálják meg a szakemberek. A bemutatott borok több mint 90 százaléka az új, "korszerű nagyüzemi ültetvények, zömében fajtiszta tábláinak terméséből származott. Mivel a tavalyi évjárat nem mondható a legkedvezőbbnek, a helyezések egyben a borászok szaktudásának elismerését is jelentik. Azt, hogy ellensúlyozni tudták azokat a károsodásokat, amelyek a szőlőt év közben érték. Munkájuk eredményeként remélhetőleg tovább öreg- bedik a homoki borok eddig szerzett hírneve és javul értékesítési lehetősége is. A megnyitót követő értékelési szabályzat ismertetése után került sor az úgynevezett „belövő” bor nyilvános minősítésére, majd az öt bíráló bizottság — amelynek tagjai a megye legjobb borászai — megkezdték munkájukat. Először a fehér, azután a vörös borok kerültek terítékre. Az öt bíráló bizottság munkáját Rohonczy Lajos elnök, a pincegazdaságok trösztje vezérigazgató-helyettese irányította. Az tagjai egyes bizottságok között pedig olyan neves szakemberek voltak, mint dr. Katona József, az Országos Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet igazgatója, Gelencsér József, a központi borászati kutatólaboratórium igazgatója, Tóth Mihály, a MÉM főborásza. A borverseny az esti órákban ért végiét, így az eredményekről később adunk számot. Május 5—15-ig: „LllCZnik“ lengyel varrógép-kiállítás Kecskeméten A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörülő szocialista országok közötti növekvő munkamegosztás, szakosodás eredményeként sok tekintetben bővült hazai kereskedelmünk áruválasztéka. Nem utolsósorban vonatkozik ez a megállapítás az iparcikkek árucseréjére. Az eddigi hasonló akcióik sorában tegnap a lengyel UNIVERSAL Külkereskedelmi Vállalat a radomi General Walter Fémárugyár számos műveletet „tudó” varrógéptípusait vonultatta fel a kecskeméti Centrum Áruházban rendezett kiállításon. A sajtófogadással egybekötött bemutató alkalmánemzetközi fejlesztésének A gazdasági reform nyomán kétségtelenül nőtt a kapcsolataik automata mosógépet, olasz mi forgalmunk nagy tömeelőfeltételei. licenc alapján. gű hagyományos export-imA vállalatok öntevéke- port termékeinek szerepét nyen, kezdeményezően be- sem. Az előremutató új formagyar vállalatok és kapcsolódhatnak olyan ki- mák és a tradicionális áruKGST-partnereik érdekelt- emelt, a nemzetközi mun- kapcsolatok bővülése együtkamegosztásba szorosan be- tesen teszi lehetővé a külnépgazdasági kereskedelmi forgalom végrehajtásába minden eddiginél dinamikusabb növelését. Ma már senki számára nem kétsésége közgazdasági kapcsolataik fejlesztésében. Így illeszkedő napjainkban már nem csu- programok pán kormányszintű tárgya- is, amilyen például a köziások és megállapodások úti járművek, a számítógétémája a nemzetközi tér- pék és részegységeik gyár- ges, hogy az egyre széleseCsaknem húszszázalékos termelésnövekedés Küldöltgyülés Kalocsán melési szakosítás és kooperáció. tásának, kooperációjának dő külgazdasági kapcsola- fejlesztése. A legjobb aján- tok hozzájárulnak termeléEgyebek közt magyar és lólevél a szocialista világ- si erőforrásaink kihasznápiacon is a korszerűség, a lásához, a munkaképes la- jó minőség, a gazdaságos- kosság hatékony foglalkoz- ság. A gazdasági integráció tatásához, a növekvő tő telepek létesülnek 1975- kibontakozásával nő a vál- anyag- és energiaigények ig. Ugyancsak magyar és lalatok, az ország egymásra zavartalan kielégítéséhez, csehszlovák vállalatok fél- utaltsága, s így a nemzet- az új, korszerű gyártási vezető- és tv-képcsövek közi munkamegosztás in- ágak fejlesztéséhez. A szovcseréjét irányozták elő, öt tenzív formái csak a barát- jet Zsiguli, a szovjet zsebév alatt 62 millió rubel ér- ság és a bizalom, a gondos rádió, a csehszlovák magtékben. A Budapesti Me- és pontos munka jegyében netofon, az NDK-beli autozőgazdasági Gépgyár NDK- fejlődhetnek. mata mosógép és általában beli céggel közösen fejlesz- Kár volna a nemzetközi az üzletek egyre bővülő ti ki a növényvédő-gépcsa- termelési szakosítás és külföldi áruválasztéka ládot és szervezi meg az kooperáció kezdeti szerény szemléletesen bizonyítja a részegysé- jeleit felnagyítani, eltúloz- fogyasztók széles rétegei- gyártását. ni. De nem becsülhetjük le nek, hogy ezek a kapcsola- a Szovjetunióval és a töb- tok az ország gyarapodó-; goszláv partnerével együtt- bi szocialista országgal le- sát. a jólét növelését szol- j sek hatására az ágazat ke- működve gyárt korszerű bonyolított külkereskedel gálják. Kovács József I vésbé volt veszteséges csehszlovák üzemek kooperációjával mindkét országban korszerű sertéstenyészegyes típusok, gek szakosított A Hajdúsági Iparművek juA Duna menti és Kiskunsági Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Szövetsége szerdán délelőtt küldöttgyűlésen összegezte az elmúlt évi gazdálkodás tapasztalatait. A körzethez tartozó 46 mezőgazdasági üzemben tavaly a bruttó jövedelem 14,4 százalékkal volt kisebb, mint 1969-ben. Ez elsősorban a növénytermesztési ágban, a belvíz- és fagykárok, a kisebb átlagtermések, az elégtelen gép- és alkatrészellátás miatt bekövetkezett terméskieséseknek tulajdonítható. Emellett nagy szerepet játszott a költségszánt 7,5 százalékos emelkedése. Az állattenyésztés jövedelmezőségének növelésére hozott központi intézkedémint a megelőző időszakban. A szövetkezetek a gyenge év ellenére is szaporították az állományt, és ezzel megfelelő lehetőséget biztosítottak az 1971-es évi értékesítésre. Az ez évre megállapított 18,9 százalékos termelés- növekedés fő forrása az intenzívebb gazdálkodás, illetve az eszíközálloimány jobb kihasználása. A beruházások közül egyedül a gép- és járműbeszerzés haladja meg a tavalyi év átlagát. A gazdálkodási eredmények és tervek ismertetése, vitája után a résztvevők határozatot hoztak egy, a szövetség mellett működő revizori iroda létesítésére. majd elfogadták annak működési szabályzatát. D. É. ból dr. Weither Dánielné, az áruház igazgatója köszöntötte a megjelenteket, közöttük Feliks Miliszews- kit, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének kereskedelmi attaséját, Nagy Istvánt, a Csepel Jármű és Műszaki Kereskedelmi Vállalat vezérigazgatóját, a megyei, valamint a városi tanács kereskedelmi osztályának képviselőit és minden érdeklődőt. Megnyitva a kiállítást, Feliks Miliszewski köszönetét mondott a bemutatónak helyet adó, illetve az azt elősegítő Centrum Áruháznak és a Csepel Jármű és Műszaki Kereskedelmi Vállalatnak, majd elmondotta: A radomi General Walter Fémárugyár a második világháború után rendezkedett be a varrógépek gyártására, saz idén bocsátotta ki az egy- milliomodik varrógépét. A modern asztalkára, vagy tetszetős szekrénybe elhelyezett, de táslkaburkolat- ban is kapható gépek ma már szinte a világ minden táján megtalálhatók és kedveltek. Hazánk az évi mintegy 30 ezer darabos megrendelésével — Csehszlovákia, NSZK, Francia- ország mellett — a legjelentősebb partnerek sorába tartozik. A Lucznik varrógépek többféle típusát — villany- motoros és lábmeghajtású, díszvarratok készítésére, hímzésre, stoppolásra, gombfelvarrásra és gomblyuk varrására alkalmas gépeket — bemutató kiállítás május 5—15-ig tekinthető meg a Centrum Áruházban. Ez idő alatt Elzbdeta Surma személyében a gyártó rokonszenves megbízottja ismerteti meg az érdeklődőket a gépek működésével, az áruház pedig minden vevőnek ajándék vásárlási utalvánnyal kedveskedik.
