Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-22 / 119. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT B Á C S'- K IS KUN MEGYEI BIZOTTS Á G Á N A K N A PI L A P3 A XXVI. évi, 119. szám 1971. május 22. SZOMBAT Ara: 90 fillér A tájékoztatás közérdek 3. oldal Maradandó emlékek 4. oldal Radio­es tv-melléklet 5—6. oldal A mi otthonunk 7. oldal Megnyílt a Budapesti Nemzetközi Vásár Pénteken délelőtt 9 óra­kor ünnepélyesen megnyílt az 1971. évi Budapesti Nem­zetközi Vásár. A BNV, Bu­dapest főváros és az UFI, a nemzetközi vásárok szö­vetsége címerével és a nemzeti zászlóval feldíszí­tett főtérre érkező vendé­geket Droppa Gusztáv, a vásárt rendező HUNG- EXPO vezérigazgatója üd­vözölte. A megnyitón részt vett Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla és Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kárai, Németh Károly, a budapesti pártbizottság el­ső titkára, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tag­jai és dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhe­lyettese. Jelen volt a kor­mány több tagja, valamint a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos vezető képviselője. Ott vol­tak a BNV alkalmából Bu­dapestre érkezett külföldi vendégek. Részt vett a megnyitón a budapesti dip­lomáciai testület számos vezetője és tagja. Jelen voltak a külföldi pavilonok igazgatói és a magyar kiál­lítók képviselői. A vásárt dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter nyitotta meg. Bevezetőben üdvözölte a megnyitóün­nepség résztvevőit, majd így folytatta: Örömmel állapíthatom meg, hogy a Budapesti Nemzetközi Vásár jelentő­sége és szerepe hazánk külgazdasági kapcsolatai­nak fejlesztésében évről- évre növekszik. Ezt bizo­nyítja a kiállítóként részt vevő 35 ország árukínála­tának magas színvonala. \ ásárunk nemzetközi jelen­tőségének és vonzóerejének erősödését látjuk abban, hogy a hivatalos jelleggel kiállító országok sorában ezúttal is újabbakkal talál­kozhatunk. Ebben az évben először állít ki, hivatalosan a Budapesti Nemzetközi Vásáron Chile, Dánia és Írország. Ugyancsak elő­ször jelenik meg a vásáron Ciprus, Mauritius, Szene­gál és Libanon, mégpedig az UNIDO, az Egyesült Nemzetek iparfejlesztési svTvezete információs Író­in iájának keretében. Te­nte! a külföldi részt- - ük, a kiállító cégek nagy > ..mára. ebben az évben v .sár szervezői újabb pa­vilonokat bocsátottak a ki­állítok rendelkezésére, az igényeket azonban így sem tudták maradéktalanul ki­elégíteni. Ezután a III. ötéves terv eredményeiről szólott a mi. niszter, majd vázolta a kö­vetkező öt év gazdasági célkitűzéseit. A külkereskedelem fela­datai — mondotta a továb­biakban — szervesen kap­csolódnak gazdaságpoliti­kánk céljaihoz, a társadal­mi termelés hatékonyságá­nak növeléséhez, a népgaz­daság arányos fejlődésének, tartós belső és külső égvén, súlyának követelményéhez. Fock Jenő miniszterelnök Bíró József külkereske­delmi miniszter társaságában a megnyitó után. (Fotó: Wormser — KS) Ebből következik, hogy nemzetközi gazdasági kap­csolatainkban az árucsere- forgalom kiegyensúlyozott fejlesztésére törekszünk. Korunkat általánosság­ban és világméretekben jellemzi a nemzetközi ke­reskedelem fejlettebb for­máinak térhódítása, ami évről évre fokozza a nem­zetközi vásárok jelentősé­gét, bővíti azok funkcióit. Ez indokolja, hogy Magyar, ország is rendszeresen részt vesz a jelentős nemzetközi vásárokon, s hogy főváro­sában évről évre nemzet­közi vásárt rendez. Ügy vélem, s ezt az eddigi ta­pasztalatok is igazolják, hogy a Budapesti Nemzet­közi Vásár különösen al­kalmas fórum egymás igé­nyeinek, szükségleteinek, árukínálatának megismeré­sére, a műszaki haladás irányainak felmérésére, az informálódásra az export­tal és importtal kapcsolatos műszaki és egyéb feltéte­lekről. A Budapesti Nem­zetközi Vásáron nemcsak a hagyományos üzleti part­nerek találkoznak, hanem olyan új kapcsolatok is kialakulnak, amelyek ki­indulópontjai a széles bázi­sú együttműködésnek. A külkereskedelmi cé­lok közvetlen előmozdítása mellett a Budapesti Nem­zetközi Vásár évről évre átfogó képet nyújt a ma­gyar ipar különböző ága­zatainak eredményeiről, s a termelő vállalatoknak al­kalmat ad arra, hogy be­mutassák legkorszerűbb termékeiket a hazai és kül­földi -felhasználóknak és keres'-'"dőknek. Nemcsak a széles nagyközönség látja i itt egymás szomszédságá­ban a külföld által aján­lott árukat, a magyar vál­lalatok és szövetkezetek termékeit, hanem az ipar és a kereskedelem szakem­berei koncentráltan meg­szerzik az információk olyan széles körét, amelyhez kü­lönben nehezen jutnának hozzá. Ezt a célt szolgál­ja az idei Budapesti Nem­zetközi Vásáron a szakmai napok széles körű és sok oldalú programja is. Dr. Bíró József megnyitó beszéde után a vendégek a vásárban körsétára in­dultak. A vásár 14 órakor meg­nyitotta kapuit a nagykö­zönség előtt. Hz új kollektív szerződésről tárgyalt az SZMT elnöksége Tegnap Kecskeméten, az SZMT elnöksége az új öt évre szóló kollektív szer­ződések megkötésének elő­készítéséről tárgyalt. A rendelkezések értel­mében a vállalatok igazga­tóinak be kell számolni a dolgozók előtt a még ér­vényben levő kollektív szerződések végrehajtásá- róL Az SZMT elnöksége megállapította, hogy egyes vállalatok vezetői késedel­mesen tettek eleget ennek a kötelezettségüknek. A ta­pasztalatok szerint a ter­melési tanácskozásokon felszólalók a régi kollektív szerződést csak érintették, inkább az újra tettek ja­vaslatokat. A dolgozók többsége ál­talában a túlmunkára vo­natkozó szabályok betar­tását. a törzsgárda foko­zottabb anyagi megbecsü­lését és a gyermekintéz­mények bővítését kéri a július 1-gyel megkötésre kerülő szerződésekben rög­zíteni. A vállalatok egyéb­ként óvatosabban tervezik az idei felosztható részese­dési alapjaikat. Növekszik azoknak az üzemeknek a száma, amelyek részt kí­vánnak venni gyermekin­tézmények létrehozásában, illetve fenntartásában. A négy tanácsi kiskereske­delmi vállalat hathatós in­tézkedéseket kíván tenni a nők és a fiatalok helyzeté­nek javítására. Kollektív szerződésben rögzítik, pél­dául, hogy a dolgozó anyák részére az eddigieken túl havonta még egy szabad­napot biztosítanak. Az SZMT elnöksége fel­hívta a megyei tanács szakosztályvezetőit, hogy nyújtsanak segítséget a vállalatok gazdasági veze­tőinek, szakszervezeti szer­veinek a kollektív szerző­dések megkötéséhez. Ellen­őriztessék, hogy a dolgozók részéről elhangzott javas­latokra írásbeli választ ad­janak. Az elnökség ezután a második félévre szóló üdü­lőbeutalók elosztásáról tárgyalt. Készül az üdülőtelepek fejlesztési terve Korszerű módszerrel Gombabetegségek ellen permetezéssel * védekeznek Hajóson a Jószef Attila Termelőszövetkezet hagy­matábláin. (Pásztor Zoltán felvétele.) A közelmúltban határoz­ták el az illetékesek, hogy megyénk üdülőterületeiről rövidesen tanulmányt ké­szítenek. Az elsősorban víz­gazdálkodási terveket tár­gyaló tanulmány külön foglalkozik majd a Duna és Tisza menti, illetve az al­földi tavakat övező üdülő­telepek helyzetéveL A már említett ‘szempontokon kí­vül helységenként megál­lapítják az optimális lélek- számot, a még osztható tel­kek mennyiségét, hasznos szempontokat nyújtva így a hosszabb távú fejlesztési elképzelésekhez is. Ami üdülőhelyeink ren­dezési tervét illeti, ezek zömét a Szegedi Tervező Vállalat készíti el. Bács- Kiskun megyei Tanács Tervező Vállalata pedig Dávod—Püspökpuszta ren­dezési tervét vállalta. Kunfehértó rendezési terve például nem csupán a jelenlegi üdülő- és strand- terület, hanem valameny- nyi part menti rész üdülési, építkezési lehetőségeit vizs­gálja, megszabva a fejlesz­tés helyes irányát, s prog­ramba veszi a várható üdü­lőlétszámmal arányban ki­alakítandó vendéglátó egy­ségek számát, helyét is. Hasonló tervek készülnek a Vadkerti-tóról is. Sajátságos gondot okoz a tervek készítőinek a kalo- csameszesi üdülőterület je­lenlegi áldatlan helyzete. Ez a rész ugyanis Foktő­höz tartozik, s e község ve­zetői makacsul elzárkóznak Kalocsa város terülefát­csatolási igényei elől. Ha az átcsatolásra sor kerül­hetne, a kalocsaiak úttörő- vasúttal kötnék össze a vá­rost a Duna-parti üdülő­vel. Ezzel szemben a fok- tőiek nemrégiben — ért­hetetlen okokból és céllal — kivágták a meszesi öreg fák jórészét, kopárrá tették a csárda mindeddig vadre­gényes, árnyas környékét. Jelentős viszont a fejlő­dés a tassi Dunaág mellett- ti üdülőterületen. A meg­lévő hétvégi házak számát itt újabb telkek kiosztásá­val is igyekeznek gyarapí­tani. Helyes törekvés ez, hiszen Tass nemcsak szá­mos fővárosi természetba­rátot, hanem a megye sporthorgászainak is „pa­radicsoma”, kedvelt pihe­nőhelye. Baján határozott a szán­dék a hétvégi üdülőterüle­tek következetes kijelölésé­re. A korábbi tervszerűt­len, rendszertelen építke­zéseknek gátat vetve, mód­szeresen igyekeznek a ked­vező természeti adottságo­kat kihasználni. A város általános rendezési terve a Pandúr-szigetet jelölte ki hétvégi házak építésére. Ugyanakkor a központi fek­vésű Petőfi-szigeten repre­zentatívabb, tetszetősebben kialakított, főként vállalati üdülőket, továbbá játékte­reket és sportpályákat lé­tesítenek, meghagyva, sőt hangsúlyozva a ligetes jel­leget. J. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom