Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-19 / 66. szám

4. oldat 1971. március 19, péntek Á halasi építők Egy vállalat életében sem jelent nagy időt három év, arra viszont elegendő, hogy a termelő kollektíva bebi­zonyíthassa életképességét. Persze, 1967-ben a Kiskun- halasi Építőipari Vállalat vehetik birtokukba a vá­sárlók a város egyik leg­szebb épületét, illetve a benne levő 12 millió fo­rintért épült BRK—BIK áruházat. A földszinten iparcikkek, az emeleten nyékét érnek el a mozga­lomban résztvevők, ter­mészetesen növelve a ter­melést is. A múlt évben 21 kollektíva több mint 200 tagja — közöttük hét brigád már címmel ren­Kiskunhalas legszebb épülete lesz az új áruház, melynek gazdag árukészleté­ben május elsejétől már válogathatnak a vásárlók. Jusson eszükbe közben, hogy ezt a szép kereskedelmi centrumot halasiak építették... életrehívói tudták, hogy törekvéseiket siker kíséri majd, hiszen egyre na­gyobb szükség volt erre a vállalatra, azokra, akik megvalósítják, kivitelezik a papírra vetett terveket Három évvel ezelőtt mind­össze száznyolcvan dolgo­zóval kezdtek, ma már há­romszázhetvenen találnak itt munkára, megélhetésre. Nem feledkeznek el az utánpótlásról sem, 1Ö szak­mában 65 fiatal tanul ná­luk és az idén bocsátják „szárnyukra” az első fi­atal szakmunkásokat. Csa­pó István igazgatóval a közelgő termelési tanács­kozásról beszélgettünk. — Az első lépések után a múlt év már sokkal több gondot adott, de természe­tesen több eredményt is hozott, mint az előző — mondta a többi között. — Negyvenmillió forintos tervet teljesítettünk, s azt hiszem, munkánk minősé­ge és a határidők ellen sem volt kifogása ügyfele­inknek. A legnagyobb épít­kezésünket. — a kiskőrösi 162 személyes diákszállót — idejében átadtuk, szep­temberben már be is köl­tözhettek a fiatal lakók. Ugyancsak elfoglalhatta 28 kiskunhalasi család új ott­honát. Az idén és jövőre ennél jóval több lakást építünk. A BOV mellett megkezdtük egy 100 laká­sos épület alapozását s re­mélhetőleg áprilisban át tudjuk adni a munkaterü­letet a Bács-megyei Építő­ipari Vállalat dolgozóinak. Ez a ház ugyanis koope­rációban épül, az alapok | , . elkészítése után ők rakják össze blokkokból az épüle­tet s utána a mi dolgozó­ink végzik el a belső szak­ipari munkákat. A tervek szerint 1972 nyarán kezd­jük meg az átadást és őszre már minden lakásba beköltözhetnek a lakók. A 25 millió forintos építke­zésen télen is tudunk dol­gozni s remélhetőleg nem lesz határidő-elcsúszás. — Hogyan kezdték ezt az évet? — A körülményekhez képest jól, s bízunk abban, hogy az áthúzódó építke­zések közül a terveinkben szereplőket mind át tud- jujs adni. Májug elsején ruházati áruk között vá­logathatnak majd a város és a környék lakói. Az át­adás határideje június 30. két hónapot sikerült „meg­spórolni”. Természetesen ez jól is jön mert van munkánk másutt bőven. A második negyedévben sze­retnénk átadni 18 új la­kás* és akad tennivalónk a Halason épülő 12 tanter­mes iskolánál is. Ezt a lé­tesítményt majd jövőre adjuk át rendeltetésének. A harmadik negyedévre is készülnünk kell, a Faipari Vállalat rekonstrukcióját, 45 milliós, 3 évig tartó építkezést kell akkor meg­kezdenünk. Át kell adnunk még előtte a Dél-Bács megyei Vízmű Vállalat 676 négyzetméteres alapterüle­tű, új műhelycsarnokát, amely 2,6 millió forintért épül, és a Ganz-MÁVAG emeletráépítéssel készült szociális létesítményeit. Meg kell még közben kez­denünk az új sportpályán az öltözők-fürdők és ka­zánház építését is, 2,5 mil­lió forintos beruházással. — Gondok, akadályok? — Nincs különösebb pa­naszunk. Örömmel mond­hatom, hogy nálunk nincs létszámhiány, s viszonylag igen kicsi a fluktuáció. Igyekszünk megadni dol­gozóinknak minden lehetőt, s azt hiszem sikerül ki­alakítani a megbízható törzsgárdát. A múlt évben 8,1 százalékos bérfejlesz­tés volt, s ennek ellenére húszadikán dolgozóink nyolcnapi keresetnek meg­felelő nyereségrészesedést A bérfejlesztést különben felhasználtuk a nők helyzetének javításá­ra keresetük rendezésére. A nemzetközi nőnap al­kalmával jelentettük be, hogy 51 nődolgozónk fi­zetését 100 forinttal emel­tük. — A munka feltételei? — Már az idén 2 millió forintot fordítottunk beru­házásra. Vásároltunk a többi között egy 6 tonnás autódarut, nagy teljesítmé­nyű rakodógépet, földmun­kák végzésére alkalmas vontatót és több más mun­kagépet. — A munkaverseny? Egyre jobb eredmé­delkező — vett részt a szocialista brigádmozga­lomban. Április negyedi­kén lesz az értékelés és azt hiszem, szocialista bri­gádjaink száma megkétsze­reződik. A nemes vetélke­dőkben résztvevők között több mint 12 ezer forint jutalmat osztunk ki. Opauszky László Befellegzett a vizezöknek... Laboratórium — a borfogyasztók érdekében Tele van az ország — fő- I zettel együtt végezzük el, képpen pedig Budapest — elsősorban a nagy tömegű a megye szőlőtermesztő kö­zös gazdaságainak borki­mérőivel. Csupán a Kiskő­rös környéki szakszövetke­zetek mintegy 50 kimérőt tartanak fenn, több mint kétharmad részben a fővá­rosban. A közvetlen értékesítés „csatornája” rendszeres és jó jövedelmet csörgedeztet a gazdaságok kasszáiba. Ezenkívül a kimérők hoz­zájárulhatnak a homoki borok rangjának, hírnevé­nek növeléséhez... De hát fogyasztó nem borász, nem szakember, felhajtja, amit a poharába töltenek. Ha netán mégis gyanakodik, legközelebb máshová tér be. S hiába a tanács, a ke­reskedelmi felügyelőség, vagy a népi ellenőrzés „be­avatkozása”, a visszaélésre nagy a csábítás. Sűríteni a kontroll háló­ját, egyszersmind garantál­ni a minőséget — nagyjá­ból így foglalható össze a Szakszövetkezetek Területi Szövetsége mellett működő borvizsgáló laboratórium feladatköre. Hontert Gábor, a labo­ratórium fiatal vezetője így tájékoztat: Feladatunk egyrészt teljesen borászati jellegű. Minősítünk ugyanis, egy adott borfajtának rendel­keznie kell a rá jellemző fajtajelleggel. Például az ezerjónak rendelkeznie kell azokkal a tulajdonságok­kal, amelyek e borfajtától elvárhatók. Ezt többnyire nem egyedül itt, hanem az Országos Borminősítő Inté­borok esetében. Ezzel együtt természetesen segít­séget is nyújtunk a gazda­ságok pincészeteinek, fő­képpen az egalizáláshoz, vagyis ahhoz, hogy egysé­gessé tegyék a készletüket. Ennek érdekében elemez­zük alapboraikat. Korrek­ciókat végzünk, ha szüksé­ges. És derítési javaslatot adunk. Témánk szempontjából a feadatok másik csoportja izgalmasabb. Már a kimé­rőbe való elszállítás előtt ellenőrzik: nem vizezett-e a bor, vagy nem festett-e. A bortörvény az othello tízszázalékos arányának fel- használásával engedi meg a színezést. Kátrányfesté­ket azonban semmilyen mértékben nem szabad használni. Ám az ellenőrzés ezzel nem érhet véget. A kimé­rőket rendszeresen, noha „váratlan” időpontokban látogatják meg. A főváro­siakra általában havonta sort kerítenek, a többiekre valamelyest ritkábban. S ilyenkor nem csak a nedűt vizsgálják. Hanem a szám­lákat, nyilvántartásokat, kimutatásokat is. Olykor teljes rovancsolásra kerül sor. Ennek egy mozzanata: mintát vesznek a tégelyből, s az ugyanazon fajtát tar­talmazó hordóból. S ha a kettő nem egyezik, a csalás máris nyilvánvaló... Részletesebben a vizezés felől érdeklődöm. — Ha nitrátos a víz, könnyűszerrel kimutatható. Ez már régi módszer. Ám Ele fán fanyarak, antilopszarvak, mufloncsigák, szarvasagancsok bemutatója a vadászati világkiállításon Augusztus 27-én Buda­pesten felzengenek a va­dászkürtök. 34 ország zász­laja kúszik fel az árbócok- ra. hirdetve a vadászati vi­lágkiállítás kezdetét. Hazánkban első ízben ke­rül sor ilyen világméretű kiállításra, amely az em­ber és a természet kapcso­latát, a természeti szépsé­geket, továbbá az állatvilá­got, s azt a tevékenységet mutatja be, amelyet ha­zánk és a kiállításon részt vevő országok mindezek ápolása és megőrzése érde­kében kifejtenek. Ezért kapcsolódott be a rende­zésbe a Nemzetközi Vadá­szati Tanács, a nemzetközi sporthorgász-, a madár- és vízivadszövetség, a Kyno- lógiai Világszövetség, a Nemzetközi Lovas Szövet­ség, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a fotoművészszövetség, a Kép­zőművészek Nemzetközi Szövetsége és a Kiállítások Nemzetközi Irodáján. Nemcsak hazánk rendez­vényéről van szó és nem csupán a vadászat, hanem a horgászat, a víz alatti vadászat, a természetfotó­zás és filmezés, a turiszti­ka mind megannyi öröme tárul az érdeklődők szeme elé, több mint egy hónapon át Budapesten, a mezőgaz­dasági kiállítás területén, valamint Gödöllőn, Tatán, Veszprémben, Gemencen, Lenesen. Ízelítőül kezdjük a va­dászati témáknál. A neves nagvvadtrófeák világre­korderek minden látogatót ámulatba ejtenek. Csupán a magyar bemutatón 300 aranyérmes, 60 ezüst- és bronzérmes szarvasagancs lesz a látnivaló. Az őz­agancsok száma is meg­haladja a 300-at. togatók a trófeakatalógus­ban találhatják meg, s en­nek segítségével már hoz­záértőként szemlélhetik az elefántagyarakat, az anti­Ez az aranyérmes gemenci szarvasagancs Is ott lesz a világkiállításon. (Kovács Gábor felvétele.) A nemzetközi trófea bí­rálóbizottság, májusban minősít több mint 4 ezer nagyvadtrófeát, köztük af­rikaiakat, ázsiaiakat és ten­gerentúliakat is, amelyeket a nemzeti bizottságok jut­tatnak el Budapestre. A bírálatok eredményeit a lá­lopszarvakat, a jávorlapá­tokat, a tiroli tájak zerge- kampóit, a világrekorder dámlapátot, a pilisi muf­loncsigákat, a vadkanagya­rakat, a világrekorder ma­gyar őz- és gemenci szarvasagancsokat. Kovács Imre ezt a raffinált hamisítók is tudják, s ezért folyamod­nak az olyan vízhez, amely egyáltalán nem, vagy csak csekély mértékben tartal­maz nitrátot. De ennek ki­mutatása sem lehetetlen, noha bonyolultabb amannál. Az úgynevezett „extrakt”- vizsgálatot a napokban kezdjük el. Lényege az, hogy határozott következte­tésre van mód a bor alko­tórészeinek arányából. — Remélhetjük, hogy ez­zel végleg befellegzik a notórius vizezőknek? — Bízvást — hangzik a tömör válasz. ...Félreértés ne essék: eddig sem állítottuk, most sem állítjuk, hogy a borki­mérő szakma a hamisítók paradicsoma. De hát a köny- nyűnek ígérkező haszon- szerzés ördöge nem alszik — ez is nyilvánvaló. Még akkor sem, ha a tisztes — és az átlagosnál többnyire nagyobb — jövedelem csa­lás nélkül is elérhető. S még a fenntartó gazdaság is megtalálja a számítását. Bár ehhez legalább a napi egy hektónak el kell fogy­nia. S itt megint csak a minőség a legjobb reklám. A „hagyományos”, vagyis a talponálló borkimérők száma, finoman fogalmaz­va, mostanra már elérte az optimális határt. Üjnak nyitására nem is nagyon *dnak engedéyt. A kultu­ráltabb borkóstoló berende­zéséhez viszont legalább félmilliós alaptőke szüksé­ges. Fontolóra is veszik a gaz­daságok: ha néhányan ösz- szefognak, érdemesebb a pénzt palackozó létesítésé­be fektetni. H. D. „Zöldfoltosodik” a Duna-Tisza köze Sürgetik a tavaszt a Du­na—Tisza közén. A sarja­dó gabonaföldek, a homok­védő zöldsávok már tarkít­ják a vidéket, s a magasabb fekvésű területeken ,. a szántó-vetők is munkához láttak. Folytatják a mint­egy négyezer holdnyi zöld­borsó vetését, s készítik a kukorica magágyát. A Duna-menti falvak ko­raiburgonya-termesztői viszont még várnak az elő­csíráztatott gumók kiülte­tésével. A primőrtermesz­téshez előhajtatott burgo­nyát már hűteni, szellőztet­ni kell, hogy a továbbsar- jadást megelőzzék. Bár a kiültetés késik, kedvező időjárás esetén azonban a szokásos időben piacra ke­rül az új burgonya. Ezt megelőzően a tavaszi ízeket a friss főzeléknövények gazdag választéka adja, ugyanis újra zöldellnek a dunavecsei spenótmezők és a sóskaföldek. A hét végé­re már a fogyasztókhoz is eljut a paraj és a sóska. Épülő, korszerűsödő üzletek A Bács-Kiskun megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat évek óta jelentős összeget fordít bolthálóza­tának fejlesztésére. Ez. év­ben több mint 8 millió, fo­rint áll rendelkezésre ha­sonló célra. Ebből az ösz- szegből Kecskeméten, a Széchenyivárosban és; a Műkertben létesül új keres­kedelmi egység és sor ke­rül csaknem 200 élelmi­szerüzlet korszerűsítésére, berendezéseinek felújításá­ra is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom