Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-20 / 117. szám

1911. május 20. csütörtök S. oldal A mezőgépipar új gyártmányai a BNV-n Megalakult a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) A továbbiakban a me­gye kommunális fejlesztési célkitűzéseiről szólva, el­mondotta a tanács elnöke: A megye tanácsainak öt évre szóló költségvetési elő­irányzata megközelíti az 5.5 milliárd forintot. En­nek 69,5 százaléka a la­kosság kulturális, egész­ségügyi és szociális igényei­nek kielégítését szolgálja. Fejlesztési alapként több mint 2.3 milliárd forint áll rendelkezésre, s ezt az ösz- szeget tovább növeli a kü­lönböző gazdasági szervek anyagi támogatása, a helyi­leg szükséges közműfejlesz­tési, egészségügyi és kultu­rális intézmények létreho­zása érdekében. — Számolhatunk azzal is — tette hozzá Erdősi elv­társ —, * hogy hagyomá­nyainknak megfelelően, a tervidőszak alatt is, 450—500 millió forint értékű támo­gatást jelent majd a társa­dalmi munka. A lakásépítési törekvése­ket érintve elmondotta.: — A negyedik ötéves terv időszaka alatt 20 ezer la­kás épül. Ebből — előirányzatunk szerint — 10 ezer lakás többszintes házban létesül. Valamennyi tanácsnak ki­emelten fontos feladatként kell kezelnie a lakásépítési terv teljesítését. összefüggésben a lakás­építéssel. Kecskeméten, Ba­ján, Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason. Kalocsán és Kiskőrösön együttesen 270 millió forintot használunk •fel a. közművesítésre, és to­Ismerkedés a tanácsülés szünetében. Baksa Zoltánné kalocsai. Havasi Lászlóné soitvadkerti, Simon Ignáené pedig szakmári küldött. Mindhárman új tagjai a megyei tanácsnak. dősi József a megye élel­miszer-gazdasága tervezett fejlesztéséről, a művelődés-, valamint egészségügyi cél­kitűzéseiről. ★ Erdősi elvtárs program- beszéde után a tanács meg­választotta hét ideiglenes bizottságát, azoik elnökeit, elnökhelyetteseit és titká­rait. A számvizsgáló bizott­ság elnöke: Benei Sándor, a tervgazdálkodási bizott­ság elnöke: dr. Kőrös Gás­pár, a településfejlesztési- műszaki é& kommunális bi­zottság elnöke: Búza De­zső, az élei miszer-gazdasá­gi és kereskedelmi bizott- . ság elnöke: dr. Glied Ká- vább épülnek a községek-1 roly, a művelődésügyi bi­bén a törpe vízművek is. zottság elnöke: Madarász Évek óta foglalkozunk a tanyakérdéssel, az abból adódó sajátos problémák enyhítésével, Teljes meg­László, az egészségügyi és szociális bizottság elnöke: Katanics Sándor, az igaz­gatási és hatósági bizottság Az ülés résztvevőinek egy csoportja. Munkabizottsá­gokat választ a tanács. oldás különböző okok miatt csak hosszabb távon lehet­séges, ezért bizonyos rész­feladatok elvégzésére kell törekednünk. Ilyen, például a tanyai iskolák villamosí­tása. az általános iskolai hétközi diákotthonok léte­sítése. elnöke pedig Pétiké János elvtárs lett. A továbbiakban sor ke­rült a megyei tanács járási hivatalai elnökeinek kine­vezésére. Ennek megfele­lően a Bács-Kiskun megyei Tanács Bajai Járási Hiva­talának elnöke: Bogár Já­nos, a kalocsai járási hiva­tal elnöke: Pétiké János, a kecskeméti járási hivatal elnöke: Bene András, a kiskőrösi járási hivatal el­nöke: Csizmadia Tibor, a kiskunhalasi járási hivatal elnöke pedig: Búza Dezső. Erdősi elvtárs ezt köve­tően bemutatta a testület­nek a megyei tanács szak- igazgatási szerveinek veze­tőit. Ezután Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, megyénk országgyűlési képviselője szólalt fel, a Központi Bi zottság és a kormány meg­bízásából is köszöntve a megalakult Bács-Kiskun megyei Tanácsot. Nyers elvtárs szólt a vá­lasztások sikeréről, annak belpolitikai jelentőségéről, az önkormányzat fontossá­gáról, a helyi tanácsok sze­repének, önállóságának nö­vekedéséről, majd a kö­vetkezőket mondotta: — A megyei tanácsnak arra kell törekednie, hogy az új tanácstörvénynek ne csak a betűit, de a szelle­mét is juttassa érvényre, ehhez nyújtson segítséget a területén működő taná­csoknak, azok szerveinek. A megyei tanács az a szerv, amely összeköti a népet az állammal, amely­nek egyeztetnie kell a ki­sebb és nagyobb közössé­gek érdekeit úgy, hogy ez­által egyik se szenvedjen csorbát, hogy ne sértse meg sem a szocialista de­mokráciát, sem pedig a ta­nácsi demokráciát. Nagy és nehéz munkája lesz az új tanácsnak, — mondotta be­fejezésül — hiszen Bács- Kiskun megye az ország legnagyobb megyéje. A Központi Bizottság titkárának szavai után Gyóni Dajos, a megyei pártbizottság titkára kö­szöntötte a megalakult me­gyei tanácsot. A megyei tanács alakuló ülése Erdősi József zársza­vával ért véget. Fock Jenő fogadta a szerb korrhányelnököt és a chilei külügyminisztert Tovább bővül megyénk új ásványkincse, a föld­gáz hasznosítóinak köre. A tervidőszakban Kecske­méten. Kiskunfélegyházán és Szánkon van lehető­ségünk a lakások, ipa­ri üzemek és intézmé­nyek vezetékes gázellá­tására. Tárgyalásokat foly­tatunk Baja város or­szágos gázhálózatba való« bekötéséről. Ezenkívül 40 ezer gázpalackot bocsátunk a lakosság rendelkezésére. Az úthálózat korszerűsí­tésére minisztériumi és he­lyi tanácsi forrásokból fél- ■ milliárdot meghaladó ösz- szeg kerül felhasználásra. Beszéde befejező részé­ben átfogó képet adott Er­Fock Jenő, a Miniszterta­nács elnöke tegnap hivata­lában fogadta Milenko Bo- janicsot, a Szerb Szocialis­ta Köztársaság Végrehajtó Tanácsának (kormányának) elnökét. A jugoszláv politikussal folytatott baráti eszmecse­rén részt vett dr. Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnökhelvettese. ' valamint Tóth Elek. hazánk belgrádi és Géza • Tikvicki, Jugo­szlávia budapesti nagykö­vete is. * Fock Jenő, a Miniszter- tanács elnöke tegnap dél­előtt fogadta a Parlament­ben Clodomiro Almeyda Medina chilei külügymi- minisztert, aki Péter János meghívására hivatalos lá­togatáson tartózkodik ha­zánkban. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium felügyelete alá tartozó vállalatok mező- gazdasági munkagépgyártá­sáról, fejlesztésének irá­nyairól és a pénteken meg­nyíló Budapesti Nemzet­közi Vásáron kiállításra kerülő gyártmányújdonsá- gokról tájékoztatták szer­dán, Budapesten a lapok, a rádió és az MTI munka­társait. A Magyar Sajtó Házában tartott rendezvényen Gö­löncsér Gábor, a Mosonma­gyaróvári Mezőgazdasági Gépgyár, Dobos Sándor, a Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár vezérigazgatója a két nagy múltú üzemnek a kiállításon látható új tí­pusait ismertette. A mező- gazdaság iparosítását elő­mozdító mosonmagyaróvári gyártmányok a közepes és nagy teljesítményű zöld­ség- és gyümölcsmanipulá­ló gépsorok, szőlőfeldolgozó berendezések, a szarvas- marhatartás technológiai berendezései, a saját szer­kesztésű takarmánygranu­láló és holland szabada­lom alapján gyártott uni­verzális takarmány prés a legjelentősebbek. Még az idén elkészül a szántást nem igénylő' úgynevezett diréktvetőgép nullsorozata és előkészítés alatt van az ugyancsak külföldi licenc alapján történő, öt méter munkaszélességű függesz­tett pneumatikus vetőgép sorozatgyártá sa. A Budapesti Mezőgazda- sági Gépgyár Európában elsőként alakította ki az uborkatermesztés korszerű gépét, amely tíz óra alatt kéthektárnyi területről ta­karítja be a termést és harminc—hatvan ember munkáját helyettesíti. Sú­lya csupán egyharmáda a hasonló rendeltetésű ame­rikai gépnek. Az idén ké­szül él a hazai gép próba­sorozata, de a gazdaságok már vásárolhatják. A nagy sorozatú gyártás 1972-ben indul meg. Kár, hogy itt­hon mindössze 200—250 da­rabot igényelnek, így a gyárnak mintegy 2500-at exportálni kell. A mezőgazdásági gép­gyártás nemzetközi koope­rációjának eredménye is Tsz-tagoknak is jár a fogpótlás Az idén lépett életbe az az előírás, amelynek értel­mében a termelőszövetke­zetek tagjai és családtag­jai a munkásokéhoz és al­kalmazottakhoz hasonlóan jogosultak fogpótlásra, mégpedig műfogra, illetve fogsorra, fogkoronára és hídra egyaránt. *Az Egész­ségügyi Minisztérium meg­állapította, hogy az állami egészségügyi szolgálat egyes vidéki fogorvosi rendelői­ben mégis elutasítják a szolgáltatásra jogosult be­tegeket, mégpedig jogsza­bály hiányára való hivat­kozással. Ezért az Egész­ségügyi Minisztérium hi­vatalosan leszögezi, hogy a termelőszövetkezet tagja és családtagja az említett szolgáltatásokra jogosult. A tsz-tagoknak és családtag­jaiknak' a műfogért, mű­fogsorért, fogkoronáért, hídért, valamint a szüksé­ges javításokért ugyan­olyan térítést kell fizetni­ük, mint a munka''iszony­ban állóknak, illetve csa­ládtagjaiknak. A miniszter -ium utasította az illetékes egészségügyi intézmények vezetőit az érvém'es ren- ] delkezés végrehajtására. látható majd a kiállításon. A BMG Kertitox nevű nö­vényvédőgépet a weimari mezőgazdasági gépikombi­nát lipcsei üzemével közö­sen alakította ki. Látható majd az NSZK-beli Kem­per cég szabadalma alapján készített rotációs fűkasza és a francia licenc szerint gyártott kukoricacső-törő ad apter, amelyből már több mint ezer dolgozik a me­zőgazdaságban. Fejleszti az alkatrész- gyártásit a Budapesti Me­zőgazdasági Gépgyár. Amíg az üzem össztermelése 25 százalékkal, addig az al­katrészgyártás 30 százalék­kal emelkedik. K. A. Különleges díszítő elemeket kap az alumíniumipar kiállításának csarnoka, érdekes geometriai megoldású lesz a nehézipari kiállítóhelyiség is, melyet ezek a most készülő geometriai elemek díszítenek. (MTI-foto: Bara István felvétele —KS) Évadzáró zenekari hangverseny Az 1970—71-es évad if­júsági és felnőtt bérleti so­rozatának utolsó hangver­senyét tartották meg Kecs­keméten kedden délután és este a Nagytemplomban. Több • éves hagyomány sze­rint a szezont a helyi szim­fonikus zenekar fellépése zárta, Kemény Endre ve­zénylete alatt. A mostani műsornak az volt az egyik érdekessége, hogy mindhá-. rom előadott műben egy vagy több szólóhangszer­nek kiemelt szerepe volt, bár egyenként más-más műfajt képviseltek. Bach: h-moll szvitjének karakte­rét a vonósokkal felelgető zólófuvola adja meg, Mo­zart: Sinfonia concertante című műve két vonóshang- izer bensőséges párbeszé­dére épül, míg Händel: B- lúr orgonaversenyében lem annyira a gondolatok nélysége, mint éppen ma­ga az orgona fényes és ha­talmas, de mozgékonyságra is képes hanghatásai hor­dozzák a zenei mondaniva­ló lényegét. A templom sajátos akusz­tikai viszonyai között ép­pen ezért az utóbbi érvé­nyesült a legteljesebben, kevésbé cizellált, inkább tömbszerű hangzásvilágá­val, érdemes volt tehát ezt a művet szólaltatni meg zárószámként. Román ven­dégünk, Eckard Schlandt nagy rutinnal rendelkező művésznek bizonyult, aki kitűnő érzékkel és a stílus­hoz illő mértéktartással használta ki az orgona hangzási lehetőségeit. Tem­pói meggyőzőek voltak, já­tékát hallgatva csak azt sajnáltuk, hogy ez alka­lommal az orgonának vi­szonylag kevés szerep ju­tott a műsor egészéhez ké­pest. A jövőben a temp­lomban — hiszen erre máshol, nincs is lehetőség — az arányok megfordítá­sával orgonás zenekari hangversenyek helyett zene­kari orgonaestéket kellene inkább rendezni. Bár az előadók a másik két műben — különösen este — sikerrel birkóztak az akusztika okozta prob­lémákkal, mégis éreznünk kellett, hogy ezek a dara­bok hang verseny termi elő­adásra születtek és valójá­ban ott vannak otthon, nem pedig a templomban (legalábbis nem a kecske­méti Nagytemplomban!). A sikeres előadásban a mű­vészi kvalitások mellett nyilván annak is része volt, hogy megfelelő számú pró­ba állt az előadók rendel­kezésére, a helyszínen is. (Tulajdonképpen az ifjúsá­gi koncert is afféle nyilvá­nos főpróbának számított.) A zenekar és karnagya di­cséretes teljesítménye mel­lett ki kell emelnünk az est három magyar szólistá­jának produkcióját is: Sze- benyi János technikailag biztos, zeneileg is hiteles fuvolajátékát, valamint Molnár Agnes és Mauthner Anna igen szép tónussal muzsikáló, líraisáeban gaz­dag hegedű-brácsa kettő­sét. Mindez együtt a sorozat kellemes epilógusává avat­ta a keddi kecskeméti hangversenyt. Kör bér Tivadar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom