Petőfi Népe, 1971. március (26. évfolyam, 51-76. szám)

1971-03-10 / 58. szám

-min’ értékesítési nyereséget ho­zott tisztán a tsz-nek. A közvetett haszon sem le­becsülendő: a nőknek, csa­ládtagoknak rendszeres fog­lalkoztatottságot biztosit, s ezzel együtt kereseti le­hetőséget. Nem vitás, hogy a vál­lalkozás kifizetődik a tsz- nek, hiszen a tároló építési költségének a felét is a MÉK vállalta magára. Az almatároló közös működte­tésénél annyi az eltérés, hogy itt teljesen a tsz vál­üzemi termelési tapasztala­tot hoztak magukkal. A mostani taglétszám na­gyobb, mint a négy év előt­ti. Mintegy 320-an a 27 és az 50 év közötti korcsopor­tokhoz tartoznak — ők al­kotják a dolgozó tagsag „gerincét”. A fejlődésben szerepe van a szakmai tudás kon­centrálásának is. Ez szin­tén az egyesítés nyomán bontakozhatott ki. A tsz szakemberei közül heten rendelkeznek felsőfokú, he­ten pedig középfokú képe­sítéssel. Az adminisztráció­ban dolgozók közül is he­ten rendelkeznek középis­kolai végzettséggel. És leg­alább hetven szakmunkás dolgozik a tsz-ben! Évről évre tanulószerződéseket kötnek, s a végzettek tíz százalékkal nagyobb bért kapnak, mint a képesítés nélküliek. Főleg az állat- tenyésztésben, a gépesítés­ben, a növényvédelemben, az öntözésben és a gyü­mölcstermesztésben dolgoz­nak szakmunkások. AMÍG 1968-BAN A HÁ­ROM TSZ A SZOCIÁLIS ÉS A KULTURÁLIS ALAP­RA EGYÜTTESEN 280 EZER, ADDIG 1970-BEN A HALADÁS TSZ 900 EZER FORINTOT HASZ­NÁLT FEL. Megváltozott tagság Halászcsárda a vízparton. lalta a beruházást, de a működtetés költségeihez fe­lerészben hozzájárul a MÉK, s ilyen mértékben részesül, a plusz haszon­ból is. Igen előnyös megállapo­dás alapján alakítottak ki közvetlen kapcsolatot a Pé­csi Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalattal. A tsz nincs kiszolgáltatva a vál­lalatnak, minthogy az min­dig az eladási árból „veszi le” a maga 20 százalékos hasznát. LEGUTÓBB MEGVÁSÁ­ROLTÁK A HÍRNEVES NAGYBARACSKAI HA­LÁSZCSÁRDÁT. A HELYI IRÁNYÍTÁS A CSÁRDA SZEMPONTJÁBÓL IS ELŐNYŐS VÁLTOZÁSSAL JÁRT: A TSZ A SAJÁT BORÁT MÉRI, S BŐVÍ­TETTE A VÁLASZTÉ­KOT IS. A csárdát 800 ezer forin­tért vásárolta meg a tsz, s úgy számítják, kellő forga­lom esetén évi 200 ezer fo­rintos haszonra tehetnek szert. Tervbe vették, hogy a tsz területén levő „belső” vizek rendelkezési jogát megszerzik, s ezzel megte­remtik az önálló halgaz­dálkodás alapját. . és a halfőző mester, Farkas József. Ez utóbbi összegben ben- nefoglaltatik a keresettérí­tés, a betegségi, a szülési segély, továbbá a kulturá­lis és a sportcélokra for­dított legkülönbözőbb ősz- szeg. A nagybaraeskai tsz- gazdák megkedvelték a kö­zös színházlátogatást, az or­szágjáró kirándulásokat, de a külföldi utazásokat is. Tavaly 30-an jártak kül­földön; egy csoport például a szabadságát az Adriai­tenger partján töltötte. Ezenkívül a tsz gazdái, cse­relátogatás keretében, bé­relt buszokon utaztak el a vajdasági Szilágy nevű községbe. Mindezeken felül az idős gazdák háztáji földiéit té­rítés nélkül művelik. Az idén először járadék-ki­egészítésre is sor kerül, ez összességében mintegy 300 ezer forintot tesz ki. A tsz részt vállal az egész község szociális és kulturális fejlesztéséből: fuvareszközökkel, társadal­mi munkával és hellyel- közzel készpénzzel is. Be­kötőút- és iskolaépítésben, parkok létesítésében, a mű­velődési ház. a soortkör, az MHSZ, a bölcsőde, az óvo­da, az öregek napközi ott­hona anyagi támogatásá­ban — mindenütt ott a tsz „kezenyoma”. Annak idején a három tsz az egyéni gazdák vagyoni rétegződése mentén szer­veződött. így a hajdani va­gyoni és társadalmi elkü­lönülés feloldására csak az egyesítés óta nyílt lehető­ség. A kiemelkedő gazda­sági eredményeknek, s a fokozódó részesedésnek kö­szönhetően az egységes szö­vetkezeti tagság mostanra szinte kialakultnak mond­ható. összefügg ezzel, hogy a négy év során 275 új tagot vettek fel. Jórészt a fiata­labb korosztályhoz tarto­zók jöttek vissza az ipar­ból, az állami gazdaságból. Szakképzettséget, s nagy­A halászlé felszolgálása. Hagy ma válogatás géppel. A 70 tagú pártszervezet rendszeresen állást foglal a különböző tervek, elképze­lések összehangolásában. Igen jó a tsz-vezetéssel va­ló kapcsolat. A párttagok csaknem valamennyien kö­zépkorosztálybeliek, zöm­mel fizikai dolgozók. A Kisz-nek 50 tagja van, az alapszervezetbe tartoznak a községben élő, de nem a tsz-ben dolgozó fiatalok is. Nőbizottság is működik, s eredményesen —» a dol­gozó tagság 38 százaléka tartozik a szebbik nemhez. Túlhaladott távlatok Beláthatatlan perspektí­vákat ígérnek a fejlesztés lehetőségei. A termelés szerkezete kialakult — a termésátlagok növeléséhez fokozott talajerőpótlás és az öntözés kiterjesztése szükséges. 1966-ban holdan­ként 293 kilő műtrágyát használtak fel. Jelenleg 500 kilót. Távlatilag, még az egyesülést követően, 1985- re 750 kilót terveztek. Ezt a mennyiséget az előirány­zottnál tíz évvel korábban, vagyis már 1975-re alkal­mazni tudják. Ha ugyan nem előbb ... Hasonló a helyzet a jelenlegi ezer­holdas öntözött terület megkétszerezésével is. A sertéshizlalásban nem­csak mennyiségi felfutásra, de technológiai korszerűsí­tésre is kilátás van. Az un, „rotációzással” és a fűthe­tő hizlalórészlegek kialakí­tásával az eddiginél ered­ményesebb takarmányhasz­nosítást érnek eL A tehe­nészetben — a tenyésztési munka megjavítása végett — ez évtől kezdve függet­lenített törzskönyvezőt al­kalmaznak. Reális elképzelések van­nak a feldolgozó, sőt a fél­késztermékeket előállító részlegek bővítésére, létre­hozására. A nagyobb hasz­not hozó borértékesítés cég­szerű módja volna egy t<sr- knzi palackozóüzem életre- hívása. A növénytermesztés ere- 'irtileg ugyancsak 1985 a tvVezett 38,5 milliós érté­két minden bizonnyal el­érik öt éven belül. Az ál­lattenyésztés több mint U milliós produktumát már tavaly elértéit. Nem hogy két, de egy év­tizedre 'sincs szükség a halmozott termelési érték 218 százalékos növeléséhez. A 80-as évek közepére ter­vezett 25 ezer forint átla­gos tagsági jövedelem — amit már elérték — pár éve ez még fantasztikusnak tűnt. Hamarosan új távlati ter­vet kell készíteni Nagyba- racskán. Minden eddiginél merészebbet (S) Téli munka a* alniatárulóbaxv

Next

/
Oldalképek
Tartalom