Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

1971. március 19, péntek 3. oldal Folytatódtak a jelelő gyűlések A Kecskeméti Konzervgyárban dr. Molnár Frigyest jelölték képviselőnek Csütörtökön délután a Kecskeméti Konzervgyár­ban tartották a 3. sz. or­szággyűlési választókerület jelölő gyűlését. Az esemé­nyen mintegy 650 választó- polgár vett részt. Jelen volt dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizott­ságának tagja, a SZŐ VOSZ elnöke, Erdélyi Ignác, az MSZMP megyei bizottságá­nak titkára, dr. Losoncz Mihály orvos-ezredes, a me­gyei pártbizottság tagja. Részt vett a jelölő gyűlésen dr. Fábián László, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa mezőgazdasági bizott­ságának titkára. Borsos György, a városi pártbizottság titkára kö­szöntötte a jelenlevőket, majd dr. Mező Mihály, a dik az ipar és a termelés értéke eléri a 6—7 milliárd forintot évente. Az új vá­rosközpontban befejeződik a megyei párt- és tanács­székház, a művelődési ház építése. Rövidesen megnyí­lik a szövetkezeti áruház. Mivel a legfontosabb fela­dat a lakásépítés, a lehető­ségeket f igyelembe véve — körülbelül 4500 lakás épül a városban. Beszéde végén a Hazafias Népfront városi bizottsága nevében javasolta dr. Mol­nár Frigyest országgyűlési képviselőnek, aki eddig is figyelemre méltó érdemeket szerzett a város fejlődésé­nek elősegítésében. Borsos György, a jelölő gyűlés levezető elnöke tá­mogatta a javaslatot, majd köszöntötte a megjelente­ket, közöttük az elnökség­ben helyet foglaló Dörner Henriket, a megyei pártbi­zottság tagját, a Bács me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat igazgatóját, Varga Fe­rencet, a járási pártbizott­ság első titkárát, Pétiké Já­nost, a járási tanács vb-el- nökét. Előadást Geri István, a városi tanács vb-elnöke tartott. Részletes áttekintést adott hazánk, megyénk, s benne Kalocsa fejlődésérőL Kiemelte egyebek között az ipari foglalkoztatottság ki- terjesztésében, a vízháló­zat növelésében elért sike­reket. A negyedik ötéves terv célkitűzései között szólt a lakásépítési programról, a regionális vízműrendszer, a városi csatornamű máris folyó építési munkálatairól, a városközpont rekonstruk­ciójáról. Majd a Hazafias Népfront megbízásából Molnár Istvánt, a Kalo- csa-vidéki Sütőipari Válla­lat igazgatóját javasolta ismét a 16. sz. választóke­rület képviselőjelöltjének. Előadását és javaslatát követően egész sor hozzá­szóló — Andriska Géza, Pécsi Sándor, Hunyadi Mi­Jusztin Mária, a konzervgyári KlSZ-bizottság tag­ja, az ÚJ választók nevében virággal köszönti a kép­viselőjelöltet városi tanács Vb-eJnökhe- lyettese ismertette az utób­bi éveikben elért általános fejlődést. Hangoztatta, hogy az elmúlt tíz esztendőben olyan előrehaladás történt, ami Kecskemét életében igen kimagasló és a város jövőjének újabb távlatait nyitotta meg. Kecskemét dolgozóinak több mint fele az iparban talált munka­alkalmat. A szocialista ipar termelése 1,4 milliárd fo­rintról 4 málláárdra emel­kedett. A Duna—Tisza kö­zi mezőgazdasági-kertészeti termelés középpontjában különösen jelentős volt az élelmiszeripar fejlődése. A munkaképes lakosság több mint 15 százaléka dolgo­zik jelenleg a mezőgazda­ságban. Az átszervezés óta a termelőszövetkezetek ter­melési értéke több mint 60 százalékkal növekedett. Az előadó foglalkozott a város kommunális fejlődé­sével. Elmondotta többek között, hogy öt év alatt 20 kilométer hosszú földgáz- vezeték épült és több mint 2 ezer lakást kapcsoltak be a gázellátásba. A negyedik ötéves terv­időszak alatt tovább fejlő­egymás után kértek szót a választópolgárok, akilk va­lamennyien egyetértettek a javaslattal Felszólaltak: Varga Sán- dorné, a Kecskeméti Kon­zervgyár szakszervezeti bi­zottságának titkára. Ruda­st Károly, a BRG kecske­méti gyárának igazgatója, Boldán Mihályné, a BOV kecskeméti gyárának mun­kása, dr. Szegedi Sándor, a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kecskeméti Mathiász János telepének vezetője, dr. Krajnyák Nándor, a Kecskeméti Óvónőképző Intézet tan­székvezető tanára, Budai Ferenc, a kecskeméti Tö­rekvés Termelőszövetkezet párttitkára. A jelölő gyűlés egyhan­gúlag dr. Molnár Fri­gyesre szavazott, aki meleg szavakkal köszönte meg a bizalmat. Hangoztat­ta, hogy szívéhez nőtt a város, hiszen éppen 21 év­vel ezelőtt került Kecske­métre, mint pártmunkás. Jelenlegi beosztásában is figyelemmel kíséri fejlő­dését és igyekszik minden segítséget megadni a to vábbi előrehaladáshoz. Kalocsán is sziyük szerint Kalocsa város és öt kör­nyező község — Bátya, Foktő, Úszód, Géderlak és Bunaszentbenedek — több mint félezer választópolgá­ra gyűlt össze tegnap dél­után a Petőfi Sándor Mű­velődési Házban, hogy képviselőt jelöljön a 16. sz. országgyűlési választókerü­letben. Romsics Sándor, a helybeli L&ätira T» elnöke A 3. sz. választókerület jelölő gyűlésének résztvevői egyhangúlag elfogadták dr. Molnár Frigyes jelölését hály (Géderlak), dr. Szvi­tek Sándor, Pétiké János, Kapitány Ferenc (Bátya), Tóth Ferencné, Fekete Ist­ván, Nagy László, Molnár L ászióné, Pirisi Gyuláné támogatta lelkes egyetér­téssel a jelölést. Elismerés­sel beszéltek a jelölt em­berségéről, közvetlenségé­ről. Kérték, hogy az eddigi következetességgel képvi­selje — megválasztása ese­tén — választóinak érde­keit. A szavazást befejező vastaps is kifejezte, hogy a választókerület honpolgá­rai szívük szerint szavaz­tak képviselőjelöltjük mel­lett. Három nemzetiségű közséiek jelöltje: Mándics Mihály Szerdán este a bajai járás 11 községét magába foglaló 15. sz. országgyű­lési választókerület Garán, a művelődési házban meg­tartott gyűlésén Vaskút, Madaras, Katymár, Her­cegszántó és Bácsszent- györgy választói döntöttek jelöltjük személyéről. A gyűlés szónoka dr. Orha István, a járási tanács vb­elnökhelyettese volt, s részt vett az eseményen Orsós Antal, a járási pártbizott­ság titkára, valamint Du­dás Benjámin, a megyei pártbizottság osztályvezető­je. A művelődési házat zsú­folásig benépesítő részvevők — magyar, délszláv és né­met nemzetiségű választó­polgárok — egyöntetűen az eddigi képviselőt, Mándics Mihály csávolyi iskolaigaz­gatót, a délszláv szövetség elnökét jelölték ismét. A lelkes hangulatú gyűlésen hét felszólaló foglalt állást Mándics Mihály mellett, közülük ketten délszláv nyelven mondták beszédet a jelölt mellett. Kedves színfoltját jelen­tették a garai gyűlésnek a magyar, délszláv és német nyelven előadott szavala­tok, valamint az alkalmi énekszámok. Kellős jelölés a 19. sz. választókerületben A kiskőrösi járás közsé­gei közül Bocsát, Császár- töltést, Imrehegyet, Solt­vadkertet és Tázlárt magá­ba foglaló 19. sz. választó- kerület lakosai két gyűlésen határoznak országgyűlési képviselőjelöltjükről. A ke­rület első gyűlésére ugyan­csak szerdán Császártölté­sen került sor, ahol dr. Ki­rály István, a járási ta­nács vb-titkára köszöntöt­te a megjelenteket, közöt­tük dr. Kőrös Gáspárt, a megyei tanács vb-elnökhe- lvettesét, valamint Boza Józsefet, a járási pártbizott­ság első titkárát. A gyűlés előadója Cser­jés Sándor, a helybeli ta­nács vb-elnöke volt, s ő terjesztette elő a népfront javaslatát is a jelöltek sze­mélyére. A 19. sz. választó- kerület császártöltési gyű­lésén mindkét javasolt: dr. Juhász Tibor kiskőrösi ügy­véd, a megyei ügyédi ka­mara elnöke és Vincze Jó­zsef, a soltvadkerti Jóre­ménység Szakszövetkezet elnöke jelölése mellett fog­laltak állást a résztvevők. Lapzártakor kaptuk a hírt; a választókerület teg­nap délutáni, Keceien tar­tott jelölő gyűlésén is dr. Juhász Tibor és Vincze József jelölése mellett dön­töttek a választók, s így mindketten a jelöltek lis­tájára kerültek. * Ugyancsak tegnap tartot­ták meg a jelölő gyűlést a 9-es számú (Kiskunmajsa), a 17. sz. (Hajós) és a 18. sz. választókerületben (Solt). E jelölő gyűlések eredményét lapunk holnapi számában ismertetjük. A RÁDIÓ MELLETT A kommunáid Hangversenykrónika Szerda este fiatal isme­rősömmel együtt hallgat­tuk a Petőfi adón az ifjú­sági rádiószínpad „A kom- munárd” című új bemu­tatójának első részét, és így a felnőtt és az ifjúsá­gi rádióhallgatók közös vé­leményét tolmácsolhatom a Frankel Leó életét feldol­gozó hangjátékról. Aranyosi Magda regé­nyének rádióváltozata ugyanis az ifjúság számá­ra készült. Dramaturgiai megoldásai, szerkezete és cselekményszövése arról tanúskodott, hogy a szer­kesztők és dr. Cserjés Mik­lós rendező főként a di­daktikai szempontú érthe­tőségre és hangsúlyozott- ságra ügyelt. A történet a váci bör­tön egyik — nem tudni miért — barátságos cellá­jában veszi kezdetét, ahol Tóth Béla szerkesztő úr Frankel Leó társaságában tölt bezárva négy hónapot. Ezalatt a magyar és az európai munkásmozgalom kimagasló egyénisége el­meséli küzdelmes életének történetét és szocialistává neveli az amúgy is balol­dali, bár ellenkezni pró­báló újságírót. A cselek­mény így végigköveti Frankel Leó életútját az óbudai szülői házból Né­metországon és Olaszorszá­gon ót a párizsi kom- münig. Fiatal barátom közbeve­tett kérdése jól jelieméi a rendezői törekvéseket. Ar­ról érdeklődött ugyanis, hogy Frankel Leó szüle­tett szocialista volt-e, aki már tizenhét éves korában a forradalmár öntudat tel­jes fegyverzetével indult a világba, és élete során egyetlen cselekedete sem volt, mely ne a nagy esz­méhez kötötte volna?.. Amellett, hogy a cím­szereplő Huszti Péter jel­legzetes hangját nem igen tudtam azonosítani a köz­ismerten koromfekete ha­jú, más típusú Frankel Leóéval, mert zavart a színész szüntelen jelenléte, engem sem kapott meg kü­lönösen a hangjáték cse­lekménye. Túlságosan le­egyszerűsítettnek, egysíkú­nak, patetizáltnak éreztem a jeleneteket. Zavartak a kifejezetten népmese ízű motívumok — Garibaldi és Frankel találkozója például —, idegen volt a főszerep­lő mindenkori biztos min­dentudása. egyszóval a hi­tel és a valóság csupán közvetett, áttételes jelen­léte. És ez azért baj, mert akik este fél kilenc után még a rádiókészülékek mellett ülnek, azok nem általános iskolások, hanem már érettebb, gondolko­dóbb fiatalok. Az ő élet­kori. tudati fejlettségük pedig több szerkesztői kö­rültekintést igényel. Pavlovits Miklós Ahogy ez minden évben lenni szokott, a tavasz kö­zeledtével a kulturális ese­mények, így a hangverse­nyek száma is szaporodik, sok esetben fejtörést okoz­va az érdeklődőknek, hogy a sok kínálkozó program közül melyiken vegyenek részt. Ezen a héten például három, koncertet, is rende­zett Kecskeméten az Orszá­gos Filharmónia, kettőt a felnőtték, egyet pedig (rész­ben azonos műsorral) isko­lások részére. Túlzás nélkül mondhat­juk, hogy a hétfői zeneka­ri est a hangversenyévad eddigi legsikeresebb esemé­nyei közé tartozott. A mű­sort két klasszikus remek­mű keretezte: Mozart Haffner- és Beethoven VII. szimfóniája. Régen játszott a Budapesti MÁV Szimfo­nikus Zenekar ilyen egysé­ges színvonalon, mint eb­ben a két műben. Nyoma sem volt a fárad^ságn/'k, rossz értelemben vett rutin, produkciónak: elejétől vé­géig eleven, zeneileg tar­talmas előadást hallhat­tunk. A sikerben nyilván a kitűnő karmesteri mun­kának is jelentős része volt. Szovjet vendégünk, Arnold Katz, jó kezű karmester, aki elképzeléseit biztos ve­zetéssel tudja megvalósíta­ni a zenekar élén. Prokofjev nálunk kevés­sé ismert 3. zongoraverse­nyének rendkívül nehéz magánszólamát Tusa Er­zsébet játszotta, Ismét be­bizonyítva fölényes hang­szertudását és azt a Képes;] ségét, hogy értelmileg és érzelmileg egyaránt tudato­san jut el a művek leg­benső lényegének feltárá­sáig. Szerdán hangversenyein­ken ritkán hallható hang­szer szólalt meg a művelő­dési házban: a gitár. Szendrey-Karper László — a hangszer legkiválóbb ha­zai művésze — évszázado­kat felölelő gazdag műsor­ban vezette végig hallgató­it a gitár részben eredeti, részben az eredetivel egyenértékű átiratokban bővelkedő irodalmán. En­nek során alkalom nyílt arra, hogy stílusérzékéről, muzikalitásáról bizonyságot tegyen, és hogy a gitár sok­színű hangzásvilágát és ki­fejező készségét bemutas­sa. Agay Karola, kitűnő ope­raénekesnő, ez alkalommal dalokkal mutatkozott be. Felfogásában minden a he­lyén volt, de igazán ott ta­lált magára, ahol a művek hangban vagy technikában magasabb követelményeket támasztottak. Örömmel hallgattuk a hangverseny szereplői kö­zött a kecskeméti Kákonyi Ilonát. A két nagy és igé­nyes mű, amit előadott (Bach: G-moll angol szvit, Kodály: Marosszéki táncok) — neki való feladat. Sok szép és ígéretes részletmeg­oldást hallottunk, természe­tes elfogódottsága azonban még nem engedte a benne meglevő muzikalitás teljes felszabadulását. gärbec Xivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom