Petőfi Népe, 1971. május (26. évfolyam, 102-126. szám)

1971-05-18 / 115. szám

1971. májas 18. kedd 5. oldal Végveszélyben a műemlékek Pótolhatatlan építészeti és szobrászati emlékek pusztulnak egyre rohamosabban a civilizáció mérge­ző gázaitól. Ha nem sikerül hamarosan gátat vetni pusztulásuknak, még ebben az évszázadban különös katasztrófa tanúi leszünk: a különböző korokból származó, évszázadokon át fennmaradt műemlékek jó része teljesen megsemmisül. Bugac felkészült az idegenforgalomra A SZENNYEZETT levegő még a követ is megöli. Kleopátra 200 tonnás kő- obeliszkiét Ismail pasa 1881-ben az USA-nak aján­dékozta. A kolosszust a New York-i Central park­ban állították fel. Kilenc­ven év alatt a város hír­hedten szennyezett levegője jóformán felfalta a követ, reliefjeiben több kárt tett, mint a harminc évszázados sivatagi klíma. A világ minden tájáról érkeznek a vészjelek. Az akropoliszi márványtemp­lom, Velence több száz pa­lotája, Prága homokkőszob­rai vagy Pisa freskói egy­formán veszélybe kerültek. A fejlett ipari országokban szép számmal akadnak még olyan károk, amelyek töb­bé semmilyen eljárással nem tehetők jóvá. Az NSZK-ban Flensburg és Passau között a román, gót, reneszánsz és barokk műemlékek koruktól telje­sen függetlenül, egyszerre mennek tönkre a gyilkos füstgázoktól. A megmenté­sük érdekében végzett tu­dományos kutatások, kí­sérletek jórészt már el is késtek, és sok esetben már csak arra irányulhatnak, hogy megmentsék még, ami menthető. Az ipari évszázad hatal­mas választékban eregeti gyilkos gázait a légkörbe. Az eső, harmat, vagy köd e mérgekkel „feldúsítva” ha­tol a szabadban levő szob­rok, műemléképületek felü­leti rétegeibe, s ott meg­kezdik szívós aknamunká­jukat; kifejtik a kő külön­böző alkotóelemeit, például a meszet, magnezitet, vagy timföldet. A csapadék nél­küli időszakban kiszárad a kő, de például a vízben fel­oldott mész gipsszé válto­zik. S minthogy a gipsz­kristályoknak, több helyre van szükségük, mint a mész- kristályoknak. a folyamat egyre nagyobb felületeket „robbant le” a kőről. A szobor lassan felismerhetet- len csonkká válik, az épü­let faragott díszei eltűn­nek. s a kőfal hámlása las­san az épület statikáját is veszélyezteti. " PRÄGÄBÖL biztató hí­rek érkeztek. A Csehszlo­vák Tudományos Akadémia Elméleti Kémai Intézetében két eljárás: is túljutott már a kísérletezés szakaszán, A prágai vár Szent Vitus templomának déli bejárata feletti, XV. századból szár­mazó üvegmozaikra 1954- ben kimondták az ítéletet: le kell szedni és másolat­tal helyettesíteni, ha az ere­detit még úgyahogy meg- akariák menteni. Az inté­zetben dr. Kathousky és munkatársai ekkor dolgoz­tak ki egy eljárást, amely- lyel végül nemcsak meg­mentették, hanem vissza is adták az üvegmozaik ere­deti szépségét. A beteg, megvakult üvegmozaiksze­meket polibutilmetakrilát- tal impregnálták, majd vé­delmin szilikonbevonattal látták el. Azóta ugyanezt a szilikonbevonatot alkalmaz­ták a Lőportorony és még néhány kisebb prágai mű­emléképület védelmére is. A szilikonok jó tulajdonsá­gai közül közismert vízta.' szításuk, ellenállásuk kü­lönböző vegyi hatások el len; a „robbantó” mérgek­kel nem hatolhat be a ví a szilikonburok alá. BIZONYOS esetekben azonban már csak egy le­hetőség maradt; a már túl­ságosan megrongálódott szobor biztonságos, védett helyre szállítása, s pótlása időtálló másolattal. A kő­ből faragott másolat hátrá­nya, hogy nem biztosítható pontossága, némelykor pe­dig, az eredeti állapota miatt, már el sem készíthe­tő. Ilyenkor — restaurátor nyelven szólva — fakszimi­lét kell készíteni, lenyoma­tok Ennél az eljárásnál dön­tő fontosságú az anyag, a . . megfelelő műkő. Az e célra galatot. A könyv ismeret- használt műkövek terjesztő értékei miatt j Hasznait műkövek nemcsak érdekes, hanem, \ hátrányait kiszűrve, az in- tanulságos olvasmányt is térét munkatársainak sike- igér. 1 rült új anyagot kidolgoz­Köiiyvespole A Zrínyi Katonai Kiadó két új kötettel kedveske­dett azoknak az olvasók­nak, akik akár jegyveres testület tagjaiként, akár a polgári életben szívesen ol­vasnak katonai tárgyú szép- irodalmat, szakkönyvet. A SÁTRAK MELEGE című irodalmi antológiát másod­szor jelentetik meg, amely a katonaélet egy-egy moz­zanatát, epizódját, sajátos hangulatát örökxii meg, no­vellákban, versekben. A kötetben jól ismert írók és költők adnak képet nép­hadseregünkben szolgáló fiataljaink életéről, gond­jairól, a polgári és a kato­naélet különbözőségeiből adódó konfliktusairól, s egyáltalán mindarról, amit honvédségnek nevezünk. Néhány nevet és címet em­lítenénk ezek közül. Molnár Géza Haragos óra című el­beszélését, Szeberényi Le­hel Egy katona elmélkedése ruhájáról című novelláját, s Bertha Bulcsú Holdkutya és a kantinosnő című elbe­szélését, valamint Urbán Ernő Katonadolgok című irodalmi riportját. A könyv szerencsére nem csupán szépirodalom műfajaiban ad ismereteket katonáink életéről, de ri­portokban, tanulmányok­ban és szociológiai írások­ban mutatja be a honvéde­lem és a szocialista hazafi- ság problémakörét. Ezek­nek az írásoknak szerzői Dobozy Imre, Cseres Tibor, Petrovácz István és Csontos Gábor. A könyv szórakoz­tató, érdekes olvasmány. Kuriózumnak számít Míeczylaw Obiedzinski szerkesztésében, Murányi Beatrix műértő fordításá­ban megjelentetett HÁBO­RÚ ÉS A HÁTORSZÁG című munka. A lengyel szerzők a hadászat általá­nos elveiből kiindulva igyekeznek bemutatni a há­borúban nélkülözhetetlen hadtápszolgálat megszerve­zését és munkáját. A könyv nemcsak a második világ­háború hadtápszolgálatát veszi bonckés alá. de be­mutatja annak történelmi fejlődését, a hadműveleti, harcászati követelménye­ket, az egészségügyi szól­niuk, kihagyva a legtöbb kellemetlenséget okozó mész komponenst. Műkövükben a homokszemcsék kötőanyaga epoxigyanta. Az így előál­lított műkő nemcsak tex­túrájában hasonlít megté­vesztésig a természetes kő­höz, hanem tulajdonságai (szilárdsága, faraghatósága) is azonosak. MINDENÜTT, ahol a mű­emlékek veszélyben forog­nak, mindenki egyetért ab­ban, hogy minden áron meg kell menteni őket. A hogyan kérdése a bonyo­lultabb. s ad több vitára okot. E két példa azonban biztató bizonyíték arra, hogy á technika okozta ká­rok helyrehozatalára maga a bűnös, ebben az esetben éppen legfiatalabb termé­keivel, a műanyagokkal, szerez gyógyírt is. (A Delta májusi számából) ääL? : js « mmrhé *> w ■ I wmm tip 1 .........._....- ■’’í Mi ÉÉIlÉÍfe:l • " *** .1 Bizományi bélyegárverés A Bizományi Áruház va­sárnap Budapesten negyed­szer rendezett bélyegárve­rést, minden eddiginél na­gyobb sikerrel. Az árveré­sen 103 000 forint értékben — magángyűjtemények cseréltek gazdát, a kikiál­tásinál lényegesen maga­sabb áron. i § jf jTt* A szóteremtésről Nyelvünk magyar ele­mei közé nemcsak az ősi finnugor és ugor szavakat kell venni. A nyelv külön életében is" állandóan je­lentkeztek olyan szavak, amelyek nem jövevény­szavak, és nem is a szoká­sos szóalkotási módon ke­letkeztek. A szóalkotástól, az alapszókból legtöbbször képzéssel és összetétellel alkotott új szók létrehozá­sától határozottan megkell különböztetni a szóterem­tést. Erről olyankor beszé­lünk, amikor a keletkezett új szónak nincs nyelvi előzménye, legfel jebb a fel­használt képzők azonosak a hagyományos nyelvi ele­mekkel. Az így keletkezett sza­vak mennyisége nagyon számottevő. Minden válto­zatukat figyelembe véve felülmúlják a jövevény­szavak együttes számát is. Nyelvesztétikai szempont­ból is értékesek hangulati árnyaltságuk, megjelenítő, kifejező erejük miatt. Leggazdagabb csoport­juk az úgynevezett kifeje­ző szavak. Ezeknél a hang­sor és a jelentés között szoros kapcsolat van. Ezért nagyon elkülönülnek szó­kincsünk más elemeitől, amelyekben a han gálák és a jelentés között • begya­korláson alapuló kapcso­lat van. A ház szó hang­teste és jelentése között nincs közvetlen összefüg­gés, a szót nemzedékről nemzedékre adtuk át. Va­lóban begyakoroltuk, hogy ha lakóépületet látunk, azt háznak kell nevezni. A ki­fejező szavaknál más a helyzet. A cirpel, recseg és zümmög német megfelelő­je is hasonló hangzású. (zirpen, krachen, summen) még sincs szükség az ide­genből való átvétel felté­telezésére. A kakukk a né­meteknél Kuckuck, -az an­goloknál cuckoo (kiejtve kuku), a franciáknál cou- cou (kuku). Hangzásukban van hasonlóság, mégis egy­mástól függetlenül kelet­keztek. Melyek tehát belső ke­letkezésű szavaink? Min­denekelőtt az indulatszók. anyanyelvi elemek legősibb típusa. Ezekből az érzelem- kitörésekét jelentő szavak­ból sok szavunk is kelet­kezett. Ä jaj, hm, csitt, no, óh, áh indulatszókból leit a jajgat, hümget, csitit, nógat, óhajt, áhit (ez Utób­bi egész terebélyes szó­családdá lett), A hangutánzó szavak természeti - hangokat utá­noznak (zörejeket, állat­hangokat, a rendestől el­térő emberi hangokat). Né­hány meggyőző példa: csámcsog, kotyog, nyiszál, sivít, kopog. Sok szavunk­ban már nem érezzük a hangú tán zást. Ilyen néhány állatnév: cinege, cincér, kutya, kopó, mókus, gólya, azonkívül más szavak is: szipka, sivatag, pocsék, puha, csóva. Hangfestő, vagy ponto­sabban hangulatfestő sza­vaink nem természetes hangokat, hanem mozgást, állapotot fejeznek ki. Ezek is eredetileg hangbenyo­mást tükröztek, de később a legtöbbjük eltért a hang- utánzástól (motyó, műfűre, mütyürke). Van köztük le­nézést. rosszalló árnyala­tot kifejező szó is (bum­fordi, nyápic, retyerutya). Az állathívogató, -űző, -terelő, valamint a gyer­meknyelvi szavak is hoz­zájárulnak szókincsünk bő­vítéséhez. Az előbbiek kö­zül említsük meg a csir­ke, coca, csikó, cica, pipi, liba, pulyka, koca, boci szavakat, az utóbbiak kö­zül pedig ezeket: csecse, csücsül. > hajcsi. kuckuc, tente, csacsi, jzsizsi, mama. papa. Kiss István jfh ffÄMl V$ ’ Hazánk egyik legjobban látogatott idegenforgalmi . érdekessége a híres bugaci puszta. A külföldi turisták érdeklődése változatlanul nagy a sajátos hangulatú magyar puszta iránt. A kiskunfélegyházi Egyesült Le­nin—Rákóczi Tsz ménesében, juhászatában felkészül­ték az idegenforgalmi idényre. Betörték a hátaslova­kat, készen állnak a fogatok, új lovasötöst állítottak össze a turistákat váró Bugacon. A felső képen: rackanyá.j a bugaci pusztán. Téti Imre híres lovasötöshajtó ű.i ötöst állít össze. A lovakat párosán képezi ki produkciójára. (MTI-foto — Kozák Albert felv. — KS) IBUSZ-szal — egyénileg Az évről évre szaporodó külföldi utazások száma új feladatokat jelent az IBUSZ számára is. A tapasztala­tok és a statisztikák arra utalnak, hogy a turiszti­kában a csoportos utazá­sok helyett az egyéni utak lépnek előtérbe. A társas- utazás — bár még ma is sók híve van — nem min­denben elégíti ki a kül­földre utazók igényeit. Eh­hez a tendenciához alkal­mazkodik az IBUSZ, ami­kor tovább fejleszti — a már tavaly megindult — egyéni utazás lehetőségeit. Énnek lényege: a devizával rendelkező egyéni turista — akár szocialista ország­ba, akár nyugatra utazik — megrendelheti az IBUSZ- nál ■ szállodáját, előre gon­doskodhat az étkezésről és más szolgáltatásról. Nincs tehát a csoportos indulás dátumhoz kötve, külföldön az előre megadott helyen csatlakozhat a neki tetsző csoporthoz, idegenvezető kíséretében bonyolíthatja programját. Az idén 4 ilyen típusú út áll a külföldre utazók rendelkezésére. Velencéből indul egy vonatos köruta­zás 20 százalékos vasúti kedvezménnyel. Ugyancsak Velencéből indul az autó­buszos olasz körutazás. Récstől—Bécsig olasz kör­úttal egybekötve vehetnek részt turistáink egy kör­országi üdüléssel nyújt gazdag programot az uta­zóknak. Ez utóbbi például — tehát az európai köru­tazás — 100 és fél dollár­ba kerül, de ehhez még minden turista 26 dollár zsebpénzt kap. Csoportosított egyéni utak indulnak a jugoszláv, a bolgár és a román ten­gerpartra, valamint Cseh­szlovákiába, Ótátrafüredre. Az autóstüristák számáré külön körutat rendez az IBUSZ. Az utazás itt kon­vojban történik, IBUSZ- kísérővel. A részvételi díj forintban fizethető és az IBUSZ gondoskodik többek között az üzemanyagkölt­ségről. Ebben az évben Jugoszláviába, Olaszország­ba és Spanyolországba ren­deznek ilyen utat. Az úgynevezett RIT-uta- zás keretében a külön programban . meghatározott szolgáltatások igénybevéte­le esetén 20 százalékos vasúti kedvezményben ré­szesülnek a turisták. Ilyen út indul az idén Jugoszlá­viába, Ausztriába. Olaszor­szágba, Franciaországba és Spanyolországba. Az IBUSZ az egyéni uta­zóknak vagy csoportoknak kívánság szerint programot biztosít Európa bármely országába, városnézést, szo­bafoglalást, étkezést, kirán­dulásokat. Az IBUSZ-iro- dák az ország °gész terü­letén részletes felvrlásnsf­utazáson. És végül, a Becs I bői induló körutazás több j fást adnak az utazni szán 1 több országon át spanyol- dékozóknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom