Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)
1971-05-20 / 117. szám
4. oldal 1971. május 20. csütörtök Valóra váltott szerződés Egy szocialista brigád vállalása Egy évvel ezelőtt a 9-es számú Autóközlekedési Vállalat Kossá István -nevét viselő szocialista brigádjának 18 tagja elhatározta, hogy megpróbál tenni valamit a gyermekbalesetek elkerülése érdekében. A brigád tagjai valamennyien Kecskeméten, a helyi járatú autóbuszokon dolgoznak, s nem egy esetben voltak tanúi annak, hogy a gyermekek játék közben kiszaladtak az úttestre, egyenesen a sebesen közlekedő járművek elé. Ezért a múlt év áprilisában úgy döntöttek, szocialista szerződést kötnek a Kecskemét Méheslaposi Általános Iskola tanári karával, s a 7., 8. osztályos tanulók számára KRESZ-előadásokat tartanak. A brigád segítségére sietett Nagy István, a 9-es számú Volán személyforgalmi és kereskedelmi főelőadója, akivel közösen dolgozták ki a KRESZ-ok- tatás tematikáját, különös tekintettel a gyalogosokat, kerékpárosokat érintő szabályokra. A brigád tagjai már a múlt évben megkezdték az oktatást. Négyszer két órában — felhasználva az osztályfőnöki foglalkozásokat — megismertették a gyermekekkel a közlekedésrendészeti táblákat, a gyalogosok magatartását a közutakon, az elsőbbségi fokozatokat, a kerékpárosok közJózsef is nagyon elégedettek vagyunk a gyermekek tudásával. Ezek a . fiúk és lányok tudatosan közlekednek, jól ismerik és alkalmazzák a szabályokat, s Józseftől megtudtuk, a helyi autóbuszjáratok gépkocsivezetői ebben az évben balesetmentesen közlekedtek, az utasok részéről jogos panasz nem hangzott Kéri József brigádvczetö a forgalmi jelzőtáblákat mutatja be a tanulóknak. nem egy esetben szüleiket is figyelmeztetik a helyes közlekedésre. A legnagyobb érdeklődést természetesen a filmvetítés váltja ki, amelyben Sz. Lőrinc Miklós igazgató is segít az autóbusz-vezetőknek. Az ő véleménye a következő: — A felső tagozat utolsó két osztályának KRESZ- oktatását nagyon helyes kezdeményezésnek tartom, A filmvetítésben segít Sz. Lőrino Miklós a Mé-( heslaposi Általános Iskola igazgatója. lekedési rendjét, e járművek felszerelését és a kerékpárosok magatartását a forgalomban. Kéri József, a Kossá István brigád vezetője a gyermekek érdeklődéséről, magáról az oktatásról a következőket mondotta el: — A gyerekek ezeken az órákon nagyon fegyelmezetten viselkednek, valósággal csüngenek az előadón. A brigád tagjai közül jómagam is, Fülöp Dezső, A. Tóth József és Miskár szerintem minden iskoláiban meg kellene ezt a fog- mát valósítani. Ezzel keltős célt érünk el: Megtanítjuk a gyermekeket a helyes közlekedésre, s csökkentjük a gyermekbaleseteket. Ezenkívül a tanulókat közlekedési fegyelemre és etikára is oktatjuk, A Kossá István szocialista brigád nemcsak e kezdeményezés továbbvitelében jeleskedik, de munkájukban is megvalósítják a célkitűzéseket. Mint Kéri el, rendszeresen részt vesznek a számukra oly sokat nyújtó oktatásokon, s közösen járnak moziba — a Városi mozival kötött szerződés értelmében — a MO- KÉP által javasolt filmek megtekintésére. A 9. számú Volán autóbusz-vezetőinek vállalása példamutató, s úgy véljük kiterjeszthető főleg olyan helyeken, ahol a vállalatnál több gépkocsi van, s a gépkocsivezetők brigádban dolgoznak. A Kossá István szocialista brigád tehát valóra váltotta a szerződésben foglaltakat. Gémes Gábor Áz ingázás jövője Megftfckkentőnek tűnhet: száz foglalkoztatottból negyven nem a lakóhelyén dolgozik, azaz kenyérkeresete fejében utaznia kell. A meghökkentőnek tűnhető tény azonban természetes. A világ minden ipari országában így van ez. Az ingázás világjelenség. Az már más, s alapos vizsgálódást igénylő kérdés, hogy egy-egy ország területrészei, vonzáskörzetei esetében meddig nevezhető egészséges mértékűnek az ingaforgalom, s mikor haladja azt meg. Kiegyenlítődési folyamat Leegyszerűsítve, de igazat kérdezve: természetes, hogy Budapest, Miskolc, Szeged, Győr körül — mint a találó szóhasználat jelöli — „keréken élő falvak” gyűrűje alakult ki, de természetes, hogy százezrek dolgoznak lakóhelyüktől száz kilométernél nagyobb távolságra? Továbbá: a földrajzi, gazdasági, népességi adottságok erősen eltérőek a különböző területek esetében, s törvényszerűen a népesség át- áramlásához, ingaforgalom kialakulásához vezetnek. Ez társadalmi méretekben hasznos, de csak addig a határig, ameddig az észszerűség, a gazdaságosság terjed. Hazánkban a tervszerű területfejlesztés több évtizedes késéssel csupán a felszabadulás után kezdődött meg, s két évtizedbe telt, míg a további, s most már intenzív haladás alapjai létrejöttek. Két évtized alatt az iparban foglalkoztatottak számát tekintve a főváros részesedése 51 százalékról 35-re csökkent, a mezőgazdaság erőteljes fejlődése mérsékelte az ipari és a mező- gazdasági területek közötti különbségeket, a munkaerő és a népesség elhelyezkedése kiegyensúlyozottabbá vált. Az ország különböző területei között lassú, fokozatos kiegyenlítődési folyamat kezdődött meg. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet Az ingaforgalom nem más, mint a munkalehetőség és a munkavállaló egymásra találása. Ha tehát azt mondjuk, hogy napjainkban és hazánkban az ingaforgalom — különösen az ún. távoli ingázás — mértéke túlzott, ezzel azt is megmondtuk, hogy a munkalehetőségek a szükségesnél koncentráltabbak. Igaz, a hatvanas években meggyorsult néhány, korábban kizárólag ingázási körzetnek számító terület iparosodása, így például Szabolcsban, Tolnában. Somogybán lehettünk tanúi ennek. E folyamat ellenére még mindig sürgető feladat — de csak hosszabb távon, több ötéves tervidőszak alatt megoldható feladat — az észszerű foglalkoztatási szerGyarapodó községben Tizenkét évvel ezelőtt került Körösi József a kunfehértói tanácstagok közé. A község kialakulását, gyarapodását nemcsak figyelmes, szemmel nézte, hanem sokat tett mindazért, amivel ma büszkélkedhetnek. Választói az elmúlt hónapban egyhangúlag úgy döntöttek, hogy a következő négy évben is képviselje őket. A Kunfehértói Állami Gazdaság központi irodájában beszélgettünk. Szavai nyomán kibontakozik a kép, hogyan alakult ki a tanyavilágból a község. Az első 24 — ingyen kiosztott — telek háromszor-négyszer gazdát cserélt mire elkészült az épület. Most ott tartanak, hogy 450 kertes, kétszobás családi házuk van és alig győzik kielégíteni a letelepedési, lakásépítési igényeket. A 110 régi tanyából mindössze 35 maradt meg máig. Azokban többnyire a más községekből bevándoroltak élnek. Körösi József 17 éve párttitkár, emellett ő foglalkozik az építési ügyekkel is. Töviről hegyire ismeri az állami gazdaság dolgozóit, a község lakóit gondjaikkal együtt. — Ilyen kis helységben mindig nagy szükség volt az összefogásra — mondja. Enélkül semmire sem mentünk volna. A tanács, a termelőszövetkezet, az állami gazdaság és a lakosság állandó szoros kapcsolatát, egyetértését bizonyítja, hogy a házak legtöbbjében van villany. Hidroglóbusz szolgáltatja a vizet és a lakások egyharmad részéből Folyóiratszemle A májusi folyóiratok közül a KORTÁRS nyújtja az olvasónak a legtöbb szellemi izgalmat. Elég lenne csupán Illyés Gyula „Bölcsek a fán” című színjátékát említeni, mely a Tragédia tréfában elbeszélve alcímet viseli. Ebben az író sok értékes gondolatát rejtette el a történelemről és a jelen valóságáról egyaránt. Király István „Ady és Babits" címmel írt esszéje is elgondolkoztató; a század első évtizedeinek két legnagyobb hatású költőjét állítja elénk szemléletesen és hitelesen, reális képet rajzolva arról, ami a nagy alkotópárt összekötötte, és arról is, ami törvényszerűen elválasztotta őket. Bodnár György, Juhász Ferencről szóló tanulmányának befejező részét is közli a folyóirat. Ebben a szerző Juhász Ferencet az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású, költészetet megújító lírikusának tekinti — teljes joggal. Simon István Jankovich Ferenc halála alkalmával írt — ihletett sorokkal — nekrológot. Az emberi szó jelene és jövője címmel az ÜJ ÍRÁS fiatal írók vallomásait közli, a márciusi és áprilisi számban megkezdett ankét folytatásaként. Érdekes és elgondolkoztató mondatokat olvashatunk e rovatban a nyelv sajátos szerepéről, s naponkénti alaku- lásásról, és arról: nyelv és társadalom, nyelv és gazdasági-technikai fejlődés milyen bonyolult kölcsönhatásban vannak egymással. Lugossy Gyula, Kiss Benedek, Szakonyi Károly és mások sokoldalúan közelítették meg ezt a napjainkban egyre többeket foglalkoztató kérdést. Ratkó József bizakodó a nyelv fejlődését és szerepét illetően: „elképzelhetetlen és lehetetlen — írja —, hogy az ember megnémul egyszer." Ismét van kecskeméti Vonatkozása az ALFÖLD új számának. Bata Imre — aki tavaly színvonalas eszszét jelentetett meg a Forrásban Veres Péterről — most Buda Ferencről ír új kötetének (Ébresszen aranysíp) megjelenésének kapcsán. Értően és szeretettel szól a költőről, hangsúlyozza, mennyire eggyé forrott Buda verseiben a valóság és a költöiség, s a megszenvedet élmény mennyire az esztétikai értékek növekedéséhez vezet nála. Amit kifogásolhatunk, talán az, hogy Bata a költő fejlődésében Debrecennek túlontúl nagy jelentőséget tulajdonit. Itt jegyezzük meg, hogy Buda Ferencről a Tiszatáj májusi számában is olvasható recenzió, Vörös László tollából. Varga Mihály már nem kell kilépni, ha egy vödör vízre van szükség. Teljes a kommunális ellátottság. Azon kevés község közé tartozik Kunfehértó, amely gyarapodik. Évente négy ven-ötven fővel. Mivel magyarázható ez? — kérde zem. — A természetes szaporulaton kívül Kéleshalom ról, Kisszállásról, Tompá ról áramlanak ide az emberek. A gazdaság jól dől gozik, nyereséggel, és kitűnő a munkszellem. Azu tán nagyon sokat jelent a lakásépítési támogatás is Huszonnyolcezer forintot kapnak az építeni szándé kozók, ezenkívül a tanács kedvező áron — 22 forint ért — adja a telek négyszögölét. Ahogy ismeri a köz ség múltját bizonyára a jövőjéről is tud mondani valamit... — Bőven akad még ten nivaló. Orvosi rendelőnk, kitűnő orvosunk már régen van. Gyógyszertárunk viszont még nincs. A lakos ság 30 ezer forint készpénzt fizetett be erre a célra és felajánlott 300 ezer forint értékű társadalmi munkát. Folytatjuk a vízvillanyhálózat kiépítését. Művelődési otthon kellene, mert a fiataloknak nem tudunk állandó otthont adni. További 150 lakóházat akarunk felépíteni, parkokat, tereket létesíteni. Ahogy ismerem az itt élő embereket és vezetőket, sikerülni fog amit elterveztünk. Megértésben nincs hiány, mi segítünk mindenkinek, aki rászorul és megérdemli, de viszonzásképpen támogatják is minden elképzelésünket. D. É. . kezet kialakítása, különös tekintettel arra, amit a te- rületfeljesztésről szóló kormányhatározatban így fogalmaztak meg: „A távoli ingázás körzeteinek központjaiban a munkahelyek megfelelő telepítése segítse elő az ésszerű foglalkoztatási lehetőségek megteremtését.” Az előbbi bekezdésben többször is használtuk az ésszerű kifejezést. Nem véletlenül. Komoly hiba lenne ugyanis — s tapasztalható erre hajlam, nemcsak a munkavállalók, de a hivatalos szervek egy része körében is — úgy gondolkodni, hogy no most za- után ipart, munkaalkalmat minden településre, dolgozzanak helyben az emberek. Túl azon, hogy ennek megvalósítása lehetetlen, a gazdaságosság, tehát a társadalmi hasznosság elvének is élesen ellentmond. Nem arról van szó, hogy a területfejlesztés, a településhálózat korszerűsítése mindenkinek és mindenhová helyébe viszi a munkát. Sokkal inkább arról hogy a területi-települési adottságok figyelembevételével hatékonyabban gazdálkodjunk meglevő eszközeinkkel, . fejlesztési forrásainkkal. Ésszerű foglalkoztatási szerkezet alakuljon ki, ami egyénnek és társadalómnak a leginkább megfelel. Ne egyik, vagy másik érdek rovására, hanem a két érdek lehetséges legjobb egyeztetésével. Növekszik és csökken Számítások szerint a negyedik ötéves terv esztendeiben a foglalkoztatottak száma kétszázezerrel növekszik. E létszám elhelyezkedése, illetve a már dolgozók fokozatos átcsoportosítása — például a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma öt esztendő alatt további 150 ezer 'fővel csökken — azonban úgy menjen végbe, hogy mérséklődjék a távoli ingázók — ötven kilométer felett — száma. Maga az ingázás azonban — éppen a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő miatt — nem lesz kisebb, sőt, egyes területeken — így például az alföldi olaj mezőn, a Dél-Dunántúlon, Székesfehérvár, Szolnok stb. körzetében — növekszik. Ez azonban már egyre inkább közeli ingázás, amit a közlekedés korszerűsítésével jelentősen könnyíteni lehet. Tehát: ott és anyi új munkahelyet lehet csak létrehozni, ahol és ameny- nyi társadalmilag szükség- szerű és kifizetődő. Nem lehet ugyanis száz embert megszabadítani az ingázástól úgy, hogy arra ezer ráfizet, nem szabad létrehozni látszatmunkahelyeket, ahol a költségek kétszeresen, négyszeresen meghaladják a megengedhető szintet, csupán azért, hogy kijelenthessék: helyben dolgoznak az emberek.,, A kormányhatározatok nyomán sokrétű, bonyolult összefüggéseket bogozó munka kezdődött el. A hamis várakozásoknak nincs helye a munka eredményeit illetően, a realitáson nyugvó bizakodásnak azonban megvan minden fő feltétele. Mészáros Ottó
